Vadászat
Túl sok a medve
ERDÉLY | Háromszéken igen nagy a felháborodás amiatt, hogy egy miniszteri rendelettel megszüntették a nagyvadak kilövési kvótáját – gyakorlatilag tehát nem szabad medvét, farkast és vadmacskát kilőni, csak ha veszélyesek.
A gazdák, polgármesterek, intézményvezetők hangsúlyozzák: rengeteg a medve okozta kár a megyében, sőt, embereket is megsebesítettek vadállatok. Széles körű konzultációt tartottak tegnap Sepsiszentgyörgyön, majd a megyeházán összegyűltek levélben fordultak a szakminiszterhez, s a dokumentumot a kormányfőnek is eljuttatják.
Az is kiderült: a hivatalosan jegyzett medveállomány kétszerese él a háromszéki erdőkben, ám kormányszinten nem ismerik el ezeket az adatot.
Polgármesterek, vadásztársaságok, erdészetek, közbirtokosságok képviselői, valamint károsultak vettek részt a megyeháza által összehívott tanácskozáson. Tamás Sándor tanácselnök elmondta, nem a megyei önkormányzat feladata a kérdéssel foglalkozni, de igen sok embert érint, és igyekeznek segíteni. Ismertette a szóban forgó miniszteri rendeletet, annak visszásságait, valamint a medvék okozta, hivatalosan jegyzett károkat.
Az elnök elmondta, túlszaporodott a medvepopuláció, hivatalosan 650–700 állatot jegyeznek, ám szakemberek szerint ennek kétszerese él a megyében. Nem az a baj, hogy az erdőben találkoznak az emberek a medvével, hanem hogy az utcán, sőt, a gazdaságokban is, és nemcsak a terményben tesz kárt, hanem a pajtából elviszi a háziállatot, és emberre támad. Közös álláspont kialakítására törekednek, és azt levélben megküldik Cristiana Paşca Palmer környezetvédelmi miniszternek, valamint Dacian Cioloş kormányfőnek.
A Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesülete már küldött egy tiltakozó levelet a minisztériumba. A szervezet elnöke, Ötvös Mózes az ülésen kifejtette, a minisztérium gúnyt űz mindenkiből. Vargyasi és erdőfülei károkkal példálózott, emberekre támadt a medve, ez tűrhetetlen. A baj, hogy puhák vagyunk, tette hozzá, keményen kell fellépni, mondotta. Beadványt fogalmazott meg Fodor István, Sepsibodok község polgármestere, és felolvasta azt. Ő is ecsetelte a medvék túlszaporodása okozta károkat.
Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője közölte, heti egy-két kártérítési igénylés fut be a hivatalba. Már 2014-ben kidolgoztak egy kárfelmérési eljárástervet, amelyet felküldtek a szaktárcához, de semmi foganatja nem volt.
Több károsult gazda elmesélte eseteit. Erdővidéki, zágoni, Bodza-vidéki esetekről lehetett hallani. Egy baconi gazdának évente okozott kárt a vad, háromszor egy-egy tehenét pusztította el, negyedszer a gyümölcsösben tett kárt. 2012 óta egyetlen bani kártérítést nem fizettek, pedig kéréseit kedvezően bírálták el. Közben védekezésül kutyákat szerzett, azért viszont megbírságolták.
Tamás Sándor elmondta, a minisztérium egymillió euróval finanszírozott állatvédelmi programokat, miközben hat éve nem fizet kártérítést az állatok okozta károkért.
Kiss József, Zágon község polgármestere kifogásolta, hogy a hivatalos adatok nem valósak. A bejelentett kárnál sokkal kevesebb jelenik meg a statisztikában, a reális medveállománynak csak mintegy felét szerepeltetik. A kártérítést nem fizetik ki. Az emberek félnek kimenni az utcára, Zágon községben az utóbbi 30–40 napban huszonkét juhot és három tehenet pusztított el a medve.
Egy falusfele tizenegy medvetámadást jelentett, abból miért csak kettő jutott el Bukarestbe? – tette fel a kérdést a felelősök iránt érdeklődve és a környezetvédelmi hivatal vezetőjére nézve. A kormány képviselője, a prefektus miért nincs jelen? – tette fel a szónoki kérdést, megtoldva, ő is csak a zászlókkal tud törődni. Simon András baconi polgármester a vadkárok mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a túl nagy medvepopuláció miatt kiveszett a Kárpátok büszkesége, a szarvas, idén egyetlen szarvasbőgést sem hallottak.
Gheorghe Neagu, a környezetvédelmi hivatal ügyvezető igazgatója ismertette az intézményhez befutott adatokat. Elmondta, annál több lehet, de ennyire érkezett kártérítési igénylés: 106 esetre ebben az évben. Ami a medvék valós létszámát illeti, a közölt útmutatás szerint, a lábnyomok alapján elvégezték a számlálást: 1300 egyedet jelentettek, végül csupán 650–700 példány jelent meg a hivatalos kimutatásban.
Az is elhangzott, hogy a kilövési kvótát leállító miniszteri rendelet kiadása előtt egy munkacsoport dogozott a javaslaton. Azt törvényellenesen állították össze, mivel nem a szakágak képviselőiből állt, hanem zömében állatvédők, civil szervezetek küldötteiből. Többen szorgalmazták a medvepopuláció reális felmérését, azt is javasolták, a bukaresti íróasztalaik mellett döntők jöjjenek, s legalább egy éjszakát töltsenek Háromszéken, „kóstolják meg”, miről van szó.
Benedek Barna, a Pro Silva Vadászegyesület vezetője figyelmeztetett, hogy a minisztériumban elhelyezett időzített bombáról van szó, hiszen a jelenlegi tárcavezetőnek még néhány hete van hátra, nem hozhatott volna ilyen horderejű döntést. A háttérben egy árnyékban levő bűnözői csoportot feltételez, mert hatalmas európai uniós pénzösszegek lehívásáról van szó.
Ha ez a csoport megkaparintja a vadállomány megfigyelési, felmérési jogát, akkor nagy bajok születnek. Sárkány Árpád, az Abies Hunting vadásztatócég vezetője és dr. Benke József, a zetelaki erdészet igazgatója is támogatta azt a felvetést: ne azt kérjék, hogy az állományt felmérjék, hanem egyenesen azt, hogy tegyék közzé a valós adatokat.
Az ülés végén megfogalmazott beadvány egyik pontja ezt kéri, a másik azt, hogy a kilövési kvótákat reálisan állapítsák meg, hiszen a megyében él a romániai medveállomány nyolcada, akkor a kvóta is arányosan ezt tükrözze, továbbá a károk mielőbbi megtérítését is szorgalmazzák.
Szekeres Attila
3szek.ro
– A természeti erőforrásokat használó társadalmi kategóriák cinkossága elveszejti a medvét mint fajt, mert az értékét veszíti mindenki előtt: nem lesz érdek a megtűrése a vadászok számára sem, mert megeszi más vad elől a táplálékot, sőt a más vadat is – vonta le a következtetést a Pro Silva vadászegyesület elnöke.
Vadászat
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
2024. november 23-án sikerült életem első dúvadját elejteni, amely egy mátyásmadár volt. Aznap apróvadvadászatra virradt a nap a biharnagybajomi Dózsa Vadásztársaságnál, ahova vendégként érkeztem. Éjjel szakadt a hó, ami reggelre elállt és fagyon indultunk ki a határba. Bajomba szívesen érkeztem, hiszen sok ismerősöm is van, meg na, szeretek is idejárni, mert azért ez csak a mi vidékünk: a Nagy-Sárrét.
Vendégségben Biharnagybajomban. Forrás: Földesi János / Agro Jager
Az első hajtásban nem sikerült a lőnöm semmit. Jóformán mindent betakarítottak a gazdák és a vadászatvezető úgy rendelte, hogy csoportokban, csatornákat, fasorokat hozzunk fel és középen majd legyen egy összehajtás. Szépen lassan meg-megállt a traktor és hol ketten-hárman, hol négyen-öten szálltak le. Osztottuk a kutyákat is, hogy kerüljön minden csapatba. Jól indult a reggel és a nap is kisütött. Repült a fácán, szaladt a nyúl. Igazán szép napunk volt, amolyan vadászias volt minden, így mondták már reggel az idősebb vadászok.
Trófeám, szajkóm kék tolla a kalapomra került. Fotó: Földesi János / Agro Jager
Úgy 11-12 óra felé járhatott az idő, amikor összegyűlt mindenki az összehajtásnál és nekifogtunk a második hajtásnak. Ahogy állt fel a hajtás, barátom ment elől a Lovasi erdő széléhez! Kerítette az oldalt. Mondom neki:
– Figyelj már! Te lőttél ma nyulat?
– Igen – feleli.
– Nem cserélünk helyet? Mert én még úgysem lőttem ma nyulat és hátha az erdőből kitörne egy.
Egy percet sem hezitált és na, igen jól esett, mert hát tényleg nem lőttem és itt felénk így megy.
– Gyere akkor! – felelte, amiben éreztem, hogy sürget is, mert össze kell zárni az oldalt. Hát nyakamba kaptam a lábaimat.
Megállt és úgy cseréltünk. Nem szólt emiatt senki és várni se kellett ránk. Hú, nagyon jól esett ám. Ha nem is régen vadászok, azt tudja az ember, hogy ki milyen. Felénk gyorsan kiderül ám az ilyesmi!
Konferencia Debrecenben! Kattintson a fényképre és csatlakozzon a Facebookon is!
Már a hajtás vége fele jártunk, de egy darab nyúl se volt az erdőben, ami felém jött volna. Bent ugrott, de nem vette felém az irányt. Ott leselkedek, töröm az avart, mikor szól a barátom:
– Te Jani! Figyeld csak a szajkókat!
Láttam én a madarakat, de lövést nem sikerült rá tennem. No, elég az hozzá, hogy a leállók rájuk lőttek, kidupláztak, de egy sem esett le. Ekkor jött az izgalom, mert vissza fordultak és nekem repültek!
Egy kicsit ívesen jöttek felém. Felkaptam a puskámat és az első lövésre meg sem billent, amelyiket célba vettem. Ekkor rádupláztam, de ekkor már eléfogtam rendesen vagy két métert! A puska elsült és a madár a földre zuhant!
Vadászmester úr avat, de tudtam, hogy vár rám még a híres bajomi avatás! Forrás: Földesi János / Agro Jager
Fülig érő szájjal birtokba vettem életem első mátyásmadarát, de mit ne mondjak, jobban örültem neki, mint egy mezei nyúlnak!
A vadászat végén azután részese lehettem a “híres bajomi” avatásnak is – egészen testközelből! Első avató a vadászatvezetőnk volt, akit Laci bácsi követett. Beszélik még, hogy úgy 50 éve deres is volt a vadászháznál, azon végezték a műveletet. Hála Istennek, engem kint a terítéknél avattak fel!
A híres bajomi avatás. Egy kicsit elgondolkoztam, mielőtt felálltam. Forrás: Földesi János / Agro Jager
Laci bácsi mondókája sokáig elkísér, amit most itt, az Agro Jager felületein meg is osztok mindenkivel. Úgy gondolom, hogy sokáig elkísérnek a szavai!
“Fájdalmat okoztál e vadnak, ezért neked is egy kicsi kijár belőle!” – és úgy suhogott a pálca, hogy azt, míg élek nem felejtem el!
Így lett Biharnagybajomból két avatópálcám. Fotó: Földesi János / Agro Jager
Így lett nekem két avatópálcám és lettem szajkóvadász Biharnagybajomban, ahová, remélem még nagyon sokat eljárhatok. Köszönöm a meghívást és üdvözletemet küldöm a bajomi vadászoknak Sárrétudvariból!
Ez az én első szajkóm elejtésének a története.
Földesi János
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Elindult a #vadateszem kampány
Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása
Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása, amely az egészséges és változatos táplálkozásra is ráirányítja a figyelmet – mondta dr. Felkai Beáta Olga élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár pénteken, Budapesten, a kezdeményezés beharangozó sajtótájékoztatóján.
Fotó: AM
A helyettes államtitkár a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadhús kiemelkedő táplálkozási értékekkel rendelkezik. Többek között magas fehérjetartalom, jelentős B- és E-vitamin, valamint ásványi anyag-tartalom jellemzik. „Az alapanyag tökéletesen illeszkedik az egészségtudatos életmódba is” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Dr. Felkai Beáta Olga kiemelte, hogy a rövid ellátási láncok erősítésével és a helyi termékek fogyasztásával a környezetvédelmi célokat is támogathatjuk, illetve további lendületet adhatunk a vadhúsipar fejlődésének is. Nagy előrelépés, hogy egyre több feldolgozó és étterem dolgozik innovatív technológiákkal, és igyekszik elérhetővé tenni a vadhúst a hazai fogyasztók számára. Kifejtette, a karácsonyi időszak különösen jó alkalom arra, hogy a vadhús az ünnepi asztalok részévé váljon. „Az olyan hagyományos fogások, mint a vaddisznó- vagy őzpörkölt, könnyen elkészíthetők, és új színt vihetnek az ünnepi menükbe – fűzte hozzá.
Ábra: AM
Hangsúlyozta, fontos, hogy a magyar vad nemzeti kincsünk maradjon, ezért különös figyelmet kell fordítani a fiatalabb generációk oktatására, valamint az otthoni főzés népszerűsítésére, hiszen a megfelelő elkészítési technikák ismerete jelentős szerepet játszik a vadhús iránti érdeklődés növelésében. Megjegyezte, hogy hazánkban az egy főre jutó éves vadhúsfogyasztás mindössze ötöde az európai átlagnak, ezért a #vadateszem kampány célja, hogy a magyar vad nemcsak exporttermék, hanem a hazai gasztronómia kiemelt alapanyaga is legyen. A kampányhoz eddig 78 vendéglátóhely csatlakozott, kínálatuk már elérhető a www.vadateszem.hu oldalon.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. trófeaszemlét szervezett
A XIII. trófeaszemlén Sulyok Ferenc vezérigazgató úr köszöntőbeszédében kiemelte, hogy ez a nagyszerű eredmény nem jöhetett volna létre a hosszútávú szakmai elkötelezettség és együtt gondolkodás nélkül. A 11 450 hektáros Kelebiai vadászterület többségében állami tulajdonban van, ugyanakkor nem csekély azon területrész nagysága sem, amely a magánszférához tartozik.
Fotó: KEFAG Zrt.
A siker kulcsa az, hogy különböző típusú hasznosítási intenzitásokkal találkoznak a különféle gazdálkodási elképzelések a szomszédos vadgazdálkodókkal való együttműködés keretein belül. Ahhoz, hogy egy ilyen trófeagyűjtemény összeállhasson, elengedhetetlen a térségi összefogás. Az erdőgazdaságnál összenő, ami összetartozik, az erdő és a vad. Vad nélkül az erdők üresek lennének, a gazdálkodás pedig a vadásztatás és vadgazdálkodás nélkül hiányos, és szegényes lenne. Amikor egyben tudják kezelni a területet, számtalanszor megtapasztalják, hogy az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás nagyszerűen kiegészíthetik egymást. Különösen egy olyan évben, amikor az erdőkezelés eredményei meglehetősen szerények. A szemmellátható vadgazdálkodási eredmények nem jöhetnének létre a kollégák odaadó és magas szaktudást feltételező munkája, de a vendégek kitartása és bizalma nélkül sem. Az aszályos időszak miatt a szakszemélyzet nem volt túl bizakodó a barcogás kezdetén, ugyanakkor minden nehezítő körülmény ellenére nagyszerű érmes arány és jó átlagtömeg jellemezte a trófeákat.
Tóth Attila, erdészeti igazgató idényértékelésében kitért arra, hogy a trófeaszemlék nagyszerű alkalmat adnak, hogy bemutassák, hogyan alakul a gazdálkodás eredménye évről-évre. A későn induló barcogásban a kevés vadásznap ellenére is eredményes időszakot tudhatnak maguk mögött. Nemcsak a szakszemélyzetet, de a vendéglátásban tevékenykedőket is megilleti a köszönet, hiszen ők is a tudásuk legjavát tették bele az idei vadászidénybe is. El kell fogadni, hogy ez egy gazdasági tevékenység, amelyben a vad és erdő összhangja mindennél fontosabb. A hasznosítás most a csúcson van, sem többet sem kevesebbet nem lehet kivenni az állományból. Ez az a pont amikor a 40 körüli lapátos bika terítékre hozatala nem rótt terhet a vadállományra. Minden bizonnyal a szomszédokkal együttműködve a térség el fogja bírni ezt terhelést.
Fotó: KEFAG Zrt.
A klimatikus szélsőségeket illetően kevés ilyen év volt, mint az idei. Kelebia az ország egyik legmelegebb vidéke volt, a legkevesebb csapadékkal és a legtöbb napsütéses órával. Az előző évek jó állapotú vadföldjei kiégtek. Még csak most zöldülnek a lucernák. A vadföldek is vontatottan kelnek, emiatt a kiegészítő etetést a barcogás végétől megkezdték a rendelkezésre álló cukorrépával. Az átlagszámok azt mutatják nem különösen kiemelkedő, de jó átlagú évnek mondható az idei. Köszönhetően annak, hogy a dám elviseli és szereti a meleget főképp, ha a víz biztosított.
Fotó: KEFAG Zrt.
A barcogás október 15-e után kezdődött. 7-10 napig nagyon intenzív volt, ez idő alatt több, mint 20 bika került terítékre. Mindez a már jól bevált állományszabályozási irányelvek figyelembevétele mellett. Miszerint fiatal korban a gombos, gyenge kanalas bikákat selejtezni kell. Középkorban szisztematikusan válogatni, és az ígéretes bikákat korosbítani. Bírálatra 35 lapátos bika került, ebből 18 öreg és 17 középkorosztályú. 23 arany, négy ezüst és négy bronzéremmel jutalmazták őket. Öt bika 5 kilogramm fölötti, ebből 200 CIC pontnál többet három trófea kapott. A szabadterületen 4,37 kilogramm az átlagtömeg, az érmeseké pedig 4,5 kilogramm.
Forrás: KEFAG Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
Elindult a #vadateszem kampány
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
Nagy bagoly a Mecsekben
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
Harcsázás a Pó-folyón
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Őrizzük Geges István emlékét!
A bronzérmes kan
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
