Tudomány
A Közel-Kelet vízhiánya regionális akciót igényel
Prof. Jay Famiglietti hidrológus szerint, a világ vízhiányos forráspontjainak kezelése regionális megoldásokat igényel. A már forró és száraz Közel-Kelet egyre szárazabbá válik, műholdas képek alapján a régió korábban és gyorsabban veszít vizet, mint az korábban előre jelezték. A visszaesés az aszály és a felszín alatti vizek megnövekedett használata riasztó kombinációjának az eredménye. A vízhiány kérdése országhatárokon és néha összetett politikai határokon is átjut, többek között Izrael szomszédságában is a regionális szintű vízbiztonsági megoldások hiányoznak.
Prof. Jay Famiglietti hidrológus – a Globális Vízbiztonsági Intézet igazgatója a Saskatchewan Egyetemen Saskatoon-ban – szerint a világ vízhiányos forráspontjainak regionális vízhiánya regionális megoldásokat igényel. Alulintézményesítettek vagyunk, amikor globális, vagy transznacionális, valamint határokon átnyúló vízügyi kérdésekről van szó. Beszélhetünk az Egyesült Nemzetek Szervezetéről, de azt gondolom hogy el vannak foglalva a Fenntartható Fejlődés Céljaival (SDG). Nincs valódi testület amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozna, tehát a régiók és az egyes kormányok feladatai ezek – tette hozzá többek között Izraelben, Jordániában, vagy Ciszjordániában. A NASA GRACE műholdas képei alapján a Közel-Kelet elveszített 144 köbkilométer vizet. Az édesvíz mennyisége 2006-2013 között megegyezett a Holt-tenger víz mennyiségével. A kutatók kiderítették, hogy a vízveszteség több mint 60%-át a felszín alatti szivattyúzás okozta, a világ legnagyobb víztartó rétegeinek több mint a felénél már meghaladták a fenntartható csúcspontokat.
Miközben a vízhiány egyértelmű kihívásokat támaszt az ivóvíz, öntözés, élelmiszertermelés a felszín alatti vizek kimerülése iránt, ezek a problémák jelen vannak a világ legérzékenyebb helyein: Közel-Kelet, a feszült a pakisztáni-indiai határon, vagy Észak-Afrikában.
A Közel-Kelet egy olyan régió amely gyorsabban szárad és veszít el vizet, mint a világ bármely más pontja. Ez önmagában is aggodalomra ad okot – mondta Famiglietti aki korábban a NASA sugárhajtómű laboratóriumának vezető víztudományi kutatója volt. Amikor arra gondolunk, hogy ez mit jelent a nemzetközi kapcsolatokban, vagy a komplex kapcsolatokban a Közel-Keleten és az élelmiszertermelésben, akkor ez egy hatalmas probléma, amiről nem elég csak beszélnünk.
Sőt amikor országok a konfliktusos régiókban beszélnek a vízbiztonságról, gyakran nem tárgyalják meg a talajvíz kritikus kérdését. Egyezmények csak a felszínen láthatóak, a vízellátás források például a talajvíz nemzetközi megállapodások mentén csúsznak el – mondta Famiglietti.
Famiglietti aki 2013-ban Izraelbe látogatott, a vízdiplomáciai útja során az Egyesült Államok Külügyminisztériumával, hamarosan részt fog venni a Víztechnológia és Környezetvédelmi Ellenőrzés (WATEC) konferenciáján, amelyet november 18-21-én rendeznek meg Tel-Avivban. A globális konferencián a vízgazdálkodás és innováció lesz a központi téma, aminek a célja Izrael technológiai megoldásainak kiaknázása és a vízvédelem előmozdítása az egész világon. Az ilyen találkozók a technológia megosztásokról szólnak – meg kell tanulnunk egymástól a rendelkezésre álló lehetőségeket és ösztönöznünk kell másokat arra, hogy jobban csinálják a tevékenységeiket. Időnként megszakad a kapcsolat a technológia és a vízbiztonsági ágazat között – mondta Famiglietti.
Remélem hogy a konferencián megvitatott kérdések ösztönözni fogják az embereket, hogy ne csak a technológiai innovációra, hanem a a társadalmi innováció, politikai innováció és a gazdasági innovációt foglalja magába. Noha az innováció és a technológia nem képes megoldani a globális vízválságot, vagy a klímaváltozást – Famiglietti gyorsan hozzáteszi – ezek lehetővé teszik a hatóságok számára az új fejlesztések kezelését és az alkalmazkodást.
A mezőgazdaság esetében elmondta, hogy az intelligens öntözési rendszereket, amelyet a Netafim fejlesztett ki – tovább kell fejleszteni . Fejlett adatgyűjtést és megosztási mechanizmusokat is szükséges fejleszteni azért, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos döntéshozók helyi szintű támogatást kapjanak. A vízhiány kérdésein túl Famiglietti figyelmeztetett a számítógépes veszélyekre és sérülékenységre, ami veszélyezteti a vízinfrastruktúrát. 2018 márciusában az Egyesült Államok megvádolta Oroszország kormányának hekkereit, a kibertámadás érintette a kritikus infrastrukturális szektoroka,t mint például energia, nukleáris és vízi létesítményeket.
Ahogy az interneten keresztül jobban összekapcsolódunk, egyre sebezhetőbbé válunk és nem vagyok abban teljesen biztos, hogy az internet biztonságunk ott van, ahol lennie kellene az infrastruktúránkban – mondta Famiglietti.
Van arra esély, hogy a saját víz infrasktruktúránk fegyver legyen ellenünk külső szereplők megjelenésével, és a kockázatok körülbelül annyira súlyosak, amennyire csak lehet. Ha be tudsz hatolni a víztározó kezelő irodájába, akkor előfordulhat hogy előre nem tervezett mennyiségű vizet kiereszthetsz, ami rendkívül veszélyes lehet a környező lakosság számára.
A WATEC társelnöke, Oren Blonder és Ari Goldfarb szerint az idei konferencia a maga nemében a nyolcadik, izgalmas eltérés jelent az eddigi korábbi konferenciákhoz képest. Egyesítjük erőinket az Izraeli Gazdasági Minisztérium és az Izraeli Export Intézettel azért hogy elkészítsük a “Víz hetét” – a négynapos nemzetközi és és a helyi hangsúlyos vízgazdálkodásra fókuszálva. A WATEC 2019 büszkén jelenik meg a zászlóshajó eredményeként – mondta Blonder és Goldfarb.
A szekciók workshopokat és kerekasztal és panelbeszélgetéseket foglalnak magukba, valamennyi szereplő részvételével. Ez az egyetlen konferencia, amely valóban a víz és a vízipar jövőjével foglalkozik világszinten, és nem csupán csöveket és egyéb eszközöket mutat be, függetlenül attól, hogy milyen nagyok és szépek lehetnének a kiállítási eszközök.
Fordította: Dr. Szilágyi Gergely
A konferencia részletei az alábbi linken érhetőek el:
https://watec-israel.com/
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
https://www.jpost.com/Middle-East/Water-security-expert-Middle-East-water-shortages-require-regional-action-602509
Képek forrása:
- kép: https://www.google.com/search?q=Jay+Famiglietti,&sxsrf=ACYBGNRPP3UBdwWodtMiGoPRrs74I-w4GQ:1569495392722&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjklfD6qe7kAhWdAxAIHX5pB0EQ_AUIEigB&biw=958&bih=927#imgrc=fPPGUSN744h7UM:
- kép:https://pixabay.com/hu/photos/vir%C3%A1g-%C3%A9let-reped%C3%A9s-sivatag-asz%C3%A1ly-887443/)
- kép: https://pixabay.com/hu/photos/v%C3%ADzes-%C3%B6nt%C3%B6z%C3%A9s-a-mez%C5%91-mesters%C3%A9ges-880965/
Tudomány
Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák
A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben
Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról
A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is. A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.
Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.
Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.
A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.
A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.
Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.
A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.
Forrás: Ynetnews
Tudomány
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.
Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.
A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.
Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.