Keressen minket

Horgászat

Pergetve kapitális szürkeharcsát fogtak Tolnán

Közzétéve:

2023. augusztus legvégén Wimmer Ferenc barátjával, Póta Gáborral, munka után közös horgászatra indult a Tolnai Dunáért Egyesület kezelésében lévő vízterületen. Régóta együtt horgásznak. Gábor közel 40 éves tapasztalatával az egyik legtapasztaltabb szürkeharcsa horgászok egyike. Sokan kedvelik, mert a tudását meg is osztja másokkal, egyben jó tanár is. Itt, Tolnán, a 40 éves pályafutása alatt pergetve is sok harcsát fogott ki. A tárgyi tudás azonban csak az egyik faktor, minden más a szerencse kérdése. Sok minden függ a harcsáktól, mert egyes napokon nincs étvágyuk, nehéz őket kapásra bírni.

Fotó: Póta Gábor – Agro Jager News

A mostani horgászatuk során, kisebb halakat céloztak meg a jól ismert gödrök környékén. Maximum 10 kilós halakban bíztak a sporthorgászok. Egy ismert mélyedés szélén Feri először megdobta a közepét, majd szakaszosan, kifelé haladva dobálta meg a vizet a gumihallal. Az ötödik dobásra nem várt kapás jelentkezett. Egyből érezte, hogy nagy halat sikerült megakasztania a 14-es fonott főzsinórral, amelyhez 40-es fluor-karbon előkét kötött.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A hat gramm-os jig fejjel felkínált gumihal kapásra bírta a nagytestű ragadozót, amit körülbelül 35 perc múlva sikerült megpillantaniuk. A fárasztás közben Gábor mindenre figyelt. Felvette a horgonyt, és jó tanácsokkal biztatta barátját. Több esetben kitört a hal, ilyenkor a féken csökkentve mindig engedte mozogni. A felszerelése miatt jóval óvatosabban kellett a fárasztást megoldania. A hal valamiért a csónak közelében maradt, nem indult el az akadók felé. “Húzd meg, ereszd meg” küzdelem zajlott a horgász és a harcsa között. Közel fél óra után érezni lehetett, hogy a hal is fárad. A felszínen megjelenő apró szemű buborékok mutatták, hogy a harcsának lassan elfogy az ereje. Ezután pár perccel feljött az ismeretlen óriás. Nem számítottak ilyen nagy halra. Miután a vízfelszínre került a hal, még többször kitört, mire meg lehetett fogni. A halat kíméletesen a  csónakba emelték.

Fotó: Póta Gábor – Agro Jager News

Miután a parthoz közel kormányozták magukat, segítséget kértek. Még a hosszát sem tudták önerőből megmérni, mert amit vittek mérőszalagot, jóval kisebb volt a halhoz képest. Szerencséjükre a Tolnai Dunáért Egyesület alelnöke is kint horgászott, akit megkértek, hogy hitelesítse a fogást. Takács Balázs egy csónakkal hamar a barátai segítségére sietett. A szürkeharcsa hossza elérte a 180 centimétert. A súlya, a becslésük szerint, körülbelül 40-45 kilogramm körül lehetett. Mint utólag kiderült, Takács Balázs is megdobta ugyanazt a szakaszt a barátjával, de még kapásuk sem volt, és továbbálltak. Azonban ez a harcsa vélhetően akkor még nem volt éhes. Ezek a nagytestű ragadozók a napszak bármelyik időszakában zsákmányolhatnak. Ez mindig attól függ, hogy előző nap mikor kezdtek el vadászni. Ha kora délutáni vagy este órában, akkor már kora délután rabolhat. Egy nagyobb hidegfront szinte minden esetben meghozza az étvágyukat.

A TDE vízterületén ekkora harcsát pergetve még senkinek nem sikerült fognia. A fénykép elkészítése után a harcsát szabadon engedték. A fogás egyedülálló, mivel számos pergető horgász próbál nap mint nap szerencsét a Tolnai vízterületen.

Lassan véget ér a nyár, az őszi időszak talán az egyik legfontosabb időszaka a harcsahorgászoknak, mert a halak a téli hónapokra készülnek. Az óvatosságuk, a hideg beköszöntével, fokozatosan csökken. Érdemes ilyenkor kint lenni a vízparton. Harcsát egészen a nyolc Celsius vízhőmérsékletig foghatunk egy kis szerencsével – zárta beszámolóját Wimmer Ferenc.”

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is. Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Horgászat

A jégen tartózkodás szabályai és veszélyei

Cikket írt a rendőrség a jégen való tartózkodás és közlekedés legalapvetőbb szabályairól.

Published

on

A balesetek megelőzése érdekében fogadják meg a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság tanácsait!

A Balatonon az elmúlt napokban a parti sáv egyes elzárt, szélmentes részein és a nyugodt vízű kikötőkben kialakult egy vékony (2-3 cm vastagságú) jégréteg, ami a rajta való közlekedésre, sportolásra teljesen alkalmatlan, ezért életveszélyes!

Fotó: BRFK

A jégen való tartózkodás és közlekedés legalapvetőbb szabálya, hogy a szabad vizek jegére csak akkor szabad lépni, ha az kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.

A gyakorlati tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága eléri, vagy meghaladja a 10 centimétert, és egyben acélos, jó minőségű is a szerkezete.

A Balaton eddig kialakult jégen tartózkodni TILOS, hiszen sehol nem alakult ki megfelelő vastagságú, és erősségű jégréteg!

Várhatóan (a jelenlegi időjárás előrejelzés alapján) a héten (január 12-ig) lesz egy még komolyabb lehűlés, amely a hideg, 0 C0 fok körüli vizet a szél leállása esetén viszonylag gyorsan megfagyasztja.

A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság felhívja a figyelmet, hogy TILOS a szabad vizek jegén tartózkodni:

•          éjszaka és korlátozott látási viszonyok között,

•          járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével,

•          kikötők és veszteglőhelyek területén!

•          folyóvizeken!

A jégen tartózkodás szabályait, a jégbeszakadások miatt bekövetkezett balesetek megelőzése érdekében a rendőrök fokozottan ellenőrzik.

A szabályok megszegése miatt a rendőr, a közterület-felügyelő, a halászati őr és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője figyelmeztetést alkalmazhat, 6.500-65.000 forintig terjedő (ismételt elkövetés esetben 90.000.-Ft-ig) helyszíni bírságot szabhat ki, vagy szabálysértési eljárást indíthat, melyben akár 200.000 forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhatnak.

Fontos tanács, hogy a jeges vízből, a jégből mentett embert azonnal ne vigyük túlfűtött meleg helyre, fokozatosan próbáljuk felmelegíteni a testét, a vérkeringését normál módon beindítani, természetesen előzőleg a jeges ruházatától meg kell szabadítani! Az ilyen személyt minden esetben orvosi ellátásban kell részesíteni.

Ha bármilyen jéggel kapcsolatos veszélyhelyzetet észlelnek (beszakadás, süllyedés stb.) azonnal hívják a 112-es segélyhívón a vízirendészet járőreit, vagy kérjenek segítséget a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság 1817-es vízi segélyhívó telefonszámán!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Horgászat

A rekordok éve – visszatekintés 2025-re

Békési Lajos horgászbeszámolója a 2025-ös évből:

Published

on

Békési Lajos megosztotta lapunkkal 2025-ös horgászélményeit:

A 2025-ös évem kicsit nehézkesen indult, azonban az idő előrehaladtával rengeteg csodálatos élményben volt részem a horgászatnak köszönhetően.

Január, illetve február hónapban a fogási naplóba bekerülő x-ek száma elég csekély volt, ugyanis ezek a hónapok általában a süllő horgászatáról szólnak. Ebben az időszakban parti pecás lévén számomra kevés babér terem, emellett sajnos a lokációm is igen kedvezőtlen e tekintetben.

Ennek tudatában a március eljövetelét akár a messiást úgy várom. Hogy miért? Egyszerű a válasz: indul a tavaszi domolykószezon!

Nincs is jobb annál, mikor az ember és a természet eggyé válik. Pontosan ez az érzés járja át testem és lelkem március elején, amikor cserkelve elindulok szeretett folyóim partján domolykók után kutatva.

A tavasz beköszöntével a domolykók megkezdik az ívás előtti nagy „zabálásukat”, így április közepéig horgászataim során rajtuk van a fókusz.

Ez az egyik kedvenc időszakom, hiszen a kedvező fogási esélyek mellett a természet ilyenkor egy igazán páratlan, varázslatos arcát mutatja. Ahogy zöldellnek a fák, csicseregnek a madarak, virágba borul a vízpart, valósággal magával ragadja a horgászt, és a halfogás rögtön másodlagossá válik.

Később a domolykókat felváltja kedvenc halfajom, a csuka, hozzájuk májusban csatlakoznak a balinok, illetve a süllők.

Fotó: Békési Lajos – Agro Jager News

Áprilisból éppen csak feleszmélve még nem gondoltam, hogy mit tartogat számomra ez a hónap.

Május harmadik napsütötte reggelén a balinok nyomába indultam. Alig értem a vízpartra, mikor felkaptam a fejem egy küszcsapatra, amely a benyúló nádas előtt állt. Azonnal tudtam, hogy jó helyen vagyok.

Repült is a csali a túlpart felé. Ahogy becsobbant a vízbe, gondoltam, bármelyik pillanatban érkezhet a várva várt kapás. A wobblerem két méterre a lábamtól táncolt, mikor egy óriási, ezüstös testet láttam felvillanni a közelében. A szívem egyből a torkomban dobogott. Szinte remegő kézzel dobtam a következőt, remélve, hogy sikerül túljárnom a küszcsapat közelében tartózkodó óriás eszén.

Néhány másodperc múlva megérkezett a válasz. Egy hatalmas balin védekezett a zsinórom másik végén. A méretét látva azonnal görcsbe rándult a gyomrom, és kérleltem az égieket, hogy gond nélkül szákba terelhessem álmaim halát. Leírhatatlan érzelmek szabadultak fel belőlem a szákolás utáni pillanatokban. Nem mindennapi halat sikerült fognom, amellyel személyes rekordot döntöttem. A hatalmas, 80+ cm-es balin láttán szóhoz sem tudtam jutni. Biztos vagyok benne, hogy e jelenet képkockáit, amíg élek, nem felejtem el.

Fotó: Békési Lajos – Agro Jager News

Május hátralévő részében sikerült számos szép balint és süllőt fognom wobbleres horgászat keretein belül. Közeledett azonban a hónap vége, amely új kihívások elé állított.

Május végén utaztam Ausztriába, majd az ott töltött négy hónap alatt egészen fantasztikus élményeket szereztem. A munka miatt sajnos kevés idő jutott a horgászatra, de amikor lehetőségem adódott, nem haboztam. Itt jön képbe a legyezőhorgászat, amely lassacskán a kedvenc módszeremmé nőtte ki magát.

Ebben az évben ugyanis nemcsak balinból, hanem sebes pisztrángból, domolykóból és csapósügérből is sikerült megdöntenem az egyéni rekordomat. Csodálatos halakat sikerült fognom, talán még csodálatosabb környezetben.

Rekordpisztrángomat egy kicsi, de annál nehezebben meghorgászható tavacskából fogtam, melynek 95%-át vízinövény borította. Száraz léggyel sikerült becsapnom ezt az igazán pompás élőlényt, amely csaknem 60 cm volt teljes hosszban. Elképesztő élmény volt a mögöttem látható, hínárral tarkított vidékről kivarázsolni.

Fotó: Békési Lajos – Agro Jager News

A pisztrángok mellett az otthonról már jól ismert domolykókat is igen eredményesen kergettem idekint száraz léggyel. Két alkalommal is sikerült túlszárnyalni az eddigi csúcsot: egy 50, majd egy 52 cm-es példánnyal. Igazi adrenalinbomba a kristálytiszta vízben látott domolykóra horgászni, miközben epekedve várjuk, hogy lekapja kis száraz legyünket a vízfelszínről.

Fotó: Békési Lajos – Agro Jager News

Ha már a határhoz közel vitt az utam, Németország sem maradhatott ki a „buliból”.

Ellátogattam festői szépségű tavakra és meseszép, kristálytiszta vizű folyókra. Az előbbi helyszínen a csukák kerültek célkeresztbe, azonban itt kedvenc halaim nem adták olyan könnyen magukat. Egy kisebb, illetve egy szintén nem túl nagy, 60 cm körüli példánnyal kellett beérnem idénre az alpesi tavakon. Németország gyönyörű, sebes vizű folyamai azonban már bőkezűbbek voltak. Számos lenyűgöző pisztrángot sikerült fognom, mind sebeset, mind pedig szivárványost. A koronát az egészre egy aranyszínben pompázó pénzes pér tette fel, amely nem volt túl nagy, azonban szépsége szemkápráztató volt. Külön öröm, hogy születésnapomon érkezett, mint a folyó legcsodálatosabb ajándéka.

Az idő csak úgy szaladt, október van, ideje hazamenni, és otthon kergetni tovább a ragadozókat. Itthon ismét számos eredményes horgászatban volt részem: voltak fergeteges kősüllős pecák a Tisza-tavon, felejthetetlen csukázások, valamint téli balinozás a festői Tisza folyón.

Fotó: Békési Lajos – Agro Jager News

Mindeközben november elején ismét részt vettem a Pontyshow-n a Pure Fishing csapatával, a Savage Gear-t képviselve. Ezúton is szeretném megköszönni a támogatásukat. Fantasztikus élmény volt előadást tartani e patinás rendezvényen, illetve a show-ra ellátogató emberekkel beszélgetni.

Budapestről hazafelé gondoltam, útközben megállok pecázni egy eldugott kis tavacskán, és életemben először megcélzom a pisztrángsügereket. Egy helyi barátom vezetésével sikerült is rögtön egy gyönyörű, közel 45 cm-es példányt a kezemben tartanom egy fotó erejéig.

Fotó: Békési Lajos – Agro Jager News

A 2025-ös év számomra a rekordokról, a kihívásokról és meseszép új helyek felfedezéséről szólt. Remélem, hogy a ’26-os év is legalább ilyen sikeres lesz, és átélhetek ehhez hasonló fantasztikus élményeket. Ennyi lett volna az én 2025-ös összefoglalóm röviden, tömören.

Bízom benne, hogy hamarosan újra a vízparton lehetek!

Sikerekben és halban gazdag boldog új esztendőt kívánok minden horgásztársamnak!

Írta és fényképezte: Békési Lajos

Van egy szép horgászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Horgászat

A Balaton déli partján létesített kikötők ökológiai kockázatai

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet cikket írt a téli oxigénhiányos állapotokról és a halpusztulás okairól.

Published

on

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet állásfoglalása a Balaton déli partján létesített kikötők ökológiai kockázatairól: a téli oxigénhiányos állapotokról és halpusztulásról ❄️

❄A tél beálltával ismét előtérbe kerültek a Balaton déli partján, az egyes kikötők térségében tapasztalható téli halpusztulások. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az egyedi esetek mögött nem elszigetelt, helyi problémák, hanem egy összetett, rendszerszintű jelenség áll, amely a klímaváltozás és az elmúlt évek intenzív partmenti beépítéseinek együttes következménye. 🏗️

Fotó: Hun-Ren

🔹 Nem egyedi kikötőprobléma ⚓

A jelenség nem köthető kizárólag egyetlen kikötőhöz vagy beruházáshoz. A Balaton déli partján létesített, bővített vagy átalakított kikötők esetében hasonló ökológiai kockázatok rajzolódnak ki, különösen ott, ahol nagy kiterjedésű, mélyített és erősen védett öblözetek jöttek létre.

🔹 Klímaváltozás és téli viszonyok átalakulása 🌍❄️

A klímaváltozás következtében a Balaton telei egyre gyakrabban jégmentesek, miközben a tó továbbra is szélnek kitett, sekély víztest marad. Ennek következtében a nyílt vízen téli időszakban is erős hullámzás és folyamatos vízmozgás jellemző. A télen alig táplálkozó halak számára viszont a hullámzó víz leküzdése jelentős energia vesztést jelent, így a jégmentes időszakokban hullámzástól védett területeket keresnek.🌊

Ezzel párhuzamosan a déli parton kialakított, nagy kiterjedésű, mélyített és erősen védett kikötőmedencék a téli időszakban menedékként (vermelőhelyként) funkcionálnak a halak számára. A halak tömegesen húzódnak ezekbe a nyugodtabb öblözetekbe, ahol azonban a vízcsere korlátozott, a víztömeg részben elszigetelődik.⛵

🔹 Oxigénhiányos állapot kialakulásának kockázata ⚠️

A védett, gyenge átkeveredésű kikötőmedencékben a halak nagy sűrűsége, az üledék oxigénfogyasztása és az algák alacsony téli oxigéntermelése együttesen akut oxigénhiányos állapotot idézhet elő. Ilyen körülmények között rövid idő alatt tömeges halpusztulás alakulhat ki, akár külső terhelés, zavaró hatás nélkül is.

🔹 Északi és déli part közötti különbségek 🧭

A Balaton északi partján a mélyebb víz és a part menti meder morfológia lehetővé teszi az ún. „átfolyós” kikötők kialakítását. A déli part sekély vízviszonyai miatt azonban az ilyen megoldások gyors üledékfelhalmozódáshoz vezetnének, ezért ott jellemzően zárt, mélyített medencék jönnek létre, amelyek a halak szempontjából előhelyi csapdaként működnek. Azon kevés déli parti kikötő, amely a jelentős betorkoló vízfolyás miatt hatékony átöblítéssel rendelkezik, pl. Balatonmáriafürdő, szintén mentes az oxigénhiány és az ehhez köthető halpusztulási kockázatoktól.

🔹 Őshonos, kulcsfontosságú halfajok érintettek 🐟

Kiemelten fontos hangsúlyozni, a jelenség elsősorban a Balaton őshonos, biomassza szempontjából legjelentősebb halfajait a keszegféléket, így a dévérkeszeget, karika keszeget és bodorkát, a küszt és a süllőt érinti, amelyek:

• a tó táplálékhálózatában fontos szerepet töltenek be 🌊

• kulcsszerepük van a balatoni ökoszisztéma stabilitásában 🌍

• és meghatározóak a halgazdálkodás és a horgászat szempontjából is 🎣

Ezért a probléma nem pusztán halgazdálkodási kérdés ⚠️, hanem a Balaton teljes ökológiai működését érintő, kritikus kockázat. 🚨🌊

🔹 A kárókatonák szerepének értelmezése

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet álláspontja szerint a kárókatonák jelenléte nem az elsődleges kiváltó oka, hanem pusztán erősítő tényezője lehet a kikötői halpusztulásoknak. A kárókatonák tömegesen vadászva további tömörülésre késztetik az amúgy is kritikus sűrűségű haltömeget. A beszorult, menekülési útvonalakkal nem rendelkező halrajok így a környezetükben már amúgy is szegényes oxigént teljesen felélve fokozottabban pusztulnak. Azonban a problémára tartós megoldását mégsem a kárókatona riasztásával vagy gyérítésével érhetünk el, hanem a kikötők átjárhatóságának és vízáramlásának javításával.

🔹 Nem a vízszint-ingadozás az ok 📉📈

Fontos egyértelműen kimondani: a jelenség nincs közvetlen összefüggésben a Balaton természetes vízszint-ingadozásával. A probléma sokkal inkább a klímaváltozás (jégmentes telek, megváltozott áramlások) és az emberi partbeépítés (kikötőépítés) együttes hatásából rajzolódik ki, és ezért komolyan veendő, hosszú távú kockázatot jelent. ⏳⚠️

🔹 Kezelési lehetőségek és korlátok 💨🌊

A jelenleg alkalmazott beavatkozások – például levegőztetés és a kárókatonák riasztása – tüneti kezelésnek tekinthetők, amelyek rövid távon mérsékelhetik a károkat, de nem oldják meg az alapvető problémát. A jelenség kezelése csak komplex, szakmailag megalapozott jelenkori vízélettani szempontokat is figyelembe vevő kikötő tervezéssel lehetséges, amely tekintettel van:

• a klímaváltozás hatásaira 🌍

• a kikötők geometriai és hidraulikai sajátosságaira 💧

• a halállomány tér- és időbeli viselkedésére 🐟⏳

• valamint a Balaton egészének működésére 🌊⚙️

🔹 Összegzés 📝

A Balaton déli partján tapasztalt halpusztulások nem elszigetelt események, hanem egy komolyan veendő, rendszerszintű ökológiai kockázat tünetei. A jelenség túlmutat egy-egy kikötőn vagy helyszínen⚓➡️, és a Balaton jövőbeli működése szempontjából kritikus kérdést vet fel.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet célja🎯, hogy a jelenségről higgadt, tényeken alapuló, tudományosan megalapozott tájékoztatást adjon📊🔬, valamint elősegítse és partner legyen a hosszú távon is fenntartható megoldások kialakításában🤝♻️.

Forrás: Vasas Gábor főigazgató, Specziár András tudományos tanácsadó — HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

 

Tovább olvasom