Vadászat
Vadütközés
Magyarországon még nem igazán bevett gyakorlat – néhány kivételtől eltekintve – hogy az elgázolt, de elmenekült vadat is ugyanúgy megkeressük, mintha vadászaton szerezte volna sebét. Az elgázolt vad ugyan úgy szenved, a húsa ugyan úgy kárba vész, fontos lenne tehát, hogy más országokhoz hasonlóan – mint pl. Svédországban – mi is nagyobb gondot fordítsunk erre. Jól képzett utánkereső kutya és vezető van hozzá elég.
A dolog aktualitása onnan ered, hogy az egyik délután épp ilyen ügyben kaptam hívást. Egy valamitől megzavart vaddisznó konda tévedt az útra, és az arra haladó autós még a jó látási viszonyok ellenére sem tudta elkerülni a balesetet. Az egyik termetes koca az ütközéstől az útszéli árokpartra repült. Persze az autó is megsínylette a találkozást, hiszen a mázsán jóval felüli vadnak ütközni majdnem olyan, mintha a falnak hajtana az ember. Szerencsére személyi sérülés nem történt.
Egy arra járó sofőr megállt, az autóból kiszállva utasaival együtt az oldalán fekvő vaddisznót is szemügyre vették, ám az felpattant és betegen ugyan, de az út menti vetésen keresztül bevette magát a völgy fenéken húzódó sűrűbe. Ezzel persze nem kis riadalmat okozott a gyanútlan nézelődők körében, akik azonmód vissza is ugrottak a biztonságot ígérő autójukba,
Csak este kilenc óra után értünk a helyszínre. A szétszóródott műanyag darabok jól mutatták, hol is történt az ütközés. Vért nem találtam, de a vaddisznó nyilvánvalóan beteg, így a többit Somára bíztam. Ő néhány kört tett meg az aszfalton, majd mellette a fűben és a vetés szélén. Aztán elindult. Száz méter után azt vettem észre, hogy egy nagyobb vaddisznó friss csapáján haladunk. Kétszázötven méternél pedig egy apró vércsepp igazolta a tarlón, hogy jó az irány, a sebzett nyomán vagyunk. Darázs az egyik kísérőtől vezetve mögöttünk ötven méterre lemaradva haladt. Hagy szokja az utánkeresés légkörét.
Hamarosan beértünk a völgyfenék sűrűjébe. Kökényes, galagonyás egyveleg alkotta, néhány nagyobb vadkörtefával és fűzfával vegyítve. Belül jól kitaposott váltók, a vad egyértelműen a jól ismert útján igyekezett a biztonságot adó nagyobb sűrűk felé. Somával ketten tapostuk az utat elől, persze kellő körültekintéssel, ami időnként szó szerint volt értendő, mivel a disznónál megesik, hogy oldalról érkezve lepi meg az embert. Ötven méterenként egy-egy vércsepp, vagy alacsony kis kenés igazolta a helyes irányt, de a méterek csak gyűltek, a vad meg nem volt sehol. Egy-egy csiklandósabb részen áthaladva adtam ki csak a vezényszót, hogy Darázsék is felzárkózhassanak mögénk. Aztán megint csak vártak, amíg nem szóltam.
A sűrűből kiértünk egy másik vetésre, aminek sarkán átvágva ismét az elkanyarodó bozótosban találtuk magunkat. A kökényt felváltotta a fűz és a nád, egy dagonyánál már a puskát is leakasztottam a vállamról, de ismét kiértünk a túloldalon. Soma aztán azonmód vissza is kanyarodott és egy óriásira nőt fűzfa felé kezdett erősen szimatolni. A fa törzse legalább másfél méter átmérőjű volt, s a három ága közül az egyik valami régi vihar munkájának köszönhetően a sűrűbe borult. A növényzet benőtte és szinte barlangszerű képződmények alakultak ki alatta. Körbe kerültük, de nagy kedvem nem volt fejjel menni a falnak. A sötétben – puska ide vagy oda, a disznó előnyben van. Somát a hónom alá vágtam és a fa törzsére fellépve besétáltunk a bozót közepe felé. Műszerem jelzése alább hagyott, tudom jól, hogy miként viselkedik Soma, ha a vad előttünk van. Ott bent csupán egy sebágy lehetett. Aztán a fa tövében meg is találtuk a következő vér foltot, ami olybá tűnt, mintha a vad leült volna. Néhány perces nyomozással a folytatás is meg volt egy újabb apró vércsepp formájában, majd egy rövid négykézlábas mászás után megpillantottam a disznó farát. Félig az oldalára dőlve feküdt, combján fél tenyérnyi nyílt seb. Böködésemre ernyedten ringó testtel felelt. Nem sokkal előbb ugyan, de már kilehelte a lelkét. Méreteit látva ezt egy cseppet sem bántam.
A disznót feltétlenül megtépázni vágyó Somát szabadon engedtem. Az egy héttel korábbi sebének sajgását csillapítandó, neki is látott a dermedt vad cibálásának. Én pedig Darázzsal játszottam el az utánkeresés utolsó métereit újra, tanuljon, lásson valamit a kis legény is. A csapa minden kunkorával együtt több volt mint egy kilométer, pedig a baleset helyszíne légvonalban csak 500 méterre lehetett. Kutya nélkül aligha került volna elő ez a vad.
Remélem ezt a rövid kis beszámolót olvasva más vadásztársaságoknak is eszébe jut majd, hogy területükön az esetleges gázolás után elmenekülő vadat valamely környékbeli vérebessel megkerestessék. Ez ugyan úgy lehetséges, mint ha egy vadász ejtett volna véletlen sebet rajta. A vad kívülről talán nem tűnik olyan betegnek, de a legtöbbször súlyos belső sérüléseket szenved, amibe rövidesen belepusztul.
Horváth Dániel
utankeresok.hu
Vadászat
Akció a fatolvajok ellen
A lajosmizsei rendőrök november 12-én közös akciót szerveztek vadászokkal, erdészekkel és polgárőrökkel. A fatolvajokkal és az orvvadászokkal az elmúlt években több probléma is adódott Lajosmizse környékén
A lajosmizsei rendőrök november 12-én akciót hajtottak végre a polgárőrökkel, a lajosmizsei és a kerekegyházi közterület-felügyelőkkel, az Aranyhomok Vadásztársaság és a Kiskunsági Erdészeti és Faipari (KEFAG) Zrt. munkatársaival, amelynek célja a falopás megelőzése és az áldozattá válás megakadályozása volt.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
Az akcióban részt vevők bejárták azokat a területeket, ahol az illegális fakitermelés gyakori probléma, valamint részletesen áttekintették a falopás elleni fellépés leghatékonyabb módjait. Az erdészek megosztották tapasztalataikat arról, hogyan lehet az erdőterületeken mozgást észlelni, valamint bemutatták azokat a dokumentumokat, amelyeket egy legális faadásvétel során ellenőrizni kell. Ezt egy faszállító teherautó megállításával és ellenőrzésével a gyakorlatban is szemléltették.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
– Cél, hogy hatékonyabban együttműködjünk az erdészekkel, valamint megelőzzük a falopást és az áldozattá válást – mondja Czigány János alezredes, a Lajosmizsei Rendőrőrs vezetője. – Az elmúlt időszakban lépéseket tettünk az illegális fakitermelés megfékezésére. Rendszeresen ellenőrizzük a közutakon a fát szállító járműveket, amelyeknek megfelelő dokumentummal, szállítólevéllel, illetve cég esetében vágási engedéllyel is kell rendelkezniük.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
Az alezredes hangsúlyozta, a tűzifavásárlóknak különösen óvatosnak kell lenniük, mert az illegális árusok gyakran becsapják őket. Fontos, hogy a vevők átgondoltan válasszák meg a tűzifabeszerzési forrást, és mindig ellenőrizzék az eredetet igazoló dokumentumokat. Az akció résztvevői rámutattak arra is, alapvető a jó kommunikáció a rendőrség és az erdészeti szervek között, hogy az esetleges gondokat gyorsan és hatékonyan kezelhessék.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
De nemcsak a faállomány védelme volt a cél, hanem az erdők egészének megóvása, beleértve az állatvilág biztonságát is. A rendőrök megnézhették, amint az erdészek szórást hajtottak végre az állatoknak az erdőben.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
– A fatolvajokkal és az orvvadászokkal az elmúlt években több probléma is adódott. A hatóságokkal való együttműködés óta azonban jelentősen csökkentek az ilyen típusú bűncselekmények.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
Azonban az ördög nem alszik, a megelőzésnek nagyon fontos – mondta Madácsi Sándor, a KEFAG Zrt. erdészeti igazgatója, aki szintén megjelent az eseményen.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
Az akciót sikeresnek értékelték, és a jövőben is terveznek hasonlókat, hogy tovább javítsák a közös fellépést az illegális tevékenységek ellen.
Forrás: Rádi Mónika – Rendőrség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
2024. november 23-án sikerült életem első dúvadját elejteni, amely egy mátyásmadár volt. Aznap apróvadvadászatra virradt a nap a biharnagybajomi Dózsa Vadásztársaságnál, ahova vendégként érkeztem. Éjjel szakadt a hó, ami reggelre elállt és fagyon indultunk ki a határba. Bajomba szívesen érkeztem, hiszen sok ismerősöm is van, meg na, szeretek is idejárni, mert azért ez csak a mi vidékünk: a Nagy-Sárrét.
Vendégségben Biharnagybajomban. Forrás: Földesi János / Agro Jager
Az első hajtásban nem sikerült a lőnöm semmit. Jóformán mindent betakarítottak a gazdák és a vadászatvezető úgy rendelte, hogy csoportokban, csatornákat, fasorokat hozzunk fel és középen majd legyen egy összehajtás. Szépen lassan meg-megállt a traktor és hol ketten-hárman, hol négyen-öten szálltak le. Osztottuk a kutyákat is, hogy kerüljön minden csapatba. Jól indult a reggel és a nap is kisütött. Repült a fácán, szaladt a nyúl. Igazán szép napunk volt, amolyan vadászias volt minden, így mondták már reggel az idősebb vadászok.
Trófeám, szajkóm kék tolla a kalapomra került. Fotó: Földesi János / Agro Jager
Úgy 11-12 óra felé járhatott az idő, amikor összegyűlt mindenki az összehajtásnál és nekifogtunk a második hajtásnak. Ahogy állt fel a hajtás, barátom ment elől a Lovasi erdő széléhez! Kerítette az oldalt. Mondom neki:
– Figyelj már! Te lőttél ma nyulat?
– Igen – feleli.
– Nem cserélünk helyet? Mert én még úgysem lőttem ma nyulat és hátha az erdőből kitörne egy.
Egy percet sem hezitált és na, igen jól esett, mert hát tényleg nem lőttem és itt felénk így megy.
– Gyere akkor! – felelte, amiben éreztem, hogy sürget is, mert össze kell zárni az oldalt. Hát nyakamba kaptam a lábaimat.
Megállt és úgy cseréltünk. Nem szólt emiatt senki és várni se kellett ránk. Hú, nagyon jól esett ám. Ha nem is régen vadászok, azt tudja az ember, hogy ki milyen. Felénk gyorsan kiderül ám az ilyesmi!
Konferencia Debrecenben! Kattintson a fényképre és csatlakozzon a Facebookon is!
Már a hajtás vége fele jártunk, de egy darab nyúl se volt az erdőben, ami felém jött volna. Bent ugrott, de nem vette felém az irányt. Ott leselkedek, töröm az avart, mikor szól a barátom:
– Te Jani! Figyeld csak a szajkókat!
Láttam én a madarakat, de lövést nem sikerült rá tennem. No, elég az hozzá, hogy a leállók rájuk lőttek, kidupláztak, de egy sem esett le. Ekkor jött az izgalom, mert vissza fordultak és nekem repültek!
Egy kicsit ívesen jöttek felém. Felkaptam a puskámat és az első lövésre meg sem billent, amelyiket célba vettem. Ekkor rádupláztam, de ekkor már eléfogtam rendesen vagy két métert! A puska elsült és a madár a földre zuhant!
Vadászmester úr avat, de tudtam, hogy vár rám még a híres bajomi avatás! Forrás: Földesi János / Agro Jager
Fülig érő szájjal birtokba vettem életem első mátyásmadarát, de mit ne mondjak, jobban örültem neki, mint egy mezei nyúlnak!
A vadászat végén azután részese lehettem a “híres bajomi” avatásnak is – egészen testközelből! Első avató a vadászatvezetőnk volt, akit Laci bácsi követett. Beszélik még, hogy úgy 50 éve deres is volt a vadászháznál, azon végezték a műveletet. Hála Istennek, engem kint a terítéknél avattak fel!
A híres bajomi avatás. Egy kicsit elgondolkoztam, mielőtt felálltam. Forrás: Földesi János / Agro Jager
Laci bácsi mondókája sokáig elkísér, amit most itt, az Agro Jager felületein meg is osztok mindenkivel. Úgy gondolom, hogy sokáig elkísérnek a szavai!
“Fájdalmat okoztál e vadnak, ezért neked is egy kicsi kijár belőle!” – és úgy suhogott a pálca, hogy azt, míg élek nem felejtem el!
Így lett Biharnagybajomból két avatópálcám. Fotó: Földesi János / Agro Jager
Így lett nekem két avatópálcám és lettem szajkóvadász Biharnagybajomban, ahová, remélem még nagyon sokat eljárhatok. Köszönöm a meghívást és üdvözletemet küldöm a bajomi vadászoknak Sárrétudvariból!
Ez az én első szajkóm elejtésének a története.
Földesi János
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Elindult a #vadateszem kampány
Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása
Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása, amely az egészséges és változatos táplálkozásra is ráirányítja a figyelmet – mondta dr. Felkai Beáta Olga élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár pénteken, Budapesten, a kezdeményezés beharangozó sajtótájékoztatóján.
Fotó: AM
A helyettes államtitkár a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadhús kiemelkedő táplálkozási értékekkel rendelkezik. Többek között magas fehérjetartalom, jelentős B- és E-vitamin, valamint ásványi anyag-tartalom jellemzik. „Az alapanyag tökéletesen illeszkedik az egészségtudatos életmódba is” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Dr. Felkai Beáta Olga kiemelte, hogy a rövid ellátási láncok erősítésével és a helyi termékek fogyasztásával a környezetvédelmi célokat is támogathatjuk, illetve további lendületet adhatunk a vadhúsipar fejlődésének is. Nagy előrelépés, hogy egyre több feldolgozó és étterem dolgozik innovatív technológiákkal, és igyekszik elérhetővé tenni a vadhúst a hazai fogyasztók számára. Kifejtette, a karácsonyi időszak különösen jó alkalom arra, hogy a vadhús az ünnepi asztalok részévé váljon. „Az olyan hagyományos fogások, mint a vaddisznó- vagy őzpörkölt, könnyen elkészíthetők, és új színt vihetnek az ünnepi menükbe – fűzte hozzá.
Ábra: AM
Hangsúlyozta, fontos, hogy a magyar vad nemzeti kincsünk maradjon, ezért különös figyelmet kell fordítani a fiatalabb generációk oktatására, valamint az otthoni főzés népszerűsítésére, hiszen a megfelelő elkészítési technikák ismerete jelentős szerepet játszik a vadhús iránti érdeklődés növelésében. Megjegyezte, hogy hazánkban az egy főre jutó éves vadhúsfogyasztás mindössze ötöde az európai átlagnak, ezért a #vadateszem kampány célja, hogy a magyar vad nemcsak exporttermék, hanem a hazai gasztronómia kiemelt alapanyaga is legyen. A kampányhoz eddig 78 vendéglátóhely csatlakozott, kínálatuk már elérhető a www.vadateszem.hu oldalon.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Akció a fatolvajok ellen
Téli madármentés
Menyhal horgászata a Bodrogon
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
Elindult a #vadateszem kampány
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
Nagy bagoly a Mecsekben
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
Harcsázás a Pó-folyón
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
You must be logged in to post a comment Login