Természetvédelem
CES avagy Állandó Ráfordítású Gyűrűzés a Naplás-tavon
2024-ben elindult a Naplás-tónál a CES gyűrűzés
2024-ben elindult a Naplás-tónál a CES gyűrűzés. A CES program olyan információk gyűjtését tűzi ki céljául, amelyek segítenek feltárni a madárpopulációk változásait a költési időszakban történő gyűrűzés segítségével. Az akció során április 19. és július 6-a között 9 alkalommal gyűrűztünk a program szabályai szerinti időközökben.
A munkát szerettük volna megmutatni érdeklődőknek is, így néhány napon madárgyűrűzési bemutatót is meghirdettünk. Egy ilyen alkalom előző napi hálóállítással kezdődött majd hajnali 6 és 11 óra közötti madárgyűrűzéssel folytatódott. Összesen 18 faj 128 egyedével találkoztunk a 9 nap során. Ezek között szép számmal voltak gyűrűs példányok is. Talán a legérdekesebb egy előző év augusztusában fiatalként ugyanitt gyűrűzött fülemüle volt, amely szinte biztosan itt is kelt ki a tojásból és következő évben visszatért ugyanerre a területre.
Legtöbb példányt széncinegéből fogtuk, amely odútelepünknek köszönhetően gyakori madár. A legérdekesebb adatnak egy adult örvös légykapó bizonyult, amely arra utal, hogy a területen költ, holott megfigyelése nem volt korábbról. Júniustól egyre több fiatal madárral találkoztunk, ezek között sok barátposzáta és őszapó akadt. Köszönjük a madárgyűrűzésben nyújtott segítséget Arnóth Júliának, Sztrehárszki Lilinek, Berecz Tibornak, Sarlós Dávidnak, Laczkó Szabolcsnak, Hegedüs Dánielnek és Alföldi Dánielnek.
Köszönjük önkénteseinknek a segítséget, elsősorban a legtöbbet tevékenykedő Kun Zsófiának, Molnár Lászlónak és Albert Lászlónak!
Forrás: MME
Természetvédelem
Globális nemzetközi környezetvédelmi kérdésekről tárgyaltak Budapesten
A magyar uniós elnökség keretében a Várkert Bazárban került sor a globális nemzetközi környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó EU tanácsi munkacsoport informális ülésére.
A magyar uniós elnökség keretében a Várkert Bazárban került sor a globális nemzetközi környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó EU tanácsi munkacsoport informális ülésére. A magyar elnökség kiemelt célja, hogy a tanácsi munka keretében, minden tagállam álláspontját figyelembe véve olyan közös uniós álláspontok szülessenek, melyek alapján az Európai Unió kellő ambíciószintet képviselve, egyúttal minden körülményt és lehetőséget figyelembe vevő rugalmas hozzáállással lehet jelen a globális környezetvédelem jövőbeli irányait meghatározó nemzetközi tárgyalásokon.
Fókuszban a műanyagok. Fotó: © Hungarian presidency
A megbeszélések középpontjában az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP) és az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésével (UNEA) kapcsolatos kérdések, valamint a készülő, a műanyagszennyezés megállítását célzó globális ENSZ egyezmény kormányközi tárgyaló bizottsága ötödik tárgyalási ülésszakának (INC5) uniós szintű előkészítése és Bangkokban tartott ülésszakok közötti szakértői munka fejleményeinek megtárgyalása álltak.
A szakértők eredményes és inspiráló eszmecserét folytattak az ENSZ égisze alatt aktuálisan zajló globális környezetvédelmi ügyek vonatkozásában. A megtárgyalt kérdéskörök közt kiemelt helyet kapott az ENSZ környezetvédelmi programjának jelenleg kialakítás alatt álló, 2026-27-es időszakra szóló munkaprogramja és a 2026-2029-es terminusra vonatkozó középtávú stratégiája, az ENSZ környezetvédelmi közgyűlése 2025 decemberében megrendezésre kerülő 7. ülésszakának vezértémája és az ENSZ jelenleg tárgyalás alatt álló, a műanyagszennyezés megállítását célzó globális egyezménye.
Fókuszban a műanyagok. Fotó: © Hungarian presidency
A műanyagszennyezés megállítását célzó készülő egyezmény november végén esedékes 5. tárgyalási ülésszaka sorsdöntő fontosságú lehet a műanyagszennyezés problémájának jövőben történő, globális szintű kezelése szempontjából.
Elnökségi Kommunikációs és Informatikai Főosztály
Természetvédelem
Árvízi készülődés Gemencben, mentik a vadat
A vízügyi előrejelzések alapján a jelentős vízszintemelkedés előtt akár több héttel korábban is megkezdjük a hullámtérben lévő vadvédelmi dombok, régi, még a kalocsai érseki uradalom idejéből származó nyári gátak, egyéb magaslatok, valamint az árvízvédelmi töltésen túl lévő, úgynevezett ármentett területek takarmánnyal történő feltöltését – közölte Facebook oldalán a az ökoturisztikai Központ Gemenc.
Ennek köszönhetően a vad ezekre a területekre szokik, és több hétig is át tudja vészelni az áradást viszonylag kis, de élelemmel ellátott helyen. Ilyenkor a gímszarvas és a vaddisznó is vígan elviseli egymást. Közös cél, a túlélés. Ma Sétáló Jánost kísértük el a Gemenci erdő keselyűsi és szomfovai területeire, hogy bemutassuk a gyakorlatban, hogyan is valósul meg Gemencen a vadmentés.
Forrás: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Fotó: Baricz Árpád
Természetvédelem
Beszámoló az odúimban idén költő madarakról: a szalakóta
Zsiros Sándor, a Madárles egyik oszlopos tagja osztotta meg a tapasztalatait a szalakóták idei fészkeléséről:
A szalakóta is azok közé a madarak közé tartozik, amelyik emberi védelem – költőodúk kihelyezése – nélkül a kipusztulás szélén lenne hazánkban. Mivel azonban sok helyen, sokan foglalkoznak a védelmükkel, több ezer pár költhet belőlük.
Amikor elkezdtem Tiszalök környékén odúkat kihelyezni, természetesen szerettem volna, ha szalakóták is költenek nálam. Néhány esetben költöttek is, de a rendkívül csapadékos 2010-es év után ők is eltűntek. Ezért elkezdtem a Hortobágy északi részén odúkat kihelyezni, mert ott költött néhány pár belőlük, és az állomány felduzzasztásával reméltem rávenni őket, hogy tovább terjedjenek észak-keleti irányba. Az elképzelés bevált, idén a működési területemen (lásd mellékelt térképen pirossal keretezve) 109 pár szalakótáról tudtam, szemben a 2011-es 4 párral.
Nagy örömömre idén ismerőseim Nyíregyháza környéki odúiban is megjelent 2 pár. A 109 pár szalakótából 102 pár költési eredményéről van biztos információm. 10 pár költése nem sikerült, a többi 92 pár 1-6 fiókát röptetett, összesen 343-at. Ez egy legjobb tudásom szerint becsült létszám, hiszen lehetetlen naprakésznek lenni ennyi odú esetében. És nincs is rá szükség, bőven elég az, hogy évről évre egyre több párról tudok, illetve az, hogy “rajtam” túllépve, egyre újabb területeket hódítanak meg-vagy hódítanak vissza. Az igazi persze az lenne, ha nem lenne szükség odúk kihelyezésére, mert lenne annyi öreg fa a legelőkön-kaszálókon, hogy a bennük természetes úton keletkező, vagy harkályok által vájt odúkban költhetnének. Ez sajnos csak egy álom.
Írta és fényképezte: Zsiros Sándor – Madárles
Van egy érdekes madármegfigyelése?
Küldje el az info@agrojager.hu címre