Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia november 23-án a kisújszállási Vigadóban, ahol méltóképpen ünnepeltük meg a Kutatótábor fél évszázados fennállását. A konferencia résztvevőit dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, kormánybiztos, Kapocsi István a HNPI igazgatóhelyettese és Tóth József, a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda igazgatója köszöntötte.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

Az esemény fényét jelenlétével emelte dr. Rácz András úr, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára és Szűcs Tamás úr, Kisújszállás város polgármestere. A program kezdetén Tóth Csaba táborvezető-helyettes előadásában bepillantást nyerhettünk a tábor gazdag 50 éves történetébe, aki egyben bemutatta a tábor immár hatodik tábortörténeti és publikációs kötetét. Ezt követően Ulicsni Viktor hússzoros táborozó élményekkel teli történetekkel elevenítette fel a tábori élet mindennapjait.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

A rendezvén fénypontjaként a tábor ötvenéves fennállása során kiemelkedő támogatást nyújtó négy szervezet és két táborszervező magánszemély emlékplakettet és elismerő oklevelet vehetett át:

• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
• Kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda
• SOE ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomás
• Agrárminisztérium
• Papp Gyula tanár úr, aki közel 30 évig vett részt a tábor szervezésében.

Ábra: Facebook

Végül elismerésben részesült Dr. Tóth Albert, a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor megálmodója és táborvezetője, az Alföldkutatásért Alapítvány alapító elnöke, akinek kitartó lankadatlan lelkesedéssel végzett munkája nélkül ez a tábor nem élhette volna meg ötvenéves jubileumát. Az emlékplakettet Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész készítette.

A konferencia szakmai programjának keretében a táborban zajló kutatómunka legfrissebb eredményeit bemutató tudományos előadások hangoztak el a kunhalmok és a Hortobágy botanikai viszonyairól, …Kunhalmok és a Hortobágy botanikai viszonyairól, az alföldfásítás múltjáról és jövőjéről, a szikes talajok talajtérképezéséről és vizsgálatairól, a Tisza-tó halfaunájának változásairól, a hortobágyi vízterek makrogerinctelen élőlény-együtteseiről, az etnoökológiai kutatások eredményeiről és a hagyományos legeltetés természetvédelmi hatásairól, Ágota-puszta csárdáinak sorsáról, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park területén zajló tájrehabilitációról.

Előadók voltak: Keserű Zsolt, Tóth Tibor, Novák Tibor, Olasz Ákos, Kis Szabolcs, Sallai Zoltán, Csányi Béla, Ulicsni Viktor, Biró Marianna, Csiha Sára, Pethe Mihály és Hoffmann Károly.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

A konferenciát Agócs Gergely, Kecskés-Bába Hajnalka és Kecskés Gergő népzenei előadásai foglalták ünnepélyes keretbe. Optimistán tekintünk a jövőbe, bízunk a folytatásban, találkozzunk 2025 nyarán az 51. Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban!

Forrás: Bak-Csiha Sára & Tóth Csaba

Fotók: Széll Antal, Szűcs Tamás, Kozmáné Tóth Györgyi, Csiha Sára

Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.

Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség

Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:

„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –

A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.

Forrás: Magyar Elnökség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Cserhát erdeiben különleges erdőművelési munka zajlik: az elmúlt években pusztulásnak indult lucfenyvesek helyét őshonos fafajokkal – például cserrel és tölggyel, valamint vadgyümölcs fajokkal– újítjuk meg. Ez az erdősítés azonban nem csupán a jelen kihívásaira adott válasz, hanem a jövő erdőkezelésének a szimbóluma is. Az őshonos fafajokkal történő újraerdősítés célja, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak ellenállóbb, fenntarthatóbb erdőket hozzunk létre.

Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

Miért pusztul a lucfenyő?

A 2021–22-es rendkívül száraz időszak súlyos következményekkel járt: a lucfenyvesek, amelyek eredetileg magasabb hegyvidéki, hűvösebb és nedvesebb klímájú élőhelyeken honosak, nem képesek alkalmazkodni a magyarországi éghajlat egyre gyakoribb aszályos időszakaihoz. A lucfenyők sekély gyökérzete nehezen fér hozzá a mélyebb talajrétegben található vízhez, miközben leveleik is könnyen kiszáradnak. A legyengült állományokat másodlagos károsítók is megtámadják, amelyek a fák végleges pusztulásához vezetnek.

Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

Az IPOLY ERDŐ Zrt. által kezelt közel 240 hektárnyi lucfenyves közül mintegy 94 hektár súlyosan károsodott, ami nemcsak gazdálkodási nehézségeket okoz, hanem növeli az erdőtüzek kockázatát is.

Őshonos fajokkal a fenntartható jövőért

A Cserhátban elindított rehabilitációs programunk célja, hogy a károsodott fenyveseket olyan őshonos fafajokkal telepítsük be, amelyek jobban alkalmazkodnak az éghajlat változásaihoz, és hosszú távon biztosítják az erdők ökológiai és gazdasági fenntarthatóságát. Az idei őszi erdősítési szezonban összesen 8,79 hektáron végeztünk telepítéseket, mely során összesen kb. 50.000 db facsemetét ültettünk, illetve 2.200 kg makkot vetettünk el.

Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

Az erdősítési munkák több ütemben zajlanak: talajelőkészítés, csemeték és makk ültetése, majd az ápolási munkálatokat foglalja magába. Ez a folyamat akár 10–12 évig is eltarthat, ameddig a fiatalos rendszeres, évenként többszöri ápolást igényel. Azonban az eredmény egy sokkal ellenállóbb, életerősebb erdő lesz.

Az „új erdők” szerepe

Az „új erdők” nemcsak a klímaváltozás hatásainak ellenállóbbak, de biodiverzitásuknak köszönhetően hosszú távon is stabilabb ökoszisztémát teremtenek. Ezek a vegyes állományok egyszerre biztosítanak életteret a helyi élővilágnak, nyújtanak stabil alapot az erdőkezelő számára, és szolgálják a társadalom igényeit.

Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

Új fejezet az erdőgazdálkodásban

Az erdősítés nem csupán egy technikai feladat; ez a munka a természeti értékek megőrzésének, a felelősségteljes erdőkezelésnek és a jövő generációk iránti elkötelezettségnek az üzenetét hordozza. A klímaváltozás kihívásaira csak innovatív és hosszú távú megoldásokkal tudunk válaszolni, a most zajló erdősítési program pedig ennek kiváló példája.

Forrás: Ipoly Erdő Zrt.