Mezőgazdaság
Mintegy 3,5 milliárd forint értékben nyújt tagdíjkedvezményt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Az aszályra, illetve a szomszédságunkban dúló háború miatt kialakult energiaválságra és gazdasági helyzetre tekintettel idén 1 milliárd, jövőre pedig várhatóan további 2-2,5 milliárd forint értékben nyújt tagdíjkedvezményt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A köztestület Országos Küldöttgyűlése döntött a 10 éve szinte változatlan tagdíjstruktúra átalakításáról is. Az eddigi sávos rendszert 2023-ban egy lineáris, a gazdasági teljesítményt tükröző, ezáltal igazságosabb és arányos teherviselést jelentő tagdíjrendszer váltja fel.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Küldöttgyűlése döntött a Kamara Alapszabályának módosításáról, közte a tagdíjrendszer átalakításáról, illetve a 2022-ben és 2023-ban nyújtani kívánt, összességében 3,5 milliárd Ft-ot kitevő tagdíjkedvezmény-csomagról. A 302 szavazásra jogosult küldöttből 289-en adták le voksukat (96 %), az érvényesen szavazó 286 küldött közül 283 (közel 99 %) támogatta az új tagdíjstruktúrát és a tagdíjkedvezményeket.
2022. november 1-30. között zajlik majd a magánszemélyek (őstermelők és egyéni vállalkozók) számára a tagdíj-megállapítási időszak a NAK-nál. A történelmi aszály, az elhúzódó háború, valamint az ennek nyomán kialakult energiaválság és az egekbe szökő energiaárak miatt a NAK Országos Küldöttgyűlése úgy határozott, hogy a lehetőségekhez mérten támogatja a nehéz helyzetbe került gazdákat. Ezért az eddigi kedvezményeken túl a 2022. évi tagdíjból összességében 1 milliárd forint kedvezményt nyújt a leginkább rászorulók részére.
A középső (II., III. és IV.) tagdíjsávba tartozó, azaz évi 5 ezer, 30 ezer vagy 150 ezer Ft tagdíjat fizető magánszemély gazdálkodók esetében automatikusan járó kedvezményt biztosít lakóhelyük/székhelyük függvényében 10-50 % között, melynek mértéke azokban a megyékben, járásokban lesz magasabb, amelyeket területi arányban jobban sújtott az aszály. Ez a kedvezménycsomag 650 millió Ft-ot tesz ki. További, országosan 350 millió Ft értékben egy megyei méltányossági keret áll majd a NAK megyei elnökségei rendelkezésre a magasabb tagdíjsávokban szereplő tagok tagdíjának csökkentésére, ahol az indokolt.
Az Országos Küldöttgyűlés továbbá felhatalmazta a NAK elnökét és ügyintéző szervezetét, hogy a 2023-as tagdíjak megállapítását megelőzően – a gazdasági és egyéb hatások figyelembevételével – dolgozzon ki egy speciális,
2-2,5 milliárd forint összértékű kedvezményrendszert, amely a teljes tagságra (a magánszemélyek mellett a gazdálkodó szervezetekre is) érvényes lenne. Erről jövő tavasszal dönthet a testület. A NAK tehát idén és jövőre összességében
3-3,5 milliárd forintos tagdíjkedvezmény-csomaggal segíti tagjait.
Az Országos Küldöttgyűlés döntött továbbá a tagdíjrendszer átalakításáról is. Az elmúlt egy évtizedben a minimálbér több mint a duplájára, a bruttó havi átlagkereset közel a kétszeresére emelkedett, a kamarai tagok összesített árbevétele pedig a másfélszeresésre bővült. Ezzel párhuzamosan az üzemeltetési költségek nőttek, még úgy is, hogy a NAK folyamatosan fejlesztéseket hajt végre a hatékonyság növelése érdekében. Ugyanakkor a minimum és a maximum tagdíj a NAK megalakulása, 2013 óta, azaz 10 éve változatlan volt.
