Mezőgazdaság
Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?
A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amilyenről korábban nem is álmodhattak – közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amilyenről korábban nem is álmodhattak – közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

Európai Unió Bírósága szerint a CRISPR/Cas9 technológiával létrehozott növényfajták a genetikailag módosított organizmusokról (GMO) szóló jogi szabályozás hatálya alá tartoznak. (Kép: Pixabay)
A felhasználási területei beláthatatlanok, és bizonyosan a biológia minden ágára kiterjednek. Természetes módon merül fel, hogy a molekuláris ollónak nevezett eljárást a növénynemesítésben is alkalmazni lehetne, ahol kiválthatna más, sokkal kevésbé hatékony génmódosító módszereket, illetve a hagyományos nemesítést is felgyorsíthatná. Ugyanakkor vannak, akik nem tesznek különbséget a génszerkesztés és más génmódosító eljárások között. Az európai szabályozás nagyrészt az ő álláspontjuk szellemében született. Az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (All European Academies, ALLEA) 2019-ben szimpóziumot tartott a mezőgazdasági génszerkesztés lehetőségeiről, a megállapításaikról pedig készült egy jelentés is. E tanulmány konklúzióit ismertetjük.
Két évvel ezelőtt az Európai Unió Bírósága a mezőgazdasági génszerkesztésről hozott ítéletében úgy határozott, hogy a CRISPR/Cas9 technológiával létrehozott növényfajták a genetikailag módosított organizmusokról (GMO) szóló jogi szabályozás hatálya alá tartoznak. Vagyis az Unió területén nagyon korlátozottak a felhasználási lehetőségeik. A döntést a genetikai módosítás minden formáját elutasítók örömmel fogadták, míg a terület kutatói – kevés kivétellel – bírálták a döntést, hangsúlyozva, hogy a bíróság olyan technológiákat vett egy kalap alá, amelyek sem eljárásukban, sem eredményüket tekintve nem azonosak.
Tudományos bizonyítékok és következtetések:
A bírósági döntés semmiképpen sem csitította el a mezőgazdasági génszerkesztés körüli tudományos vitát, ezért is nagyon időszerű az ALLEA-jelentés, amely összefoglalja a terület jelenleg elérhető tudományos bizonyítékait, és a belőlük levonható következtetéseket. Egyúttal keresi annak módját is, hogy hogyan lehetne az európai uniós szabályozást harmonizálni a legújabb felfedezésekkel (mivel, ez a jelentés sorai közül kiolvasható, a jelenlegi jogszabályok nem felelnek meg teljes mértékben a tudományos adatok alapján levonható konklúzióknak). A jelentés szerzői azt is kiemelik, hogy a tudományos ismeretek mellett az európai szabályozásra legalább olyan erősen hatnak a társadalmi és az etikai tényezők.
Egy évvel ezelőtt Brüsszelben az ALLEA és a Flamand Királyi Tudományos és Művészeti Akadémia szervezésében szimpóziumot tartottak „Génszerkesztés a terményfejlesztésért” címmel. „A terményfejlesztési célú génszerkesztésről szóló társadalmi vita kiterjesztése a tudományos közösség, benne az európai akadémiák kulcsfontosságú felelőssége. Miközben ezek az új technológiák izgalmas új lehetőségeket kínálnak, továbbra is fontos, hogy a tágabb összefüggéseket is szemléljük, és a közvéleményt, illetve a kulturális különbségeket is figyelembe vegyük” – jelentette ki Antonio Loprieno, az ALLEA elnöke.
Minden szakértő fontosnak tartja, hogy a génszerkesztést külön kezeljék a „klasszikus” génmódosítástól minden szinten, tehát a jogalkotásban és a jogalkalmazásban is. Ennek oka, hogy a CRISPR/Cas9 technológia (amelyet gyakran neveznek molekuláris ollónak is) szinte semmiben sem hasonlít azokhoz a génmódosító eljárásokhoz, amelyeket az európaiak többsége ellenez (az egy másik jelentés témája lehet, hogy ez az ellenzés megalapozott-e, vagy sem). Fontos a növénynemesítéshez kevésbé értők számára is nyilvánvalóvá tenni a bíróság által azonos kategóriába sorolt módszerek különbségeit.
A Magyar Tudományos Akadémia a kérdésben már 2017-ben
a jelentés megállapításaival szoros összhangban lévő állásfoglalást tett közzé. Az állásfoglalás kifejtette, hogy „a 21. század biológiájának egyik legjelentősebb felfedezése a genomszerkesztési technikák kifejlesztése, amelyekkel egy kiválasztott célgén DNS-ét megtervezetten lehet elvágni, illetve módosítani, és így tetszés szerinti mutációt előidézni. Ez a lehetőség forradalmasította a kutatást, és jelentősen előmozdítja a biológiai funkciók megismerését.”
