Keressen minket

Természetvédelem

A pentezugi vadlórezervátum

Közzétéve:

A pentezugi vadlórezervátum, melyben Przewalski lovak és rekonstruált őstulkok élnek félvad körülmények között, a Hortobágyi Nemzeti Park magterületén helyezkedik el. A park úgynevezett A-zónájához tartozik, ami azt jelenti, hogy a legszigorúbb védelmet élvezi. Látogatóktól elzárt terület, melyben az érzékeny faunát és flórát veszélyeztető bármilyen mezőgazdasági tevékenység végzése is tilos. A terület jelenleg 2470 ha kiterjedésű, 2015-ben pedig 3000 ha nagyságúra terjesztették ki. A lovak tenyésztése nagyon sikeres, néhány kancát Mongóliában történő visszavadításra is kiválasztottak már és a pentezugi „Jácint” nevű kanca már több mint egy éve él szabadon Mongóliában.

A Hortobágyi Nemzeti Park legszigorúbban védett A-zónájában

A rezervátum elektromos kerítéssel van körülvéve, mely a vadlovakat és az őstulkokat visszatartja, de a vadon élő állatok, mint pl. a vaddisznó, nyúl, róka és őz szabadon tudnak rajta keresztül közlekedni. Pentezug területét 1997-ben nyilvánították rezervátummá az alábbi célokkal:

  • megőrizni az érzékeny faunát és flórát a lovak és a marhák egész éves állandó legelése segítségével
  • támogatni a veszélyeztetett Przewalski-ló védelmi programját a populáció növelésével
  • aktívan tenyészteni a rekonstruált őstulkot és javítani a fajta fenotípusán és a félvad körülmények közötti túlélésre való fizikai alkalmasságán
  • a vadlovakhoz és őstulkokhoz kapcsolódó kutatásokat végezni, mint pl. a rezervátum biodiverzitásának vizsgálata és a folyamatos legelés hatása a többi fajra.

A rezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park és a Kölni Állatkert együttműködésének köszönhetően jött létre.

A Przewalski-ló tenyésztése

A Przewalski-ló pentezugi populációja a világ legnagyobb vadló-populációja. A világon élő összesen 1900 vadlóból több mint 300 a pentezugi tenyészálományban illetve a Hortobágyi Vadasparkban található kisebb bemutató állományban él.

Bemutatkozik Ernő, az új kiscsikó

Az első lovak 1997-ben érkeztek ide. A tenyészet alapítóit a fajta tenyésztési koordinátora, a Kölni Állatkertben dolgozó Dr. Waltraut Zimmermann választotta ki. A lovak Európa minden tájáról érkeztek különböző állatkertekből és vadasparkokból. A legfontosabb szempont az volt, hogy a bekerülő állatok ne legyenek közeli rokonságban egymással, hogy az új pentezugi populációban a beltenyésztés minél nagyobb mértékben elkerülhető legyen. A lovak egy ménből és három kancából álló kisebb háremekben érkeztek. A cél az volt, hogy már a legelején több kisebb tenyészcsoportot alakítsanak ki. A kancák azonban csatlakoztak a legerősebb ménhez egy nagyobb csoportot alkotva, a többi mén pedig egy kancák nélküli agglegény csoportba tömörült. Sokévi sikeres tenyésztés eredményeként a felnövekvő fiatal csődörök megerősödésével és háremalapításával a háremek száma nőni kezdett. Ma már több mint 20 kisebb-nagyobb háremcsoportot tartunk számon.

Flóra és Ipoly porfürdője

A lovak tenyésztése olyan sikeres volt, hogy mára egy kicsit le is kellett lassítania a hortobágyiaknak. A pentezugi populációból számos lovat más helyekre szállítottak, mint pl. a Budapest melletti Budakeszi Vadasparkba, vagy egy ausztriai vadló rezervátumba is jutott a hortobágyi ménesből. Néhány kancát Mongóliában történő visszavadításra is kiválasztottak. A vadlovaknak az eredeti élőhelyükre történő bonyolult és költséges eljuttatását a Prágai Állatkert szervezte. A pentezugi „Jácint” nevű kanca pedig már több mint egy éve él szabadon Mongóliában.

Egy újabb csikó, akit Lázadó névre kereszteltek a hortobágyiak

Mivel a Mongóliába szállítás nagyon költséges, legfeljebb évi két-három ló visszavadítása lehetséges. Az évente több mint 50 csikóval növekvő populáció szabályozására más megoldást is keresni kellett. Úgy döntöttek, hogy néhány kancát fogamzást gátló vakcinával oltanak be, melyet amerikai kutatók fejlesztettek ki az Assateague pónik populációjának kontrollálására. A vakcina neve PZP és nem befolyásolja a kancák hormonszintjét, azaz az oltás nem változtatja meg a viselkedésüket. Az oltott kancák 2-4 évig nem termékenyülnek, azt követően azonban újra tenyésztésbe állíthatók.

Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park

Természetvédelem

Fiatal csüllő repült át a Kardoskúti-puszta felett

Magyarországon rendkívül ritkán látható madárfajt figyeltek meg a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park területén

Published

on

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Magyarországon rendkívül ritkán látható madárfajt, csüllőt figyeltek meg a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A fiatal, tengerparti madár a Kardoskúti-puszta felett repült át.

Fotó: KMNP

A sirályok családjába tartozó csüllő tipikus tengerparti madár. Az északi féltekén a skandináv országokban, Oroszországban és Alaszkában egyaránt költ, jellemzően igen nagy, esetenként több tízezres telepekben. Cirkumpoláris faj, ami azt jelenti, hogy jellemzően a sarkvidékhez közeli tájakon költ, de az egész földön elterjedt. Az elmúlt két évtizedben az európai állomány költési területének déli határa egy kicsit északabbra húzódott. Fő táplálékául a halak szolgálnak, de időnként gerincteleneket is elfogyaszt.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Csüllők jellemzően október vége és december eleje között bukkannak fel Magyarországon. Évente országos szinten 10-15 megfigyelés van, 2012 azonban inváziós év volt, akkor 26 alkalommal láttak csüllőt. Az esetek döntő többségében fiatal, kóborló példányokról van szó, öreg madarak csak elvétve fordulnak elő, ők már a megszokott útvonalakon mennek telelni a délebbi tengerpartokra.

A kardoskúti Fehér-tó térségében a korábbi években is felbukkantak már csüllők. Ez azért is érdekes, mert hazánkban általában a nagyobb kiterjedésű tavaknál (Balaton, Tisza-tó, Szegedi Fehér-tó) jelenik meg, a kardoskúti Fehér-tó viszont egy kisebb kiterjedésű állóvíz. Ráadásul idén november közepén, amikor a kóborló példány felbukkant, a tó teljesen ki volt száradva, ezért a madár valószínűleg le sem szállt. Röptében figyeltük meg, amint a tó irányából Békéssámson felé haladt.

A csüllő a térségünkben is költő dankasirálynál nagyobb testméretű sirályféle. A fiatal példányoknak fekete gallérjuk van a nyakuknál és repülés közben felülről nézve jellegzetes, fekete, W-alakú mintázat látható a hátukon és a szárnyukon. Hátuk szürke, szárnyuk belülről fehér, illetve szürke.

Forrás: KMNP

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!
Tovább olvasom

Természetvédelem

50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia

Published

on

Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia november 23-án a kisújszállási Vigadóban, ahol méltóképpen ünnepeltük meg a Kutatótábor fél évszázados fennállását. A konferencia résztvevőit dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, kormánybiztos, Kapocsi István a HNPI igazgatóhelyettese és Tóth József, a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda igazgatója köszöntötte.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

Az esemény fényét jelenlétével emelte dr. Rácz András úr, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára és Szűcs Tamás úr, Kisújszállás város polgármestere. A program kezdetén Tóth Csaba táborvezető-helyettes előadásában bepillantást nyerhettünk a tábor gazdag 50 éves történetébe, aki egyben bemutatta a tábor immár hatodik tábortörténeti és publikációs kötetét. Ezt követően Ulicsni Viktor hússzoros táborozó élményekkel teli történetekkel elevenítette fel a tábori élet mindennapjait.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

A rendezvén fénypontjaként a tábor ötvenéves fennállása során kiemelkedő támogatást nyújtó négy szervezet és két táborszervező magánszemély emlékplakettet és elismerő oklevelet vehetett át:

• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
• Kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda
• SOE ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomás
• Agrárminisztérium
• Papp Gyula tanár úr, aki közel 30 évig vett részt a tábor szervezésében.

Ábra: Facebook

Végül elismerésben részesült Dr. Tóth Albert, a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor megálmodója és táborvezetője, az Alföldkutatásért Alapítvány alapító elnöke, akinek kitartó lankadatlan lelkesedéssel végzett munkája nélkül ez a tábor nem élhette volna meg ötvenéves jubileumát. Az emlékplakettet Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész készítette.

A konferencia szakmai programjának keretében a táborban zajló kutatómunka legfrissebb eredményeit bemutató tudományos előadások hangoztak el a kunhalmok és a Hortobágy botanikai viszonyairól, az alföldfásítás múltjáról és jövőjéről, a szikes talajok talajtérképezéséről és vizsgálatairól, a Tisza-tó halfaunájának változásairól, a hortobágyi vízterek makrogerinctelen élőlény-együtteseiről, az etnoökológiai kutatások eredményeiről és a hagyományos legeltetés természetvédelmi hatásairól, Ágota-puszta csárdáinak sorsáról, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park területén zajló tájrehabilitációról.

Előadók voltak: Keserű Zsolt, Tóth Tibor, Novák Tibor, Olasz Ákos, Kis Szabolcs, Sallai Zoltán, Csányi Béla, Ulicsni Viktor, Biró Marianna, Csiha Sára, Pethe Mihály és Hoffmann Károly.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

A konferenciát Agócs Gergely, Kecskés-Bába Hajnalka és Kecskés Gergő népzenei előadásai foglalták ünnepélyes keretbe. Optimistán tekintünk a jövőbe, bízunk a folytatásban, találkozzunk 2025 nyarán az 51. Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban!

Forrás: Bak-Csiha Sára & Tóth Csaba

Fotók: Széll Antal, Szűcs Tamás, Kozmáné Tóth Györgyi, Csiha Sára

Tovább olvasom

Természetvédelem

Növekszik a túzokállomány a Kárpát-medencében

Növekedésnek indult a túzolállomány

Published

on

A mezőgazdasági termelőkkel, vadgazdálkodókkal és áramszolgáltatókkal folytatott több évtizedes együttműködésnek, különösen a LIFE projektnek köszönhetően, a Kárpát-medencében a túzokállomány nemcsak stabilizálódott, hanem növekedésnek indult – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában projekt zárórendezvényén szerdán, Kunszentmiklóson.

Fotó: Vermes Tibor – AM

A túzok a hazai természetvédelem emblematikus madara. Ezt a megtisztelő címet nem csupán népszerűségének és méreteinek köszönheti ez a faj, hanem annak is, hogy az elmúlt években nem csak sikerült megállítani az egyedek számának csökkentését, hanem növekedést is sikerült elérni, amire nemzetközi szinten is büszkék lehetünk – emelte ki beszédében a helyettes államtitkár.

Balczó Bertalan arra emlékeztetett, hogy a hazai túzokállomány megőrzése és gyarapítása komplex stratégiát igényel. A mezőgazdasági területeken való fészkeléshez környezetkímélő munkálatok szükségesek, ezért az agrár-környezetgazdálkodási programok kidolgozása során szoros együttműködés valósul meg a gazdákkal. Emellett a vadgazdálkodókkal folytatott együttműködés is segíti a madarak szaporulatát veszélyeztető ragadozó fajok szabályozását, míg az áramszolgáltatókkal való szövetkezés révén csökkent a szabadvezetékek okozta mortalitás is.

Fotó: Vermes Tibor – AM

Kifejtette, más országokban, például Oroszországban és az Ibériai-félszigeten, a túzok állománya csökkenő tendenciát mutat, ezért folyamatos nemzetközi összefogásra és megújulásra van szükség. A LIFE projekt mellett az agrártárca Túzokvédelmi Munkacsoportja is aktívan részt vesz a fajmegőrzési terv jövőbeli megújításában. A Bonni Egyezmény égisze alatt a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló túzokvédelmi megállapodás jött létre a szlovák és osztrák partnerekkel a határmenti, közös populáció megőrzéséről és növeléséről. Emellett megvalósult a „Túzokok határok nélkül” kezdeményezés is, amelynek keretében közös fajmegőrzési terv készül a világ összes 26 túzokfajáról. A záróesemény keretében a résztvevő partnerszervek megállapodást írtak alá a túzokok védelme érdekében kialakított ágazatokon átívelő együttműködés fenntartásáról.

A helyettes államtitkár bízik abban, hogy az újabb együttműködés és a közös munka további sikereket hoz a túzokvédelem terén, és jó példával szolgál majd a madarak nemzetközi megóvásában is.

Forrás: AM
Tovább olvasom