Keressen minket

Mezőgazdaság

Ne a termelőket hibáztassák az emelkedő kenyér árakért!

0

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége: Az emelkedő árak kapcsán számos hírportálon jelent meg a kérdés: Ha rekord búzatermés van, miért drágul a kenyér? Sajnos az elhangzott válaszok sok esetben súlyosan félrevezetőek 

0

Közzétéve:

0

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége: Az emelkedő árak kapcsán számos hírportálon jelent meg a kérdés: Ha rekord búzatermés van, miért drágul a kenyér? Sajnos az elhangzott válaszok sok esetben súlyosan félrevezetőek.

Ilyen alacsony vetésterület utoljára a 90-es években volt, tehát kiugró összmennyiség idén sem várható (Kép: Pixabay)

Például az olyanok, hogy rekordtermés van vagy, hogy a termelők visszatartják a termést. Arról nem is beszélve, hogy a búza ára a kenyér árában ma már nagyon kis hányadot képviselt, ezért is nonszensz a termelőket hibáztatni az áremelkedésért. Na de nézzük sorjában.

Először is a termésátlag nem rossz. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy az őszi időjárási problémák miatt a termelők 8-10%-kal kevesebb területen vetettek búzát, mint tavaly. Ilyen alacsony vetésterület utoljára a 90-es években volt, tehát kiugró összmennyiség idén sem várható.

Másodszor a termelők nem tartják vissza a termést. Illetve nem ők tartják vissza, pedig jó lenne. Magyarországon jelentős az a gazdálkodói kör, amely integrátorokon keresztül termeli a gabonát. Ilyenkor nagyon gyakran áruforgalmi szerződést kötnek az integrátorok a termelővel, amely azt jelenti, hogy a betakarítás után az integrátor tulajdonába kerül a termés, a kvázi már korábban rögzített árakon, ezért, ha valaki készletezni tud azok az integrátorok. Apropó készletezés. Sajnos a termelők több mint felének nincs kapacitása arra, hogy saját maga betárolja a gabonáját, kénytelen ezért azt a kombájn mellől, nyomott áron értékesíteni. A Kárpát medencében pedig pont az lenne a kívánatos, ha a gazdálkodók maguk tudnának gondoskodni a tárolásról. Ez növelné mind a termelés, mind a gazdálkodás biztonságát.

Harmadszor, ahogy már fent is utaltunk rá, vitathatatlan, hogy jelentős áremelkedések zajlanak mind az energia, mind a munkaerő, mind a búza ár tekintetében. Ugyanakkor búza ára a kenyér árának még a negyedét sem éri el. Egy kiló étkezési búza termelői ára 68 forint egy kiló kenyér fogyasztói ára (legalábbis az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint) pedig 289 forint. Egy kiló búzából pedig nem egy kiló kenyér készül. Látható tehát, hogy még ha igazak is lennének az állítások, akkor sem a termelők a felelősek a magas kenyér árakért.

Forrás: Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

0

Mezőgazdaság

Újra megjelent a madárinfluenza Bács-Kiskun vármegyében

+1

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatták ki Kiskunfélegyházán

+1

Published

on

+1

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Bács-Kiskun vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása befejeződött, a járványügyi nyomozás folyamatban van. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy az országban továbbra is jelen van a madárinfluenza vírusa, így nem lazulhat a járványügyi fegyelem.

Fotó: NÉBIH

A Bács-Kiskun vármegyei Kiskunfélegyháza településen található, 499 példányt számláló tömőlúd telepen a megemelkedett elhullás és az állatok bágyadtsága hívta fel az állattartó figyelmét a betegség gyanújára. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból.
Az érintett állomány gyanú alapján megkezdett felszámolása mostanra befejeződött. A járványügyi szakemberek a gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és megállapították a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet.

A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét, hogy a madárinfluenza továbbra is jelen van az országban, így azokon a területeken is újra megjelenhet, ahol korábban már sikerült felszámolni a betegséget. A járványügyi fegyelem éppen emiatt sehol sem lazulhat, a madárinfluenza baromfitelepre történő bejutásának kockázatát ugyanis kizárólag a biológiai biztonsági intézkedések szigorú és következetes betartásával lehet minimálisra csökkenteni.

A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Továbbra is magas a búza ára

+1

Az AKI cikket közölt az étkezési búza árakról:

+1

Published

on

+1

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) januári előrevetítésében az előző szezonét 1 millió tonnával meghaladó, 796 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 805 millió tonnára tehető. A termény zárókészlete 265 millió tonna (–3 százalék) lehet a 2024/2025. gazdasági év végén. A Tallage francia piacelemző vállalat januári tájékoztatása szerint 21,6 millió hektárról (+6 százalék) arathatnak őszi búzát az EU-ban a 2025/2026. évi szezonban. Helyenként a sok csapadék hátráltatta a búza vetését, így a nyugat-európai tagországokban egyes táblákon későn került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a növények jó állapotban voltak január elején, bár Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban túl magas volt a talajok nedvességtartalma.

Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában az esők újbóli megjelenése javított a vetések állapotán. Az EU legészakibb részein jelentősen lecsökkent a hőmérséklet, de nem hatott kedvezőtlenül a növényekre. A többi tagországban, különösen Kelet-Európában, az év eleji időjárás enyhe volt. Franciaországban a növények által elfoglalt terület 4,7 millió hektárra (+11 százalék), Németországban pedig 2,8 millió hektárra (+10 százalék) bővülhet az idén. Lengyelországban 2,4 millió hektáron (+1 százalék) került a földbe a vetőmag 2024 őszén. Romániában 2,3 millió hektárra (+3 százalék) emelkedett a búzaterület.

Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 90,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 38 százalékkal haladta meg. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza márciusi jegyzése 197–216 dollár/tonna tartományban mozgott január 27. és február 7. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén
(Euronext/MATIF) a termény márciusi jegyzése 225–235 euró/tonna között alakult.

Forrás: AKI

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?

+1

Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele

+1

Published

on

+1

A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).

A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK

A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK 

Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.

A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.

 

Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila

+1
Tovább olvasom