Kiemelt cikk
KITEKINTŐ: Interjú Jovica Gligić elnökkel
A Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságban most kezdődött el az őzbakvadászat. A Majevicai Vadásztársaság 29 000 hektárt kezel. Jovica Gligić elnök úrral az Agro Jager News lapigazgatója beszélgetett.
A Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságban járunk, ahol június 17-én délután elkezdődött az őzbak vadászati idénye. Egy hegyi vadászházba tartunk, ahol Jovica Gligić elnökkel találkozunk. Magunk mögött hagytuk már Lopare települést, ez itt a Bijelnija régió. Előttünk már a völgyben Tuzla. Az elnök barátai társaságában fogad. Az őzbak vadászata most kezdődik, sokan vannak, várnak bennünket. Jovica Gligić hellyel, étellel és itallal kínál, már nem kell sietni és élvezzük a híres vendéglátás minden pillanatát. Beszélgetünk és persze körénk ül mindenki, így szokás.
A Bosznia Hercegovinai Szerb Köztársaságban Jovica Gligić elnök köszöntött. Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula
Mekkora a vadászterület, hol vagyunk most?
A társaság egy 29 000 hektáros tömböt kezel, amelyben nyolc egység, egységenként pedig 10-15 vadászcsapat gazdálkodik. A központ itt van, de most csak az itteni körzet vadászai vannak itt, hiszen szerte, a vadászterület nyolc vadászházában mindenki ünnepel. A terület tengerszintfeletti magassága 400 és 880 méter között változik, rendkívül változatos és gazdag élőhellyel. Sok helyen bükkösökkel, rengeteg érrel, patakkal, ami miatt a nagyvad igen jól érzi magát. Bár hegyvidéken vagyunk, sok a kistermelő és nagyon sok területet megművelnek, de ezeket nem a síksághoz mérten kell mérni. Ezek apró kis mozaikok, egy-egy helyen megannyi gyümölcsössel. Apró kis kerítések tagolják, amelyek alig méter magasak és azt a vad, könnyen át tudja ugrani. Nagyobb folyónk pedig a Janja, mely számos eret, patakot magába gyűjt. Áradáskor gyors folyású, sodrása erős, veszélyessé tud dagadni.
Milyen vadfajokra indulnak a helyi vadászok?
A terület vadeltartó képessége rendkívüli, mondhatni átlagon felüli. Új vadtenyésztési programot indítottunk, most különösen nagy hangsúlyt fordítunk a gímszarvasra. Ez a terület igen alkalmas a nagyvad számára, ezért most összefogott a térség. Itt farkas és medve nem él, ezért foglalkozni kell a kérdéssel, hogy minőségi szarvasgazdálkodást tudjon a társaság bemutatni. Vaddisznó mutatkozik, de érdekes módon ebből a vadból nincs akkora mennyiség, ami részben jó is, részben rossz is. A vadászok itt is szeretnek vaddisznóra indulni, de visszafogott, a kocákat, süldőket kímélő gazdálkodással az eredmények máris mutatkoznak. Csak a természetes állományban hiszünk. A lankásabb részeken mezei nyúl és fácán is megél. Ezen felül még vadásszuk a rókát és a sakált is. Nem utolsó sorban pedig az őzet. Most az idény első vadásznapját ünnepeljük, ezért is gyűltünk most össze.
A Majevicai Vadásztársaság vadászházában: balról Jovica Gligić elnök úr. Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula
Őzzel hogyan gazdálkodnak?
Az őz egy különleges és érzékeny vadfajunk. A terület rendkívül tagolt, mi több komoly erdők és szintkülönbségek jellemzik a társaság egész területét. A társaságban egyetértés alakult ki, hogy tegyünk az őzért. Számokban ez azt jelenti, hogy öt éve, alig tudtunk vadászni őzbakot, néhány darab esett. Ma a terület egészére mintegy 88 őzbakot engedélyeztek, amelyből 78 darabot a tagság ejthet el, míg 10 őzbakra a vendégek cserkelhetnek. Kísérő nélkül vadászunk, tehát mindenki a maga választott részre indul. Látszik, hogy a ragadozókontroll és az őz számára kihelyezett sózók, a takarmányozás és a tervszerű vadgazdálkodás meghozza az eredményeket. Mennyiségben képes az őz már pár év alatt produkálni. Az más kérdés, hogy ezt követően a minőségi gazdálkodást hogyan alakítjuk, de abban megállapodhatunk, hogy közel a nulláról indulva, nagy eredményt ért el a társaság. Ezt az irányt tartva fejlesztjük a vadgazdálkodásunkat.
Interjú Majevicai Vadásztársaság vadászházában, ahol Jovica Gligić elnök úrral beszélgettem. Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula
Említette a sakált. Hogyan lehet a sakállal együtt élni, együtt gazdálkodni?
Tudjuk és hallottuk, hogy a sakál mekkora gondokat okoz máshol. Nálunk jelenleg egyelőre nem okoz problémát, de felkészültünk arra, hogy állományai megerősödhetnek. Nem tudjuk, hogy miért látunk egyre több sakált, de a vadőreink felkészültek és bizakodó vagyok azzal kapcsolatosan is, hogy sikerül megfogni a terjeszkedését. Itt a Majevicai Vadásztársaságban olyan dúvadvadászok vannak, akik néha 8-10 kutyával is érkeznek és szakaszosan átjárják, meghajtják az erdőket és ősszel, télen intenzíven lövik a sakált és a rókát. Elkötelezettek és tudják, hogy nemcsak a vadgazdálkodásból élők, hanem az itteni, falusi életet választók számára is fontos feladatot teljesítenek. Ezeken túlmenően pedig a természetvédelem számára is fontos küldetésük van.
