Mivel az Országos Jégkármérséklő Rendszer további működtetéséről még nincs kormányzati döntés, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara erre figyelemmel frissítette a rendszer idei évre vonatkozó költségbecslését. A NAK Küldöttgyűlése által elfogadott, 2025 novemberében elkészített éves költségvetés és az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium kérésére 2026 júniusában aktualizált számítás között mintegy 600 millió forint eltérés van. A két összeg azonban eltérő feltételezések és eltérő költségtartalom alapján készült, ezért közvetlenül nem hasonlítható össze. A költségcsökkenéshez az is hozzájárul, hogy az extrém aszályos, zivatarmentes időjárás miatt sokkal kevesebbszer kell bekapcsolni a generátorokat, így kevesebb hatóanyagra van szükség.
A fénykép illusztráció. Fotó: NAK
Idén a korábbiaknál több és tartósabb az aszályos időszak, amikor nincs jégveszélyes zivatarra riasztás, ezért jóval kevesebbszer kellett bekapcsolni a talajgenerátorokat. Emellett egy időszakban, amikor még nem volt biztosított a szolgáltatást megrendelő és felügyelő szaktárca részéről a finanszírozás, nem az alacsonyabb fokú, narancssárga, hanem csak a magasabb fokú, piros riasztásoknál került bekapcsolásra a rendszer. Mindez által a különbség legnagyobb részét, mintegy 390 millió forintot a tervezettnél alacsonyabb hatóanyagköltség adja. Továbbá a minisztérium kérésére csak az idei működtetéshez szükséges hatóanyag-szükséglet szerepel a pénzügyi tervekben, a jövő tavaszi indításhoz szükséges beszerzés nem.
A hatóanyag – ezüst és aceton – árának változása évről évre és még év közben is jelentősen módosíthatja a költségeket, a propilén, a kőolaj és az energia árának változása is hat rá. Az energia- és gyártási költségek – a földgáz, villamos energia, munkaerő, karbantartás és környezetvédelmi előírások költségei stb. – szintúgy beépülnek a költségekbe.
A pénzügyi becslésben a tervezett személyi jellegű kifizetések összességében mintegy 100 millió forinttal csökkentek, ami egyrészt annak tudható be, hogy a becsült költségekben csak a szűkített munkaerő-költséget – a közvetlen munkaerő költségét – vette figyelembe a kamara, a működtetést a szervezeten belül segítő háttértámogatást nem. Másrészt az aktualizált összeg nem számol a 2026-ra tervezett, de még végre nem hajtott bérfejlesztéssel, illetve kevesebb generátorkezelő foglalkoztatását tartalmazza. Több térségben egyre nehezebb kezelőt találni az őket érő folyamatos fenyegetések és atrocitások miatt.
A tervezett költségekben további megtakarítást jelent, hogy a segédanyagoknál és az alkatrészeknél, illetve az egyéb igénybe vett szolgáltatásoknál kizárólag a tárgyévi működtetést (az aszály miatt kevesebbet üzemeltek a generátorok) vette alapul a NAK, de a működtetési időszakot követő karbantartási és felújítási feladatokat, valamint ezek anyagigényét nem.
Fotó: NAK
