Vadászat
Vadászati visszanéző: 2024. december
Vadászati hírek: 2024. devember
Decemberben az Agro Jager News oldalán, amely hazánk legnagyobb vadászati online platformja, számos érdekes hírt, beszámolót, szakmai anyagot közöltünk. A vadgazdálkodásban, vadászatban, az egyik legfontosabb hónapok egyike, a december. A mezeinyúl vadászata 2024. december 31-el, azaz ma, fejeződik be. Az ország több pontjáról számos társasapróvad-vadászatról adtunk hírt. Bemutattunk vadászíjászokat, valamint az erdélyi kopóról is közöltünk egy beszámolót. Tájékoztatást adtunk a svájci farkas ügyéről, valamint az Ügyészség közleményét is közzétettük. A téli vadetetésről, vadvédelemről sem felejtkeztünk el, ami ilyenkor télen számos vadfajnak nagy segítséget jelent. Több vadász decemberben is szép élményekkel gazdagodott. Többen ejtettek el dámbikát, vadkant, valamint aranysakálokat is, amelynek vadászata köztudottan az egyik legnehezebb. Közöltünk cikket vadgazdálkodási konferenciáról, valamint bemutattuk az erdei szalonka kutatás legújabb eredményeit.
Boldog Új Évet Kívánunk minden kedves olvasónknak!
Kattintson a címekre! Kellemes időtöltést kívánunk!
Az abnormális gímbikám
Berkecz Béla hozta terítékre a fényképen látható abnormális agancsú gímszarvasbikát. Élményeiről beszámolt lapunknak az elejtő: A bikát elejtés előtt még nem láttam. Az autópálya déli oldala melletti nagy tábla kukoricából jött ki egy kisebb, letárcsázott gabonatarlóra.Első pillanatra feltűnt, hogy a bal hátuljára sántít és a fején a szokványostól eltérő görbeszárú agancsa van, valamint az, hogy […]
Életem első dámszarvasbikája
Ugróné Czinege Anita vendégvadászaton vett részt október elején, ahol Kiss Tibor kísérővadásszal dámszarvasbikára vadásztak. Az elejtő beszámolt élményeiről lapunknak: Elindultunk kifelé az erdőbe. Tibi elmondta, hogy az előttem lévő vendégvadászoknak több napon keresztül nem volt sikerük: bikát nem láttak, és barcogást sem hallottak. Mi, egy nagyobb kerülővel, kicsit kedvezőtlen szélirányban indultunk, mert Tibi látott errefelé […]
Az év utolsó látványetetésére várja vendégeit a Körösvölgyi Állatpark
A Körösvölgyi Állatpark december 28-án ünnepi látványetetéssel zárja az évet.
Türelem és szerencse
Gálos Csaba aranysakálra vadászott. Tapasztalatairól beszámolt lapunknak: Etetőhöz terveztem a mai estét. Hosszú, keskeny borsóvetés két erdő között. Hátam mögött kefesűrű, fiatal akácsarjas, előttem, a borsón túl, magas domboldal, ami a gyulaji erdő kerítésére dől. A toportyánok legtöbbször onnan indulnak portyázni. A hívót letettem a les alá, habár nem terveztem hívni. Bíztam benne, hogy a […]
RÉGI FOTÓK: Balogh Zoltán – Az első keresztúri disznóm története
A vadászházban sok szép régi fotót is láttam, melyek közül egy jó kan felkeltette az érdeklődésem és a fotóról egy újabb fotót készítettem, amelyet most, így advent idején feltöltöttem a WILD Hungary csoportba, melyre azonnal érkeztek is a kommentek, hogy ki és mikor ejtette el a remetét.
A NEFAG Zrt. 2024. évi dám trófeaszemléje Pusztavacson
A NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészete trófeamustrát szervezett november elején
Adventi vadászat Biharnagybajomban és a hírhedt bajomi avatás – GALÉRIÁVAL
Biharnagybajomba tartok, a Nagy-Sárrét szívébe, amely a sár, a víz és a nád miatt aligha tudott megőrizni épített emléket, mégis az itt élő népek, ma is szilaj, vad, de becsületes nézésében ott csillog a régi világ. Hit, becsület, tisztesség. Pillérei ezek a reformátusoknak s hogy nem tévedünk, ebben bizonyosak lehetünk. Igazolták már ezt százszor a […]
Évzáró rendezvény a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél
Évzáró rendezvényt szervezett a Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
A digitális állampolgárság szerepe a vadászjegy érvényesítésében:
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Vadászjegyet érvényesítés a 2025/2026 vadászati évre:
Kilőtték a svájci farkast
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye:
Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében
A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek. 