A gulyás, amit mi paprikásnak ismerünk, odakint már lassan megfőtt! Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula
Mit ünnepelnek most? Ez minden évben így szokott történni?
Mi, itt a boszniai Szerb Köztársaságban mindig, is büszkék voltunk a hagyományainkra. A vadászat ebben fontos szerepet töltött és tölt be ma is. Sohasem sietünk és most hónapok óta nem láttuk egymást. Már reggel gyülekeztünk, mert ma délután elindul az őzbakvadászat a Szerb Köztársaságban. Ilyenkor közösen főzünk, sütünk. Az egyik barátunk gulyást főz (Szerk.: ez nem azonos a gulyáslevessel, valójában egy paprikás), de malacot és autentikusan bárányt is nyársalunk. Amíg kész nincs, kolbászokkal, sonkákkal és persze sajtokkal kínáljunk egymást. Ez az idénykezdet jó alkalom arra, hogy összejöjjünk, beszélgessünk és megemlékezzünk a régi barátainkról. Terveket, a vadgazdálkodás feladatait tárgyaljuk meg és persze megannyi vadásztörténet kerül elő.
A Bosznia Hercegovinai Szerb Köztársaságban: az ebéd tálalva! Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula
Aki itt szeretne vadászni, annak milyen kötelezettségei vannak?
Teljesen ugyanazokat az okmányokat kérjük be, maradva az Önök országánál, Magyarországnál. Személyazonosító okmányok, útlevél, vadászjegy és persze fegyverútlevél. Sokan járnak Szerbiába fürjezni vagy másvadra is szívesen indulnak, így számukra egyszerűbb, hiszen mi sem kérünk mást. A közigazgatás idevonatkozó részei teljesen lekövetik a szomszédos, a régióban található országok előírásait, ebből a boszniai Szerb Köztársaság sem lóg ki. Fontos kiemelni, hogy legyen meghívó levél a vadászoknál, ez mindenképpen gyorsítja az esetleges ellenőrzéseket. A vadászházaink jól felkészítettek, de vannak naturálisabbak, ahová kannákban visszük fel a vizet és háborítatlanul lehet eltölteni a vadásznapokat. Ez csupán egyeztetés kérdése. A vadászat és a barátság azonban nem lehet idő kérdése és mivel itt egy teljesen szabad területen gazdálkodunk, hatalmas erdőkkel, egy olyan területen, ahol csak egy közút van és szerte hegyi utakon tudunk csak közlekedni, megrendelésre nem áll ki a hőn áhított vad. Ezért meg kell küzdeni a vadásznak és még azontúl is szerencsének kell lennie, hogy megpillanthassa. Kívánom Önnek is, hogy érezze jól magát!
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Kiemelt cikk
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
Balról jobbra: Marian-Cătălin Predoiu (miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, Románia), Pintér Sándor (belügyminiszter, Magyarország), Atanas Ilkov (belügyminiszter, Bulgária), Magnus Brunner (belügyekért és migrációért felelős biztos) © Hungarian Presidency
Schengeni térség
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere: A mai határozatunkkal megszüntettük a személyellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, ami mérföldkövet jelent a schengeni térség szempontjából. Köszöntjük Bulgáriát és Romániát a schengeni családban!
Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről.
A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és véleményt cseréltek a Schengen Tanács éves ciklusához kapcsolódó prioritások végrehajtásáról. Ennek során elsősorban az általános biztonságnak a digitalizáció révén történő fokozására összpontosítottak.
Határregisztrációs rendszer (EES) és átjárhatóság az uniós bűnüldöző hatóságok által használt informatikai rendszerek között
A Bizottság és az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereit felügyelő uniós ügynökség) ismertette a miniszterekkel az EES működésének megkezdésével kapcsolatban megteendő lépéseket. A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024. december 4-én kiadott, a határregisztrációs rendszer fokozatos elindításáról szóló javaslatáról.
A tagállamok támogatták az elnökség javaslatát, amely szerint új ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a várható következményeket.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az EES a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer. Az új rendszerben a határőrök az első határátlépésnél leveszik a belépők ujjnyomatát, vagy fényképet készítenek róluk, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban tárolják.
Az EES az egyike azon számos informatikai rendszernek, amelyet az EU a következő néhány évben be fog vezetni a bűnözés elleni küzdelem, illetve a határbiztonság megerősítése céljából. Idetartozik az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer is, amely a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok által jelentett biztonsági, migrációs és egészségügyi kockázatokat fogja ellenőrizni.
Magyar Elnökség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz
Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.
Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség
Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:
„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –
A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.
Forrás: Magyar Elnökség
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag
Öreg néne őzikéje
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Évzáró rendezvény a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C
Magyar Elnökség: közös tanácsi álláspont a szennyező mikroműanyagokkal szemben
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Farkas Imre a Bakony vadásza
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
A születésnapi dámbikám
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
22 év után új magyar dámrekord született
A deteki bika
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Menyhal horgászata a Bodrogon
