Horgászat
Fehér busák a Hármas-Körösön
Fehér busákat fogtak a Hármas-Körösön
Kovács Dávid barátaival Gyomaendrődnél, a Hármas-Körösön célzottan busákra horgászott. Tavaly a Békésszentandrási Duzzasztónál több kisebb, körülbelül egy kilogrammos busát sikerült kifognia, nagyobbakat azonban egyszer sem akasztott meg. A busa horgászata, – itt Békés vármegyében, – főleg az időjárásról függ, – kezdte beszámolóját Kovács Dávid, aki a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által meghirdetett “szép fogások” természetvédelmi kategóriában díjaztak 2022-ben.

Fotó: Agro Jager News
Barátaival közösen a legegyszerűbb felszerelést alkalmazták és a boltban kapható legolcsóbb busaetetőanyagot vásárolták meg. Fontos a világos szín, mivel a Körösök vize sötétebb árnyalatú. A kioldódó etetőanyag hasonlít a planktonra, amely a fő tápláléka ennek a halnak. Azért, hogy fokozzák a kapásokat, hízóknak gyártott sertéstápot is belekevertek a darába. A parton, egy kis löszös földnek köszönhetően, sikerült megszilárdítani az etetőanyagot. Az egész napi horgászat során megközelítőleg 6-7 kilogrammot jutattak a vízbe, ami körülbelül kétezer forintba került.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Egyszerű bordáskosárral jutatták be a haleledelt, 10-15 centiméter hosszúságú előkével. A horogra egy pufit tettek, amivel kiemelték a medertől. Közismert, hogy a busák rajokba járnak. A kioldodó dara mágnesként vonzza a halakat. Ha több bot van elhelyezve, egymástól nem messze, előfordulhat, hogy egyszerre több kapás érkezik. A busa kapása egyértelmű és határozott. Érdemes mindig a bot mellett lenni, nyeletőféket használni.

Néhány éve a Balatonon is sikerült egy nagyobb busát megakasztani. Fotó: Agro Jager News
Ha akad a horog, a busák azonnal kitörnek, ezért is érdemes olyan helyet választani a horgászathoz, ahol van esélyünk kifárasztani őket. Amint elkezdtek horgászni, alig telt el fél óra, jött az első kapás. Rövid fárasztás után sikerült egy 10,8 kilogrammos halat a partra segíteni. Amíg a hal a matracon pihent, azonnal érkezett a másik kapás. A második halat is kifogták, ami 12 kilogrammos volt. A három méteres feeder botoknak nem okozott nehézséget a halak fárasztása. Ezután egy nagyobb szünet következett, az intenzív etetés hatására sem volt több jelentkező. Késő délutánra azonban fordult a szerencse. A semmiből ismét egy hatalmas kapás jött. A nyeletőfék azonnal működésbe lépett. Érdekes azonban, hogy a nagyobb halak kevésbé sportosak, mint egy 10 kilogrammos hal. A 23 kilogrammos halat megközelítőleg 15 perc alatt sikerült kifárasztani. A hatórásra nyúlt horgászat ideje alatt, összesen 7 darab busát fogtak ki a nagyszénási és pusztaföldvári pecások.

Fotó: Agro Jager News
Békés vármegye vízterületein, az elmúlt években egyre jobban szaporodik ez az invazív faj. A busa Dél-Kína meleg vízű mély folyóiban és tavaiban őshonos, hazánkban nem. Egy bizonyos méret elérése után, nincs természetes ellensége. Ezek a planktont fogyasztó halak térnyerése egyre szembetűnőbb. Olyan helyeken is felbukkantak, amire korábban nem volt példa. A holtághoz közeli csatornákon felúsznak, megjelennek a kisebb csatornákba is, mint például a Nagyszénás-Szarvas közötti Kákafoki csatorna. Emiatt többen is póruljártak, mert ha kapitális halak beleúsznak a zsinórba, képtelenség őket megállítani.
Fontos azt tudni, hogy a MOHOSZ szabályai szerint a véletlenül akadt halakat vissza kell engedni a vízbe, annak ellenére, hogy invazív fajról beszélünk. A legnagyobb pusztítást az ivadék halaknak okozza úgy, hogy a planktont fogyasztja. Ha nem történt volna meg a 2000. január 30-án a cianidszennyezés, a busák térnyerése miatt vélhetően már jóval súlyosabb következményekkel nézne szembe a magyar horgásztársadalom. A romániai Nagybánya melletti Zazar település szomszédságában átszakadt egy bányászati cég cianidos zagytározójának töltése, emiatt egy időre összeomlott a busa állománya. Az ott felhalmozott százezer köbméternyi mérgező elegy a busákat sem kímélte.
Az utóbbi négy-öt év tendenciáját figyelembe véve érdemes lenne fokozni a busák csökkentését. Talán megoldás lenne a szelektív halászatuk is – zárta beszámolóját Kovács Dávid.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Kovács Dávid
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Horgászat
Így horgászom én az Élő Dunán, avagy a 20+-os ponty története.
A Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki a munkájukat végző halőrökkel szemben lépett fel agresszíven.

A vádirat szerint a férfi 2025 októberében egy dunavarsányi stégen horgászott. A halőri feladatokat ellátó sértettek a horgászásra vonatkozó szabályok betartását ellenőrizték, ezért a férfitől elkérték a fogási naplót. Észlelték, hogy a napló üres, azonban a vádlotthoz közeli szákban két ponty volt, és a halfogó eszköz ismét a vízben volt. A közfeladatot ellátó személyek kérdőre vonták a férfit, amely miatt közöttük vita alakult ki.
A vádlott egyre agresszívebb lett, majd a sértetteket fenyegetni és lökdösni kezdte. A férfi az egyik halőrt a ruháját megragadva rángatni kezdte azért, hogy az igazolványát a sértett adja neki vissza. A férfi időközben magához vett egy vasdarabot és azzal a sértettek irányába ütött.
A halőrök rendőrt hívtak a helyszínre, mivel a férfi a jogszerű eljárásukban akadályozta őket, velük szemben erőszakosan lépett fel. A vádlott a rendőrök kiérkezése előtt a helyszínről távozott.
A Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség férfit közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettével vádolja. A vádlott bűnösségéről a Szigetszentmiklósi Járásbíróság fog dönteni.
Forrás: Ügyészség
Horgászat
Védett fajokat veszélyeztetnek az elhagyott és használatban lévő horgászeszközök
A vizekben elveszített, elhagyott vagy eldobott horgász- és halászeszközök világszerte komoly terhelést jelentenek az élővilág számára. Nemcsak a vízszennyezés miatt okoznak problémát: gyakran olyan állatok is horogra akadnak, belegabalyodnak a zsinórokba vagy csapdába esnek, amelyek nem a horgászat célpontjai. Ezt a jelenséget nevezik járulékos fogásnak (angolul bycatch), amely a biológiai sokféleség csökkenésének egyik kevéssé ismert, de jelentős tényezője lehet bolygónkon.

Fotó: HUN-REN
Bár a horgászfelszerelések élővilágra gyakorolt hatását világszerte kutatják az elmúlt években, az édesvízi élőhelyekre kisebb fókusz összpontosul a tengerekkel szemben. Annak érdekében, hogy hazánkban is elkészüljön az első átfogó leltár arról, mely élőlénycsoportokra jelenthetnek természetvédelmi kockázatot az elveszített vagy aktívan használt horgászfelszerelések, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetésével a kutatók egy összesen negyven évet felölelő médiaelemzést végeztek. Az eredményeket bemutató tanulmány a közelmúltban jelent meg a brit Scientific Reports nemzetközi tudományos folyóiratban.

Fotó: HUN-REN
„Ökológusként vagy természetjáróként ugyan alkalmanként belefut az ember egy-egy horgászfelszerelés által csapdába esett, esetleg elpusztult élőlénybe, de az érintett élőlényekkel kapcsolatos adatgyűjtést nehezíti, hogy tematikus terepi kutatások a témában kifejezetten nehezen tervezhetőek, megvalósíthatóak. Szerencsére a közelmúltban már több ízben is bebizonyosodott, hogy a közösségi és egyéb médiafelületekre feltöltött tartalmak között tudatosan tallózva, a kutatók viszonylag kis erőfeszítéssel gyűjthetnek releváns adatsorokat, többek között az elveszített vagy a használatban lévő horgászfelszerelések vizekre és élővilágra gyakorolt hatásait illetően is” – nyilatkozta Dr. Löki Viktor, a kutatás ötletgazdája.
A projekt során a résztvevő kutatók összesen négy médiaplatformra támaszkodó kutatást végeztek az országban: munkájuk során 1984 és 2024 között összesen 200 olyan esetet dokumentáltak, amikor horgászeszközök halakon kívül egyéb állatokkal kerültek kölcsönhatásba. Az adatgyűjtés során rögzítették az érintett fajokat, egyedszámaikat, valamint ha az a feltöltött tartalomból kiolvasható volt, az események helyszíneit is.

Fotó: HUN-REN
„A tartalomelemzés során kiderült, hogy hazánkban összesen legalább 64 különböző állatfaj képviselői bizonyíthatóan érintettek a járulékos és aktív horgászfelszerelések által bekövetkező nem szándékolt fogásban: a leggyakrabban madarak estek csapdába, őket követték a hüllők, míg más állatcsoportok együttesen az esetek kicsit több mint 10 %-át tették ki. A leggyakoribb áldozat 32 esettel a madarak közül a bütykös hattyú (Cygnus olor) volt, míg a hüllők közül a mocsári teknős (Emys orbicularis) esett legtöbbször (18 alkalommal) bajba, általában a horogra szúrt horgászpellet bekapása, lenyelése következtében. Az összesen érintett 226 egyed többsége, több mint 70 %-a olyan élőlénycsoporthoz tartozott, amely Magyarországon jogi védelem alatt áll. Hogy összehasonlítsam ezt a leltárt egy nemzetközi példával: Gunasekaran és munkatársai 2024-ben egy egész Indiát átfogó hasonló médiaelemzés során mindössze 90 esetet dokumentáltak, 35 állatfaj összesen 144 csapdába esett vagy elhullott példányát. Mivel a tanulmányuk az elveszített halászeszközök természetvédelmi kockázatára összpontosított, a mi kutatásunk jól megvilágítja, hogy a horgászfelszerelések természetvédelmi kockázata nem lebecsülendő még egy Indiánál jóval kisebb országban sem” – összegezte Dr. Löki Viktor.
Az esetek túlnyomó többsége mindössze kétféle eszközhöz kapcsolódott: horgászzsinórhoz és/vagy horoghoz. Az elvesztett horgászeszközök okozták az esetek többségét, ugyanakkor az aktívan használt felszerelések is hasonló nagyságrendben voltak felelősek az érintett esetekért. A kutatás során összesen 132 esetben volt azonosítható az érintett élőhely típusa. Ezek részletes elemzése során az is kiderült, hogy a járulékos fogásokkal kapcsolatos esetek nagyobb arányban származtak természetes vízi élőhelyekről, mint mesterségesekről: az azonosított élőhelytípusok közül a járulékos fogás által érintett állatokat leggyakrabban folyók mentén találták, ezt követték a természetes tavak, a horgásztavak, a mesterséges tavak és a bányatavak.

Fotó: HUN-REN
A szerzők a kutatás során a járulékos fogás által érintett egyedek kevesebb mint 10%-át jegyezték fel elhullottként. Bár ez az arány alacsonynak tűnhet, valószínűleg alábecsüli a tényleges pusztulási rátát, mivel a megfigyelők vélhetően gyakran kiszabadították a belegabalyodott állatokat, és nem történt utánkövetés annak megállapítására, hogy azok hosszú távon életben maradtak-e. A fel nem ismert járulékos fogások esetében – különösen a távoli vagy kevésbé ellenőrzött területeken – a túlélési arány feltehetően jóval alacsonyabb. Emellett a késleltetett elhullás vagy a nem halálos, de káros következmények, például a sérülések, a mozgásképesség romlása vagy a ragadozóknak való fokozott kitettség sem jelennek meg az adatokban.
„A témát feltétlenül érdemes tovább vizsgálni, ugyanis a legtöbb horgásznak van hasonló élménye, amelyről nem minden esetben készül dokumentáció, vagy ha készül is, legtöbbször nem elérhető online. Amikor a tanulmány illusztrálása kapcsán felvettem a kapcsolatot az egyik újsághírben szereplő horgásszal, megosztotta velem, hogy a cikkben érintett, lefényképezett fajt, a kercerécét egy évvel később ugyanott megfogta bojlival, ezt elmondása szerint a tárgyévben több példány szárcsa is követte. A tanulmány logikus folytatása így egy, a témában készített online kérdőív lenne, ahol a horgászok válaszait és elküldött offline tartalmait értékelve még közelebb juthatnánk ahhoz, hogy a halakon kívül a hazai élővilág mely tagjai és milyen mértékben vannak kitéve ennek a természetvédelmi kockázatnak” – hangsúlyozta Dr. Löki Viktor.
Forrás: HUN-REN







