Jótékonysági hajtóvadászatot tartott hétvégén a Hubertus Vadásztársulat Etéd községben. A felajánlásokat egy udvarhelyszéki kórház megsegítésére fogják felhasználni. Az esemény során számos medve és vaddisznó is előbújt a sűrűből.

Fotó: Csató Andrea – Székelyhon

Hetvenhét vadász és közel ötven hajtó gyűlt össze pénteken a reggeli órákban Etéden, hogy részt vegyenek a székelykeresztúri Hubertus Vadásztársulat által negyedik alkalommal megszervezett jótékonysági vadászaton. Amint mindenki a helyszínre ért, megszólaltak az esemény kezdetét jelző vadászkürtök a Székely Vadászkürt Egyesület jóvoltából. Ekkor Rákosi László, a vadásztársulat elnöke köszöntötte elsőként a magyarországi mintára megszervezett akció jelenlévőit. Rámutatott, örül annak, hogy sokan eljöttek, hiszen ez bizonyítja, hogy erős közösség a vadászoké, amely képes összefogni egy-egy nemes cél érdekében.

Fazakas Attila, a társulat igazgatója arról beszélt, hogy a részvevőknek és más támogatóknak idén 600 lejt kellett befizetniük, az így összegyűlt összegből pedig egy udvarhelyszéki kórházat fognak támogatni. Csak később fogják eldönteni, hogy konkrétan melyiket, de tavaly például a székelyudvarhelyi városi kórház ortopédiai osztályán segítettek.

Fotó: Csató Andrea – Székelyhon

Közölte, a vadászok rókára, aranysakálra és vaddisznóra lőhetnek. Utóbbi az egyik legnemesebb vadnak számít, viszont sajnos nem sok él a környéken, mióta a sertéspestis megtizedelte az állományt. Éppen ezért a szerencsén is múlik, hogy mit sikerül majd célkeresztbe venni. Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy büntetéssel fog járni, ha valaki kocát lő, hiszen szeretnék, ha azok megmaradnának, hogy szaporodhasson az állomány. Sokan jöttek el, ezért a balesetek elkerülése érdekében Fazakas fontosnak tartotta a főbb biztonsági intézkedések átismétlését. Ezek között említette, hogy csak a – vadőr által megjelölt – helyszínre érve lehet megtölteni a puskákat, és ott ki is kell üríteni a lőszert, mielőtt távoznának. Mindemellett csak az előre meghatározott irányba lehet lőni, jól beazonosított célpontokra.

Fotó: Csató Andrea – Székelyhon

“Több medve is van a meghajtott területen, így legyünk óvatosak. Ha egyenesen a mi vagy a társunk irányába fut a nagyvad, akkor tisztes távolságból jelezzük annak, hogy hol vagyunk, így ki fog térni. Másképp engedjük elszaladni a medvét” – fogalmazott. Végül az igazgató ismertette a különböző helyszínek terepviszonyait, majd ennek tudatában közös megegyezés alapján négy csoportra oszlottak a vadászok és elindultak az állások felé. Medvék, vaddisznók Mi Sánta Mihály vadőrhöz és Vass Ferencz csoportfelelőshöz csatlakoztunk, akiktől megtudtuk, hogy egy olyan helyszínre igyekszünk, amely a hozzájuk tartozó vadászterületek „lelkének” számít. A jótékonysági vadászat kivételével nem is szoktak ott hajtásokat szervezni, hogy békésen szaporodhassanak ott vadak.

Fotó: Csató Andrea – Székelyhon

Etéd és Atyha között eltérve indultunk el a dombtető irányába a Fatörés nevű részre. Meglehetősen nehéz terepen haladtunk, így nem volt egyszerű feladat a sofőrnek, ám a helyszíni panoráma mindenért kárpótolt. Egy bokros, fákkal szegélyezett részen álltunk meg, ahonnan a völgyben megbúvó falvak mellett a Kárpátok bérceit is látni lehetett. Sánta Mihály közölte, előző nap bejárták a vadászterületet és az etetőknél elfogyott ételmennyiségből, illetve a lábnyomokból megállapítható, hogy van vaddisznó a területen, igaz, már nincsenek annyian, mint a sertéspestis előtt. Mindemellett az aranysakálok is megjelentek néhány éve a környéken. Az sem volt vicc, hogy sok a medve, hiszen már érkezésünkkor megpillantottunk egyet a távolban, később pedig más nagyvadak is előbukkantak a sűrűből.

Fotó: Csató Andrea – Székelyhon

Vass Ferencz elmagyarázta, először minden vadásznak el kell helyezkednie a vadőr által kijelölt állásban, majd csak ezt követően indulhatnak el a hajtók. A standokról előre nézve csak egy 45 fokos szöget bezáró részre lehet lőni, esetleg, ha a vad elhalad mellettünk, akkor hátra fordulva ismét próbálkozhatunk, ugyancsak az említett szögben. Azt is tudni kell, hogy csak a hajtás végeztével lehet elhagyni a standokat, a vadőr jóváhagyásával. Ha le is lőttünk valamit, nem szabad azonnal odarohanni, hogy megnézzük, hiszen veszélyes helyzetbe kerülhetünk. Sebzett vad Szerencsére az időjárás mellettünk volt, hiszen plusz 1–2 Celsius fok volt, ám a hosszas várakozás miatt így is megfáztak az ember végtagjai. A domb tetején állva folyamatosan hallottuk a hajtókutyák csaholását, valamint a hajtók által csapott lármát, ugyanakkor az órák múlásával hozzánk egyre közelebb dördültek el a puskák. Csak saccolni lehetett, hogy ilyenkor milyen vadat sikerült leteríteni.

Fotó: Csató Andrea – Székelyhon

Beszélgetni nem igazán tudunk, hiszen akkor elriaszthatunk egy irányunkba menekülő nagyvadat – így maradt a várakozás. Így telt el nagyjából három óra, amikor hirtelen a közvetlen közelünkben dördült el egy puska, majd kirohant a tüskés bokrok közül egy jól megtermett vaddisznó és három süldő. Jól látszott, hogy a hasán már megsebezte valaki a felnőtt vadat. A mellettünk lévő Vass Ferencz nem sokat teketóriázott, meghúzta a ravaszt. A lövés célba ért, a vaddisznó pedig rögtön összeesett, amint újra beért egy bokros részre. Ekkor már mindenki megfeledkezett a hidegről az izgalom miatt.

Fotó: Csató Andrea – Székelyhon

Később, csak a hajtás végeztével nézhettük meg a vadat, amely valóban termetes volt. A vadász csörlővel húzta fel a vaddisznót terepjárója rakterébe, majd útnak indultunk, hogy másoknak is segítsünk. Amire leértünk a dombról, már öt vaddisznó volt az autón. Terítéken hét vaddisznó Csak a zöld fenyőágakból kirakott terítéknél tudtuk meg, hogy összesen hét vaddisznót sikerült leteríteni. Még Fazakas Attilát is meglepte a gazdag zsákmány. Mint mondta, Szent Hubertusz, a vadászok védőszentje nagylelkű volt a részvevőkhöz. Itt megadták a tiszteletet a leterített vadaknak, majd ismét megszólaltak a vadászkürtök, ami az esemény végét jelentette.

Fotó: Csató Andrea – Székelyhon

Az egyesület igazgatója köszönetet mondott Fazakas Zsoltnak, társulatuk egyik tagjának, aki sok segítséget nyújtott a jótékonysági akció megszervezésében. Hasonlóan hálás volt ugyanakkor az etédi önkormányzatnak is a támogatásért. Végül közösen vacsoráztak a jelenlévők, majd mindenki hazaindult.

Forrás: Fülöp – Székely Botond – Székelyhon

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kovászna megyében teljes egészében kilőtték a medveállományból a 2024-es megelőzési kvótában megszabott példányszámot – tájékoztatott Gheorghe Neagu, a Környezetvédelmi Hivatal igazgatója. 

Fotó: Székelyhon

Az igazgató arra is kitért, hogy a megyében a prevenciós medvekvótát ugyan már régen kimerítették, azonban tovább folynak azok a perek, amelyeket az Egyesület a Visszaélések Elleni Küzdelemért (Alianţa Pentru Combaterea Abuzurilor) kezdeményezett a Hargita, Kovászna és Vrancea megyei környezetvédelmi hivatalok ellen, követelve, hogy vonjanak vissza bizonyos vadásztársaságok számára kibocsátott medvekilövési engedélyeket.

A háromszékieket érintő perben a Brassói Törvényszék novemberben hozott alapfokú ítéletet, amellyel megalapozatlannak ítélte a civil szervezet kérését, az azonban fellebbezett, a Brassói Ítélőtábla pedig várhatóan január közepén tárgyalja az ügyet. Kovászna megyében 2024-ben 54 medvét lőhettek ki állományszabályozó jelleggel, bár ez a szám – és az országos szinten meghatározott 426 példány – elenyésző a túlszaporodás mértékéhez viszonyítva: a megye erdőségei elméletileg hozzávetőleg 600 példánynak biztosítanak ideális életteret, a vadgazdálkodók becslései szerint azonban jelenleg több mint 2200 medve verseng a megélhetésért.

Forrás: Székelyhon.ro

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A Fegyvertörvényben megjelennek a lőszerek ideiglenes átvételére, tárolására vonatkozó szabályok, a Vtv.-ben és annak végrehajtási rendeletében kiegészülnek az elektronikus beírókönyvre vonatkozó előírások, ezzel párhuzamosan a rendszer használata 2025. október 1-jétől lesz lehetséges, a nagyvad azonosító jelek ára pedig 100-ról 150 forintra nő.

Ábra: OMVK

A Magyar Közlöny 131. száma tartalmazza a belügyi ágazatokat érintő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVII. törvényt. Ez a fegyvertörvényt módosítja, bennünket a lőszerek ideiglenes átvételére, tárolására vonatkozó, új szabályok érintenek pozitívan. (A másik érintett témakör a pirotechnika.) A változások 2025. január 1-jén lépnek hatályba. Az alábbi fájlban ezek kiemelve láthatók a törvény jelenleg hatályos szövegében.

A fegyvertörvény változásai a 2024. évi LXXVII. törvény alapján

Ugyancsak a 131. szám tartalmazza az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvényt, amely egyebek mellet a vadgazdálkodási törvényt is módosítja (kiegészíti), érdemben az elektronikus beírókönyvre vonatkozó előírások tekintetében. Ezek a változtatások 2025. október 1-jén lépnek hatályba.

A vadgazdálkodási törvény változásai a 2024. évi LXXX. törvény alapján

A 132. számban jelent meg Az agrárminiszter az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 56/2024. (X. 31.) AM rendelet módosításáról szóló 74/2024. (XII. 20.) AM rendelete. Ennek értelmében – összhangban a fenti Vtv. módosítással – nem lépnek hatályba az 56/2024. (X. 31.) rendelet eredetileg 2025. január 1-jétől, illetve március 1-jétől hatályos, elektronikus beírókönyvre vonatkozó rendelkezései. Jelesül:

• az egyéni és társas teríték-nyilvántartáshoz, azok vezetéséhez kapcsolódó rendelkezések,
• az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás kötelező adattartalmára vonatkozó rendelkezések,
• azon rendelkezés, amely szerint a gímszarvaselejtésekhez kapcsolódó, fotódokumentációs elektronikus adatszolgáltatás elektronikus vadászati napló segítségével is lehetne teljesíteni.

Szintén a 132. számban jelent meg az agrárminiszter a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet módosításáról szóló 62/2024. (XII. 20.) AM rendelete. Ennek egyetlen rendelkezése, hogy 100-ról 150 forintra emeli a nagyvad azonosító jel árát. A rendelkezés a kihirdetését követő 31. napon, tehát január 20-ától hatályos.

Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131