A jövő évtől a minimum tagdíj az előző évi bruttó havi átlagkereset 1%-a lesz, ezer Ft-ra kerekítve (ez a tavalyi számokkal számolva jelenleg 4.000 Ft), az új maximum tagdíj pedig az előző évi bruttó havi átlagkereset négyszerese, 50 ezer Ft-ra kerekítve (szintén a tavalyi számokkal számolva ez jelenleg 1.750.000 Ft). A módosításokra azért volt szükség, mert a 10 éve változatlan tagdíjminimum (2.000 Ft) és tagdíjmaximum (1.000.000 Ft) fokozatosan „elinflálódott”, a kamarai tagdíj megfizetése pedig bevételarányosan lényegesen kisebb kötelezettséget jelent, mint egy évtizeddel ezelőtt. Példaként: a minimum tagdíj 10 éve a minimálbér több mint 2 %-át tette ki, most ez 1 %. A jelenleg ismert adatok alapján 4 000 Ft-ra kalkulált tagdíj éppen a minimálbér 2 %-a. A 2023-tól életbe lépő új tagdíjszámítás szerint 2013-ban a maximum tagdíj 900.000 Ft lett volna.
A minimum és a maximum tagdíj között az eddigi sávos rendszer helyett egy igazságosabb, arányos teherviselést jelentő, lineáris, a gazdasági teljesítményt lekövető rendszer bevezetéséről döntött az Országos Küldöttgyűlés. A jövő évtől a tagok egyöntetűen éves árbevételük 1,9 ezrelékét fizetik éves tagdíjként. Ennek köszönhetően a jövőben nem fordulhat elő például az, hogy ha valamely tag árbevétele akár 1 Ft-tal is átlépi a III. tagdíjsáv felső határát (az 50 millió Ft-ot), akkor éves tagdíja az 5-szörösére, 30 ezer Ft helyett 150 ezer Ft-ra nő.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Tűzijáték a méhekre is káros!
Boros Tibor méhész cikket írt a szilveszteri tűzijáték méhekre gyakorolt hatásáról.
Boros Tibor méhész cikket írt a szilveszteri tűzijáték méhekre gyakorolt hatásáról.
Többen írtatok azzal kapcsolatban, hogy a petárdázás és a tűzijátékozás ártalmas-e a méhekre? Nos, sajnos azt kell mondanom, hogy ahogyan minden állatot megzavar, úgy a méheket is. Sokan azt gondolják, hogy a méhek télen alszanak. Hát nem… A méhek egész évben gyűjtögetnek, készülnek a téli pihenőre. Ahogy beköszönt az ősz vége, nyugovóra térnek. Ez nem azt jelenti, hogy elalszanak, mint a maci, hanem azt, hogy a kaptárakban egy nagy fürtöt alkotnak. A fürt közepén tartózkodik a királynő, akit körülvesz a családja. A fürt közepét képesek a testükkel 25-30 fokra felfűteni, így védekezve a megfagyás ellen.
A kaptárban előfordul, hogy a hőmérséklet fagypont alá esik, ezért nagyon kell vigyázniuk egymásra. Nem tehetik meg, hogy aki belül van a melegben, nem törődik azzal, aki kívül tartózkodik. Ha a külső méhek átfáznak, helyet cserélnek a belsőkkel: a belsők kimennek a hidegbe, a külsők pedig bemennek a melegbe. Ezt a cserét addig folytatják, amíg a kaptáron kívüli hőmérséklet el nem éri a +15 °C-ot. Közben nagyon vigyázniuk kell arra, hogy megtartsák a fürt melegét, mert ha a fürt kihűl, az a méhcsalád számára a biztos halált jelenti.
Szilveszter estéjén nemcsak a 100 kg-os Beethovent (a kutyámat), kell kordában tartanom, nemcsak a malacokat, akik ki akarnak törni, és nemcsak a libákat, kacsákat, tyúkokat, akik a kerítésnek mennek, hanem aggódnom kell a méhcsaládjaim miatt is.
