Keressen minket

Természetvédelem

Villanypásztorral védik a mocsári teknősök fészkeit a Kis-Balaton – Nagyberek Tájegység területein

Rókák, borzok, vaddisznók és szárnyas ragadozók veszélyeztetik a mocsári teknősök fészkeit

Közzétéve:

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) újabb természetvédelmi intézkedésekkel segíti Magyarország egyetlen őshonos teknősfajának, a mocsári teknősnek a fennmaradását. A Kis-Balaton Nagyberek Tájegység területein aktív mechanikai fészekvédelmet alkalmaznak, amelynek részeként villanypásztorral védik a tojásrakó helyeket a ragadozóktól.

Fotó: Szász Bence természetvédelmi őr

A mocsári teknősök számára a tojásrakási időszak kiemelten fontos, a fészkeket számos ragadozó veszélyezteti. A rókák, borzok, vaddisznók, valamint egyes szárnyas predátorok gyakran megtalálják és kifosztják a frissen lerakott tojásokat a fészkekből, ami jelentősen csökkentheti az azévi sikeres szaporulatot.

A BfNPI ezért komplex természetvédelmi programot valósít meg. Az aktív mechanikai fészekvédelem mellett a szőrmés és szárnyas predátorok célzott gyérítésével is hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több teknősfészek maradjon érintetlen a szaporodási időszak végéig. A villanypásztorral körülvett tojásrakó helyek hatékony akadályt jelentenek a nagyobb emlős ragadozók számára, miközben nem zavarják a teknősök természetes viselkedését.

Fotó: Szász Bence természetvédelmi őr

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi szakemberei folyamatosan figyelemmel kísérik a fészkek állapotát és a védekezési módszerek eredményességét. A gyakorlati természetvédelmi beavatkozások fontos szerepet játszanak abban, hogy a mocsári teknősök szaporodási sikere biztosított legyen a Balaton térségében.

Forrás:

Szász Bence
természetvédelmi őr
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Kis-Balaton – Nagyberek Tájegység

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Természetvédelem

Lelőtt hattyút mentettek kollégáink

Meglőttek egy bütykös hattyút Balatonszárszón – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park állatkínzás miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.

Published

on

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz 2026.07.21-én bejelentés érkezett, hogy Balatonszárszón bütykös hattyú gubbaszt a part menti nádasban. A nemzeti park munkatársai kimentek a helyszínre és befogták a sérült madarat.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A helyszínen megállapítást nyert, hogy a madár jobb szárnya sérült, ezért a madarat Székesfehérvárra a Sóstó Vadvédelmi Központba szállították. Az elvégzett RTG vizsgálatok során a könyökízületbe fúródott lövedék mellett további két lövedéket találtak, melyek nem okoztak komolyabb sérülést.

A könyökízületből a lövedéket az orvosok eltávolították, de a madár teljes gyógyulása kérdéses. Az ügyben az igazgatóság természetvédelmi szabálysértés kapcsán értesítette az illetékes kormányhivatalt, valamint állatkínzás miatt feljelentést tett ismeretlen elkövető ellen.

Forrás: BFNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Pusztai gémeskút belsejében fészkel egy fecskepár

Meglehetősen szokatlan helyen, egy elhagyatott, pusztai gémeskút belsejében rakott fészket egy fecskepár a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákon.

Published

on

Meglehetősen szokatlan helyen, egy elhagyatott, pusztai gémeskút belsejében rakott fészket egy fecskepár a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákon.

Füsti fecske fészek a pusztai ásott kútban Fotó: Balla Tihamér

A fecskék a magyar néplélekhez igen közel álló madarak. Nem véletlen, hiszen a leggyakoribb két fecskefaj kifejezetten emberi környezethez kötődik, hosszú évszázadok óta közvetlenül együtt élnek velünk. Ez a két faj a füsti és a molnárfecske. A hazánkban előforduló harmadik fecskefaj, a parti fecske, speciális fészkelési szokásainak köszönhetően kevésbé ismert. Meredek, szakadt folyópartokban, homokbányákban, a partoldalba vájt üregekben, telepesen fészkel.

A füsti és molnárfecskék, mindenki által jól ismert, sárból és növényi szálakból épült fészkei kizárólag emberi épületeken találhatók meg. Hajdanán, mikor még kiterjedt tanyavilág működött az Alföldön, a tanyaudvarok elmaradhatatlan kelléke volt a fecskék csivitelése. Az állattartással járó repülő rovartömeg bőséges táplálékot biztosított a fecskék számára. Előszeretettel fészkeltek is az istállók eresze alá, vagy akár a belső tereikbe is. Ma már jellemzően csak omladozó romok őrzik a tanyasi élet emlékeit. Ezekben a romokban azonban, bár emberek és haszonállatok már rég nem élnek, a fecskék még megtalálják a fészkelésre alkalmas épületrészeket, és egy-két fecskepár szinte minden tanyaromban fészkel.