A génszerkesztés és a korábban is alkalmazott génmódosító eljárások közötti alapvető különbség a pontosságban van. A CRISPR/Cas9 segítségével egészen nagy biztonsággal lehet célozni, elméletileg a rendszer csak azokat a nukleotidokat vágja ki (és cseréli le kívánság szerint valami másra) a genomban, amelyeket a kutatók szeretnének. A hagyományos GMO-k génállományát jórészt véletlenszerűen beépülő génekkel változtatták meg, esetenként más élőlényekből származó gének beültetésével – ez utóbbi körülmény sem jellemző a génszerkesztésre. Fontos tudni, hogy a klasszikusnak tekintett (tehát nem génmódosításnak tartott) nemesítési eljárások is megváltoztatják a növények génállományát. Ráadásul ehhez igen invazív technológiákat, például besugárzást használnak.
A jelentés tudatosítja, hogy „az Európai Unió Bíróságának 2018-as döntését nagyrészt zavarodottság és csalódás fogadta a terület kutatóinak körében”.
A kutatók ugyanis attól tartanak, hogy a döntés megbénítja az európai kutatást, és ezzel az európai kutatók jelentős hátrányba kerülnek azon kollégáikkal szemben, akik kevésbé korlátozó szabályozású országokban dolgoznak. Minden arra mutat tehát, hogy soha nem volt fontosabb
a döntéshozók elé tárni a tudományos adatokat, hogy ők felelősségteljesen tudják meghatározni az európai kutatás kereteit.
A jelentés a téma minden aspektusát érinti, a genomszerkesztett növények biztonságosságától a bennük rejlő lehetőségekig, amelyek megoldást jelenthetnek a mezőgazdaság előtt tornyosuló problémákra. Ha egyszer széles körben elterjednek e termények, a hatásuk az élelmiszer-termelés és
a kereskedelem szinte minden részterületén tetten érhető lesz (függetlenül attól, hogy ez a hatás pozitív vagy negatív). Megváltoztathatják a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem rendszerét, a nemesített növényeket illető szellemi tulajdonjogok rendszerét, de a növényvédelem bevett eljárásait is.
A jelentés szerzői kiemelik, hogy a kutatóknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a közvélemény reakcióit, ösztöneit, előítéleteit, informáltságát sem. Sok kutató meg van győződve arról, hogy az EU Bírósága döntésének hátterében alapvetően a nem megfelelő tájékozottság áll.
Mindezeket figyelembe véve a jelentés fő konklúziói a következők:
Az európai szabályozásnak inkább a konkrét növény tulajdonságait kellene figyelembe vennie, semmint a technológiát, amellyel létrehozták. Így elkerülhető lenne, hogy egyértelműen veszélytelen, sőt előnyös tulajdonságú növények kerüljenek a de facto tilalom hatálya alá.
Azok a célzott génszerkesztő beavatkozások, amelyek nem visznek be idegen géneket, semmivel sem jelentenek nagyobb egészségügyi vagy környezeti veszélyt, mint a klasszikus nemesítéssel létrehozott fajták. Ez egyben azt is jelenti, hogy adott esetben a megszokott (és így a közvélemény számára
a biztonság látszatát keltő) nemesítési technikák sem mentesek a kockázatoktól.
Ha továbbra is ilyen korlátozó marad az európai szabályozás, akkor ellehetetlenítheti azokat a törekvéseket, amelyek éppen a környezetvédelmi megfontolások alapján előnyösebbnek tartott (a klímaváltozással szemben ellenállóbb, genetikailag diverzebb és termékenyebb) fajták megtalálását célozzák.
Ahhoz, hogy biztosítsuk az európai mezőgazdaság fenntartható működését,
és csökkentsük a növényvédő vegyszerek használatát, illetve a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát, a kutatóknak elemi szükségük van a legmodernebb tudományos technológiákhoz való hozzáférésre és arra, hogy az így létrehozott növények gazdaságilag is hasznosulhassanak. A termelt növényfajták sokszínűségének fenntartásához egyre hatékonyabb és gyorsabb nemesítési eljárásokra van szükség, ami a klasszikus módszerekkel már egyre kevésbé oldható meg.
Mindezek miatt mindannyiunk – az európai kutatók, döntéshozók és fogyasztók – érdeke, hogy a mezőgazdasági génszerkesztés kérdése és jogi szabályozása szigorúan a tudományos bizonyítékokon és az objektív vizsgálati eredményeken alapuljon, és sikerüljön megszabadulni a párbeszédet szinte ellehetetlenítő és a nem elégséges tudományos ismeretekből származó, alaptalan előítéletektől.
Forrás: MTA
Mezőgazdaság
Új eGN napló, új műveleti kódtár
Március 5-től elérhetővé válik a 2025. évi elektronikus Gazdálkodási Napló
Március 5-től elérhetővé válik a 2025. évi elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN), melyben már frissített műveleti kódtár fog szerepelni. A helyes műveletek kiválasztásához a Nébih napokon belül közzéteszi a kapcsolódó kódtársegédletet is. Az átállás egy napos üzemszünettel jár.

Fotó: NÉBIH
Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) az előző évek tapasztalataira alapozva új, naptári éves vezetést alkalmazó rendszerre áll át. Az új szisztémára történő átállás miatt március 4-én egész napos üzemszünet lesz az eGN-ben. A 2025-ös napló megnyitása március 5-től lesz elérhető a gazdálkodók számára.
Az új struktúra jelentős adminisztrációs könnyítést hoz magával. Többek között a 2024-es naplóban a következő évi jelöléssel ellátott szántóföldi kultúrák önálló termőhelyként való létrehozása automatikusan megvalósul. Az egyéb területek esetében továbbra is elérhető lesz az örökítés lehetősége. Kiemelendő továbbá, hogy a termőhelyek területmérete szabadon módosítható marad mindkét esetben.
A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy sor kerül az eGN agrotechnikai műveleti kódtárának frissítésére. Az új kódtárban a művelés eszközéről elnevezett műveletek jelentős része már nem fog szerepelni, helyettük a művelet jellegét leíró listaelemet lehet majd választani. Ennek megfelelően több művelet esetében összevonás, törlés vagy újítás történt.
Természetesen továbbra is pontosan megadható az eGN rendszerben minden olyan művelet, amely a Magyar Államkincstár felé az Egységes Kérelem felületen bejelentendő.
A március 5-étől elérhető 2025-ös napló új műveleti kódtárának használatát kódtársegédlettel is támogatja a hivatal, mely hamarosan elérhető lesz a Nébih eGN aloldalán.
A változások hátteréről, valamint a műveleti lista konszolidációjának folyamatáról bővebb információk olvashatók az „Új műveleti kódtár és további fejlesztések az eGN-ben” című cikkben.
Forrás: NÉBIH
Kiemelt cikk
AM: Szerdától lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére
Az Agrárminisztérium elkötelezett a legkisebb mezőgazdasági termelők és vállalkozások megerősítésében és a kisgazdaságok életképességének megőrzésében, ezért hirdetjük meg a kisüzemek fejlesztésére kiírt pályázatunkat – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretén belül meghirdetett pályázati legfontosabb célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége. A felhívás lehetőséget biztosít állattartáshoz, kertészethez és mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére és fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére, ezzel pedig akár a főállású árutermelő gazdaság létrehozása is célul tűzhető ki – emlékeztetett Nagy István.
A tárcavezető hangsúlyozta, az elnyerhető vissza nem térítendő forrás maximum 10 millió forint lehet, a támogatás intenzitása pedig kiemelkedően magas, 85%. A forrás 25%-a önerő igazolása nélkül igényelhető, majd az ezzel történő elszámolást követetően újabb 25% előleg igénylésére lesz lehetőség. A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a 10 ezer euró Standard Termelési Érték (STÉ) nagyságú üzemméretet.
A felhívás és minden kapcsolódó tájékoztató és dokumentum a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
Agrárminisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
NÉBIH: Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra
Újabb rovarölő szer juttatható ki Magyarországon pilóta nélküli légi járművel, mivel engedélyt kapott a Coragen 20 SC rovarölő permetezőszer szántóföldi felhasználásra kukorica, csemege és pattogatni való kukorica kultúrákban. Így már két engedélyezett drónnal alkalmazható szer van jelen, azonban továbbra is kiemelten fontos, hogy minden felhasználó betartsa a speciális szabályokat és a munkavédelmi előírásokat.

Permeteződrón a levegőben. Forrás: Nébih
A drónra történő kiterjesztéshez a Coragen 20 SC rovarölő készítmény két szempontból is bizonyított. A permetezőszer hatékonyságát a gyártó a Nébih útmutatójának megfelelően beállított kísérletekkel igazolta. Emellett a szintén a Nébih útmutatóban előírt elsodródási vizsgálatokkal bizonyította ökotoxikológiai és humántoxikológiai szempontból a biztonságos felhasználást.
A készítmény kukorica (vetőmag-, szemes-, silókukorica), valamint csemege és pattogatni való kukorica kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel. A termesztők a kukoricamoly, illetve a gyapottok-bagolylepke ellen védekezhetnek a segítségével.

Ez nem kacsa! Újabb növényvédő-szer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Amellett, hogy kizárólag engedélyezett szereket alkalmazzanak a gazdák, kiemelten fontos a munkavédelmi előírások szigorú betartása is. A drón legnagyobb megengedett repülési sebessége 15 km/h. A permetezés során továbbá biztosítani kell azt is, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen. A Coragen 20 SC készítmény kijuttatása a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett történhet. A kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter.

Vadásszon őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jogszerű tevékenységhez az alkalmazott drónnak típusminősítéssel szükséges rendelkeznie, valamint a drón pilótájának is szerepelnie kell a Nébih által vezetett drónpilóta nyilvántartásban. A drónnal történő permetezés változatlanul légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető (44/2005. (V.6.) rendelet 10. §). Továbbá a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától (44/2005. (V.6.) rendelet 3/A. § és 3/B. §).
A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv szélén a következő felirattal ellátott, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni:
„Pilóta nélküli légi járművel (drónnal) történő permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”
NÉBIH