Keressen minket

Mezőgazdaság

Gyökereink megtartása nélkül nincs jövőnk – Körösnagyharsányiak találkoztak – GALÉRIÁVAL – VIDEÓVAL

Közzétéve:

0

A Református Tiszántúlon járunk, Körösnagyharsányban, a történelmi Bihar vármegyében, amely valaha a harmadik legnagyobb megyénk volt. Nagysága miatt, úgy is emlegették, hogy Biharország. A falu a Sebes-Körös bal partján, Nagyváradtól bakugrásnyira fekszik. Történelmi falu, amelyet szabad hajdúk laktak és laknak ma is. Itt szervezte meg Bobákné Muzsai Anikó, a Körösnagyharsányból elszármazottak első találkozóját, amelyre közel 300 fő regisztrált.

A Körösnagyharsányból elszármazottak első találkozója (Kép: Agro Jager News)

Megtelt a Körösnagyharsányi Református Egyház temploma, amelyben háladó istentiszteletre gyűltek össze a körösnagyharsányi és a Körösnagyharsányból elszármazott emberek. A templomtorony csúcsán szélkakas, amely a magyar református templomok sorában is ritkaság számba megy, inkább Erdélyre jellemző. Hófehérre meszelt falai, vakítóan ragyognak és bizony Ugráról, Körösszakálból, Körösszegapátiból is igen jól látszik, meg persze Körösszegről, „odaátról” – teszi hozzá mellettem valaki.

A háladó istentisztelet után, Bobákné Muzsai Anikó szervező mutatkozott be, aki ügyesen használta ki a közösségi média lehetőségeit és felhívására közel 300 fő regisztrált a találkozóra. Gyermekkori emlékeit megörökítő könyvéből idézett, amelynek részesei voltak a jelenlevők is. A megjelenteket köszöntötte Győri Zoltán, a község polgármestere, majd Dr. Köteles Lajos helytörténésztől hallottak a jelenlevők érdekfeszítő adatokat, történeteket a falu múltjából. Sokak számára újdonság volt, hogy a falu a Sebes-Körös ölelésében, két élő folyóág által közrefogott szigeten épült, amelyet jól lehetett védeni.

Háladó istentisztelettel kezdődött a Körösnagyharsányból elszármazottak első találkozója (Kép: Agro Jager News)

A falu történelme egészen a magyarok bejöveteléig nyúlik vissza. Úgy tartják, hogy a fekete magyarok, a kabarok alapították, akik a magyar hadviselés legharciasabb népei voltak. Harcmodorukra jellemző volt, hogy leghamarabb ők ütköztek meg az ellenséggel és visszavonuláskor ők indultak el legutoljára.

Bocskai szabad hajdúi sem adtak lejjebb bátorságukból, becsületükből és hűségükből és emiatt mindig is szabad emberek lakták a falut. A falu körkörös utcaszerkezete, amelyet igazán levegőből lehet a legjobban észrevenni, mutatja, hogy ez igazi szabad hajdúváros, éppen olyan, mint például Hajdúböszörmény utcahálózata. Az előadó utalt arra, hogy az ősök példájából kell ma is okulni. Körösnagyharsány akkor fejlődött a múltban is a legjobban, amikor tisztességes, becsületes vezetői voltak, akik a közösség boldogulását tartották szem előtt.

220 éves Körösnagyharsányi Református Egyház temploma (Kép: Agro Jager News)

A trianoni veszteséget a határ melletti település ma is a bőrén viseli, hiszen a határ, ami néhány éve nyílt meg, mindössze egyetlen egy napot tart nyitva egy hét alatt. A mai szóhasználattal élve, a nagyváradi agglomerációhoz tartozó település jövőjének kulcsa, falu határában húzódó határátkelő teljes megnyitásában rejlik.

Az alapvetően mezőgazdaságból élő település régen jelentős kereskedelmet folytatott, hiszen Nagyvárad legfontosabb és a térség ismert káposztatermelői voltak a harsányiak. A híres laposfejű káposztát itt termelték.

Közel 300-as regisztráltak a rendezvényre (Kép: Agro Jager News)

A módos, gazdag falu öreg házai, régi széles utcái és a templom, amely ebben az esztendőben 220 esztendős, egy gazdag település képét mutatja ma is. Jövője a határ megnyitásában rejlik, hiszen Nagyváradról szívesen költöznének az alig pár kilométerre fekvő faluba. Már mutatkozik ez az érdeklődés, hiszen több házat is megvásároltak, felújítottak új tulajdonosaik, akik az ártándi határátkelőnek kerülve, 50 kilométert is autóznak a nagyvárosig.

Fiatalok, akik sok aprósággal látogattak el Körösnagyharsányba (Kép: Agro Jager News)

Nagyvárad kulturális hatása, magyar gimnáziuma, színháza napjainkban is képes lehet régi szerepének a betöltésére, ehhez azonban olyan támogatásra van szüksége a keleti határon fekvő falvaknak, mint amelyet az ausztriai határszakaszon megkapnak a települések.

A spontán civil kezdeményezésre induló találkozó szervezését aztán támogatta a falu vezetése is, no meg sok elszármazott vagy éppen helyi lakos, akik közül ki szürke marhát, ki birkát, a vadászok pedig szarvast ajánlottak fel a vendéglátáshoz. Egy vésztői pékség pedig a pogácsát biztosította az ebédig… Tulajdonosa elmondta, hogy felesége harsányi lány és úgy érezte, hogy tartozik ennyivel a falunak, miközben két kicsi lányuk előttünk játszott a lezárt utcán.