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Csík Zoltán élménybeszámolója: 2009 óta vadászom puskával. Az íjászat már előtte is érdekelt, olyannyira, hogy jártam edzésekre, versenyekre is, bár jó eredményeket akkor nem értem el. Mindig is izgatott, hogy milyen jó lenne reflexíjjal vadászni. A csigás íj, viszont sosem érdekelt. Aztán eljött a vadászvizsga ideje és ezzel egyidőben ez a sport háttérbe szorult. Egészen […]
Vadállatok a nagyvárosban: Együttélés vagy együtt létezés?
Városban élő vadállatok, vadállatokkal élő városiak. Az ember-vadvilág konfliktusairól volt szó a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék minikonferenciáján.
Fontos határidő közeleg a vadkár elleni védekezésben
A döntés évekre meghatározza a gazdák és a vadászatra jogosultak együttműködését
Hivatásos vadászt keres a Marcal-völgye Vt.!
A Marcal-völgye Vadásztársaság hivatásos vadászt keres.
Vadásztanfolyam indul Szabolcs megyében
Vadásztanfolyamot indítanak Nyíregyházán 2025. január 15-én.
A születésnapi dámbikám
Gerho Balázs ötvenedik születésnapja alkalmából különleges ajándékot kapott a párjától. Dámszarvasbikára vadászott Nógrád vármegyében, Bátonyterenye határában fekvő Csente Vadásztársaság területén. Élményeiről beszámolt lapunknak: Fantasztikusan szép vadásznapot tölthettem el a Csente VT-nél, ahol elejthettem életem első dámbikáját, amit az ötvenedik születésnapom alkalmára kaptam, részben a páromtól. A vadászat napján, megérkezésemkor, elég erős ködös idő fogadott a […]
Téli vadetetés
Kuslits István és Sárközy Áron sokéves tapasztalatai a téli vadetetésről:
Tudományos Diákköri Konferencia Sopronban
A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán Tudományos Diákköri Konferenciát szerveztek
A deteki bika
Galambos-völgye Egyesület hivatásos vadásza, Tóth Róbert ejtette el, szeptember 10-én, élete egyik legszebb gímbikáját. Területük két nagy vadásztársaság közé ékelődött be s mintegy 4000 hektáron vadásznak.
Felhívás az VII. Országos Vadászati Online Vetélkedőre
A Vadászati Kulturális Egyesület meghirdeti a VII. Országos Vadászati Online Vetélkedő-t
Dr. Polgár Kálmán vadászkutyás emlékverseny Siófok-Balatonszabadiban
Dr. Polgár Kálmán kir. ügyész emlékére “Szent Hubertus vadász és vizslája” versenyt szerveztek.
Egy hihetetlen vadlibavadászat története
Horváth Lajos tapasztalatai és élménybeszámolója a vadliba vadászatáról:
Agro Jager News
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Nehéz téma – az ólom: Rejtett veszély a természetre és az emberi egészségre
Az MME cikket közölt az ólom környezeti és egészségügyi hatásairól:
Nem érintünk gyakran olyan ügyeket, amelyek a természetvédelmet és azon belül a madarak védelmét közvetetten érintik, azonban az Európai Unióban egyre többet foglalkoznak egy súlyos témával, az ólommal. Mivel hazánkban is aktuális ez a tárgykör, a tények ismerete elengedhetetlen.
Ábra: MME
Az ólom rendkívül mérgező, nincs biztonságos szintje sem az emberek, sem az állatok, sem a környezet számára. Mégis évente több mint 44 000 tonna ólom kerül ki a természetbe az Európai Unió területén vadászati, sportlövészeti és horgászati tevékenységek révén. Bár az ólom használatát már rég betiltották a benzinben, festékekben és vízvezetékekben – hiszen az emberekre gyakorolt hatások közvetlenek és egyértelműek voltak ebben az esetben -, a természetben történő felhalmozódása továbbra is súlyos problémát jelent. A megoldás egyértelmű: az ólom teljes betiltása elengedhetetlen, és ezt mielőbb be kell vezetni. Két madárcsoport esetén régebb óta egyértelmű tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre az ólom toxikus hatásáról. Az egyik a táplálékláncban magasan elhelyezkedő ragadozómadarak, amelyeknél a biológiai felhalmozódás (akkumuláció) jelent veszélyt, valamint a vizes élőhelyeken táplálkozó récék, ludak, hattyúk és búvárok, amelyek tápláléknak nézik és elfogyasztják a vízben lévő ólomsöréteket és horgászati eredetű, elveszett ólmokat.
Mérgező, ólomból készült horgászsúlyok. Fénykép: Ruff tuff cream puff – MME
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)
2021 januárjában az EU törvénybe iktatta az ólomtartalmú sörétes lőszerek használatának tilalmát a vizes élőhelyeken és azok környékén. Ez egy nehéz küzdelem eredménye volt, amely során a legnagyobb természetvédelmi szervezetek több mint három évtizeden át kampányoltak az EU és a nemzeti szintű szabályozásért.
Ez ugyan egy fontos lépés volt a helyes irányba, az ólom betiltása a vizes élőhelyeken önmagában nem elég!
Az Európai Bizottság felismerte, hogy az ólom továbbra is jelentős kockázatot jelent, ezért felkérte az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA), hogy dolgozzon ki egy átfogóbb korlátozási javaslatot az ólom használatára vonatkozóan. Ez magában foglalja az ólom szabadtéri lövészetben és horgászatban történő használatának és értékesítésének korlátozását.
Az ECHA az ólom vadászatban, sportlövészetben és horgászatban való használatának korlátozását javasolta. A javasolt korlátozás eredményeként a bevezetését követő 20 év alatt körülbelül 630 000 tonnával csökkenhet az ólomkibocsátás. Jelenleg az Európai Bizottság egy korlátozási javaslat kidolgozásán dolgozik, amelyet az uniós tagállamok, az Európai Tanács és az Európai Parlament fog megvitatni és felülvizsgálni.
Eljött az idő, hogy döntéshozóink egy mérgező anyagoktól mentes jövő mellett kötelezzék el magukat!
Az ólom környezeti és egészségügyi hatásai
Vad- és háziállatok veszélyben!
Évente 1 millió madár pusztul el ólommérgezés miatt Európában, köztük olyan ikonikus fajok, mint a parlagi sas, a szakállas saskeselyű és a rétisas.
Az ólomtartalmú horgászsúlyok és lövedékek a talajba és a vízbe kerülve felhalmozódhatnak, károsítva az ökoszisztémákat és a táplálékláncba továbbjutva állat- és emberegészségügyi kockázatot jelenthetnek.
Egy 2017-ben elpusztul 22 éves parlagi sas májában magas (7,28 mg/kg) ólom-koncentrációt találtak. Ez a mérgezés is felhívja a figyelmet arra, hogy a vadászatok következtében hatalmas mennyiségben természetbe kerülő, és a táplálékláncban feldúsuló ólomsörét mekkora környezeti kockázattal jár.
A Cambridge Egyetem és a Leibniz Intézet kutatásai szerint az ólommérgezés miatt kb. 55 000 ragadozómadár hiányzik az európai égboltról, mivel a vadászatok során megsebzett és nem begyűjtött tetemek és ólommal szennyezett zsákmány elfogyasztása halálos lehet számukra.
Emberi egészségügyi kockázatok
Az ólomtartalmú lőszerekkel elejtett vadakban található maradvány-ólomtartalom, illetve az ólomtartalmú lőszerek, ólomnehezékek vagy műcsalik otthoni készítése káros hatással lehet az emberi egészségre. Az ólomsörét madarak általi felvételével – annak zúzógyomorban történő kopásával – a madarak testében a felhalmozódott ólommennyiség megnövekszik, ezért fogyasztásuk komoly egészségügyi kockázattal járhat. A jelenlegi kibocsátásokat feltételezve a következő 20 év során megközelítőleg 876 000 tonna ólom kerül majd a környezetbe.
Az ólommal szennyezett vadhúsok fogyasztása a gyermekeket is érinti, a becslések szerint évente 1 millió gyermek van kitéve az ólommérgezés veszélyének Európában a vadon élő állatok húsának fogyasztása révén.
Ólommaradványok egy elejtett vadban. Fénykép: The Scavanger Hung – MME
Az ólom károsítja a gyermekek agyi fejlődését, növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus vesebetegség és a magas vérnyomás kockázatát, valamint termékenységi problémákat is okozhat.
A vadászat során elejtett állatokból származó ólomszennyezett húst nemcsak emberek, hanem háziállatok is elfogyasztják, így kutyák és macskák is veszélyben vannak.
A fokozatos és célzott tiltás a járható út
Bár az ólom teljes betiltása az egyetlen fenntartható megoldás, a konfliktusok minimalizálása és az érintett ágazatok – vadászat és horgászat – fokozatos átállásának biztosítása érdekében célszerű a tiltás ütemezett bevezetése. Az első lépéseket a legnagyobb környezeti kárt okozó területeken kell megtenni, miközben biztosítani kell az érintettek megfelelő tájékoztatását, az alternatív eszközök, módszerek bevezetését.
Az alábbiakban a leggyakrabban ismételt kérdésekre lehet választ találni. (A kérdésre kattintva lenyílik a válasz!)
Hogyan használják jelenleg az ólmot a vadászatban, sportlövészetben és horgászatban?
Az ólmot évszázadok óta használják különböző célokra nagy sűrűsége és viszonylagos puhasága miatt. Mivel azonban rendkívül mérgező, a felhasználása általában szigorúan szabályozott. Ennek ellenére az ólmot még mindig alkalmazzák vadászatban és sportlövészetben – például ólomsörét és ólomlövedék formájában –, valamint horgászfelszerelések részeként.
Becslések szerint ezekből a tevékenységekből évente több mint 44 000 tonna ólom kerül az EU környezetébe:
- 57% sportlövészetből,
- 32% vadászatból,
- 11% horgászatból.
Hogyan kerül az ólom a környezetbe vadászat, sportlövészet és horgászat során?
Ólomsörét
Egy ólomsörétes puskatöltény több száz apró sörétszemet tartalmazhat. A kilőtt söréteknek csak kis része találja el a célpontot, míg a többség szétszóródik a környezetben, ahol a vadon élő állatok lenyelhetik, vagy beszivároghat a talajba és a vízkészletekbe.
Ha egy sörétszem eltalál vagy megsebez egy állatot, de nem öli meg, az ólom az állat testében marad, amelyet ragadozók vagy dögevők elfogyaszthatnak, így a mérgezés továbbterjed és a ragadozókban, dögevőkben felhalmozódhat.
Sportlövészetben és nyílt lőtereken a sörétek nagy mennyiségben halmozódnak fel a talajban. A koncentrált ólomszennyezés kockázatai közé tartozik:
- vadállatok általi lenyelés,
- talajszennyezés és az ólom növények általi felvétele,
- vízszennyezés, amikor az ólom eső vagy talajvíz révén a vizekbe kerül.
Ólomlövedékek
Vadászati célú lövedékek esetén az ólom széttöredezik és szétszóródik az állat testében. Ha a tetem bizonyos részei – például a belsőségek – a természetben maradnak, azokat ragadozók és dögevők elfogyaszthatják, így az ólom továbbjut a táplálékláncban.
Céllövészet során az ólomlövedékek valamivel könnyebben visszanyerhetők, mint a szétszóródó sörétek, de a környezetszennyezés továbbra is jelentős problémát jelent, különösen, ha az ólom a vízrendszerekbe jut.
Horgászfelszerelés
Az ólomtartalmú horgászsúlyok gyakran elvesznek a használat során , így a vízimadarak és más állatok lenyelhetik őket, ami mérgezést okozhat.
Milyen hatásai vannak az ólom használatának a vadászatban, sportlövészetben és horgászatban?
Az ólom rendkívül mérgező és minden élő szervezetet érint. Nincs biztonságos szintje az emberi szervezetben, ezért már betiltották a benzinben, festékekben és vízvezetékekben. Ennek ellenére évente 44 000 tonna ólom kerül az EU környezetébe vadászatból, sportlövészetből és horgászatból.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által végzett vizsgálatok szerint tudományos konszenzus van az ólom káros hatásairól. Az ólom folyamatos felhalmozódása súlyos mérgezési kockázatot jelent az emberekre, a vadon élő állatokra, a haszonállatokra és az ökoszisztémákra.
Milyen hatásai vannak az ólom használatának a vadászatban, sportlövészetben és horgászatban?
Az ólom rendkívül mérgező és minden élő szervezetet érint. Nincs biztonságos szintje az emberi szervezetben, ezért már betiltották a benzinben, festékekben és vízvezetékekben. Ennek ellenére évente 44 000 tonna ólom kerül az EU környezetébe vadászatból, sportlövészetből és horgászatból.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által végzett vizsgálatok szerint tudományos konszenzus van az ólom káros hatásairól. Az ólom folyamatos felhalmozódása súlyos mérgezési kockázatot jelent az emberekre, a vadon élő állatokra, a haszonállatokra és az ökoszisztémákra.
Milyen hatásai vannak az ólomnak a vadon élő állatokra?
Az ólom mérgező minden vadállat számára.
- Évente 1 millió madár pusztul el ólommérgezésben Európában, köztük olyan ikonikus fajok, mint a szakállas saskeselyű, a parlagi sas és a rétisas.
- Számos emlős, például medvék, pockok, ragadozók és dögevők szintén veszélyeztetettek az ólomexpozíció miatt.
Az ólommérgezés két fő módon történhet:
- Elsődleges mérgezés – amikor egy állat közvetlenül ólmot fogyaszt a környezetéből, például a vízimadarak lenyelik az ólomsúlyokat, mert azokat kavicsnak vagy magvaknak hiszik.
- Másodlagos mérgezés – amikor egy állat ólomszennyezett növényzetet, vizet vagy másik állatot fogyaszt, amely ólmot tartalmaz.
Az ólommérgezés nemcsak a tömeges pusztulást okozza, hanem szenvedést is jelent az állatok számára. Gyengíti az immunrendszert, súlycsökkenést, viselkedési zavarokat és mozgáskoordinációs problémákat okoz. Ezáltal az állatok nehezebben találnak táplálékot, és nagyobb eséllyel válnak ragadozók áldozataivá vagy pusztulnak el más okokból.
Mivel az ólom a szaporodási és halálozási rátát is befolyásolja, populációs szinten is veszélyezteti a fajokat.
Milyen hatásai vannak az ólomnak az emberi egészségre?
A vadászatból származó hús fogyasztásával ólomrészecskék kerülhetnek az emberi szervezetbe. Az ólomlövedékek az állat testében széttöredeznek, és az ólom a főzés során is oldódhat a húsban.
A leginkább veszélyeztetett csoportok:
- Gyermekek – az ólom károsíthatja az agy fejlődését.
- Várandós nők – a magzati fejlődésre is súlyos hatással lehet.
- Rendszeresen vadhúst fogyasztók – például vadászok és családtagjaik.
Becslések szerint évente 1 millió gyermek van kitéve az ólommérgezés veszélyének vadhús fogyasztás révén – ez annyi, mintha egész Finnország vagy Szlovákia összes gyermeke érintett lenne.
A vadászok és sportlövészek belélegezhetik az ólomgőzöket és port lövés közben. Azok, akik saját lőszert vagy horgászsúlyokat öntenek, szintén belélegezhetik az olvadt ólom gőzeit.
Az ólom agykárosodást, szív- és érrendszeri betegségeket, krónikus vesebetegséget, magas vérnyomást és termékenységi problémákat okozhat.
Milyen hatásai vannak az ólomnak a haszonállatokra?
A haszonállatok – például szarvasmarhák és baromfik – ólommérgezést szenvedhetnek, ha olyan területen legelnek, ahol ólomsöréttel vadásztak. Az állatok ólomszemcséket vehetnek fel a földről, vagy szennyezett takarmányt fogyaszthatnak, ami egészségkárosodáshoz és gazdasági veszteségekhez vezethet.
Milyen hatással van az ólom a háziállatainkra?
Kutatások kimutatták, hogy háziállataink is ki vannak téve az ólommérgezés veszélyének, elsősorban a táplálékuk révén. Különösen veszélyes, ha a kutyatáp vadászatból származó húst vagy vadhús-maradékokat tartalmaz, mivel ezek kiugróan magas ólomszintet mutathatnak. Az ilyen táplálék akut és krónikus egészségügyi problémákhoz vezethet a kutyák és más háziállatok esetében.
Milyen hatással van az ólom a tágabb környezetre?
Az ólom kibocsátása hosszú távon szennyezi a talajt és a vizeket, különösen a lőterek környékén, ahol a csapadék miatt az ólom könnyen bejuthat a vízrendszerekbe, és így az élővilágot is veszélyeztetheti. Az idő előrehaladtával az ólom különböző kémiai és fizikai folyamatok révén lebomlik, bekerül a talajba és a növényekbe, majd a táplálékláncon keresztül tovább halmozódik.
Milyen előnyei vannak az ólom betiltásának?
Az ólom betiltása jelentős előnyökkel járna a társadalom számára:
- Megakadályozná az ólommérgezést és az ebből fakadó elhullásokat,
- Egészségesebb környezetet teremtene az emberek, a vadon élő állatok és a haszonállatok számára,
- Az orvosok, állatorvosok, tudósok, valamint a progresszív vadászok és horgászok egyaránt támogatják a váltást,
- A szabályozás elősegítené a stabil vállalkozói környezetet, előmozdítaná az ólommentes alternatívák elterjedését, és növelné a piacot az egészségesebb vadhús számára.
A sportlövészet esetében a szabályok módosítása javítaná a sportolók egészségét, miközben csökkentené a környezet szennyezését, ezzel megszüntetve a drága lőtértisztítási költségeket.
Egyszerűen fogalmazva: az ólommentes alternatívák mindenki érdekeit szolgálják – a vadászokét, a horgászokét és a természetvédőkét egyaránt.
Lehetséges egyáltalán az ólom betiltása?
Igen! Több ország már bizonyította, hogy az ólommentes átállás megvalósítható és sikeres.
- Dánia és Hollandia az 1990-es években betiltotta az ólomsörét használatát vadászatban, és a vadászati közösség azóta is virágzik.
- Dánia 2024-ben betiltja az ólomlövedékek használatát is!
Az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség (FACE) szerint a nem mérgező alternatívák hatékonyak és elérhető árúak. - Az EU már tett lépéseket: 2021-ben betiltotta az ólomsörét használatát a vizes élőhelyeken, most pedig a Bizottság egy szélesebb körű tilalmat javasol az ólom használatára a lőszerekben és a horgászfelszerelésekben.
Ez egy kulcsfontosságú lépés az ólom teljes és átfogó tilalma felé az Európai Unióban.
Milyen alternatívák léteznek az ólomlövedékek helyett?
Számos alternatíva érhető el, amelyek a legtöbb tűzfegyverrel kompatibilisek:
- Acél – a legelterjedtebb ólomsörét-alternatíva, mivel olcsó és könnyen beszerezhető.
- Bizmut és volfrám – további alternatívák a sörét helyettesítésére.
- Réz és sárgaréz – az ólomlövedékek helyettesítésére, mivel kevésbé fragmentálódnak becsapódáskor.
Az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség (FACE) útmutatást nyújt a megfelelő alternatívák kiválasztásához.
Biztonságosak az ólommentes alternatívák?
Minden lőszer – legyen az ólomtartalmú vagy nem mérgező – veszélyes lehet, ha nem megfelelően használják.
- Az ajánlások betartása mellett az ólommentes lőszerek ugyanolyan biztonságosan használhatók, mint az ólomalapúak.
- A környezet és a vadon élő állatok szempontjából az acélsörét, volfrám és bizmut-ón ötvözet szigorú teszteken ment keresztül, és Észak-Amerikában feltétel nélkül engedélyezték (Thomas et al. 2009).
- Az ólommentes alternatívákra való átállás csökkenti az emberi egészségügyi kockázatokat és megszünteti az ólom belélegzésének vagy fogyasztásának veszélyeit.
Összességében az ólommentes alternatívákra való átállás jobb egészséget és biztonságosabb környezetet eredményez mind a vadászok, sportlövők, mind a társadalom egésze számára.
Milyen alternatívák léteznek az ólomsúlyok helyett a horgászatban, és mennyire megvalósíthatók?
Az ólommentes horgászsúlyok használata védelmet nyújt a vízimadarak számára, és csökkenti a horgászokat és családjaikat érintő egészségügyi kockázatokat.
- Az ólomsúlyok helyettesítésére alkalmas biztonságos és megfizethető anyagok:
- ón, bizmut, acél, kerámia és volfrám.
- Belgiumban például a horgászboltokban a leggyakoribb alternatíva a volfrám.
- A természetes megoldások is elérhetők, például kövek vagy kavicsok, amelyek ingyenes és fenntartható lehetőséget kínálnak.
Használnak ólomtartalmú lőszereket az olimpián?
Igen.
Jelenleg mind a 15 olimpiai lövészeti versenyszám ólomtartalmú lőszert használ. Ez nemcsak egészségügyi és környezeti kockázatokat jelent, hanem ellentmond az olimpiai eszméknek, amelyek az egészséget és a fenntarthatóságot hangsúlyozzák.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) célja egy jobb világ építése a sporton keresztül, így a nem mérgező lőszerekre való áttérés lehetőséget adna arra, hogy az olimpiai sportágak igazodjanak ehhez a küldetéshez.
Ha továbbra is engedélyezik az ólom használatát a sportlövészetben, milyen intézkedések szükségesek?
Ha az ólom továbbra is engedélyezett marad a sportlövészetben, akkor szigorú környezetvédelmi előírások bevezetése szükséges:
- A lőtereknek hatékony ólomvisszanyerő rendszereket kell alkalmazniuk,
- Vízzáró akadályokat kell telepíteni, hogy az ólom ne kerülhessen a talajba,
- A szennyezett víz megfelelő kezelésére és ellenőrzésére van szükség.
Ezek rendkívül költséges intézkedések, ezért olcsóbb és fenntarthatóbb megoldás az ólommentes lőszerek használatára való áttérés.
Az ólom betiltása logikus lépés – miért nem történt meg mégis?
Jogos kérdés!
- Az ólmot évszázadok óta használják lőszerekben és horgászfelszerelésekben, és a hagyományok megszakítása kihívást jelenthet.
- A vadászok korábban is alkalmazkodtak a technológiai fejlődéshez – például az íjászatról áttértek a tűzfegyverekre –, ezért az ólommentes alternatívákra való váltás szintén könnyen kivitelezhető.
- Dánia példája bizonyítja, hogy az átállás nem rombolja a vadászközösségeket, hanem természetes fejlődési folyamat része lehet.
- A lőszergyártók ellenállása is szerepet játszik, mivel nem szívesen változtatnak a jelenlegi üzleti modelljükön.
- A változás azonban már elkezdődött:
- Dániában és Hollandiában már érvényben vannak szabályozások,
- Egyre nagyobb a kereslet az ólommentes alternatívák iránt,
- A gyártók már elkezdték fejleszteni és árusítani az ólommentes termékeket.
A szabályozás stabil alapot teremtene a gyártóknak a termelés bővítésére és az árak csökkentésére.
Mennyire sürgős az ólom betiltása?
További információ az ólom környezeti és természetvédelmi hatásairól a BirdLife Europe témával foglalkozó honlapján: https://banleadnow.com/
Forrás: MME
Mezőgazdaság
Hasznos információk és tartalmak a száj- és körömfájásról – röviden
A FAO hasznos információkat közölt a a száj- és körömfájásról
Budapest, 2025. március 11. – A már Magyarországon is megjelent ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely a párosujjú patás állatokat (például szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét és egyes vadakat) érinti. Bár az emberi egészségre nem jelent fenyegetést, a ragadós száj- és körömfájás súlyosan érinti az élelmezésbiztonságot, a gazdák megélhetését, valamint a belföldi és nemzetközi kereskedelmet. Tünetei a láz, hólyagok és sántaság; a felnőtt állatokat magas megbetegedési, de alacsony mortalitási ráta jellemzi. A fiatal állatok hirtelen szívelégtelenség következtében elpusztulhatnak.
A száj- és körömfájás oltással, az állatok szállításának korlátozásával és biológiai biztonsági intézkedésekkel fékezhető meg. © FAO/ Nastya Palagutina
A ragadós száj- és körömfájás csökkenti a mezőgazdaság termelékenységét, beleértve a tej- és húshozamokat, valamint a reprodukciót. Jelentős gazdasági hatása van a termelési veszteségeknek, az ellenőrzési intézkedések költségeinek és a piacokhoz való hozzáférés elvesztésének. Csupán a termelés csökkenése és a vakcinázás önmagában az érintett régiókban akár 28 milliárd USD éves veszteséget is eredményezhet. A kereskedelemre gyakorolt hatásokat figyelembe véve a tényleges gazdasági teher jóval magasabb. A vidéki közösségek és az állattartó szektor a leginkább érintettek.
Az átfogó ellenőrzési és megelőzési stratégiák elengedhetetlenek eme hatások mérsékléséhez. A száj- és körömfájás oltással, az állatok szállításának korlátozásával és biológiai biztonsági intézkedésekkel fékezhető meg. Bizonyos esetekben a fertőzött állatokat vagy állományokat le kell vágni. A rendelkezésre álló védekezési intézkedések ellenére a betegség továbbra is gyakori, és becslések szerint minden évben a világ szarvasmarha-állományának körülbelül 2%-t sújtja.
Tények a száj- és körömfájásról
- A száj- és körömfájást egy vírus több szerotípusa okozza, mindegyik külön oltást igényel a védettséghez.
- A párosujjú patás állatoka fertőzi, ám az emberre nem jelent veszélyt.
- Száj- és körömfájás járvány jelenleg is van Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Dél-Amerika egyes részén.
- A betegség gyorsan terjed egy-egy térségen belül és azok között a magas fertőzőképessége és számos fogékony faj miatt.
- A védekező intézkedések a következők: oltás, biológiai biztonsági intézkedések, az állatok szállításának korlátozása és esetenként kényszervágás.
A FAO szerepe a megelőzésben és a védekezésben
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) fontos szerepet játszik globálisan a száj- és körömfájás terjedésének nyomon követésében, megelőzésében és visszaszorításában az alábbiak révén:
- Globális stratégia megvalósítása: A FAO az Állategészségügyi Világszervezettel (WOAH) együttműködve támogatja és nyomon követi a globális száj- és körömfájás elleni védekezési stratégia végrehajtását a Határon átnyúló Állatbetegségek Globális Keretrendszere (GF-TAD) keretében. A progresszív védekezés útvonal (PCP-FMD) az elsődleges eszköz az országok számára a betegség ellen.
- Országspecifikus támogatás: A védekezési útvonalban meghatározott keretrendszeren keresztül a FAO segít az országoknak a fokozatos, kockázatalapú és célzott megközelítés alkalmazásában.
- Kockázatfigyelés és felkészültség: a FAO a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottsággal (EuFMD) együttműködve követi nyomon a fertőzés globális kockázatait, és hoz létre eszközöket a felkészültség és a védekezés javítására.
- Vakcinázás és biológiai biztonság: A FAO elősegíti az oltóanyagok beszerzését és elosztását, miközben előmozdítja a biológiai biztonsági intézkedések és a jó gyakorlatok terjedését az állattenyésztés és a betegségmegelőzés terén a kockázatok csökkentése érdekében.
- Képzés és tudásmegosztás: A FAO képzési programjai segítik az állat-egészségügyi szolgálatokat a diagnosztikai és reagálási képességeik javításában. Ezenkívül támogatja az együttműködéseket a betegségek felügyeletének és a válaszadás összehangoltságának javítása érdekében.
- Szakpolitikai és regionális együttműködés: A nemzetközi és regionális szervezetekkel együttműködve a FAO elősegíti az átfogó védekezési stratégiák megvalósítását, segíti a megfelelő szakpolitikák kialakítását, és támogatja az élelmezésbiztonságot és a gazdasági stabilitást biztosító intézkedéseket.
- Vészhelyzeti reagálás és erőforrások mozgósítása: A ragadós száj- és körömfájás kitörése idején a FAO kulcsfontosságú vészhelyzeti támogatást nyújt, beleértve a szakértői segítséget és az erőforrások mozgósítását az érintett országok számára.
További hasznos tartalmak a FAO-tól
Bevezetés a száj- és körömfájásba online kurzus. Ez a ingyenes minősített kurzus átfogó tudást a száj- és körömfájásról a betegség által érintett és nem érintett országokban élő állatorvosoknak, állat-egészségügyi szakembereknek, állattartóknak és az állattartó szektorban dolgozóknak egyaránt. Bemutatja a fertőzés első tüneteit, illetve a fertőzés esetleges módjait, a diagnózis menetét, a védekezés és a megelőzés lépéseit.
Gyakorlati útmutatás a ragadós száj- és körömfájás és más országhatárokon átterjedő állatbetegségek fokozatos leküzdésére. Ez a FAO kiadvány egy gyakorlati felügyeleti megközelítést mutat be, amely a betegség széles körű epidemiológiájának és kockázati tényezőinek mérésétől a beavatkozási lehetőségek konkrét értékeléséig és a betegség alacsony elterjedtségének dokumentálásáig terjed. A folyamat a gyakorlati megfigyelési lépések és a járványügyi programok összehangolására épül, a ragadós száj- és körömfájás példáján keresztül.
Forrás: FAO
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Kiterjedt külterületi mérgezési esemény Sülysáp és Mende települések közt!
A hatóságok megkezdték a bűncselekmény felderítését
Tisztelt Lakosság! Szeretnénk Önöket tájékoztatni, felhívni a figyelmüket, és segítségüket kérni.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata március 7-én a késő délutáni órákban lakossági bejelentést követően szerzett tudomást egy Sülysáp település külterületét érintő mérgezési eseményről, ezen a napon 1 példány (pld) fokozottan védett parlagi sas, valamint 1 pld védett egerészölyv teteme került elő egy mérgezett csalétkek közelében.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az Igazgatóság munkatársai a Rendőrség bevonásával megkezdték a bűncselekmény felderítését. Március 8-án az érintett szervek, bevonva a MME – Magyar Madártani Egyesület kutyás keresőegységét folytatták a munkát. Ezen a napon további 7 pld. egerészölyv, és 5 pld. holló teteme került elő, valamint felderítésre került 5 csalétek (házi kacsa, baromfi és házi nyúl). További állati tetemeket is találtunk (rókák, házi liba, kacsa, tyúk, valamint kihelyezett felezett sertésfej), illetve beazonosításra került 1 pld egerészölyv, és 1 pld holló régi maradványa. Így bebizonyosodott hogy nem egyszeri hanem tartamos, visszatérő elkövetés felderítése kezdődött meg.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Március 10-én további 2 rókatetem, illetve egy kézigránát került elő, amely szintén bejelentésre került.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park
A 2021-es Tura-Galgahévíz térségében történt eseményeket követő Btk. szigorítás már a mérgezett csali kihelyezését is bűncselekménnyé nyilvánítja, de a fokozottan védett parlagi sas, vagy a nagyszámú védett madártetem önállóan is kimeríti a természetkárosítás bűncselekményének tényállását. A feltárt egyéb tetemek vadgazdálkodási, népegészségügyi szabályok megsértéséről tanúskodhatnak.
Mivel a tetemek egy része bizonyosan erős méreggel kezelt, így szeretnék felhívni a lakosság figyelmét, az érintett térségben a kutyasétáltatás, gyermekekkel való kirándulást fokozott óvatossággal végezzék, ugyanis a feltételezett méreganyag mind a háziállatokra, mind az emberekre veszélyes.
Kérjük hogyha elhullott védett vagy fokozottan védett állat tetemére, illetve vadászható faj, vagy háziállat mérgezésgyanús tetemére bukkannak úgy értesítsék az Őrszolgálatot a nemetha@dinpi hu elektronikus levélfiókon keresztül, a mérgezésgyanús állat pontos helyének megadásával, és ha lehetséges fényképmelléklet megküldésével.
Kérjük a mérgezett csalétkekhez, tetemekhez ne nyúljanak! A mérgezés terepen látható legbiztosabb jele, amennyiben a maradványokon, vagy azok közvetlen közelében nagyszámú elpusztult dögbogár, illetve egyéb rovartetemek találhatóak.
Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Felpaprikázva
Nehéz téma – az ólom: Rejtett veszély a természetre és az emberi egészségre
Jelentősen drágult a búza
Hasznos információk és tartalmak a száj- és körömfájásról – röviden
Kiterjedt külterületi mérgezési esemény Sülysáp és Mende települések közt!
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian