Keressen minket

Vadászat

FEGYVERMESTER: A 6 mm-es és a 6,5 mm-es Creedmoor-lőszerek, valamint azok BC-értékei

Mit jelent a BC-érték, és miben különbözik a 6 mm Creedmoor 108 gr ELD Match a 6,5 mm Creedmoor 129 gr InterLock lőszertől? Ballisztikai összehasonlítás a Benelli Lupo kapcsán.

Közzétéve:

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Ritka pillanatokat éltek meg a FROMMER Fegyverboltban, mert Olaszországból a vártnál hamarabb érkezett meg a Benelli golyóspuskája, a Lupo, amelynek 6 mm Creedmoor kaliberű változatát ki is helyezték az üzlet polcaira. Dr. Albert Attila, a cég kereskedelmi igazgatója viszont úgy döntött, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a 6,5 mm Creedmoor kaliberű változatból is rendel lőszert, hiszen minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezi ezeket a kalibereket és persze a Benelli új vonulatának számító golyóspuska-gyártást.

A FROMMER Fegyverboltban már elérhető az új 6 mm Creedmoor is. Fotó: Dr. Albert Attila – FORMMER / Agro Jager

Sorra érkeznek a hírek, és a lőszerértékesítésből is kitűnik, hogy az új, illetve az elmúlt évtizedben a szakma által próbálgatott kaliberek közül egyre többen döntenek úgy, hogy a 6,5 mm Creedmoort választják. Most pedig a Benelli előrukkolt a 6 mm Creedmoor kaliberű változattal, amelyet a Lupo modellcsaládban éppen ezen a héten láthattunk először Budapesten.

Az eddigi lőszerismertetésektől kissé elrugaszkodva ezúttal azt járjuk körül – immár a két különféle kaliberű tölténnyel a kezünkben –, hogy a siker mögött milyen ballisztikai adatok állnak. Ezek közül most a BC-t, vagyis a ballisztikai együtthatót vizsgáljuk meg.Fontos azonban tisztázni, hogy a BC nem általában egy kaliber tulajdonsága, hanem mindig egy konkrét lövedékhez tartozó érték. Ezért a képen látható két Hornady-lőszert hasonlítjuk össze:

  • Hornady Match 6 mm Creedmoor, 108 gr ELD Match;
  • Hornady American Whitetail 6,5 mm Creedmoor, 129 gr InterLock.

Kattintson a képre és tájékozódjon a Benelli Lupo 6 mm Creedmoor kaliberű fegyveréről és vegye kézbe a FROMMER budapesti üzletében, a Szenes Iván téren.

Mi is az a BC?

A BC, vagyis a Ballistic Coefficient – magyarul ballisztikai együttható – azt fejezi ki, hogy egy lövedék mennyire hatékonyan képes leküzdeni a légellenállást repülés közben.

Az értéket elsősorban a lövedék:

  • tömege;
  • átmérője;
  • hossza;
  • orrkialakítása;
  • farokkialakítása;
  • valamint teljes aerodinamikai formája

határozza meg.

Egyszerűen megfogalmazva:

  • magasabb BC-érték: a lövedék általában lassabban veszít a sebességéből, és kevésbé érzékeny az oldalszélre;
  • alacsonyabb BC-érték: a lövedék általában gyorsabban lassul, és nagyobb széleltérítést szenvedhet el.

A magasabb BC rendszerint kedvezőbb hosszú távú külső ballisztikát eredményez. Önmagában azonban nem garantálja, hogy egy lövedék minden helyzetben laposabb röppályát ad, hiszen azt a kezdősebesség, a belövési távolság, az irányzék magassága és a környezeti körülmények is befolyásolják.

A 6 és a 6,5 mm Creedmoor töltények hüvelyei és csappantyúja. Fotó: Dr. Albert Attila – FORMMER / Agro Jager

Mit jelent a magas és az alacsony BC?

A magasabb BC-érték általában:

  • kisebb sebességvesztést;
  • kisebb szélsodródást;
  • kedvezőbb röppályát;
  • jobb távoli sebesség- és energiamegtartást

jelenthet.

Az alacsonyabb BC-jű lövedék ezzel szemben gyorsabban veszít a sebességéből, így nagyobb távolságon általában jelentősebb röppályaeséssel és széleltérítéssel kell számolni.

A G1 és a G7 BC-modell

A gyártók a ballisztikai együtthatót szabványos légellenállási referenciamodellekhez viszonyítva adják meg. Ezek közül a legismertebb a G1 és a G7 modell.

A G1 nem egyszerűen a lapos talpú, a G7 pedig nem kizárólag a csónakfarkú lövedékek kategóriája. Valójában két különböző alakú szabványos referencialövedékről és az azokhoz tartozó légellenállási görbékről van szó.

A G1 modell egy régebbi, rövidebb, kevésbé áramvonalas referencialövedékre épül. A G7 modell hosszabb, hegyesebb, csónakfarkú referencialövedéket alkalmaz, ezért rendszerint jobban illeszkedik a modern, hosszú és áramvonalas precíziós lövedékekhez.

A G1 és a G7 számai közvetlenül nem hasonlíthatók össze. Egy lövedék G1 BC-jét egy másik lövedék G1 értékével, a G7 BC-jét pedig egy másik lövedék G7 értékével célszerű összevetni.

Mi befolyásolja leginkább a BC-értéket?

  1. A lövedék alakja

A hosszú, karcsú, hegyes, csónakfarkú – angolul boat tail – kialakítású lövedékeknek általában kedvezőbb a BC-jük.

A modern precíziós és nagy távolságra tervezett lövedékek gyakran ilyen formát kapnak, mert ez segíti a sebesség megtartását és csökkenti a légellenállást.

  1. A lövedék tömege

Azonos átmérő és hasonló forma mellett a nehezebb lövedék általában kedvezőbb BC-vel rendelkezik.

Ez azonban nem kizárólagos szabály. Egy könnyebb, de sokkal áramvonalasabb lövedék BC-je magasabb lehet egy nehezebb, hagyományosabb formájú lövedékénél.

  1. A lövedék átmérője és formája

A kisebb homlokfelület, a lövedék hosszúsága, az áramvonalas orrkialakítás és a megfelelően kialakított csónakfar egyaránt javíthatja a légellenállási tulajdonságokat.

A 6 mm Creedmoor egyik előnye éppen az, hogy viszonylag kis átmérő mellett hosszú, áramvonalas és magas BC-jű lövedékeket képes használni.

Balról a 6,5 mm-es, míg jobbról a 6 mm Creedmoor töltény. Fotó: Dr. Albert Attila – FORMMER / Agro Jager

6 mm Creedmoor – 108 gr ELD Match

A Hornady Match 6 mm Creedmoor töltény egy 108 graines, vagyis megközelítőleg 7 grammos ELD Match lövedéket tartalmaz.

A lövedék gyártó által megadott BC-értékei:

  • G1 BC: 0,536
  • G7 BC: 0,270

Egy mindössze 108 graines, 6 milliméteres lövedéktől ez kifejezetten magas érték.

Az ELD Match hosszú, áramvonalas, csónakfarkú és polimerheggyel ellátott lövedék, amelyet elsősorban nagy pontosságú, hosszabb távú sport- és céllövészetre terveztek.

A Hornady sebességtartományonként kissé eltérő BC-adatokat közöl:

Sebességtartomány G1 BC G7 BC
Mach 2,25 körül és felette 0,536 0,270
Mach 2,0 körül 0,526 0,264
Mach 1,75 körül 0,520 0,261

Ez azért fontos, mert a BC a valóságban nem feltétlenül állandó érték. A lövedék lassulásával és a különböző sebességtartományokon történő áthaladásával kis mértékben változhat.

1 Mach normál légköri körülmények között megközelítőleg 343 méter másodpercenként, vagyis mintegy 1235 kilométer óránként.

A dobozon feltüntetett G1 0,536 és G7 0,270 érték a legmagasabb vizsgált sebességtartományhoz kapcsolódik.

A G7 modell ennél a lövedéknél különösen informatív, mert a G7 referencialövedék alakja jobban hasonlít a modern, hosszú, hegyes és csónakfarkú ELD Match kialakításához.

A gyári 6 mm Creedmoor Match-lőszer kezdősebessége 24 colos, vagyis megközelítőleg 610 milliméteres tesztcsőből:

  • 2960 fps;
  • megközelítőleg 902 m/s.

 

Agro Jager News

Agro Jager – a magyar vadászat online otthona
Tartalmak 1999-től

6,5 mm Creedmoor – 129 gr InterLock

A Hornady American Whitetail 6,5 mm Creedmoor tölténye egy 129 graines, vagyis körülbelül 8,36 grammos InterLock SP lövedéket tartalmaz.

A lövedék ballisztikai együtthatója:

  • G1 BC: 0,445

Ez az érték alacsonyabb a 108 gr ELD Match 0,536-os G1 BC-jénél, de a két lövedék kialakítása és rendeltetése jelentősen eltér egymástól.

Az InterLock hagyományosabb felépítésű, lágy ólomheggyel ellátott vadászlövedék. Elsősorban ellenőrzött deformációra, hatékony energiaátadásra, megfelelő behatolásra és tömegmegtartásra tervezték, nem pedig a lehető legkisebb légellenállás elérésére.

A köpenyen belül kialakított InterLock-gyűrű feladata, hogy deformáció közben segítse az ólommag és a lövedékköpeny egyben tartását.

A gyári 6,5 mm Creedmoor American Whitetail lőszer kezdősebessége 24 colos tesztcsőből:

  • 2820 fps;
  • megközelítőleg 860 m/s.

Mit jelent a két lőszer összehasonlítása?

A képen látható 6 mm-es lövedék könnyebb, mégis magasabb G1 BC-értékkel rendelkezik:

Lőszer Lövedéktömeg G1 BC G7 BC
6 mm Creedmoor ELD Match 108 gr 0,536 0,270
6,5 mm Creedmoor InterLock 129 gr 0,445 nincs feltüntetve

A 108 gr ELD Match G1 BC-je körülbelül 20,4 százalékkal magasabb, mint a 129 gr InterLock 0,445-ös értéke.

Szegeden újra indítják a földmérési és térinformatikai képzéseket! Ne maradj le, jelentkezz még ma! Bővebb információért kattints a képre!

A különbség elsősorban a lövedékek eltérő aerodinamikai kialakításából következik. Az ELD Match hosszú, hegyes és csónakfarkú precíziós lövedék, míg az InterLock hagyományosabb formájú, elsősorban vadászati célra kifejlesztett lövedék.

Megfelelő kezdősebesség és azonos körülmények mellett a magasabb BC-jű 108 gr ELD Match nagyobb távolságon:

  • jobban tarthatja a sebességét;
  • kevésbé lehet érzékeny az oldalszélre;
  • kedvezőbb röppályát adhat;
  • kisebb röppályaesést mutathat;
  • kiszámíthatóbb lehet távoli lövéseknél.

A röppályaadatok összehasonlítása

A Hornady gyári, 200 yardos belövésre számított adatai alapján 500 yardon, vagyis megközelítőleg 457 méteren:

  • a 6 mm Creedmoor 108 gr ELD Match röppályaesése körülbelül –38 hüvelyk, azaz –96,5 centiméter;
  • a 6,5 mm Creedmoor 129 gr InterLock röppályaesése körülbelül –45,5 hüvelyk, azaz –115,6 centiméter.

A különbség ezen a távolságon megközelítőleg 19 centiméter a 6 mm Creedmoor ELD Match javára.

Ezek azonban gyári adatok, amelyeket 24 colos tesztcsővel, meghatározott belövési és környezeti feltételek mellett rögzítettek. Egy konkrét fegyverből mért tényleges kezdősebesség és röppálya ettől eltérhet.

A csőhossz, a hőmérséklet, a légnyomás, a tengerszint feletti magasság, a szél, valamint az adott fegyver és lőszer együttese mind befolyásolja a tényleges ballisztikai teljesítményt.

Gyári Hornady töltények: balról a 6,5 mm Creedmoor és a 6 mm Creedmoor. Fotó: Dr. Albert Attila – FORMMER / Agro Jager

Nem ugyanarra a feladatra készültek

A magasabb BC nem jelenti automatikusan azt, hogy a 108 gr ELD Match vadászati célra is jobb választás.

A 129 gr InterLock kifejezetten vadászlövedék, amelyet kontrollált deformációra, energiaátadásra, behatolásra és megfelelő célbeli viselkedésre fejlesztettek ki.

A 108 gr ELD Match elsősorban precíziós céllövő lövedék. Legfontosabb előnye a pontosság és a kedvező külső ballisztikai teljesítmény, nem pedig a gyártó által meghatározott vadászati célbeli viselkedés.

A két lőszert ezért nem érdemes kizárólag a BC alapján rangsorolni. Bár a 6 mm Creedmoor 108 gr ELD Match aerodinamikai mutatója kedvezőbb, a lövedékek rendeltetése eltérő.

Mit jelent a magasabb BC vadászat közben?

Magasabb BC esetén a lövedék általában:

  • kevésbé lassul nagyobb távolságon;
  • jobban megtartja a sebességét;
  • kevésbé térül el oldalszélben;
  • kiszámíthatóbb röppályát ad;
  • és megfelelő körülmények között megkönnyítheti a pontosabb távolabbi lövést.

Egy 6 mm Creedmoor lövedék 500 méter közelében is jelentős sebességet tarthat meg, miközben egy gyengébb aerodinamikájú lövedék ugyanazon a távolságon már nagyobb röppályaesést és széleltérítést mutathat.

A magas BC ugyanakkor nem helyettesíti:

  • a pontos távolságmérést;
  • a szél megfelelő felmérését;
  • a rendszeres lőgyakorlatot;
  • a fegyver tényleges belövését;
  • valamint a vadászati célra megfelelő lövedék kiválasztását.

Mi számít még a vadászati alkalmazásnál?

A magas BC nem jelenti automatikusan azt, hogy egy kaliber vagy töltény minden szempontból jobb.

A vadászati alkalmazásnál számít még:

  • a lövedék tömege;
  • a becsapódási sebesség;
  • a becsapódási energia;
  • a lövedék szerkezete;
  • a deformáció és a behatolás;
  • a vadfaj és annak testmérete;
  • a lövés távolsága;
  • a találat helye és szöge;

A 6 mm Creedmoor kiváló precíziós kaliber, és megfelelő lövedékkel bizonyos vadászati feladatokra is alkalmas lehet. Nagyobb testű vadaknál azonban a nagyobb kaliberek – például a 6,5 mm-es, 7 mm-es vagy .30-as kaliberek – nehezebb, megfelelő szerkezetű lövedékekkel gyakran nagyobb tartalékot kínálhatnak.

Nem pusztán a lövedék átmérője határozza meg azonban a vadászati alkalmasságot. A tömeg, a lövedékszerkezet, a becsapódási sebesség, a találati hely együttesen döntő.

Nehéz döntés, hiszen egyik jobb, mint a másik: 6,5 mm Creedmoor vs 6 mm Creedmoor. Fotó: Dr. Albert Attila – FORMMER / Agro Jager

A Benelli Lupo és a Creedmoor-kaliberek

A Benelli Lupo esetében éppen az az érdekes, hogy egy precíziós szemléletű, ismétlő rendszerű golyóspuska-platformról beszélhetünk, amely 6 mm Creedmoor és 6,5 mm Creedmoor kaliberben is elérhető.

A 6 mm Creedmoor a mérsékelt visszarúgást, a nagy kezdősebességet és a kedvező hosszú távú ballisztikát helyezi előtérbe. Olyan helyzetekben is érdekes választás lehet, amelyekben nagyobb távolságra kell pontos lövést leadni.

A 6,5 mm Creedmoor ezzel szemben jellemzően nehezebb lövedékek használatát teszi lehetővé, ami egyes vadászati helyzetekben nagyobb tartalékot biztosíthat.

A Benelli Lupo különféle Creedmoor-változatai így eltérő felhasználói igényeket szolgálhatnak ki: a precíziós céllövészettől a megfelelő lőszerrel végzett vadászati alkalmazásig.

A 6 mm Creedmoor szerepe a hazai vadgazdálkodásban

A jelenlegi magyarországi dúvadhelyzet, az aranysakál rendkívüli alkalmazkodóképessége és helyzetfelismerése, továbbá a vadgazdák megkerülhetetlen szerepe a földön fészkelő madárvilág megőrzésében messze túlmutat a szűken értelmezett vadászati kérdéseken.

Mindez kifejezetten jó lehetőséget teremt arra, hogy a vadásztársaságok érdemben és eredményesen gazdálkodjanak a dúvadállománnyal, illetve egyes csatlakozási pontokon segítsék a természetvédelem munkáját.

Az aranysakál vadászata során sok esetben nyílt területen vagy jelentősebb távolságból kínálkozik lövési lehetőség. Ilyen körülmények között a mérsékelt visszarúgás, a nagy kezdősebesség és a kedvező külső ballisztika fontos előnyt jelenthet.

A megfelelő fegyver–lőszer összeállítás kiválasztását azonban minden esetben a vadfajhoz, a terület adottságaihoz, a várható lőtávolsághoz, a lövedék célbeli viselkedéséhez kell igazítani.

A képen Dr. Albert Attila, a FROMMER Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója, kezében a 6 mm Creedmoor kaliberű modellel, amelyet a Benelli legújabb katalógusában pillantott meg. Fotó: Frommer / Agro Jager

Összegzés

Tisztán külső ballisztikai szempontból a képen látható 6 mm Creedmoor 108 gr ELD Match rendelkezik a kedvezőbb légellenállási mutatóval:

  • G1 BC-je 0,536;
  • G7 BC-je 0,270.

A 6,5 mm Creedmoor 129 gr InterLock G1 BC-je 0,445, amely alacsonyabb érték, ugyanakkor ez a lövedék kifejezetten vadászati felhasználásra készült.

A magasabb BC-jű ELD Match kedvezőbb távoli sebességmegtartást, kisebb széleltérítést és laposabb röppályát kínálhat. Az InterLock fő előnye viszont nem a lehető legjobb aerodinamikai teljesítmény, hanem a vadászathoz kialakított lövedékszerkezet és célbeli viselkedés.

A két lövedék tehát eltérő feladatra készült, ezért vadászati alkalmazásukat nehéz kizárólag a BC-értékük alapján megítélni, azonban egy biztosan igaz: napjaink legkedveltebb kaliberjeivé váltak. Nem véletlen, hogy ma már a Benelli Lupo is elérhető mind 6,5 mm, mind pedig 6 mm Creedmoor változatban a FROMMER Fegyverboltban és  a partnerhálózat révén az ország egész területén.

Dr. Szilágyi Bay Péter – Dr. Albert Attila

——————————————————————————-

Elérhetőség – FROMMER Fegyverbolt

A FROMMER Fegyverbolt üzlete Budapesten, a Szenes Iván téren, ahol – többek között – élőben is megtekinthetjük a legújabb  Benelli és Franchi fegyvereket. Fotó: Agro Jager

A fegyverek megtekinthetők a FROMMER Fegyverboltban

B u d a p e s t
Szenes Iván tér 10.
1089

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Természetvédelem

Lelőtt hattyút mentettek kollégáink

Meglőttek egy bütykös hattyút Balatonszárszón – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park állatkínzás miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.

Published

on

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz 2026.07.21-én bejelentés érkezett, hogy Balatonszárszón bütykös hattyú gubbaszt a part menti nádasban. A nemzeti park munkatársai kimentek a helyszínre és befogták a sérült madarat.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A helyszínen megállapítást nyert, hogy a madár jobb szárnya sérült, ezért a madarat Székesfehérvárra a Sóstó Vadvédelmi Központba szállították. Az elvégzett RTG vizsgálatok során a könyökízületbe fúródott lövedék mellett további két lövedéket találtak, melyek nem okoztak komolyabb sérülést.

A könyökízületből a lövedéket az orvosok eltávolították, de a madár teljes gyógyulása kérdéses. Az ügyben az igazgatóság természetvédelmi szabálysértés kapcsán értesítette az illetékes kormányhivatalt, valamint állatkínzás miatt feljelentést tett ismeretlen elkövető ellen.

Forrás: BFNP

Tovább olvasom

Tudomány

KITEKINTŐ: Az aranysakálok terjedési útvonalai és élőhelyhasználata

Nemzetközi kutatócsoport vizsgálta az aranysakálok terjedési útvonalait és élőhelyhasználatát

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A tanulmány az aranysakálok (Canis aureus) terjedését, nagyobb területváltoztatásait, felderítő vándorlásait, pihenőhely-választását és új otthonterületeik kialakulását vizsgálta GPS-telemetriai adatok segítségével. A kutatók tizenkét, Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban és Szerbiában megjelölt aranysakál mozgását elemezték. A nyomkövetés 2018 és 2023 között zajlott, a vizsgálat pedig az Alpok–Dinári-hegység, valamint a Pannon-régió egymástól jelentősen eltérő tájaira terjedt ki.

A fénykép illusztráció. Fotó: Jakabfi Zoltán amatőr természetfotós – Agro Jager News

A munka jelentőségét az adja, hogy miközben az aranysakál Európa egyik leggyorsabban terjeszkedő emlősfajává vált, a tényleges terjedési útvonalairól, a hosszabb vándorlások során használt pihenőhelyeiről és az eltérő tájakon mutatott viselkedéséről eddig viszonylag kevés számszerű adat állt rendelkezésre.

A vizsgálat célja és módszere

Az aranysakál európai állománya Délkelet-Európából északi és nyugati irányba terjeszkedik, és mára a kontinens legtöbb országában megjelent alkalmi előfordulóként vagy szaporodó állományt alkotó fajként. A tanulmány szerint a terjedés sikerében több tényező is közrejátszhat. Ezek közé tartozik a nagyobb versenytársak hiánya, a faj változatos és gyakran emberi eredetű táplálékforrásokra is támaszkodó étrendje, az éghajlatváltozás, az erdőirtások, az úthálózat terjeszkedése, valamint az, hogy az aranysakál sokféle élőhelyhez képes alkalmazkodni.

A faj új területeken történő megtelepedése ugyanakkor új ökológiai kapcsolatokat, vadgazdálkodási kérdéseket, állattartási konfliktusokat és járványtani kockázatokat is felvethet. Emiatt a terjedési képesség megértése alapvető a jövőbeni állományváltozások előrejelzéséhez és a megfelelő kezelési döntésekhez.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az egyes sakálok mennyi ideig és milyen távolságra vándorolnak, mennyire egyenes vagy kanyargós útvonalakat követnek, milyen gyakran kelnek át folyókon és autópályákon, illetve milyen területeket választanak pihenésre az állandó otthonterületükön kívül. Összehasonlították az elvándorlást megelőző és az azt követő otthonterületek nagyságát és élőhelyi összetételét is. A kutatás egyik fő kérdése az volt, hogy a nagyobb folyók, autópályák és más, ember által létrehozott tájelemek valódi akadályt jelentenek-e az aranysakálok számára.

A tizenkét megfigyelt sakált befogták, rövid időre elkábították, majd GPS-jeladóval ellátott nyakörvet helyeztek rájuk. A vizsgált állatok között nyolc hím és négy nőstény volt, többségük fiatal, körülbelül egy–két és fél éves egyed. A jeladók összesen 22 707 érvényes helymeghatározási adatot szolgáltattak, több mint 98 százalékos átlagos mérési sikerrel.

A mozgásokat négy fő kategóriára osztották. Otthonterületi mozgásnak tekintették azokat az időszakokat, amikor az állat tartósan ugyanabban a térségben maradt. Felderítő vándorlásnak minősült, amikor legalább egy napra elhagyta otthonterületét, majd oda visszatért. Elvándorlásról akkor beszéltek, amikor az állat elhagyta korábbi területét, és egy másik térségben alakított ki új otthonterületet. Külön csoportba kerültek a befogást közvetlenül követő mozgások.

Az útvonalak elkülönítését térinformatikai klaszterezéssel végezték, majd egy másik mozgáselemzési módszerrel és vizuális ellenőrzéssel is megerősítették.

Az elvándorlások és a nagyobb területváltoztatások

A tizenkét sakál közül hét egyednél összesen kilenc elvándorlási eseményt azonosítottak. Négy rövid, egy–két napig tartó elvándorlás történt, míg öt hosszú vándorlás 17–61 napig tartott. Az események az év különböző időszakaiban jelentkeztek, bár nyáron ritkábban fordultak elő.

A legtávolabbra egy Szlovéniában megjelölt, SL4 azonosítójú sakál vándorolt. Szlovéniából a horvát tengerpart térségén keresztül haladt, nagyrészt egyenes vonalú útvonalon. Főként erdős, ritkán lakott területeket használt, majd az Adriai-tenger közelében fekvő, erdőkkel és gyepekkel borított fennsíkon telepedett meg.

Egy Horvátországban jelölt egyed és egy szlovéniai sakál szintén hosszú, viszonylag egyenes, északi irányú útvonalat követett. A horvát sakál 572 méteres szintkülönbséget leküzdve alacsonyabban fekvő mezőgazdasági és cserjés területre jutott, falvak közelében. A szlovéniai SL2 ezzel szemben átkelt az Alpokon, és Ausztriába jutott. Útja során 1908 méteres tengerszint feletti magasságot is elért, miközben hegyvidéki területeken, völgyeken és településeken haladt keresztül.

A szerbiai egyedek egészen más jellegű, sík vagy enyhén dombos, mozaikos tájakon mozogtak. Két sakál Belgrád térségéből keleti irányba, a román határ és a Duna felé indult, majd eltérő útvonalakon visszatért. Mindketten átkeltek a körülbelül 300 méter széles Száván, egyikük pedig kétszer a mintegy 600 méter széles Dunán is átúszott. Mozgásuk során nagyvárosok külvárosi területeit is érintették.

A rövid elvándorlások során az állatok általában egy-két nap alatt jutottak át egy másik térségbe. Az olaszországi IT2 kétszer is területet váltott, végül egy szlovéniai város körüli mozaikos tájban, a Vipava-völgyben telepedett meg. A szerbiai SR1 a Száva egyik kanyarulatát követve és egy falu mellett elhaladva jutott új területére. A rövid elvándorlások során a kutatók nem azonosítottak külön pihenőhelyeket, ami arra utal, hogy az állatok ezeket az utakat megállás nélkül vagy csak nagyon rövid megszakításokkal tették meg.

A folyók és autópályák általában nem jelentettek komoly akadályt. Öt sakál rendszeresen keresztezett autópályákat, egy egyed esetében 21 átkelést is rögzítettek. A megfigyelések alapján még a nagy folyók, a széles közlekedési folyosók, a magashegységi területek és a települések sem feltétlenül állítják meg a terjedő sakálokat.

Felderítő vándorlások

A kutatók összesen 48, az otthonterületen kívülre vezető, majd oda visszatérő felderítő vándorlást azonosítottak tizenegy sakálnál. Egyetlen egyednél nem figyeltek meg ilyen mozgást. A felderítő vándorlások átlagosan csaknem öt napig tartottak, az állatok pedig átlagosan valamivel több mint tíz kilométerre távolodtak el otthonterületüktől.

Két különösen hosszú felderítő vándorlást is rögzítettek. Az egyik állat több mint 32 napig maradt távol, és 24,36 kilométerre jutott korábbi területétől. Bár a GPS-adatok alapján nem lehetett megállapítani, hogy új otthonterületet alakított-e ki, későbbi kameracsapdás felvételek igazolták, hogy hosszabb ideig a térségben maradt.

Egy másik sakál hat nap alatt 37,75 kilométerre távolodott el, majd visszatért eredeti otthonterületére. Ezek a mozgások kiterjedésük alapján akár sikertelen vagy félbeszakadt elvándorlási kísérletként is értelmezhetők.

A vizsgálat nem talált minden állatnál egyértelmű, közvetlen kapcsolatot a felderítő vándorlások és a későbbi elvándorlás között. Csak két sakálnál figyeltek meg jól elkülöníthető, elvándorlást megelőző felderítő mozgásokat. Ez arra utal, hogy az aranysakálok egy része előzetes területfelderítés nélkül is elindulhat új élőhelyet keresni.

Más egyedek ugyanakkor több korábbi felderítő vándorlást vagy elnyújtott területhasználatot mutattak, így elképzelhető, hogy a környezet előzetes felmérése kevésbé egyértelmű formában mégis szerepet játszott a döntéseikben. A szerzők szerint a fiatal állatok ilyen mozgások során információt gyűjthetnek a szomszédos élőhelyekről, a táplálékról, a takarásról és az esetleges veszélyekről.

A jelentősebb területváltoztatások többsége kétévesnél fiatalabb egyedekhez kapcsolódott. Egyes elvándorlások a kölyöknevelési időszakra estek, amikor a korábbi alomból származó, családi csoportban maradt segítő egyedek elhagyhatják születési területüket.

Más esetekben a párzási időszak, egy társ elvesztése, a vadászat vagy a közúti elhullás következtében kialakuló társas zavarok is ösztönözhették az elvándorlást. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vizsgált egyedek kis száma miatt ezek az összefüggések nem tekinthetők véglegesnek.

A pihenőhelyek használata

A kutatók kilenc sakálnál összesen hetven, az otthonterületen kívüli mozgásokhoz kapcsolódó pihenőhelyet elemeztek. Ezek közül 38 felderítő vándorlásokhoz, 28 hosszú elvándorlásokhoz, négy pedig a befogás utáni mozgásokhoz tartozott.

A felderítő vándorlások során használt pihenőhelyeken az állatok hosszabb ideig maradtak. A tartózkodás középértéke 77,7 óra volt, míg az elvándorlás közbeni megállóhelyeken csak 43,2 óra.

A hosszú elvándorlások során azonban a sakálok sokkal következetesebben ragaszkodtak az adott pihenőhelyhez. A helyhűség középértéke 98 százalék volt, szemben a felderítő vándorlások során mért 66 százalékkal. Az elvándorlás alatti pihenőhelyektől az állatok általában csak 420 méterre távolodtak el, míg a felderítő vándorlások idején 1,6 kilométeres utakat is tettek a pihenőhely körül.

Ez a viselkedés arra utal, hogy az elvándorló sakálok fokozott kockázatot érzékelhetnek az ismeretlen területen. Rövid időre megállnak, de a pihenés alatt szorosan a kiválasztott hely közelében maradnak. A felderítő vándorlások során használt helyek ezzel szemben inkább ideiglenes központként működnek, ahonnan az állatok rendszeresen nagyobb körutakat tesznek, majd visszatérnek.

A pihenőhelyek átlagos sugara körülbelül 285 méter volt. A nappali és éjszakai használat aránya jelentősen eltért az egyedek és a helyszínek között, de ebben nem mutatkozott számottevő különbség a felderítő vándorlások és az elvándorlások között.

