További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Üde színfolt volt a Csongrád Megyei Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara téli növényorvos találkozóinak sorában a január 30-án megrendezett konferencia, amelyet Kiss Ernő megyei elnök nyitott meg. A multinacionális vállalatok legújabb és legsikeresebb vetőmagjai, termékei mellett, biológiai készítményeket ismerhettek meg a kamarai tagok. Az integrált növényvédelmi szemlélet ma már nem csak követelmény, de már 15 éve tananyag is az egyetemi padokban s mivel szélesedik a piac érdeklődése az egészséges biokészítmények iránt. A növényvédőszer gyártók is egyre többen lépnek be ilyen termékekkel a piacra. A növényorvosok már készülnek a tavaszi, nyári feladatokra is és jól tudjuk, hogy sokan fogunk a parlagfűvel is találkozni. Közfelháborodás a lakosság részéről, bírságolás a földtulajdonosoknak, amely jellemezte az elmúlt éveket, de úgy tűnik lesz megoldás. Ebben tudnak a növényorvosok preventív, vagy éppen azonnali segítséget nyújtani. Különösen a napraforgó termelőknek érkezett meg a segítség. A tanácskozásnak a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar nagy előadója adott otthon, amely sokunk első alma matere is egyben.
Kiss Ernő, a Csongrád Megyei Növényvédőmérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke köszöntője után, figyelmeztette az első kategóriás vegyszereket felírható növényorvosokat, hogy Csongrád megyében a kötelező továbbképzések decemberben befejeződtek. Azoknak a növényorvosoknak, akik nem vettek részt, a fővárosi továbbképzésekre kell majd elutazniuk. A továbbképzések és az engedélyek megújítása a szakmában csak a „Zöld könyvnek” nevezett végfelhasználókra is vonatkozik, de számukra február 7-én Makón, február 22-én Szentesen és február 28-án Csongrádon nyolc órás tanfolyamon még biztosítanak erre lehetőséget.
Kiss Ernő felhívta a figyelmet, hogy amennyiben valaki úgy engedélyezi partnereinek a növényvédelmi kezeléseket, hogy a „Fehér könyve” nem érvényes, vagy lejárt „Zöld könyv” birtokában folytat növényvédelmi tevékenységet, az szabálysértést követ el. Az elnök kérte, hogy még a szezon előtt ellenőrizze a tagság az okmányait, hogy az évközi ellenőrzések során gördülékeny lehessen a szakhatóság munkája is. Tudjátok? – tette fel a kérdést – Megelőzés a legfontosabb egy növényorvosnak és persze a növényvédelmi kezelésekről, megfigyelésekről pontos, precíz nyilvántartást vezessünk – zárult baráti hangon a köszöntő, amely megalapozta a csütörtöki tanácskozás jó hangulatát is.
A hivatalos kamarai hirdetmények és ügyintézéseket követően Rácz Attila, a Corteva amerikai vetőmag és növényvédő szer multinacionális vállalat értékesítője hozott értékes vetőmagokat, ajánlatokat. Ami valójában érdekelte a szakmát, az a gyomirtási lehetőségek megoldásai, míg gyümölcs és kertészeti kultúrákban a növényvédelmi fejlemények kötötték le a jelenlevők figyelmét leginkább – hiszen a profit meghatározó része mégis csak ezeken áll, vagy bukik.
Gyakorló növénytermesztőként úgy látom, hogy az elmúlt év slágervegyszere volt a Viballa, ugyanis mindenki erről beszélt. A Viballa minden napraforgó termesztőnek az egyik legfontosabb gyomirtószere lehet, hiszen mindannyiunk számára a legtöbb gondot ezekben a kultúrákban a parlagfű jelenti. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudunk a parlagfű ellen védekezni másképpen, de a gyomnövény biológiája, az elhúzódó és folyamatos kelés, illetve a kultúrnövény veszélyeztetése miatt, sokszor lehetetlen ellene védekezni s aztán jön a bírság.
Minden növénytermesztő tudja, hogy milyen problémát jelent, hiszen a terebélyes gyomnövény megerősödve, a kultúrnövényt is elnyomja és egyben a talajt is zsarolja. A Viballával azonban akár az egy méteres parlagfüvet is ki lehet pusztítani a napraforgó közül. Képes továbbá a szerbtövis fajokat, a selyemmályvát, a libatop-féléket és a vadkendert is kiirtani.
Erre a 1107/2009/EK rendelet 53. cikk „Növényvédelmi szükséghelyzetek” fejezete biztosít lehetőséget és így 120 napos felhasználási engedélyekhez juthat a termelés. Az engedélyek és az adatok összegyűjtésében a Corteva segítséget nyújt a termelőknek, de erről érdemes minden gazdának önállóan tájékozódnia.
Az Agro Jager News úgy tudja, hogy a www.corteva.hu oldalon lehet a termelőknek további tájékoztatást kérni.
Mindannyian jól ismerjük a Corteva termékpalettáját. A Mustang Forte a kalászosokban segít nekünk az évelő gyomnövények, különösen a mezei acatot megfékezésében, de érdemes megemlíteni a meleg és hosszú őszök miatt a Bizont, amellyel az úgynevezett őszi szőnyeggyomokat tudjuk kikapcsolni és valójában nagyon sok nitrogént tudunk ezzel a lépéssel megspórolni. Tavaszi párja a Genius, amellyel pedig a rozsnok fajokat, a vadzabot fékezhetjük meg. A Corteva termékei között megtalálható a Colombus, amellyel a gabonában a zászlóslevél megjelenéséig védekezhetünk – például egy csapadékos tavasz esetén, amikor már-már uralhatatlanná válna gabonatáblánk. Kérdésekkel érdemes növényorvosainknál további tájékoztatást kérni.
A minőségi gabonatermelők számára kihagyhatatlan a lomb-, és kalászvédelem. Ebben szegmensben két termékük élesen ketté válik, hiszen az Optimo Care és a Talius a lombot képes megóvni, addig a Wirtuoz, kettő deciliteres hektáronkénti dózisával, a kalászvédelem különleges vegyszere. Gőzei a kalászt – amely, azért is nehéz feladat, mert valójában egy füzéres füzér a virágzat – alaposan képesek bejárni, amelyet, ha a kijuttatástechnika korszerű fúvókáival szórunk ki, még nagyobb hatásfokra emelhetjük a vegyszer által megcélzott védelmet. A tapadásfokozó, a sebesség, a cseppméret, a nyomás, a kijuttatás idejének precíz meghatározása, mind azok az apró részletek, amelyekért érdemes növényorvost alkalmazni a termelőknek.
A Corteva az új Technológia Bónum Programjában egy, a honlapjukon elérhető felületet alakított ki, amellyel a termelők vegyszert és vetőmagot igényelhetnek közvetlenül a gyártótól. Míg a kedvezményes vetőmagok megvásárlására csak február 17-ig nyílik lehetőség, addig a növényvédő szerekre március 31-ig hosszabbított a cég. Ezzel azonnal és közvetlenül lehet a gyártótól vásárolni, azonban a magyar jogszabályi előírásoknak megfelelően a növényorvos, szaktanácsadó alkalmazása továbbra is kötelező!
Szegedi Erika, tótkomlósi méhész felhívta a növényorvosok figyelmét arra, hogy a virágzó gyomnövények is virágzó kultúráknak számítanak és 1991. óta, amikor is 7,7 méhcsalád jutott egy négyzetkilóméterre, addig 2017-ben már 13,44 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. Ez nagy felelősség a termelőknek, de egyben nagy lehetőség is, hiszen a beporzó rovarok révén egyes kultúrákban magasabb termést lehet realizálni.
Tatay Kálmán, a magyar alapítású és magyar tulajdonban lévő Agrobio termékcsalád Csongrád és Békés megyei képviselője kiemelte, hogy nagyon sok magyar kutató foglalkozott korábban a talajjal, amellyel manapság kezdünk újra megismerkedni. Üdvözölte a hírt, hogy ma már olyan képzést is meg lehet találni, mint a Biológiai talajerő-gazdálkodási szakirányú továbbképzési szak. Hangsúlyozta, hogy a termékek pontos, precíz előírásnak megfelelő felhasználása mellett várhatunk sikert. Együttműködések révén már megállapították, hogy a KITEStart nitrogén és foszfor műtrágyákkal biztonsággal keverhetők és kijuttathatók a Bactofil készítmények. A Bactofilt alapvetően az AKG programban gazdálkodóknak ajánlják. Méréseikre első sorban a Debreceni Egyetem kísérleti bázisának eredményeire támaszkodnak, ahol képesek a szakemberek parametizálni egy-egy új vegyszer, műtrágya és más készítmények teljesítményét. A két növényre állt vetésforgóval dolgozó gazdák számára különösen fontos, hogy a szármaradványok gyorsan le tudjanak bomlani, ehhez persze megfelelő agrotechnikát kell illeszteni és a gombakészítményekkel kombinálva képesek lehetünk felgyorsítani a talajainkban a biológiai folyamatokat.
Tatay Kálmán megerősítette, hogy az AGRObiot választó termelők részére a Väderstaddal megállapodtak és az AGRObio az önerőt átvállalva, beszáll a Väderstad munkagépek előfinanszírozásába. Meg kell jegyezni még a szójaoltó készítményüket és a bedolgozás nélkül kijuttatható algakészítményt, amely a talajfelületén képes csökkenteni az eróziót és az aszály okozta szélsőségeket tompítani. Továbbá a cég bejelentette, hogy ebben az évben megszűnik a papíralapú tájékoztatás.
Külön színfoltja volt az előadásnak a Volánpack Zrt. Fitokondi termékcsaládja, amelyeket a cég magyar tulajdonosa gyógynövények kivonataira alapoz. A lehetőségekről Dull Csaba számolt be. A Fitokondi nem csak nagyüzemi, hanem a kiskertek tarka, egymáshoz közeli kultúrái növényvédelmi problémáinak a megoldását is kínálja. Csalán, zsurló, fehérüröm, vérehulló fecskefű, fűzfakéreg és más gyógynövények kivonataiból, makro és mikroelemekből áll. Ami, valljuk be, jó alternatíva nekünk is, amikor jó barátaink a kiskertekbe, lakásba, balkonra keresnek olyan készítményeket, amelyek segíthetnek is és a szomszédokat sem zavarja.
A piac azonban reagált és a termelés igyekszik követni a vásárlói igényeket. Egyre jobban látszik az, hogy a minőségi élelmiszer előállítás, a magas szárazanyag tartalom, beltartalmi értékek, a cukorfok és megannyi paraméter egyre fontosabb lesz a vásárlóknak. Az internet miatt gyorsan tanulunk mi is és a vásárlók is. Egyre több a tudatos vásárló. A kérdés azonban mégis csak az, hogy a nehezebben előállítható termékek után érdeklődők vásárló ereje, mennyire lesz képes ezt követni? Hogyan tudjuk a termelékenységünket fokozni, hogy a költségeinket minimalizáljuk? Egy azonban bizonyos, hogy a szakma számára is egyértelmű, hogy az integrált szemlélet, a biológiai növényvédelem fel fog értékelődni a következő évtizedben.
Dr.Szilágyi Péter
jogász, okleveles növényorvos
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV