Természetvédelem
Élőhely-rehabilitáció Dunaalmás Kőpite-hegyen
Dunaalmáson, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőpite-hegy északkeleti oldalán, spontán terjeszkedő óriási, szinte elegyetlen bálványfa állomány alakult ki. A bálványfa Kelet-Ázsiából származó fafaj, Magyarországon idegenhonos, inváziós, magról és sarjakról rendkívül agresszíven terjeszkedik az őshonos élővilág kárára. A terület nem üzemtervezett erdő, spontán fásodott terület.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
A további károk megelőzése érdekében a terület vagyonkezelői, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) és a Vérteserdő Zrt. (Erdőgazdaság) összefogásával 2022. őszén megkezdődött a Kőpite-hegy élőhelyeinek rehabilitációja. A fakitermelést a DINPI és az Erdőgazdaság egymással egyeztetve, összehangoltan, ki-ki a maga területén végezte el az ősz folyamán.
A Kőpite-hegy. (Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság)
A fakitermelés indokai:
A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították meg a nemzeti parkot, a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit, néhány kisebb dunai szigetet, valamint a Szentendrei-sziget viszonylag épségben maradt élőhelyeit. Ábra: DINPI
1. A faállomány egészségi állapota az évek során folyamatosan romlott. A korábbi években a gímszarvas szinte minden bálványfáról körben lehántotta a kérget, ezzel “meggyűrűzte” a törzseket, ami végzetes a fák számára. A 2022. év nyarára a koronaszáradás olyan mértéket öltött, hogy a lehulló ágak már a terület látogatóit, a közeli földúton közlekedőket veszélyeztették. A fák kitermelése korhadásuk miatt is elkerülhetetlenné vált.
2. A bálványfa előfordulása hazájában – Kínában – nem probléma, mert az ottani betegségei, fogyasztó szervezetei a vitalitását csökkentik, ezért nem uralkodik el a többi növény felett, így a természetes életközösség fontos tagja. Európában fogyasztó szervezetek, betegségek hiányában a bálványfa elnyomja a többi növényfajt, agresszíven terjeszkedik, eluralja, megváltoztatja a természetes élőhelyeket. Ahol a bálványfa megjelenik, ott drámaian csökken a biodiverzitás, a fajok sokfélesége. A bálványfa eltávolítása a védett területekről indokolt, fontos, sürgető feladat.
3. Az Európai Unió – felismerve a bálványfa, és más agresszíven terjedő növény- és állatfajok kártékony hatásait – listát állított össze az inváziós fajokról, az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014/EU rendelet mellékleteként. Ezen a listán szerepel a bálványfa is.
A listán szereplő fajok visszaszorítása, lehetőség szerinti teljes kiirtása minden tagországban jogszabályi kötelezettség a területek tulajdonosai, földhasználói számára.
A DINPI és a Vérteserdő Zrt. a természetvédelmi, baleset-megelőzési szempontok és az Uniós kötelezettségük teljesítése érdekében döntött a fakitermelés mellett. Célunk, hogy a bálványfa “erdő” helyén jellemzően őshonos fajokból álló, fás-bokros élőhely alakuljon ki. Az esetlegesen újból megjelenő bálványfa-egyedeket folyamatosan el fogjuk távolítani a területről.
A fakitermelés vége, és a jellemzően őshonos fajokból álló életközösség kialakulása közötti időszakban esztétikai szempontból problémás látványt nyújthat a vágásterület, sajnos ez jelen esetben elkerülhetetlen, minden jelentősebb fakitermeléssel együtt jár.
Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Részletekért kattintson a feliratra!
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Ismét egy erdőgazdaság nevével éltek vissza a tűzifacsalók
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Nemzetközi kongresszus a fenntartható szőlészetről és borászatról
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Visszanéző (2020): Életbikám története
Beteljesült álom!
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A diplomaosztós kos
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
Életbika
Három a magyar igazság!