A pihenőhely-választást nem egyetlen élőhelytípus határozta meg, hanem a mezőgazdasági területek, utak, vízfolyások, települések és a domborzat egymással összefüggő hatása.

Az utak közvetlen közelében a sakálok kerülték a mezőgazdasági területeket. Mintegy 410 méteres távolságon túl azonban már előnyben részesítették azokat. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy az utaktól távolabb fekvő mezőgazdasági területek szegélyei egyszerre biztosíthatnak takarást és táplálkozási lehetőséget, miközben kisebb az emberi zavarás.

A mezőgazdasági területeken kívül a sakálok inkább az utakhoz közelebbi pihenőhelyeket választották. Az utak ilyenkor mozgási folyosóként vagy táplálkozóhelyként szolgálhattak.

A városi területeken kifejezetten előnyben részesítették a vízhez közeli pontokat. A kisebb vízfolyások és csatornák ezekben a környezetekben takarást és biztonságos közlekedési útvonalat biztosíthatnak. A pihenőhelyek kiválasztásának valószínűsége a tengerszint feletti magasság növekedésével csökkent, vagyis a sakálok helyi szinten inkább az alacsonyabban fekvő térségekben álltak meg. Az erdők jelenléte önmagában nem gyakorolt egyértelmű pozitív vagy negatív hatást.

Az új otthonterületek kialakulása

A tizenkét állatnál összesen húsz otthonterületet határoztak meg. Ezek nagysága 1,6 és 91 négyzetkilométer között változott, középértékük 11,27 négyzetkilométer volt.

Az Alpok–Dinári-hegység térségében élő sakálok új otthonterülete általában nagyobb volt a kiindulási területnél. Ebben a csoportban az átlagos otthonterület 15,16 négyzetkilométerről 30,25 négyzetkilométerre növekedett. Ezzel szemben a pannon térségben mindhárom értékelhető elvándorló sakál kisebb területet alakított ki: az átlag 17,97 négyzetkilométerről 8,67 négyzetkilométerre csökkent.

A legnagyobb növekedést egy Olaszországban jelölt egyednél mérték, amelynek területe az első elvándorlás után 11,41-ről 41,65 négyzetkilométerre, majd a második elvándorlás után 91,14 négyzetkilométerre nőtt. A pannon térségben ezzel szemben az egyik sakál otthonterülete 11,09-ről mindössze 1,6 négyzetkilométerre csökkent.

Az élőhely-összetételben nem jelentkezett minden egyedre érvényes változás. Több sakálnál csökkent a lombhullató erdők aránya, miközben nőtt az összetett művelési szerkezetű mezőgazdasági területek szerepe. Az Alpok–Dinári-hegység sakáljainál az új területeken gyakran nagyobb arányban jelentek meg a gyepek és legelők.

A pannon sakálok kisebb új otthonterületei részben azzal magyarázhatók, hogy mozaikosabb, településekhez közelebbi, feltehetően több táplálékot kínáló élőhelyekre kerültek. A hegyvidéki állatoknak viszont a nyíltabb és töredezettebb élőhelyeken nagyobb területet kellett használniuk.

Következtetések

A tanulmány alapján az aranysakál rendkívül alkalmazkodóképes faj, amely természetes és ember által jelentősen átalakított tájakon egyaránt képes nagy távolságokra eljutni. A folyók, autópályák, települések, magashegységi térségek és a farkasok által lakott élőhelyek sem jelentenek minden esetben áthatolhatatlan akadályt.

Az állatok útvonalai országhatárokon és különböző sakálállományok területein is áthaladtak, ami elősegítheti a genetikai kapcsolatok fennmaradását és új populációk kialakulását.

Az elvándorlások formája régiónként különbözött. Az Alpok–Dinári-hegység sakáljai inkább egyenesebb, látszólag céltudatos útvonalakat követtek, míg a pannon egyedek kanyargósabb mozgást mutattak. A szerzők szerint ez összefügghet a táj szerkezetével, a farkasok jelenlétével és az állatok kockázatérzékelésével, de az alacsony mintaszám miatt ezt további kutatásokkal kell igazolni.

Az elvándorlás alatti rövid, szorosan használt pihenőhelyek a kockázatérzékeny viselkedés jelei lehetnek. A pihenőhely-választást nem egyszerűen a természetes vagy emberi környezet előnyben részesítése határozta meg, hanem a takarás, az emberi zavarás, a táplálékforrások, az utak, a víz és a domborzat közötti összetett egyensúly.

A vizsgálat legfontosabb következtetése, hogy az aranysakál terjedése nem írható le egyetlen, minden térségre érvényes mintával. Az egyedek eltérő stratégiákat alkalmaznak, és mozgásukat a táj szerkezete, az élőhelyek összetétele, az emberi jelenlét, valamint feltehetően a nagyobb ragadozók előfordulása együttesen alakítja.

A kutatók ezért a jövőben a farkasok jelenlétének pontosabb bevonását, valamint nagyobb számú sakál hosszabb távú nyomon követését tartják szükségesnek.

A magyar nyelvű összefoglaló az eredeti tudományos közlemény alapján készült. A tanulmány itt érhető el:

Forrás: Ilija Pantelić és szerzőtársai: Telemetry reveals dispersal pathways, excursions, and resting site selection of golden jackals across Alpine–Dinaric and Pannonian landscapes. Kutatási tanulmány, 2026. június 12.

Jakabfi Zoltán amatőr természetfotós Facebook oldala itt érhető el

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Rendkívüli erdő- és vegetációs tűzveszély!

Az Ipoly Erdő Zrt. és a Börzsönyi Hegyimentő Szolgálat közös figyelmeztető felhívást tett közzé a rendkívüli erdő- és vegetációs tűzveszély miatt.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Ipoly Erdő Zrt. és a Börzsönyi Hegyimentő Szolgálat közös figyelmeztető felhívása:

A Börzsöny állami erdőterületeit kezelő Ipoly Erdő Zrt. és a Börzsönyi Hegyimentő Szolgálat ezúton hívja fel a hegyvidéken fekvő településeken lakók, a hegyvidékre természetet járni, túrázni, kirándulni, vagy üdülni érkezők figyelmét a nagy fokú, súlyos és tartós aszály következtében kialakult rendkívül magas kockázatú erdőtűz- és vegetációstűz veszély kialakulására.

Fotó: Nagy László/Ipoly Erdő Zrt

A Börzsöny hegység egész területe gyakorlatilag kiszáradt, a rétek, a tisztások lágyszárú növényzete, az erdők aljnövényzete és a cserjeszintet alkotó növényfajok szinte teljes mértékben, vagy jelentős léptékben kiégtek, a nedvesség tartalmuk nulla százalék.

Különösen igaz ez a déli, délnyugati, délkeleti és keleti tájolású hegyoldalakon, gerinceken, bérceken, hegytetőkön.

Az erdőkben e mellett helyenként nagyon magas az ökológiai rendeltetés miatt az ún. visszahagyott, fekvő és álló száradékfa aránya, amely kiváló táptalaja lehet az erdőtüzeknek.

Az erdők nagy területen – a Magas-Börzsönyben is – megkezdték a hőség és az extrém alacsony relatív páratartalom (száraz levegő), illetve a folyamatosan 20 fok feletti meleg éjszakák miatt a lombvesztést, a lombhullatást (pl. gyertyán, bükk, kislevelű hárs, mezei juhar, barkóca berkenye stb.)

Számos erdőrészletben már a lombozat nagyobb mértékű felégése is észlelhető, melyben a magas UV sugárzás is szerepet játszik, a fenti okok mellett.A hegyvidéken mért éves csapadékösszeg a legtöbb mérési helyen nem lépi át, vagy csak alig, a 200 mm-es értékhatárt!

A patakok és az azokat tápláló források – kevés kivétellel – gyakorlatilag kiszáradtak az erdős hegytáj területén, a tél óta tartó csapadékhiány és a sorozatos, egymást követő aszályos időszakok következtében.

Emiatt az Ipoly Erdő Zrt. erdészeti szakemberei és a Börzsönyi Hegyimentő Szolgálat augusztus 1-től, az erdő- és vegetációs tüzek kialakulásának megelőzése érdekében, közös szervezéssel, terepjárós és gyalogos, valamint hőkamerával felszerelt drón repülésekkel kombinált megfigyeléssel, folyamatos tűzőrséget tart fenn a hegység területén

Ezúton kérünk minden a Börzsöny vidékén lakót, és az ide látogatókat, hogy fokozottan ügyeljenek az országos tűzgyújtási tilalom teljes körű betartására, és sehol semmilyen körülmények között ne gyújtsanak szabadtéri tüzet, még a kijelölt tűzrakóhelyeken sem!

Az országos tűzgyújtási tilalom betartását és az esetleges öngyulladások azonnali lokalizálását az Ipoly Erdő Zrt. erdészeti szakszemélyzete, és a Börzsönyi Hegyimentő Szolgálat katasztrófavédelmi szakemberi fogják közös járőrözéssel végrehajtani.

Kérjük, hogy a tegnapi, Visegrádi-hegységben kialakult, összesen egybefüggően 15 hektáron pusztító piliszentlászlói erdőtűzhöz hasonló súlyos kárhelyzet kialakulásának elkerülése, és a hegyvidék erdeinek, élőhelyeinek, a benne élő élőlényeknek, az emberi élet- és a vagyonvédelem érdekében, szigorúan tartsák be a fenti figyelem felhívásba foglaltakat!

Fotó: Nagy László/Ipoly Erdő Zrt

Amennyiben bárhol a hegyvidék területén füstöt, vagy tűzre utaló jelet látnak, azonnal hívják a 112-es segélyhívót, vagy a Börzsönyi Hegyimentő Szolgálat riasztási telefonszámát: + 36 20 851 55 95!

Segítő együttműködésüket ezúton is köszönjük!

Előzzük meg a tüzek kialakulását, védjük meg közösen a Börzsöny erdeit, élőhelyeit és az itt élők otthonait, a börzsönyi településeket és az ide látogatókat!

Interaktív tűzgyújtási tilalom térkép:

https://tuzgyujtasitilalom.nebih.gov.hu/

Az országos tűzgyújtási tilalom szabályai:

https://portal.nebih.gov.hu/-/a-tuzgyujtas-szabalyai

Forrás: Ipoly-Erdő Zrt.

 

Tovább olvasom