Vadászat
A fertői süldő
Erről a faluról korábban csak annyit tudtam, hogy Kisvárda szomszéd települése. Még átutazóban sem vitt erre az utam, mert nosztalgiából – négy évig a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban tanultam –, mindig a Ricsikai erdő mellett elhaladó útvonalat választottam.
Talán egyszer azt is megírom, amikor középiskolásként, a facsemetéket tányéroztuk Vitai erdész úr irányításával. Már csak öregszem, mert csak úgy tolulnak az emlékek
De visszatérek írásom eredeti céljához, mivel vadászélményeimről akarok írni. Takács Károllyal – aki ezek után már nem is kérdéses –, Anarcson lakik és két-három éves közös vadászat után mindketten a Rákóczi vadásztársaság tagjai vagyunk egyre többször kerestük egymás közelségét, vagy a hajtósorban, vagy éppen elállóként. Ez utóbbi esetekben többször több témáról is szót váltottunk és a közös vélemények, a világ és hazánk dolgainak azonos megítélés közelebb hozott egymáshoz bennünket. Ebből az következett, hogy már nemcsak apró vadas vadászatokon tartottuk a kapcsolatot, hanem egyéni vadászatokat is összehangoltan terveztük, szerveztük.
Nem tagadom, Karcsi barátom szakértelmében százszázalékosan megbízhattam, ha azt üzente, gyere, a serte vad beváltott a nádasba és kifelé nincs nyom, akkor az úgy volt. Ülhettem kocsiba és irány a közel ötven kilométerre lévő Anarcs.
Május 19-én kora délután is így történt. Karcsi neve jelent meg mobilom kijelzőjén, s már kérdezte is akarok e vadászni. Mondtam neki, így feltenni a kérdést, rám nézve egyenesen sértés. A fertői nádasba beváltottak a disznók lehetnek négyen-öten. Gyere hat órára, körbeüljük, mert a frissen vetett kukoricára biztosan kiváltanak este, vagy az éjszaka folyamán.
Hallom, beváltott a disznó, fogadott feleségem, amint a házba beléptem. No, nem rosszallóan, csak úgy az asszonyok módjára. Fantasztikus füle van, vagy csak az én beszélgetésemre van kihegyezve nem tudom. Egyébként Igazi vadászfeleség, soha nem ellenzi, sem a hajnali, sem az esti vadászataimat, sőt még a két-három napos kiruccanásaimat sem.
Mivel meg volt az asszonyi beleegyezés, és az idő is közeledett az induláshoz, elkészültem és irány Anarcs. Karcsi barátom, fia Tibold és egy gyulaházi fiatalember Dudás Gábor várt indulásra készen. A frissítő kávé elfogyasztása közben megbeszéltük a haditervet, majd kihúztuk a kalapból, hogy ki hova ül. Mind a négy hely sikerrel kecsegtethet, a disznó bárhol kiválthat mondta Karcsi.
A nádszélhez közel egy akác újulatban foglaltam helyet, ők hárman tőlem jobbra, kellő távolságra és a megfelelő irányban, hogy ne zavarjuk egymást lövéseinkkel, azaz élmény legyen az esti vaddisznó vadászat.
Rövid és gyors elhelyezkedést követően megállapítottam nem vagyok egyedül. Egy nádi poszáta repdesett ide-oda mellettem, majd a kakukk szólalt meg és arra kértem nem hamar hagyja abba. Gyermekkorom óta szeretem ezt a madarat. Sokáig azt hittem csak szülőfalum – Tiszavid – Tisza menti füzesének lakója. Már nem emlékszem meddig számoltam, mert mozgást hallottam balkéz felől. De nem disznó állapítottam meg a zörgésből. Egy mezei nyúl kívánta meg a gyenge, friss füvet. Egy őz is riasztott Tibold irányából. Talán megmozdultak a disznók? – kérdeztem magamtól.
Lassan leszállt az est, ezért felszereltem fegyverlámpámat, elővettem éjszakai kereső távcsövemet, sőt még egy melegebb hosszú ujjú pulóvert is kivettem a hátizsákból, ha kell, ne a sötétben matassak, zörögjek vele.