Miért? A szomszéd kivonul a családjával, hatalmas ordítozással elkezdik dobálni a tűzijátékokat és petárdákat. Ők örülnek annak, hogy szilveszter van, és azt gondolják, kötelezően örülni kell, közben nem törődnek azzal, hogy mekkora károkat okoznak másoknak az értelmetlen őrjöngésükkel.
A hatalmas hangokra felbomlik a nyugodtan telelő fürt élete. A méhek megijednek, és szétszélednek. A természetes ösztön működésbe lép: azt hiszik, veszélyben van a család biztonsága, és meg kell védeniük valamitől. Ezzel együtt megbomlik a fürt, az addig megtartott meleg elillan. Szép lassan minden méh átfázik, és nincs, akivel helyet cseréljenek, hogy felmelegedjenek. A 35-40 ezer méh megdermed és elpusztul.
Ezzel nemcsak egy méhcsalád vész oda, hanem a méhész munkája is, hiszen az ő bevétele a szakmájából, a méhészetből ered. Az anyagi kár egy méhcsalád esetében 35-50 ezer forint között mozoghat, de a méhek elvesztése felbecsülhetetlen kárt jelent. Mindez azért, mert 20-30 percig alkoholmámor közepette örülni kellett annak, hogy szilveszter van.
Természetesen ilyenkor a méhész anyagi veszteségét senki sem téríti meg: sem a petárdázó, sem a biztosító, sem más.
Röviden: hogyan hat a méhek életére a nagyzolási mánia? Vannak családok, akik buliznak szilveszter éjszaka, és vannak családok, akik azért rettegnek, hogy lesz-e bevételük a következő évben. De ugyanez történik a madarakkal: tömegével pusztulnak el, mert félelmükben a sötétben mindenbe beleütköznek. Ugyanez történik a kutyákkal, akik világgá mennek, és autók ütnek el őket. Ugyanez van a denevérekkel és más állatokkal is: félelem és rettegés közepette halnak meg.
De a lényeg megint a megszokott: senki és semmi nem számít, csak az, hogy egyes emberek jól szórakozzanak.
Kérlek, segíts egy megosztással, hátha megértik az emberek, miért káros a petárdázás és tűzijáték-durrogtatás!
Írta és fényképezte: Boros Tibor méhrajbefogó
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Mezőgazdaság
Változások a magyar-román határszakaszon
A magyar rendőrség három nyelvű közleményt adott ki a román határnyitásról
Románia 2025. január 1-jét követően a schengeni térség teljes jogú tagja. Ezzel megváltoznak a közös határszakasz átlépésére vonatkozó szabályok.
România va deveni membru cu drepturi depline al spațiului Schengen de la 1. ianuarie 2025. Acest lucru va schimba regulile de trecere ale frontierei comune.
Romania will become a full member of the Schengen area from 1 January 2025. This will change the rules for crossing the common border.
Több uniós tagállam meglévő gyakorlatához hasonlóan – a Schengeni határ-ellenőrzési kódex szabályai szerint –, a schengeni térség közrendjét és belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzése érdekében Magyarország a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását tervezi belépő irányban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2025. január 1-jétől az államhatáron történő átkelés a korábbiakhoz képest könnyebben és gyorsabban fog lezajlani, de egyes esetekben a belépési jogosultság ellenőrzésére sor kerülhet. A schengeni szabályokra tekintettel kizárólag az alábbi határátkelőhelyeken, illetve határátlépési pontokon lehet – a közúton engedélyezett járműkategóriákkal – belépni az országba:
Autópálya-határátkelőhely:
- Nagykereki
- Csanádpalota
- Közúti határátkelőhelyek:
- Csengersima
- Vállaj
- Nyírábrány
- Létavértes
- Ártánd
- Méhkerék
- Gyula
- Battonya
- Nagylak
- Kiszombor
Vasúti határátkelőhelyek:
- Tiborszállás (Ágerdőmajor)
- Nyírábrány
- Biharkeresztes
- Kötegyán
- Lőkösháza
Útkapcsolatok (határátlépési pontok):
- Garbolc–Bercu /Szárazberek/
- Zajta–Peles /Nagypeleske/
- Ömböly–Karulypuszta/
- Bagamér–Voivozi /Érkenéz/
- Pocsaj–Rosiori /Biharfélegyháza/
- Körösnagyharsány–Cheresig /Körösszeg/
- Gyula/Dénesmajor–Iermata Negră
- Elek–Grăniceri /Ottlaka/
- Dombegyház–Variasu Mic /Kisvarjas/
- Csanádpalota–Nădlac /Felsőnagylak/
A felsorolt helyszíneken az államhatár 0–24 órában, a hét bármely napján átléphető. Fontos azonban tudni, hogy az utazóknak továbbra is maguknál kell tartaniuk okmányaikat, a tagállamok területén való jogszerű tartózkodás megállapítására a rendőrök szúrópróbaszerű ellenőrzést végezhetnek.
