Mivel az Országos Jégkármérséklő Rendszer további működtetéséről még nincs kormányzati döntés, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara erre figyelemmel frissítette a rendszer idei évre vonatkozó költségbecslését. A NAK Küldöttgyűlése által elfogadott, 2025 novemberében elkészített éves költségvetés és az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium kérésére 2026 júniusában aktualizált számítás között mintegy 600 millió forint eltérés van. A két összeg azonban eltérő feltételezések és eltérő költségtartalom alapján készült, ezért közvetlenül nem hasonlítható össze. A költségcsökkenéshez az is hozzájárul, hogy az extrém aszályos, zivatarmentes időjárás miatt sokkal kevesebbszer kell bekapcsolni a generátorokat, így kevesebb hatóanyagra van szükség.

A fénykép illusztráció. Fotó: NAK

Idén a korábbiaknál több és tartósabb az aszályos időszak, amikor nincs jégveszélyes zivatarra riasztás, ezért jóval kevesebbszer kellett bekapcsolni a talajgenerátorokat. Emellett egy időszakban, amikor még nem volt biztosított a szolgáltatást megrendelő és felügyelő szaktárca részéről a finanszírozás, nem az alacsonyabb fokú, narancssárga, hanem csak a magasabb fokú, piros riasztásoknál került bekapcsolásra a rendszer. Mindez által a különbség legnagyobb részét, mintegy 390 millió forintot a tervezettnél alacsonyabb hatóanyagköltség adja. Továbbá a minisztérium kérésére csak az idei működtetéshez szükséges hatóanyag-szükséglet szerepel a pénzügyi tervekben, a jövő tavaszi indításhoz szükséges beszerzés nem.

A hatóanyag – ezüst és aceton – árának változása évről évre és még év közben is jelentősen módosíthatja a költségeket, a propilén, a kőolaj és az energia árának változása is hat rá. Az energia- és gyártási költségek – a földgáz, villamos energia, munkaerő, karbantartás és környezetvédelmi előírások költségei stb. – szintúgy beépülnek a költségekbe.

A pénzügyi becslésben a tervezett személyi jellegű kifizetések összességében mintegy 100 millió forinttal csökkentek, ami egyrészt annak tudható be, hogy a becsült költségekben csak a szűkített munkaerő-költséget – a közvetlen munkaerő költségét – vette figyelembe a kamara, a működtetést a szervezeten belül segítő háttértámogatást nem. Másrészt az aktualizált összeg nem számol a 2026-ra tervezett, de még végre nem hajtott bérfejlesztéssel, illetve kevesebb generátorkezelő foglalkoztatását tartalmazza. Több térségben egyre nehezebb kezelőt találni az őket érő folyamatos fenyegetések és atrocitások miatt.

A tervezett költségekben további megtakarítást jelent, hogy a segédanyagoknál és az alkatrészeknél, illetve az egyéb igénybe vett szolgáltatásoknál kizárólag a tárgyévi működtetést (az aszály miatt kevesebbet üzemeltek a generátorok) vette alapul a NAK, de a működtetési időszakot követő karbantartási és felújítási feladatokat, valamint ezek anyagigényét nem.

Fotó: NAK

A jégkármérséklő rendszert közfeladatként üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara visszamenőlegesen is közzétette a weboldalán a bekapcsolási adatokat. Emellett a rendszer működésével kapcsolatos hatástanulmányok is elérhetők bárki számára.

A fénykép illusztráció. Fotó: NAK

A rendszer bekapcsolási adatai már a 2018-as, első működési évtől kezdődően elérhetőek, és tartalmazzák a generátorok be- és kikapcsolási időszakait, járási bontásban. A 2018 – 2025 közti, valamint az aktuális, 2026-ra vonatkozó információk is publikusak, melyek hetente kerülnek frissítésre. A jégkármérséklő rendszer működéséről készült környezeti hatástanulmány már korábban is nyilvános volt, mostantól azt még könnyebben hozzáférhetővé tette a kamara. Mindez, valamint számos további információ és elemzés érhető el a jégkármérséklő rendszer internetes oldalán:

https://www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger/

Forrás: NAK