Még be sem fejeztem a műveletet, amikor lövés dörrent, sőt még a becsapódást is tisztán hallani lehetett. Ez már jó jel. Nem hiába riasztott az őz. Sőt, én is zajokat hallottam a nádban. Fegyveremet, a térdemhez támasztottam, eddig a kis akácfa kettős ága tartotta. Elmaradt a zörgés, újra csend ült a tájra, már a madarak sem szóltak. Egy-egy buta fácán hangoskodott, hogy a róka könnyebben megtalálja őket. Valahogy éreztem, nem én leszek az, aki a következő lövést leadja. Alig gondoltam ezt végig megszólalt a telefonom, Karcsi érdeklődött, mi a helyzet. Csend van — válaszoltam. Akkor rövidesen ott leszünk, a többit elmondjuk
A kis süldővel érkeztek hozzám, amely a vad szállító rácson alig látszott. Az elhelyezkedést követően elmondták a zajt jól hallottam, csak nem felém mozdultak a disznók, hanem Gabi felé, de olyan iramban, hogy a nád és a következő erdős rész között nem jutott lövéshez.
Karcsi, a gratulációk fogadása után annak örült a legjobban, hogy a nyomolvasása beigazolódott, legalább négyen voltak a nádasban. A kis süldő, óvatos volt, de nem annyira, mint kellet volna. A fejét jobban kidugta a nádfalból. Ennyi elég is volt Károlynak.
Otthon, az udvaron készítettünk terítéket, Judit asszony pedig – maga is szokott vadászni – hozta a saját főzésű kisüsti pálinkát. Én pedig megfogadtam, legközelebb viszek gépkocsivezetőt, ha mást nem, hát a vadászattal szimpatizáló feleségemet.
Vadászat
Aranyérmes trófeák Sárosfőn
Sárosfőn tartotta hagyományosnak mondható trófeaszemléjét a Bakonyerdő Zrt.
Sárosfőn tartotta hagyományosnak mondható trófeaszemléjét a Bakonyerdő Zrt. A trófeamustra állományában a szeptemberben elejtett bikák közül 118-nak az agancsát láthatták a résztvevők – adta hírül a vármegyei hírportál.
Fotó: Haraszti Gábor – VEOL – OMVK
A veol.hu beszámolója szerint a kiállított trófeák jól tükrözték a Bakonyerdő Zrt. gímbikaállományának minőségét. A látványos méretű, érmes trófeák mellett, számos érdekes, torz agancs és nem kívánatos, úgynevezett selejt is helyet kapott a trófeamustra állományában.
A hagyományos szezonértékelő találkozón Varga László vezérigazgató és Pölöskei Balázs vadgazdálkodási osztályvezető köszöntötte az esős idő ellenére szép számban összegyűlt kollégákat és vendégeket.
Varga László vezérigazgató örömét fejezte ki, hogy a kollégákon kívül számos visszatérő vendég érkezett a rendezvényre. Elmondta, hogy a pandémiás időszakban elindult szakmai munka eredményei egyre markánsabban látszanak, ami a szakszemélyzet munkáját dicsérik. Az erdőgazdaság szeptemberi vadászati teljesítményéről úgy fogalmazott, a tervet kissé túlteljesítve zárták a hónapot, a gímbika szezon száz millió forintot meghaladó bevételt hozott a társaságnak.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Pölöskei Balázs osztályvezető elmondta, a szeptember szokatlan módon indult a nagy hőséggel, majd a csapadékos, viharos szeles időjárás nehezítette a körülményeket, ennek ellenére a tervezett mennyiségű és minőségű vadat sikerült terítékre hozni. Mindez számokban azt jelenti, hogy 130 vendégvadászt fogadtak az erdészetek, zömében német ajkúakat, köztük 43 hazai vendéget is. A bérvadászok 150 bikát hoztak terítékre a bőgésben. Ezek közül három aranyérmes, 21 ezüstérmes és 61 bronzérmes bika került bírálatra eddig.
Pölöske Balázs arról is szólt, komoly kihívás előtt állnak az erdőgazdaságok, hiszen a társadalmi és gazdasági nyomás miatt előírás a vadlétszám jelentős csökkentése, így a gímszarvasoké is. Ezért a következő időszakban folytatódik a szarvasvadászat immár a szakszemélyzet által. Hangsúlyozta, a vadbiológia és a vadgazdálkodás kéz a kézben jár. A kevesebb vad, egymásra és a környezetére is kisebb hatással van.
A trófeamustra jó hangulatban telt és kiváló lehetőséget nyújtott a baráti beszélgetésekre, a szakmai tapasztalatok és élmények megosztására is.
Forrás: Haraszti Gábor – VEOL – OMVK
Vadászat
Három a magyar igazság!
Bozsolik Dániel élménybeszámolója:
A kánikulát követő hidegfront okozta lehűlés meghozta az idei bőgés kezdetét vadászterületünkön. Először szeptember 10-én találkoztunk, ezen a napon 8 bika hallatta hangját környékemen. Naplemente után négy fiatal bika (egy bőgve) jelent meg a dombélen, ahol a legények egymásnak feszülve tesztelték fejdíszüket. Egyikőjük jobb szára érdekes képet mutatott, osztott középágúnak vélelmeztem, azonban a folyamatos harc miatt nem tudtam egyértelműen elbírálni.
Fotó: Bozsolik Dániel – AJN
Fordult a szelem, úgy döntöttem nagyot kerülve alulról rájuk cserkelek. Félúton járva egy elhagyatott szőlőből kilépett egy harmadik agancsú bika, melynek bal szárát látván a keresőtávcsövet gondolkodás nélkül puskára váltva terítékre hoztam.
Fotó: Bozsolik Dániel – AJN
Másodjára, szeptember 25-én, ismét a lucernatáblára esett a választásom, ez alkalommal a szarvasok várt kiváltó helyétől nem messze, egy diófán helyezkedtem el. Az erdőből 200 m-re öt bika váltott ki, köztük a rendellenes agancsot viselő.
Fotó: Bozsolik Dániel – AJN
Folyamatosan mozgásban volt, míg a legnagyobb bika visszazavarta őt az erdőbe. Pár perccel később néhány reccsenés hallatszott az erdőből: hátha, visszajön. Szív kalapál, majd .. megjelenik két süldő a keresőtávcső túloldalán, túrkáltak, mintha tudták volna, ma szabadon garázdálkodhatnak.
Fotó: Bozsolik Dániel – AJN
Harmadjára: elmélyedve figyeltem a disznók munkáját, mikor megpillantottam szemem sarkában a kiszemeltet, miközben kb. 70 m-re nyugodtan legelt. Az egyre erősödő szürkület miatt már csak az alkalmas pillanatra vártam, majd keresztbe fordult..
Írta és fényképezte: Bozsolik Dániel
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Vadászat
III. Takács Tibor Emlékverseny
Jótékonysági Koronglövő Versenyt szerveztek Takács Tibor emlékére
Jótékonysági Koronglövő Verseny Takács Tibor emlékére. A verseny üzenete: Lám, jó jónak lenni! Harmadik alkalommal rendezte meg a Fejér Megyei Hivatásos Vadászokért Alapítvány az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Fejér Vármegyei Területi Szervezetével karöltve, a Takács Tibor Koronglövő Versenyt. A nevezési díjak az alapítvány számlájára folynak be.
Takács Tibor (1964 – 2021) a VADEX Zrt. fővadásza 2021. április 12. napján, életének 57. évében hunyt el. (Fotó: VADEX Zrt.)
A Soponya és Aba közötti Sportlőtér október 11-én adott helyet az előre meghirdetett gyorsított korongvadászatnak. Szép számmal jelentkeztek a megmérettetésre, összesen 21-en indultak a dobogós helyezésekért, vadász- és sportlövő kategóriában. A kiírásban a szervezők a verseny céljaként fogalmazták meg a vadászati kultúra ápolását, a szakmai sport- és baráti kapcsolatok erősítését, a versenyzési lehetőség biztosítását.
Fotó: OMVK
Tarró István, a Fejér Megyei Hivatásos Vadászokért Alapítvány elnöke nyitotta meg a rendezvényt, majd a Soponyai Sportlőtér vezetője, Szolga József elmondta, hogy a verseny lebonyolítása a FITASC és a MVE szabályai szerint történik.
Fotó: OMVK
Alapítvány a hivatásos vadászok megsegítésére
A vármegyei vadászkamara jótékonysági céllal hozta létre a Fejér Megyei Hivatásos Vadászokért Alapítványt: – Az idei esztendőben is több, arra rászoruló hivatásos vadászt támogattunk gyerekeik beiskolázásakor, vagy éppen egy életpálya lezárásaként, nyugdíjba vonulásakor. Jövőre, a közhasznú jogállás megteremtésével, lehetővé válik a személyi jövedelemadó 1 %-os felajánlása az alapítványunk számlájára.
Fotó: OMVK
Reméljük, hogy a rendezvények, egyéb felajánlások bevétele fedezetül szolgál a jelenleginél is több, arra érdemes hivatásos vadász megsegítésére. Minden fórumot megragadunk ahhoz, hogy tudatosítsuk, milyen támogatásban részesülhetnek a hivatásos vadászok munkavégzés közben elszenvedett baleset, tartós betegség esetén. Céljaink között szerepel elhunyt hivatásos vadászok gyermekeinek pártfogásában, esélyegyenlőségük megteremtésében, anyagi helyzetük javításában való részvétel. További célunk hivatásos vadászok lakhatásának elősegítése, nyugdíjas, illetve idős hivatásos vadászok gondozása, támogatása. A mai, Takács Tibor személye előtt tisztelgő, rá emlékező, alapítványi koronglövő verseny üzenete: Lám, jó jónak lenni! Megemelni a kalapot annak is, aki elesett, annak is, aki kopott és fáradt, mert mindent, de mindent visszakap az ember, az ütést is, meg a simogatást is – fogalmazott Tarró István, az alapítvány kuratóriumi elnöke.
Fotó: OMVK
Takács Tibor emlékezete
Takács Tibor (1964 – 2021) a VADEX Zrt. fővadásza 2021. április 12.-én, életének 57. évében hunyt el. Az életerős vadászembert legyőzte a koronavírus. Évtizedes munkájának eredménye, hogy a cég legjobb gímbikái ma már a fehérvárcsurgói kertből kerülnek ki, ugyanígy a szikaszarvas-gazdálkodás és a pisztrángtelepítés kidolgozása, a Gaja-völgy megújulása is Tibor érdeme.
Fotó: OMVK
A gyorsított korongvadászat dobogós helyezettjei:
Vadász kategóriában (országos versenyen nem indulók): I. Zángó Zoltán II. Szekeres Gábor III. Szabó Máté
Sportlövő kategóriában (országos versenyen indulók): I. Házi Gergely II. Csákány Csaba III. Komáromi Ferenc (pályasúlyozással)
Különdíjban részesült: Molnár Istvánné sportvadász
Forrás: OMVK
Aranyérmes trófeák Sárosfőn
Három a magyar igazság!
III. Takács Tibor Emlékverseny
Ma kezdődik az agrártámogatások előlegfizetése
Az uniós akvakultúra jövőjéről egyeztettek
Dámbikavadászat a KEFAG Zrt-nél
Trófeaszemle 2024
Illegális hulladéklerakó felszámolása Veszprém határában
A takarmánykukorica termelői ára közel 40 százalékkal nőtt
Két újabb vármegyében jelent meg a madárinfluenza
Visszanéző (2020): Életbikám története
Gímbika esett a Hoboli Vadásztársaság területén
Godzsák Tibor 1966-2024
Életem első őzbakja
Beteljesült álom!
Latolgatás után…
Különleges vad esett a SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületén
Kapitális busát fogtak az RSD-n
Gímbikák a Zsitfapusztai vadászterületről
You must be logged in to post a comment Login