Kérjük az utazókat, hogy a balesetek elkerülése érdekében fokozott figyelemmel közelítsék meg az átkelőket, ahol találkozhatnak mind a magyar, mind a román hatóság munkatársaival.
În conformitate cu practica existentă a mai multor state membre ale UE, Ungaria intenționează să reintroducă temporar controlul la frontieră pe sensul de intrare, în conformitate cu normele Codului Frontierelor Schengen, pentru a preveni amenințările la adresa ordinii publice și a securității interne în spațiul Schengen. În practică, aceasta înseamnă că, de la 1 ianuarie 2025, trecerea frontierei de stat va fi mai ușoară și mai rapidă decât înainte dar, în unele cazuri, vor fi controlate îndeplinirea condițiilor de intrare. Având în vedere normele Schengen, numai prin următoarele puncte de trecere a frontierei și puncte de trecere ocazionale, dupa specificul categoriilor de vehicule autorizate, vor putea intra în țară:
Puncte de trecere a frontierei de pe autostradă:
- Nagykereki
- Csanádpalota
Puncte de trecere a frontierei rutiere:
- Csengersima
- Vállaj
- Nyírábrány
- Létavértes
- Ártánd
- Méhkerék
- Gyula
- Battonya
- Nagylak
- Kiszombor
Puncte de trecere a frontierei feroviare:
- Tiborszállás (Ágerdőmajor)
- Nyírábrány
- Biharkeresztes
- Kötegyán
- Lőkösháza
Conexiuni rutiere (puncte de trecere a frontierei):
- Garbolc–Bercu /Szárazberek/
- Zajta–Peles /Nagypeleske/
- Ömböly–Karulypuszta/
- Bagamér–Voivozi /Érkenéz/
- Pocsaj–Rosiori /Biharfélegyháza/
- Körösnagyharsány–Cheresig /Körösszeg/
- Gyula/Dénesmajor–Iermata Negră
- Elek–Grăniceri /Ottlaka/
- Dombegyház–Variasu Mic /Kisvarjas/
- Csanádpalota–Nădlac /Felsőnagylak/
În locațiile enumerate, frontiera poate fi traversată între orele 0-24, șapte zile pe săptămână. Cu toate acestea, este important de reținut că participanții la trafic trebuie să aibă documentele asupra lor și că polițiștii pot efectua controale aleatorii pentru a verifica dacă aceștia se află legal pe teritoriul statelor membre.
Pentru evitarea accidentelor, călătorii sunt rugați să se apropie cu atenție sporită de punctele de trecere, unde pot întâlni atât autorități maghiare, cât și cele române.
In line with the existing practice of several EU Member States, Hungary plans to temporarily reintroduce border control on the entry side, in accordance with the rules of the Schengen Borders Code, in order to prevent threats to public order and internal security in the Schengen area. In practice, this means that, from 1 January 2025, crossing the state border will be easier and faster than before, but in some cases, entry rights may be checked. With regard to the Schengen rules, you can only enter the country at the following border crossing points and border crossings by vehicle categories authorised on public roads:
Motorway border crossing points:
- Nagykereki
- Csanádpalota
Road border crossing points:
- Csengersima
- Vállaj
- Nyírábrány
- Létavértes
- Ártánd
- Méhkerék
- Gyula
- Battonya
- Nagylak
- Kiszombor
Rail border crossing points:
- Tiborszállás (Ágerdőmajor)
- Nyírábrány
- Biharkeresztes
- Kötegyán
- Lőkösháza
Road connections (border crossings):
- Garbolc–Bercu /Szárazberek/
- Zajta–Peles /Nagypeleske/
- Ömböly–Karulypuszta/
- Bagamér–Voivozi /Érkenéz/
- Pocsaj–Rosiori /Biharfélegyháza/
- Körösnagyharsány–Cheresig /Körösszeg/
- Gyula/Dénesmajor–Iermata Negră
- Elek–Grăniceri /Ottlaka/
- Dombegyház–Variasu Mic /Kisvarjas/
- Csanádpalota–Nădlac /Felsőnagylak/
At the listed locations, the border can be crossed 24 hours a day, seven days a week. It is important to note, however, that travellers must still carry their documents with them and that police officers may carry out random checks to verify that they are legally present on the territory of the Member States.
To avoid accidents, travellers are asked to approach the border crossing points with increased attention, where they may encounter both Hungarian and Romanian authorities.
Forrás: Rendőrség
Mezőgazdaság
Beadhatóak a 2024. évi egységes kérelem keretében a növényvédőszer használattal összefüggő adatok 2025. január 6-tól
2025. január 6-án nyílik meg az egységes kérelem adatváltozás felületén a növényvédőszer használattal összefüggő adatok megadásának lehetősége.
Tájékoztatjuk a Tisztelt Termelőket, hogy 2025. január 6-án nyílik meg az egységes kérelem adatváltozás felületén a növényvédőszer használattal összefüggő adatok megadásának lehetősége, ami a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) e-ügyintézési felületén érhető el (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/index.xhtml).
A növényvédőszer használattal összefüggő adatok a W0242 adatváltozás kérelem elektronikus nyomtatványon kizárólag elektronikus úton nyújthatóak be.
A 2024. évi növényvédőszer használattal összefüggő adatok
2025. január 6. és 2025. január 31.
között adhatók be. Az adatmegadási határidő jogvesztő, azaz, ha a termelő a bejelentést elmulasztja, már nem lesz lehetősége az adatok benyújtására.
Amennyiben az adatmegadásra kötelezett termelők a növényvédőszer használattal összefüggő adatokat a Kincstár felületén adják meg, akkor a megadott adatok az alábbi intézkedések esetén kerülnek felhasználásra:
- A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervéből megvalósuló Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 17/2024. (IV.9.) AM rendelet alapján igénybe vehető támogatás (AÖP);
- VP4-10.1.1-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (VP AKG 2021);
- VP4-11.1.1-11.2.1-21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (VP ÖKO 2021);
- VP4-11.1.1-11.2.1-18 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (VP ÖKO 2018);
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatmegadás nem mentesíti az érintett termelőket a VP AKG 2021, VP ÖKO 2018 és VP ÖKO 2021 intézkedések esetén a Nemzeti Élelemiszerlánc-biztonsági Hivatal (továbbiakban: Nébih) e-ügyintézési felületén a 2024. évi gazdálkodási napló 2025. január 31-ei elektronikus feltöltése alól!
Továbbá felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2024. kérelmezési évtől az AÖP jogcím keretében az adatszolgáltatás teljesítése támogatási feltétel. Az adatszolgáltatás része a már megadott agrotechnikai műveletek mellett a növényvédőszer használattal összefüggő adatok megadása vagy a növényvédőszer használat hiányában erről szóló nyilatkozat.
A fentiek alapján bármilyen AÖP gyakorlat választása esetén szükség van a növényvédőszer használattal összefüggő adatok vagy nemleges nyilatkozat megadására az Egységes kérelem benyújtó felületen adatváltozás keretében vagy a Nébih által működtetett elektronikus Gazdálkodási napló részét képező permetezési naplóban.
Forrás: MVH