Az Európai Bizottság 2026 júliusában megjelent rövid távú agrárpiaci előrejelzése szerint az Európai Unió mezőgazdasága összességében továbbra is ellenállónak mutatkozik. A termelési kilátások több fontos ágazatban kedvezőek, ugyanakkor a gazdálkodók jövedelmezőségét egyre erősebben veszélyeztetik a növekvő energia- és műtrágyaköltségek.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A jelentés rendkívül bizonytalan nemzetközi környezetben készült. A Közel-Keleten zajló konfliktus következményei tovább növelik a már korábban is fennálló kockázatokat. Ezek közé tartoznak az időjárási szélsőségek, az állatbetegségek, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek, valamint az energia- és szállítási költségek emelkedése.
Az uniós termelés az olajosmagvak, a tej, a sertéshús és a baromfihús esetében várhatóan növekedni fog. A gabonatermés ugyan csökkenhet az előző, rendkívül kedvező évhez képest, de továbbra is az ötéves átlag közelében maradhat. A kérődző állatokhoz kapcsolódó ágazatokban, vagyis a marha-, juh- és kecskehús termelésében viszont további visszaesés várható. Csökkenhet emellett az uniós cukor- és olívaolaj-termelés is.
Gazdasági környezet és infláció
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU reál-GDP-je 2026-ban 1,1%-kal, 2027-ben pedig 1,4%-kal növekedhet. A gazdasági növekedés tehát lassabb lehet a korábban vártnál.
Az infláció 2026-ban elérheti a 3,1%-ot, míg 2027-ben 2,4%-ra mérséklődhet. A magasabb infláció egyik legfontosabb oka a közel-keleti konfliktus miatt kialakult energiaár-sokk. Az olaj- és földgázárak emelkedése közvetlenül növeli a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás és a logisztika költségeit.
A jelentés alapforgatókönyve abból indul ki, hogy a Hormuzi-szoros fokozatosan újranyílik, és a legfontosabb tengeri szállítási útvonalakon helyreáll a forgalom. A kockázatok azonban továbbra is jelentősek. Amennyiben a konfliktus elhúzódik, vagy késik a közel-keleti energetikai és közlekedési infrastruktúra helyreállítása, az olaj- és gázárak tartósan magasak maradhatnak. Ez magasabb inflációhoz és lassabb gazdasági növekedéshez vezethet.
Az euró 2025 júniusa óta jellemzően 1,14 és 1,19 dollár közötti sávban mozgott. A jelentés készítésekor, 2026 júniusában egy euró körülbelül 1,15 dollárt ért. Az árfolyam várhatóan az év végéig is nagyjából ebben a tartományban marad.
Élelmiszerárak és fogyasztói kereslet
Az élelmiszerárak 2026 májusában még csak mérsékelten emelkedtek. Az olajok és zsiradékok ára – amelyek a korábbi években jelentősen megdrágultak – már csökkenő irányt mutatott. A hús, a tejtermékek és a tojás ára az általános élelmiszer-inflációhoz hasonlóan alakult, miközben a zöldségárak 2026 elején emelkedtek.
Az energiaárak növekedése nem azonnal, hanem késleltetve jelenik meg az élelmiszerek fogyasztói árában. A magasabb szállítási, logisztikai, feldolgozási és mezőgazdasági inputköltségek miatt az élelmiszerárakra nehezedő nyomás akár 2027 közepéig is fennmaradhat.
A fogyasztói bizalom emiatt várhatóan 2026 végéig alacsony és ingadozó marad. A vásárlók egy része az olcsóbb élelmiszerek felé fordulhat, ami különösen a drágább húsfélék, például a marhahús fogyasztását érintheti.
Emelkedő mezőgazdasági inputköltségek
A mezőgazdasági inputköltségek 2025-ben összességében stabilizálódtak, 2026 elején azonban ismét növekedésnek indultak.
2025 utolsó negyedévéhez képest 2026 első negyedévében:
- az energiaköltségek 5,6%-kal emelkedtek;
- a műtrágyák ára 4,2%-kal nőtt;
- a takarmányköltségek 0,3%-kal csökkentek;
- a növényvédő szerek ára 0,1%-kal mérséklődött;
- a vetőmagok és szaporítóanyagok ára 0,1%-kal emelkedett.
Az EU megfelelő nitrogénműtrágya-készletekkel kezdte meg 2026-ot, ami a 2025 végén lebonyolított nagy importmennyiségnek köszönhető. Az unió azonban továbbra is jelentős mértékben függ az importált földgáztól és műtrágyától, ezért érzékeny marad a nemzetközi árak változására.
A takarmányárak az elmúlt évekhez képest egyelőre mérsékeltek, de a magasabb energia- és szállítási költségek az év hátralévő részében megdrágíthatják a gabonát és az állati takarmányokat is.
Műtrágyapiaci helyzet
A műtrágya az elmúlt hat évben folyamatosan komoly költségkockázatot jelentett az európai gazdálkodók számára. Az árak 2022-ben kiugróan magasra emelkedtek, majd 2026-ban ismét jelentős drágulás következett.
Az uniós nitrogénműtrágya-árak 2026 áprilisában 72%-kal haladták meg a 2024-ben mért szintet. Májusban az árak stabilizálódni kezdtek, júniusban pedig fokozatos mérséklődés következett be. Június közepén azonban a nitrogénműtrágya még mindig 56%-kal volt drágább, mint 2024-ben.
A nemzetközi piacokon a nitrogénműtrágya ára gyorsabban csökkent, amit a gyenge kereslet és a javuló kínálati kilátások segítettek. Sok gazdálkodó a bizonytalanság miatt elhalasztotta a vásárlást, ugyanakkor június közepén már ismét megjelentek a beszerzési szándék első jelei.
A foszfátműtrágyák helyzete lényegesen kedvezőtlenebb. A globális kínálat szűkös, miközben a termelésben felhasznált kén ára magas. A káliumműtrágyák piaca ezzel szemben viszonylag stabil maradt.
Romlott a műtrágya megfizethetősége
A műtrágya gabonaárakhoz viszonyított megfizethetősége már a közel-keleti konfliktus kiéleződése előtt is romlott. A piaci zavarok hatására 2026 márciusában és áprilisában a mutató visszatért a 2022-es válság idején tapasztalt szintre.
Májusban, majd júniusban az enyhülő műtrágyaárak és a stabilabb gabonaárak miatt valamelyest javult a helyzet, a gazdálkodók jövedelmezősége azonban továbbra is nyomás alatt áll.
A téli kultúrák – elsősorban a búza, az árpa és a repce – esetében a műtrágyapiaci zavarok hatása várhatóan korlátozott marad. A szükséges műtrágya jelentős részét ugyanis már 2025 végén beszerezték. Elképzelhető azonban, hogy egyes gazdák csökkentették az utolsó fejtrágyázás mennyiségét, ami alacsonyabb gabonafehérje-tartalomhoz vezethet.
A tavaszi és nyári kultúrák nagyobb veszélynek vannak kitéve. Különösen a kukorica vetésterülete csökkenhet, illetve előfordulhat, hogy a gazdálkodók kevesebb műtrágyát juttatnak ki.
Uniós műtrágya-cselekvési terv
Az Európai Bizottság 2026. május 19-én műtrágya-cselekvési tervet fogadott el. Ennek rövid távú célja, hogy a gazdálkodók időben meg tudják vásárolni a 2026/27-es termelési ciklushoz szükséges műtrágyát.
Az intézkedések között szerepel:
- az agrártartalékból biztosított rendkívüli támogatás;
- átmeneti állami támogatási lehetőség;
- új KAP-likviditási eszköz;
- a közvetlen támogatások korábbi kifizetésének lehetősége;
- a tagállami támogatási keretek rugalmasabb alkalmazása.
Középtávon a terv az európai műtrágyaipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését, az ellátási források diverzifikálását, valamint a bioalapú és alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívák fejlesztését célozza. Fontos cél továbbá a tápanyag-felhasználás hatékonyságának javítása és az ellátási lánc átláthatóbbá tétele.
Időjárási kilátások és az El Niño
A JRC MARS 2026. júniusi jelentése szerint az Európai Unióban általában kedvező a növényállományok állapota. Az átlagos hozamok valamivel meghaladhatják az előző öt év átlagát.
A száraz tavasz és a májusi hőhullám azonban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa egyes térségeiben rontotta az őszi vetések kilátását. Az alacsony talajnedvesség különösen a nyári növények számára jelent veszélyt. A kukorica és a cukorrépa érzékenyen reagálhat a virágzás idején jelentkező hőségre és csapadékhiányra.
A 2026. július és szeptember közötti időszakban Európa jelentős részén az elmúlt tíz év átlagánál melegebb idő valószínű. Ez elsősorban Közép- és Nyugat-Európa egyes részeit érintheti.
Az előrejelző központok szerint 2026 nyarán erősödhet az El Niño, amely ősszel érheti el a csúcspontját. Európa nem tartozik az El Niño által legerősebben érintett térségek közé, ezért az uniós növénytermesztésre gyakorolt közvetlen hatása várhatóan mérsékelt marad.
A világpiaci hatások azonban Európában is érzékelhetővé válhatnak. Az El Niño:
- gyengítheti az ázsiai monszunt;
- csökkentheti India és Délkelet-Ázsia rizs- és szójatermését;
- ronthatja az ausztrál búzatermést;
- csökkentheti Brazília északkeleti részének kukoricahozamát;
- ugyanakkor kedvezőbb csapadékot hozhat az Egyesült Államok déli részén, Argentínában és Brazília déli térségeiben.
A korábbi El Niño-időszakokban a szója világátlaghozama mérsékelten növekedett, miközben a kukorica, a rizs és a búza hozama általában csökkent. A jelenlegi helyzetet azonban nehéz pontosan előre jelezni, mert az El Niño és a klímaváltozás kölcsönhatása még nem teljesen ismert.
Szántóföldi növények
Gabonafélék
Az EU 2026/27-es gabonatermése várhatóan 273,7 millió tonna lesz. Ez éves alapon 5,6%-os csökkenést jelent, ugyanakkor a termésmennyiség megfelel az előző öt év átlagának.
A visszaesés fő oka, hogy a búza és az árpa hozama a 2025/26-os rendkívül magas szintről visszatérhet az átlag közelébe.
A gabonafélék belföldi felhasználása várhatóan stabil marad:
- puha búzából 102,8 millió tonna;
- kukoricából 76,8 millió tonna;
- árpából 43 millió tonna kerülhet felhasználásra.
A 2026/27-es gazdasági év magas induló készletei lehetővé tehetik, hogy az EU a kisebb termés ellenére is jelentős mennyiségű búzát exportáljon. A gabonaimport várhatóan csak mérsékelten növekszik.
A termés éves csökkenése tehát önmagában nem jelent szűk uniós ellátást. A magas készletek fontos piaci stabilizáló szerepet tölthetnek be.
Olajosmagvak
A repce, a szója és a napraforgó együttes uniós termelése 2026/27-ben elérheti a 32,7 millió tonnát. Ez 3,1%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget, és 5,3%-kal magasabb az ötéves átlagnál.
A növekedés elsősorban a napraforgó nagyobb vetésterületének és javuló hozamának köszönhető.
Az olajosmagdarák termelése rekordot jelentő 30,4 millió tonnára nőhet. Ez 3%-kal haladná meg az ötéves átlagot. A bővülést főként a napraforgódara termelésének növekedése eredményezheti.
A növényi olajok uniós kibocsátása 16,8 millió tonnára emelkedhet, ami 4,4%-kal magasabb az ötéves átlagnál. A belföldi felhasználás várhatóan 20,4 millió tonna körül stabilizálódik.
A napraforgóolaj felhasználásának növekedése ellensúlyozhatja a pálmaolaj iránti kereslet visszaesését. A pálmaolaj fogyasztása 42%-kal maradhat el az ötéves átlagtól, elsősorban azért, mert az EU fokozatosan kivezeti használatát a bioüzemanyag-gyártásból.
Fehérjenövények
A szántóföldi borsó, a lóbab és a csillagfürt együttes termelése 4,3 millió tonna lehet. Ez elmarad a 2025/26-os mennyiségtől a borsó és a bab vetésterületének csökkenése miatt.
A termelés ugyanakkor még így is 17%-kal meghaladhatja az előző öt év átlagát.
Cukor
Az uniós cukortermelés 2026/27-ben 14,1 millió tonnára csökkenhet. Ez 2,5 millió tonnával kevesebb a 2025/26-os mennyiségnél, és éves szinten körülbelül 15%-os visszaesést jelent. Az ötéves átlaghoz képest a termelés 13%-kal lehet alacsonyabb.
A csökkenés fő oka a cukorrépa vetésterületének 8%-os szűkülése. A korábbi rekordmagas cukorárak mérséklődtek, miközben a termelési költségek növekedtek. Emellett a hozamok is visszatérhetnek az átlagos szintre.
A kisebb kínálat miatt:
- az uniós cukorexport 800 ezer tonnára csökkenhet;
- az import 1,5 millió tonnára emelkedhet;
- a zárókészlet 2,1 millió tonnára mérséklődhet.
A cukorfogyasztás – beleértve a feldolgozott termékekben megjelenő felhasználást is – várhatóan stabil marad.
Olívaolaj
Az EU olívaolaj-termelése a 2024/25-ös erőteljes helyreállást követően 2025/26-ban valamivel 2,1 millió tonna alatt alakulhat. Ez 5%-os éves csökkenés, de még mindig 9%-kal magasabb az ötéves átlagnál.
Spanyolországban – amely az EU legnagyobb olívaolaj-termelője – az év eleji túlzott csapadék jelentősen megnehezítette a betakarítást. A spanyol termés körülbelül 1,3 millió tonna lehet, ami 9%-os csökkenést jelent.
Görögországban 18%-kal csökkenhet a termelés, Portugáliában viszont 1%-os növekedés várható. Olaszországban az olajfaligetek váltakozó terméshozása miatt 31%-kal emelkedhet a kibocsátás.
A spanyol extra szűz olívaolaj termelői ára 2025 októberében 427 euró/100 kilogramm volt, decemberben 457 euró/100 kilogrammon tetőzött, majd 2026 június elejére 397 euró/100 kilogrammra csökkent.
A kedvező 2026/27-es termésvárakozások további árcsökkenést eredményezhetnek, amennyiben a nyári időjárás nem okoz jelentős károkat.
Az uniós olívaolaj-fogyasztás 1,4 millió tonna körül alakulhat, vagyis visszatérhet az ötéves átlaghoz.
A csökkenő árak javíthatják az EU világpiaci versenyképességét. Az export 6%-kal, 794 ezer tonnára emelkedhet. Kína 2026 márciusáig kétszer annyi uniós olívaolajat vásárolt, mint az előző gazdasági év azonos időszakában. Nőtt a kivitel Brazíliába, az Egyesült Királyságba és Japánba is, miközben az Egyesült Államokba irányuló export csökkent.
Az import 24%-kal, 223 ezer tonnára nőhet. Ebben meghatározó szerepe van a kedvező árú tunéziai olívaolajnak. Az idény végi uniós készletek körülbelül 394 ezer tonnát tehetnek ki.
Tej- és tejtermékpiac
Az uniós tejkínálat 2025 második felében jelentősen növekedett. A bővülés 2026 első négy hónapjában éves összevetésben meghaladta a 4%-ot.
Mivel a tejelő tehénállomány tovább csökkent, a növekedés elsősorban a tejhozam javulásának köszönhető. A kedvező időjárás, a jó minőségű takarmány, az átlag feletti gyepállapot és a megfelelő termelői jövedelmezőség egyaránt hozzájárult a termelékenység emelkedéséhez.
Amennyiben a legelők állapota nem romlik jelentősen, az egy tehénre jutó tejhozam 2026-ban 2,4%-kal növekedhet. A tej magasabb zsír- és fehérjetartalma szintén növeli a feldolgozóipar rendelkezésére álló tejalkotók mennyiségét.
Az uniós tejtermelés éves szinten 1,6%-kal emelkedhet. A növekedés különösen Németországban, Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban és Lengyelországban lehet jelentős.
A nyerstej ára 2025 utolsó negyedévétől csökkent, mert a piac alkalmazkodott a nagyobb kínálathoz. Az árak később stabilizálódtak, de az energia- és egyéb inputköltségek emelkedése ismét nyomás alá helyezheti a gazdaságok jövedelmezőségét. Emiatt a tejtermelés bővülése 2026 második felében lassulhat.
Tejtermékek
A nagyobb tejkínálat lehetővé teszi a vaj, a sajt, a savópor és a sovány tejpor termelésének növelését.
A sovány tejpor termelése 6,9%-kal, exportja pedig 5%-kal emelkedhet. A közel-keleti konfliktus ugyanakkor korlátozza a térségbe és az azon keresztül történő szállításokat.
A vajtermelés szintén növekedhet. Az EU világpiaci helyzetét azonban nehezíti az új-zélandi és amerikai vaj versenye. A kedvezőbb uniós áraknak köszönhetően a vajexport 5%-kal bővülhet.
A sajttermelés 1,8%-kal nőhet, miközben a kivitel mindössze 0,5%-kal emelkedhet. A nagyobb termelés jelentős részét az uniós belső piac veheti fel.
A savópor termelése 1,4%-kal, exportja 1,7%-kal növekedhet az erős nemzetközi keresletnek köszönhetően.
A teljes tejpor helyzete kedvezőtlenebb. A termelés 3,1%-kal, a kivitel 5%-kal csökkenhet, részben a gyenge közel-keleti kereslet miatt.
A friss tejtermékek összesített termelése 0,6%-kal mérséklődhet. Az ivótej iránti kereslet csökken, a joghurt és a tejszín iránt viszont továbbra is erős az érdeklődés.
Húspiacok
Marha- és borjúhús
Az uniós marhahústermelés 2025-ben 4,1%-kal csökkent, és 2026-ban további 2,2%-os visszaesés várható. Ennek alapvető oka a tehénállomány hosszú távú, szerkezeti fogyása.
A marhahús ára 2026 elején valamelyest mérséklődött, de a szűkös kínálat miatt továbbra is magas maradhat. A fogyasztók egy része ezért az olcsóbb húsfélék felé fordulhat.
A marhahúsexport 12%-kal, az élőállat-kivitel pedig 18%-kal csökkenhet. A marhahúsimport ezzel szemben 12%-kal nőhet, elsősorban a dél-amerikai szállítások erősödése miatt.
A Közel-Keletre irányuló élőállat-exportot a geopolitikai feszültségek is visszafoghatják. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy az esetleges állategészségügyi és antibiotikum-használati korlátozások módosíthatják a Brazíliából érkező import mennyiségét.
Sertéshús
Az uniós sertéshústermelés 2026-ban 0,3%-kal növekedhet, vagyis összességében stabil maradhat. Ez összhangban áll a kocaállomány 2025 decemberében mért 0,6%-os növekedésével.
A 2025 végén Spanyolországban megjelent afrikai sertéspestis csökkentette a sertéshús árát, de 2026 első négy hónapjában még nem okozta az uniós kivitel visszaesését. Az export ebben az időszakban 3%-kal nőtt.
Az év egészét tekintve azonban 0,5%-os exportcsökkenés várható. Ennek okai:
- a kínai antidömpingvámok;
- a kínai belföldi sertéshústermelés növekedése;
- a brazil húsipar erősödő ázsiai versenye.
A sertéshús uniós fogyasztása 0,4%-kal emelkedhet. Ezt az alacsonyabb árak, a nagyobb belső kínálat és az olcsóbb húsfélék felé forduló fogyasztói kereslet támogatja.
Baromfihús
Az uniós baromfihús-termelés 1,4%-kal növekedhet 2026-ban. A kereslet ennél is gyorsabban, 2,1%-kal emelkedhet.
A baromfiágazat jövedelmezőségét a magas értékesítési árak támogatják. A termelési előrejelzés ugyanakkor óvatos, mert a közel-keleti konfliktus növelheti a termelési és fuvarozási költségeket.
Az uniós baromfihús-export 2%-kal csökkenhet, míg az import 4%-kal emelkedhet. A fő beszállítók Brazília, Thaiföld és Ukrajna. A behozatalt az élelmiszer-szolgáltatás és a feldolgozóipar erős kereslete is ösztönzi.
Juh- és kecskehús
A juh- és kecskehús termelése 4,4%-kal csökkenhet 2026-ban. A visszaesést a juhállomány zsugorodása és az állatbetegségek okozzák.
A magas uniós árak és az erős kereslet miatt az import 7%-kal nőhet. Az Egyesült Királyságból érkező beszállítás 2026 első négy hónapjában 10%-kal, az Új-Zélandról érkező pedig 26%-kal emelkedett.
A juh- és kecskehús exportja 3%-kal, az élőállat-kivitel pedig 15%-kal csökkenhet. Az élőállat-exportot különösen az érinti kedvezőtlenül, hogy Marokkó leállította a spanyol bárányok behozatalát, miközben a közel-keleti szállítások is visszaestek.
Konklúzió
Az Európai Unió mezőgazdasági termelése 2026-ban összességében stabil maradhat, és nem várható általános ellátási válság. A gabonatermés az előző évi kiemelkedő szintről ugyan visszaesik, de továbbra is az ötéves átlag közelében alakulhat. Az olajosmag-, tej-, sertés- és baromfiágazatban termelésnövekedés várható.
A legnagyobb problémát nem feltétlenül a megtermelt mennyiség, hanem a jövedelmezőség romlása jelentheti. Az energia, a műtrágya, a szállítás és a feldolgozás költségeinek emelkedése valamennyi termékpályán érezteti hatását.
Különösen kedvezőtlen kilátások jellemzik:
- a cukorágazatot;
- a marhahústermelést;
- a juh- és kecskehús termelését;
- rövid távon az olívaolaj-termelést.
Kedvezőbb helyzetben lehet:
- az olajosmagvak termelése;
- a napraforgó és a napraforgóolaj piaca;
- a tejtermékek egy része;
- a sertéshús;
- a baromfihús.
A legfontosabb bizonytalanságot a közel-keleti konfliktus, az energia- és műtrágyaárak, a nyári időjárás, az El Niño világpiaci hatása, az állatbetegségek és a nemzetközi kereskedelmi intézkedések jelentik.
A termelők számára 2026-ban különösen fontossá válhat a likviditás megőrzése, az inputanyagok beszerzésének megfelelő időzítése, a műtrágya hatékony felhasználása, valamint az időjárási és piaci kockázatok tudatos kezelése.
Forrás: EU