De számos magánszemély is hozzájárult a szervezéshez, hiszen az egyre bővülő jelentkezők számbavétele, regisztrációja sem egyszerű feladat volt.

A faluban csak a templom tudott egyszerre ennyi embert befogadni.

A hivatalos program után a Harsány Táncegyüttes szórakoztatta a vendégeket és fellépett Csiszár Lajos a faluból elszármazott magyar nóta énekes is.

A körösnagyharsányi néptáncosok (Kép: Agro Jager News)

A néptánc összefogja a falu fiataljait, nemcsak itt, hanem a szomszédos településeken, ezért az egyház mellett a vidék megtartó erejében fontos elem a tanár életpályák megtartása, lehetőségeinek szélesítése. Ezt Klebersberg Kuno után ma is életre lehet hívni…

A templomi köszöntők, koszorúzás után emlékfa ültetés következett, amelyet hagyományteremtésként indítottak el. Ugyanis már a regisztráció alatt is jól látszott, hogy a falura, Körösnagyharsányra, szülőfalujára mindenki szívesen gondol és akik helyben maradtak önzetlenül segítettek – emelte ki Bobákné Muzsai Anikó. A harsányi ember mindig segítőkész volt, úgy látszik, hogy ez az összefogás ma, 2022-ben is aktivizálható.

Faültetéssel zárult az ünnepi program (Kép: Agro Jager News)

A jóízű beszélgetések, a programok alatt bográcsok rotyogtak az udvarban és Rácz Zsolt és barátai, Molnár Pál, valamint a vadász, Huszár Sándor hajnal óta forgatták a bográcsokat. A lényeg, hogy „nem szabad vélle sietni”, meg jó legyen az alapanyag – tették hozzá lapunk érdeklődésére.

Rácz Zsolt birkapörköltjének receptjét külön, az Agrogasztro rovatunkban lehet elérni. Ide kattintson!

Pörköltfőző-mesterek Körösnagyharsányból (Kép: Agro Jager News)

A program mellé minden bizonnyal a Jóisten is ideállt, mondta Máté Áron az egyházközség gondnoka, aki, ha nem is dicsekszik vele, de alapító család leszármazottja, aki ma is helyben lakó körösnagyharsányi lakos és kora ellenére sikeres gazdálkodó is. A család, az 1680-as években visszatért Bittók leszármazottjai, ma is ott élnek. Büszke is erre az ember, de hozzá kell tenni, hogy a mindennapi munkát ugyanúgy el kell végezni, most is, mint régen. Persze ilyenkor visszagondol arra az ember, hogy ebbe a templomba édesapámmal jöttem először, aki ugyanúgy az ő apjával, nagyapámmal jött. Templom a mostani előtt is állt itt, az még egy fatemplom volt, de tudjuk, hogy valaha katolikus temploma is volt falunak. A reformáció végigsöpört itt a Tiszántúlon és bennünket a Jóisten így tartott meg. Kegyelemből és hit által –  mondta falu, a Körösnagyharsányi Református Egyház gondnoka.

Kép: Agro Jager News

Az asztaloknál a falu atyái, a családok legidősebb tagjai latolgatták a település esélyeit, amely csak a fiatalokkal maradhat meg – állapodtak meg. Ahhoz azonban, mondta egy, mind közül a legidősebb, de ma is igen módos gazda, lassan kimért, mély hangon, hogy a határt most már meg kell rendesen nyittatni! Meg utat kell hozni, hogy a városokból gyorsan hazaérjenek a fiatalok. Utat kell hozni, mert sok helyütt már a traktor se megy el!

2023-ban újra megszervezik a Körösnagyharsányból elszármazottak találkozóját (Kép: Agro Jager News)

Az igen jó hangulatú, összetartó körösnagyharsányi találkozón sok fiatal is feltűnt. Barátságok köttettek és erősödtek meg és arra is jó lehetőség nyílott, hogy rendesen beszélgetni tudjanak az emberek.

Egyet biztosan már most kijelenthetek, – mondta az Agro Jager Newsnak Bobákné Muzsai Anikó ötletgazda és főszervező – hogy 2023-ban újra megszervezzük a találkozót és újra eljövünk Körösnagyharsányba!

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Az Agro Jager News támogatásával, Dr. Szilágyi Gergely PhD, főszerkesztő és Dr. Szilágyi Bay Péter szakújságíró, jogász

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

***
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

0

Mezőgazdaság

Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?

+1

Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele

+1

Published

on

+1

A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).

A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK

A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK 

Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.

A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.

 

Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei

+1

A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről

+1

Published

on

+1

A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.

Fotó: NÉBIH

Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.

A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.

Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.

A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.

Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.

Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.

A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.

Forrás: NÉBIH

+1
Tovább olvasom

Horgászat

AM: Kiemelt támogatáshoz jutnak a halastavak

Published

on

0

A halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzését, fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció keretében első körben 15 darab halgazdálkodási projekt részesült támogatásban mintegy 1,4 milliárd forint értékben. A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint, a következő hetekben további döntések várhatók.

Tarsoly Károly halászmester Biharugrán, az Agropoint Kft. halászatán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra. Összesen 90 darab pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.

A támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.

Agro Jager News

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!

A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása, és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre. Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.

Sirályok a halágy felett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

Agrárminisztérium

Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom