Természetvédelem
Csíkos hiénát fényképeztek Izraelben
English
Noa Valtzer, Dél-Izraelben, a Negev-sivatagban, a terepviszonyokat kihasználva, sikeresen megközelített egy csíkos hiénát és azt kotorékja előtt le is fényképezte. A program során, a helyi nemzeti park területén kívül, célzottan csíkos hiénát kerestek, amire voltak ugyan ráutaló nyomok, de addig élőben nem sikerült megfigyelniük. Annak ellenére, hogy eddigi keresésük kudarcba fulladt, új bizonyítékot kerestek a faj jelenlétének bizonyítására – tájékoztatta az Agro Jagert Izraelből, Noa Valtzer.
Véletlenek sorozata után, végül egy kiszáradt mederben, friss hiéna nyomra bukkantak. A kutatás ezután felgyorsult, mert a nyomtól nem messze, egy kotorékot is találtak. A bejárat előtt sok csont hevert és érezhető volt a fajra jellemző „pézsmaszag”. Izraelben, a csíkos hiéna kotorékja néhány méter mély, amelynek több bejárata is lehet. Előfordul, hogy a felnőtt egyedek átköltöznek egy másik kotorékba, ám, kialakíthatnak nagyobb kotorékrendszert is, amelyet különböző bejáratokkal használhatnak.
Legnagyobb meglepetésükre a kotorékból egy fiatal, csíkos hiéna bújt elő. A faj óvatos az emberrel, ennek ellenére érdeklődő, kíváncsi volt a kölyök. Izraelben egyetlen esetet sem dokumentáltak, hogy a csíkos hiéna emberre támadt volna. Ez a fiatal egyed sem találkozott még emberrel. Kijött a barlangból, megállt, közben elfáradt, és nem messze a bejárattól lefeküdt, ahonnan tovább nézte a kutatókat. Noa és munkatársai megfigyelése még Izraelben is kuriózumnak számít, hiszen rejtett, éjszakai aktivitása miatt kifejezetten nehéz megfigyelni a csíkos hiénát. Sajnos eddig nem tudtak megbízható adatokat közölni a faj biológiájáról.
A Természetvédelmi Világszövetség által mérsékelten fenyegetett faj, Izraelben védett. A csíkos hiéna a hiénafélék családjába tartozik, megtalálható Afrikában és az Arab-félszigeten is. Rejtőzködő életmódja miatt azonban a kevésbé ismert fajok közé sorolják. Az egyetlen hiéna faj, amelyik Afrikán kívül is előfordul. A csíkos hiéna, afrikai rokonához, a foltos hiénához képest inkább dögevő. Alkalmanként kisebb emlősökre vadászik, de az esetek jelentős részében éjszakánként inkább dögöt keres. Emiatt Izraelben évről-évre több csíkos hiénát ütnek el az utakon.
Az izraeli faunában a csíkos hiéna szerepe rendkívül fontos és értékes, hiszen klasszikus dögevőként tisztítja a természetet és megakadályozza a betegségek terjedését. A csíkos hiéna populációját azonban számos emberi tényező fenyegeti. Izraelben a legnagyobb problémát az élőhelyek csökkenése jelenti. Lakott településeken a nem megfelelően kezelt hulladék is sok problémát okozhat. Egyes helyeken az orvvadászat is tizedeli a populációt, továbbá sokan félnek a csíkos hiénától. Egyes állattartók annak ellenére mérgezik, hogy szinte nem okoz kárt a szarvasmarha állományokban.
Izraelben a faj védelme miatt számos programot kezdeményeztek. A lakosság széleskörű bevonásával a szakemberek számos előadást tartanak a védett fajról, főleg gyerekeknek. Az ismertetterjesztésnek köszönhetően egyre többen felfigyeltek a hiénák szerepére és fontosságára.
***
Noa Valtzer, Izrael egyik legszárazabb helyén, a Hula-völgyben nőtt fel. Élete szorosan kapcsolódik a természetvédelemhez, specialista a nyomolvasásban. Számos izraeli vadvédelmi projektben egyike azon, a terepen dolgozó szakembereknek, akik a különböző izraeli természetvédelmi szervezetekben aktívan részt vesznek a különböző vadfajok monitorozásában. Az Izraelben ismert vadnyomszakértő egyébként kelet-afrikai szafarik során is kamatoztatja tudását, ahol idegenvezetőként is dolgozik – tájékoztatta az értékes megfigyelésről lapunkat Noa Valtzer.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotók: Noa Valtzer
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai