További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A Református Tiszántúlon járunk, Körösnagyharsányban, a történelmi Bihar vármegyében, amely valaha a harmadik legnagyobb megyénk volt. Nagysága miatt, úgy is emlegették, hogy Biharország. A falu a Sebes-Körös bal partján, Nagyváradtól bakugrásnyira fekszik. Történelmi falu, amelyet szabad hajdúk laktak és laknak ma is. Itt szervezte meg Bobákné Muzsai Anikó, a Körösnagyharsányból elszármazottak első találkozóját, amelyre közel 300 fő regisztrált.
Megtelt a Körösnagyharsányi Református Egyház temploma, amelyben háladó istentiszteletre gyűltek össze a körösnagyharsányi és a Körösnagyharsányból elszármazott emberek. A templomtorony csúcsán szélkakas, amely a magyar református templomok sorában is ritkaság számba megy, inkább Erdélyre jellemző. Hófehérre meszelt falai, vakítóan ragyognak és bizony Ugráról, Körösszakálból, Körösszegapátiból is igen jól látszik, meg persze Körösszegről, „odaátról” – teszi hozzá mellettem valaki.
A háladó istentisztelet után, Bobákné Muzsai Anikó szervező mutatkozott be, aki ügyesen használta ki a közösségi média lehetőségeit és felhívására közel 300 fő regisztrált a találkozóra. Gyermekkori emlékeit megörökítő könyvéből idézett, amelynek részesei voltak a jelenlevők is. A megjelenteket köszöntötte Győri Zoltán, a község polgármestere, majd Dr. Köteles Lajos helytörténésztől hallottak a jelenlevők érdekfeszítő adatokat, történeteket a falu múltjából. Sokak számára újdonság volt, hogy a falu a Sebes-Körös ölelésében, két élő folyóág által közrefogott szigeten épült, amelyet jól lehetett védeni.
A falu történelme egészen a magyarok bejöveteléig nyúlik vissza. Úgy tartják, hogy a fekete magyarok, a kabarok alapították, akik a magyar hadviselés legharciasabb népei voltak. Harcmodorukra jellemző volt, hogy leghamarabb ők ütköztek meg az ellenséggel és visszavonuláskor ők indultak el legutoljára.
Bocskai szabad hajdúi sem adtak lejjebb bátorságukból, becsületükből és hűségükből és emiatt mindig is szabad emberek lakták a falut. A falu körkörös utcaszerkezete, amelyet igazán levegőből lehet a legjobban észrevenni, mutatja, hogy ez igazi szabad hajdúváros, éppen olyan, mint például Hajdúböszörmény utcahálózata. Az előadó utalt arra, hogy az ősök példájából kell ma is okulni. Körösnagyharsány akkor fejlődött a múltban is a legjobban, amikor tisztességes, becsületes vezetői voltak, akik a közösség boldogulását tartották szem előtt.
A trianoni veszteséget a határ melletti település ma is a bőrén viseli, hiszen a határ, ami néhány éve nyílt meg, mindössze egyetlen egy napot tart nyitva egy hét alatt. A mai szóhasználattal élve, a nagyváradi agglomerációhoz tartozó település jövőjének kulcsa, falu határában húzódó határátkelő teljes megnyitásában rejlik.
Az alapvetően mezőgazdaságból élő település régen jelentős kereskedelmet folytatott, hiszen Nagyvárad legfontosabb és a térség ismert káposztatermelői voltak a harsányiak. A híres laposfejű káposztát itt termelték.
A módos, gazdag falu öreg házai, régi széles utcái és a templom, amely ebben az esztendőben 220 esztendős, egy gazdag település képét mutatja ma is. Jövője a határ megnyitásában rejlik, hiszen Nagyváradról szívesen költöznének az alig pár kilométerre fekvő faluba. Már mutatkozik ez az érdeklődés, hiszen több házat is megvásároltak, felújítottak új tulajdonosaik, akik az ártándi határátkelőnek kerülve, 50 kilométert is autóznak a nagyvárosig.
Nagyvárad kulturális hatása, magyar gimnáziuma, színháza napjainkban is képes lehet régi szerepének a betöltésére, ehhez azonban olyan támogatásra van szüksége a keleti határon fekvő falvaknak, mint amelyet az ausztriai határszakaszon megkapnak a települések.
A spontán civil kezdeményezésre induló találkozó szervezését aztán támogatta a falu vezetése is, no meg sok elszármazott vagy éppen helyi lakos, akik közül ki szürke marhát, ki birkát, a vadászok pedig szarvast ajánlottak fel a vendéglátáshoz. Egy vésztői pékség pedig a pogácsát biztosította az ebédig… Tulajdonosa elmondta, hogy felesége harsányi lány és úgy érezte, hogy tartozik ennyivel a falunak, miközben két kicsi lányuk előttünk játszott a lezárt utcán.
De számos magánszemély is hozzájárult a szervezéshez, hiszen az egyre bővülő jelentkezők számbavétele, regisztrációja sem egyszerű feladat volt.
A faluban csak a templom tudott egyszerre ennyi embert befogadni.
A hivatalos program után a Harsány Táncegyüttes szórakoztatta a vendégeket és fellépett Csiszár Lajos a faluból elszármazott magyar nóta énekes is.
A néptánc összefogja a falu fiataljait, nemcsak itt, hanem a szomszédos településeken, ezért az egyház mellett a vidék megtartó erejében fontos elem a tanár életpályák megtartása, lehetőségeinek szélesítése. Ezt Klebersberg Kuno után ma is életre lehet hívni…
A templomi köszöntők, koszorúzás után emlékfa ültetés következett, amelyet hagyományteremtésként indítottak el. Ugyanis már a regisztráció alatt is jól látszott, hogy a falura, Körösnagyharsányra, szülőfalujára mindenki szívesen gondol és akik helyben maradtak önzetlenül segítettek – emelte ki Bobákné Muzsai Anikó. A harsányi ember mindig segítőkész volt, úgy látszik, hogy ez az összefogás ma, 2022-ben is aktivizálható.
A jóízű beszélgetések, a programok alatt bográcsok rotyogtak az udvarban és Rácz Zsolt és barátai, Molnár Pál, valamint a vadász, Huszár Sándor hajnal óta forgatták a bográcsokat. A lényeg, hogy „nem szabad vélle sietni”, meg jó legyen az alapanyag – tették hozzá lapunk érdeklődésére.
Rácz Zsolt birkapörköltjének receptjét külön, az Agrogasztro rovatunkban lehet elérni. Ide kattintson!
A program mellé minden bizonnyal a Jóisten is ideállt, mondta Máté Áron az egyházközség gondnoka, aki, ha nem is dicsekszik vele, de alapító család leszármazottja, aki ma is helyben lakó körösnagyharsányi lakos és kora ellenére sikeres gazdálkodó is. A család, az 1680-as években visszatért Bittók leszármazottjai, ma is ott élnek. Büszke is erre az ember, de hozzá kell tenni, hogy a mindennapi munkát ugyanúgy el kell végezni, most is, mint régen. Persze ilyenkor visszagondol arra az ember, hogy ebbe a templomba édesapámmal jöttem először, aki ugyanúgy az ő apjával, nagyapámmal jött. Templom a mostani előtt is állt itt, az még egy fatemplom volt, de tudjuk, hogy valaha katolikus temploma is volt falunak. A reformáció végigsöpört itt a Tiszántúlon és bennünket a Jóisten így tartott meg. Kegyelemből és hit által – mondta falu, a Körösnagyharsányi Református Egyház gondnoka.
Az asztaloknál a falu atyái, a családok legidősebb tagjai latolgatták a település esélyeit, amely csak a fiatalokkal maradhat meg – állapodtak meg. Ahhoz azonban, mondta egy, mind közül a legidősebb, de ma is igen módos gazda, lassan kimért, mély hangon, hogy a határt most már meg kell rendesen nyittatni! Meg utat kell hozni, hogy a városokból gyorsan hazaérjenek a fiatalok. Utat kell hozni, mert sok helyütt már a traktor se megy el!
Az igen jó hangulatú, összetartó körösnagyharsányi találkozón sok fiatal is feltűnt. Barátságok köttettek és erősödtek meg és arra is jó lehetőség nyílott, hogy rendesen beszélgetni tudjanak az emberek.
Egyet biztosan már most kijelenthetek, – mondta az Agro Jager Newsnak Bobákné Muzsai Anikó ötletgazda és főszervező – hogy 2023-ban újra megszervezzük a találkozót és újra eljövünk Körösnagyharsányba!
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Az Agro Jager News támogatásával, Dr. Szilágyi Gergely PhD, főszerkesztő és Dr. Szilágyi Bay Péter szakújságíró, jogász
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
***
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV