Vadászat
A századik vaddisznó
Csak úgy dobálja a havat az öreg Suzuki, ahogy próbálja venni a kanyarokat a dimbes-dombos tájon. Lajoska nagyokat szuszogva tekeri a kormányt, alig fér el a számára elég pici autóban, keresztbe fésült haja alatt a homloka apró cseppekben gyöngyözik.
Lajoska tagbaszakadt ember, nevét még fiatalkorában érdemelte ki, amikor a TSZ-hez került agronómusként. Azóta megnőtt inkább csak széltében és meg is kopaszodott, de az egész falu Lajoskának szólítja. Igaz, hogy azon a régi havas szilveszter éjjelen nem ezt a nevet írták a születési bizonyítványába, de már ő is hozzászokott.
Már két hete készül erre a vadászatra. Két hete nézegeti minden este a disznókat ezen a szórón, de mégse lőtt rájuk egyszer se, ugyanis a századik vaddisznóját méltó módon szeretné elejteni. Egyszerre akarja ünnepelni mindhármat: a születésnapját, az új évet és a századik elejtett vaddisznót.
A domboldalon halkan gurul a szóró felé, igaz, a nagy hó ebben a segítségére van, ám ő mégis jobban örülne, ha csak ujjnyi vastagságú lenne. Rövid gondolat fut végig az agyán, korát jelezve, hogy már magában beszél, de hamar elhessegeti:
– Kimenne ez a kisautó még a Himaláján is
.
Leállítja az autót, valahogy kiszáll a kocsiból. Örül, hogy végre kiszállhatott, mert már eléggé nyomta a hasát a kormány, azért kinéz a sarkon a szóróra, hátha van rajta valami, de csak kíváncsiságból teszi ezt, tudja jól, hogy a kondára még kell egy órát várni. Magára veszi a kabátot, vállára a puskát és indul is a les felé.
Nem kell sokat gyalogoljon, mert ő azt a nézetet vallja, hogy minél kevesebb szagot kell hagyni az erdőn. Régebben a les mellé állt a kocsival szagot csak a létrán hagyva, de a cimborák kérésére, ami a halk mosolygástól a hangos vinnyogásig tartott, hajlandó hatvan métert gyalogolni.
Elhelyezkedik a lesen és vár. A gondolatai a kukorica és a búza árán illetve azon a beteg kocán forognak, amit nem akart levágni, de ha még holnap is csak fekszik, akkor disznóvágást kell tartani. Jobbról ágroppanás, oda se akarna nézni, a konda még messze jár, ám valami belső ösztön odahívja a tekintetét. Nem is hisz a szemének, pislog kettőt. Derék kan turkálja a havat a háta mögötti rudas erdőben. Nyúl a puska felé és már fordulna, de szűkösen tud mozogni a lesen, hiába télen ez a sok ruha nehézzé teszi nagyon a mozgást Ahogy célba veszi a kant, már látja maga előtt a cimborák irigy képét és a fényképet, ahogy térdel a vad mellett és a szöveget alatta: SZÁZADIK VADDISZNÓMMAL!
Elsüti a fegyvert és a kan csak az oldalára fordul, rúg néhányat és átköltözik az örök vadászmezőkre. Lajoska súlya alatt nagyokat nyikorog a létra, ahogy ereszkedik lefelé, de őt ez most egyáltalán nem érdekli, annál inkább az, hogy vajon épek-e az agyarak. A kan olyan, mintha sarlók állnának ki a szájából, boldogan tűzi a töretet a kalapja mellé. Ekkor jut eszébe, hogy ezt a nagy állatot nem tudja betenni a Suzukiba, nyúlna a telefonja után, hogy hívja a vadőrt, ám eszébe jut, hogy elment az aktuális barátnőjével Budapestre szilveszterezni.
Ráncba szökken a homloka:
– Kinek van még terepjárója?
Nem akarja hívni Dömét, az erdőmérnököt, akit ő csak gombarugdosónak hív, mert az igaz, hogy szomszédok, de egy idő óta, még ha köszönni kell neki, az is olyan, mintha a fogát húznák. Nagyon jó barátságban voltak leszámítva azt, hogy kukoricamérnöknek titulálta őt, megsértve agrármérnöki mivoltát, de miután Lajoska visszajött Afrikából megszakadt a barátság.
A rossznyelvek szerint az erdőmérnök Lajoska feleségét nagyon sokat autóztatta, amiből annyi biztosan igaz, hogy miután az agronómus elrepült, lerohadt a terepjáró és Döme húzta be a közeli kisvárosba a bedöglött kocsit, a mutatós, fiatalos Annácskával együtt, és ő is vitte érte.
Mivel más nem maradt, felhívta Kilencest, aki a kárba ment nagylábujjával érdemelte ki ezt a nevet. Őt se szívlelte igazán, mert az már vagy három éve történt, hogy Lajoskának sikerült elejteni a megye legnagyobb bikáját. Lajoska egy lábbal a föld fölött járt. Akkor már javában folytak ezek a híres háznál nevelt képes históriák.
Kilences mogorva ember volt a műtét óta, de azért a tréfás kedvét és a vadászirigységét se felejtette el. Megkérte a fiát aki informatikus volt a gyárban, hogy csináljon neki a Lajoska bikájának a fényképéből egy összevágást. Kilences fia – aki értett a Photoshophoz – olyan képet csinált, hogy csak szakember mondta meg, hogy a kép, amin Lajoska bikáját egy kislány simogatja a ketrecben, hamis.
Na, ezeket a képeket Kilences kiaggatta a falu összes kocsmájába és csak másnap mondta el az igazat, de akkor már késő volt Sokan még mindig röhögnek Lajoska nagyravágyóságán, holott tényleg nem kertben ejtette el a bikát.
– Ha szeretnéd látni, hogy mekkora kant lőttem, gyere ki a tompori szóróhoz.
Kilences már a kocsmában készítette magát az új évre. Vele volt Tekerő és Edvárd is. Tekerő a régi világban szintén vadászott, de néhány kevert gránáttal a fejében belefutott egy rendőrségi ellenőrzésbe, azóta se jogosítvány, se fegyvertartási. Azt tartja, hogy még egyszer nem éri őt ekkora szégyen, inkább jár gyalog, vadászni meg lehet Kilencessel is. Edvárd pedig a közeli erdészeti szakiskolában vadászatot oktat, külseje vívta ki a diákság körében a Jim Beam tanár úr nevet.
Kilences érzékelte, hogy nem tudná már úton tartani az UAZ-t, így átszaladt Döméhez, hogy segítsen behozni egy hatalmas kant. Azt nem árulta el, hogy ki lőtte, mondván legyen meglepetés. Lett is meglepetés, de inkább Lajoskának, amikor meglátta az erdészeti terepjárót a domboldalon.
Morgolódott magában, de ahogy Kilences kiszállt a kocsiból, mindent megértett. Edvárd, aki nem nagyon szeretett beszélni mert azon már nemcsak a diákjai mosolyogtak rögtön gratulált, habár az arca olyan volt, mintha sárgára festették volna:
– Glatulálok Lajoskám, delék kant lőttél – mondta erősen raccsolva.
– Köszönöm szépen, mégis a századik vaddisznónak nem lőhettem malackát! – s közben a szeme sarkából Dömét nézte.
Döme az irigység jele nélkül nyújtott kezet, míg Kilences a Lajoska nyakába ugrott olyan szaggal, hogy azt egy szeszfőzde is megirigyelte volna. Lajoska lehámozta magáról Kilencest, majd együttes erővel felrakták a nyitott platóra a kant. A sötét falun áthaladva kicsit bántotta Lajoska önérzetét, hogy a falusi emberek nem fordulnak a kocsi után, de vigasztalta az a gondolat, hogy nem ő ül az előtte haladó kocsiban, illetve már látta maga előtt a vadásztársak arcát, amikor egyenként benéznek majd a hűtőházba.
A vadászháznál zsigerelés közben megcsördül a telefonja:
– Merre vagy Lajoskám, már tíz óra mindjárt itt az új év. Igazán hazajöhetnél már
.
– Annácskám, meglőttem életem kanját, most zsigereljük.
– Kivel?
– Itt van Edvárd, Kilences, Tekerő, no meg a gombarugdosó is
.
– Na, ha befejeztétek, hívd át őket hozzánk, hogy koccintsunk egyet. Úgyis itt van a Panni, a barátnőm, legalább bemutatom nekik. És hozd haza a disznót is, egy az, hogy nem romlik meg az udvaron, kettő, hogy megnézném én is, három mégis szilveszter van, legyen malacunk.
Lajoskában meggyúlt a féltékenység lángja, de mit tehetett volna mást. Döme kicsit gondolkodóba esett az invitálás után, de mivel csak a szomszédba kellene átugrani így elfogadta azt, legalább nem a kutyájával kell koccintson idén.
A koccintás annyira jól sikerült, hogy Kilencesnek majdnem még egy lábujja odalett, Tekerőt reggel a disznó mellett találták, Edvárd pedig felvehette volna a Kalinka tanár úr nevet. Mégis, akik hallották a történetet, nem ezen lepődtek meg. Lajoska és Döme kibékültek és Döme még a nyáron feleségül vette Pannit.
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV







You must be logged in to post a comment Login