SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE | A szőrmés predátorok dézsmálják a vadállományt, fertőzéseket terjeszthetnek.

Az eredményes vadgazdálkodás érdekében fontos a ragadozók gyérítése, éppen ezért hirdette meg 2019-ben első ízben szervezett formában az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete a ragadozógyérítési hetet. A kezdeményezés legfőbb célja az volt, hogy a hivatásos vadászokat és a sportvadászokat inspirálja a szőrmés és szárnyas dúvadak ritkítására, hiszen azok sok kárt okoznak a vadállományban, illetve a szaporulatban. Ugyanakkor ez a kezdeményezés lehetőség és kihívás a vadászoknak a hobbijuk folytatására, hiszen a vadászati tilalmi idő miatt hasznos vadat nem hozhatnak terítékre.

Szárnyasok és szőrmések

– Természetvédelmi szempontból, különösen a földön fészkelő védett madarak szempontjából lényeges, hogy a lehető legalacsonyabb legyen a fészek- és fiókapusztító predátorok létszáma – tájékoztatta lapunkat Fazekas Gergely, a megyei szervezet titkára.

– A ragadozók gyérítési hete március 13-án kezdődik és március 19-éig tart, március 20-án a teríték elkészítésével és az értékeléssel fejeződik be. Mind az egyéni vadászok, mind a vadásztársaságok részt vehetnek benne. Az eredményt külön szőrmés és külön szárnyas ragadozó kategóriában értékeljük, jelentkezni a megyei Vadászkamaránál lehet március 12-éig.

– Joggal merül fel a kérdés, hogy miért éppen ebben a tavaszi időszakban hirdetjük meg ezt a rendezvényt. A ragadozók szaporodási időszaka érdekesen igazodik a zsákmányolt fajokéhoz. Nem a táplálékfajjal egy időben lesz utódjuk, hanem azt megelőzően egy-két hónappal. Így a már nagyobb mennyiségű zsákmányt igénylő kis rókák a még könnyen megfogató, éppen megszülető kisnyulakkal és kikelő fácáncsibékkel könnyebben felnevelhetőek – folytatta a szakember.

Kettős haszon

– A vadászok tisztában vannak vele, hogy a ragadozók szaporodási időszaka előtt elejtett egyedek kettős hasznot hajtanak. Egyrészt az elejtett róka már biztosan nem eszik nyulat, másrészt az ebben az időszakban elejtett szuka róka nem fogja az utódaival növelni az állományt. Megyénkben jellemzően a róka és a borz képviseli a szőrmés kártevőket. A róka előtt nincs akadály, ha éhes, de a borz sem marad el károkozásban mögötte. Egy este 200 hektár területet is bejár, és amivel elbír, az a gyomrában végzi.

– Az aranysakál még új fajnak nevezhető Magyarországon, hiszen a kilencvenes évek elején jelent meg a Dél-Dunántúlon, majd onnan indulva hódította meg hazánkat. Megyénket még mindig nem vette teljesen birtokba, de érezhetően emelkedik az egyedszáma. A nyest kevésbé kerül szem elé, hasonlóan a nyestkutyához és a mosómedvéhez. Ez utóbbi két faj invazív a hazai faunában, s mivel természetes ellenségük alig akad, számíthatunk a gyors ütemű szaporodásukra. A szárnyas kártevők közül a dolmányos varjú és a szarka a két legveszélyesebb madár. A szőrmés ragadozók gyérítése a lakosságnak is fontos, mert a dúvadak fertőzéseket terjeszthetnek és az apró lábasjószágban is nagy károkat okoznak.

szon.hu