A régi pusztai élet mementói a hajdani gémeskutak is, melyek mára autentikus tájképi elemei lettek az Alföldnek. A téglával kirakott, vagy betongyűrűkkel bélelt kutak belsejében a külső környezethez képest jelentősen eltérő mikroklíma uralkodik, melynek köszönhetően akár a hegyvidékekre jellemző, ritka növények is megtelepedhetnek a repedéseikben. Ezen túlmenően egyéb érdekességeket is rejthetnek a kutak. A nyári száraz időszakban rendszeresen megfigyelhető, hogy a villámgyors röptű fecskék, hihetetlen ügyességgel buknak alá a kutakba, hogy a több méter mélységben lévő vízből igyanak. Emellett a tavalyi évben megfigyeltük, hogy az egyik elhagyatott pusztai kút belsejében, a függőleges betonfalon fészket is épített egy füsti fecskepár. Az idei évben is visszatértek. Az első fészkük sajnálatos módon a tojásrakás kezdetén leszakadt és a vízbe zuhant, de másodjára is fészket építettek és ezúttal már sikeresen tudtak költeni. Különleges alkalom nyílt így a máskor mindig alulról látható fészek fentről történő megfigyelésére.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Akik repülve alszanak: sarlósfecskék a nyári égbolton

A Körös-Maros Nemzeti Park tájai felett is röpködnek olyan különleges madarak, melyek szinte egész életüket a levegőben töltik.

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park tájai felett is röpködnek olyan különleges madarak, melyek szinte egész életüket a levegőben töltik. A sarlósfecskékről van szó, amelyeknél még a párzás és az éjszakai alvás is a levegőben zajlik.

Fotó: Palcsek István Szilárd

A sarlósfecske sokak számára ismerős madár, mégis kevesen tudják, hogy valójában nem is a fecskék közeli rokona. Rendszertanilag egy külön madárcsoportba tartozik, legközelebbi rokonai pedig meglepő módon a kolibrik.

A sarlósfecske a repülés igazi mestere. Életének szinte minden fontos mozzanata a levegőben zajlik: repülés közben vadászik apró rovarokra, a magasban gyűjti össze a fészekanyagokat és még a párzása is levegőben történik. Ráadásul az éjszakai alvás is a levegőben zajlik, ilyenkor a sarlósfecskék nagyobb magasságban, csapatokban keringenek.

Csak a költési időszakban száll le rendszeresen, amikor épületek repedéseiben, tetőszerkezetek alatt, vagy más védett üregekben neveli fiókáit. A telet Afrika déli részén tölti, tavasszal pedig hosszú vonulás után tér vissza Magyarországra.

Hazánkban a sarlósfecske viszonylag gyakori költőfaj, elsősorban városokban és nagyobb településeken találkozhatunk vele. Állományát azonban veszélyezteti a régi épületek felújítása és szigetelése, aminek következtében gyakran megszűnnek a fészkelésre alkalmas rések és nyílások.

A sarlósfecskék lábai rendkívül rövidek és gyengék, elsősorban arra alkalmazkodtak, hogy függőleges felületekhez – például sziklafalakhoz vagy épületek falához – kapaszkodjanak. A földről csak nehezen tudnak újra felszállni, ezért lehetőleg nem is szállnak le. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy életük szinte teljes egészét a levegőben töltik.

A költési időszakban is különleges alkalmazkodóképességről tesznek tanúbizonyságot. Hidegfrontok alkalmával, amikor kevés a repülő rovar, a szülőmadarak akár több száz kilométerre is elrepülhetnek táplálékot keresni, és egy-két napra magukra hagyhatják fiókáikat. Ez elsőre szokatlannak tűnhet, ám a fiókák képesek lelassítani az anyagcseréjüket, testhőmérsékletük is csökkenhet, így táplálék nélkül is átvészelik ezt az időszakot. Amint a szülők visszatérnek, ismét intenzíven etetik őket, és a fiókák gyors fejlődésnek indulnak.

Ez a viselkedés a madárvilágban ritka, és jól mutatja, mennyire különleges alkalmazkodóképességgel rendelkezik a sarlósfecske a levegőben zajló életmódhoz.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom