Keressen minket

Kiemelt cikk

KITEKINTŐ: Interjú Jovica Gligić elnökkel

+2

A Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságban most kezdődött el az őzbakvadászat. A Majevicai Vadásztársaság 29 000 hektárt kezel. Jovica Gligić elnök úrral az Agro Jager News lapigazgatója beszélgetett.

+2

Közzétéve:

+2

A Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságban járunk, ahol június 17-én délután elkezdődött az őzbak vadászati idénye. Egy hegyi vadászházba tartunk, ahol Jovica Gligić elnökkel találkozunk. Magunk mögött hagytuk már Lopare települést, ez itt a Bijelnija régió. Előttünk már a völgyben Tuzla. Az elnök barátai társaságában fogad. Az őzbak vadászata most kezdődik, sokan vannak, várnak bennünket. Jovica Gligić hellyel, étellel és itallal kínál, már nem kell sietni és élvezzük a híres vendéglátás minden pillanatát. Beszélgetünk és persze körénk ül mindenki, így szokás.

A Bosznia Hercegovinai Szerb Köztársaságban Jovica Gligić elnök köszöntött. Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula

Mekkora a vadászterület, hol vagyunk most?

A társaság egy 29 000 hektáros tömböt kezel, amelyben nyolc egység, egységenként pedig 10-15 vadászcsapat gazdálkodik. A központ itt van, de most csak az itteni körzet vadászai vannak itt, hiszen szerte, a vadászterület nyolc vadászházában mindenki ünnepel. A terület tengerszintfeletti magassága 400 és 880 méter között változik, rendkívül változatos és gazdag élőhellyel. Sok helyen bükkösökkel, rengeteg érrel, patakkal, ami miatt a nagyvad igen jól érzi magát. Bár hegyvidéken vagyunk, sok a kistermelő és nagyon sok területet megművelnek, de ezeket nem a síksághoz mérten kell mérni. Ezek apró kis mozaikok, egy-egy helyen megannyi gyümölcsössel. Apró kis kerítések tagolják, amelyek alig méter magasak és azt a vad, könnyen át tudja ugrani. Nagyobb folyónk pedig a Janja, mely számos eret, patakot magába gyűjt. Áradáskor gyors folyású, sodrása erős, veszélyessé tud dagadni.

Milyen vadfajokra indulnak a helyi vadászok?

A terület vadeltartó képessége rendkívüli, mondhatni átlagon felüli. Új vadtenyésztési programot indítottunk, most különösen nagy hangsúlyt fordítunk a gímszarvasra. Ez a terület igen alkalmas a nagyvad számára, ezért most összefogott a térség. Itt farkas és medve nem él, ezért foglalkozni kell a kérdéssel, hogy minőségi szarvasgazdálkodást tudjon a társaság bemutatni. Vaddisznó mutatkozik, de érdekes módon ebből a vadból nincs akkora mennyiség, ami részben jó is, részben rossz is. A vadászok itt is szeretnek vaddisznóra indulni, de visszafogott, a kocákat, süldőket kímélő gazdálkodással az eredmények máris mutatkoznak. Csak a természetes állományban hiszünk. A lankásabb részeken mezei nyúl és fácán is megél. Ezen felül még vadásszuk a rókát és a sakált is. Nem utolsó sorban pedig az őzet. Most az idény első vadásznapját ünnepeljük, ezért is gyűltünk most össze.

A Majevicai Vadásztársaság vadászházában: balról Jovica Gligić elnök úr. Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula

Őzzel hogyan gazdálkodnak?

Az őz egy különleges és érzékeny vadfajunk. A terület rendkívül tagolt, mi több komoly erdők és szintkülönbségek jellemzik a társaság egész területét. A társaságban egyetértés alakult ki, hogy tegyünk az őzért. Számokban ez azt jelenti, hogy öt éve, alig tudtunk vadászni őzbakot, néhány darab esett. Ma a terület egészére mintegy 88 őzbakot engedélyeztek, amelyből 78 darabot a tagság ejthet el, míg 10 őzbakra a vendégek cserkelhetnek. Kísérő nélkül vadászunk, tehát mindenki a maga választott részre indul. Látszik, hogy a ragadozókontroll és az őz számára kihelyezett sózók, a takarmányozás és a tervszerű vadgazdálkodás meghozza az eredményeket. Mennyiségben képes az őz már pár év alatt produkálni. Az más kérdés, hogy ezt követően a minőségi gazdálkodást hogyan alakítjuk, de abban megállapodhatunk, hogy közel a nulláról indulva, nagy eredményt ért el a társaság. Ezt az irányt tartva fejlesztjük a vadgazdálkodásunkat.

Interjú Majevicai Vadásztársaság vadászházában, ahol Jovica Gligić elnök úrral beszélgettem. Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula

Említette a sakált. Hogyan lehet a sakállal együtt élni, együtt gazdálkodni?

Tudjuk és hallottuk, hogy a sakál mekkora gondokat okoz máshol. Nálunk jelenleg egyelőre nem okoz problémát, de felkészültünk arra, hogy állományai megerősödhetnek. Nem tudjuk, hogy miért látunk egyre több sakált, de a vadőreink felkészültek és bizakodó vagyok azzal kapcsolatosan is, hogy sikerül megfogni a terjeszkedését. Itt a Majevicai Vadásztársaságban olyan dúvadvadászok vannak, akik néha 8-10 kutyával is érkeznek és szakaszosan átjárják, meghajtják az erdőket és ősszel, télen intenzíven lövik a sakált és a rókát. Elkötelezettek és tudják, hogy nemcsak a vadgazdálkodásból élők, hanem az itteni, falusi életet választók számára is fontos feladatot teljesítenek. Ezeken túlmenően pedig a természetvédelem számára is fontos küldetésük van.

A gulyás, amit mi paprikásnak ismerünk, odakint már lassan megfőtt! Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula

Mit ünnepelnek most? Ez minden évben így szokott történni?

Mi, itt a boszniai Szerb Köztársaságban mindig, is büszkék voltunk a hagyományainkra. A vadászat ebben fontos szerepet töltött és tölt be ma is. Sohasem sietünk és most hónapok óta nem láttuk egymást. Már reggel gyülekeztünk, mert ma délután elindul az őzbakvadászat a Szerb Köztársaságban. Ilyenkor közösen főzünk, sütünk. Az egyik barátunk gulyást főz (Szerk.: ez nem azonos a gulyáslevessel, valójában egy paprikás), de malacot és autentikusan bárányt is nyársalunk. Amíg kész nincs, kolbászokkal, sonkákkal és persze sajtokkal kínáljunk egymást. Ez az idénykezdet jó alkalom arra, hogy összejöjjünk, beszélgessünk és megemlékezzünk a régi barátainkról. Terveket, a vadgazdálkodás feladatait tárgyaljuk meg és persze megannyi vadásztörténet kerül elő.

A Bosznia Hercegovinai Szerb Köztársaságban: az ebéd tálalva! Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula

Aki itt szeretne vadászni, annak milyen kötelezettségei vannak?

Teljesen ugyanazokat az okmányokat kérjük be, maradva az Önök országánál, Magyarországnál. Személyazonosító okmányok, útlevél, vadászjegy és persze fegyverútlevél. Sokan járnak Szerbiába fürjezni vagy másvadra is szívesen indulnak, így számukra egyszerűbb, hiszen mi sem kérünk mást. A közigazgatás idevonatkozó részei teljesen lekövetik a szomszédos, a régióban található országok előírásait, ebből a boszniai Szerb Köztársaság sem lóg ki. Fontos kiemelni, hogy legyen meghívó levél a vadászoknál, ez mindenképpen gyorsítja az esetleges ellenőrzéseket. A vadászházaink jól felkészítettek, de vannak naturálisabbak, ahová kannákban visszük fel a vizet és háborítatlanul lehet eltölteni a vadásznapokat. Ez csupán egyeztetés kérdése. A vadászat és a barátság azonban nem lehet idő kérdése és mivel itt egy teljesen szabad területen gazdálkodunk, hatalmas erdőkkel, egy olyan területen, ahol csak egy közút van és szerte hegyi utakon tudunk csak közlekedni, megrendelésre nem áll ki a hőn áhított vad. Ezért meg kell küzdeni a vadásznak és még azontúl is szerencsének kell lennie, hogy megpillanthassa. Kívánom Önnek is, hogy érezze jól magát!

 

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+2

Kiemelt cikk

Újabb településen erősítette meg a hatóság a kiskérődzők pestise betegséget

Published

on

+1

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

NÉBIH: 2025. február 1, szombat

A Zalai vármegyei Nagymétnekpuszta, valamint Lenti településeken tartott juhállományoknál is megerősítette a kiskérődzők pestise betegséget a Nébih. A szentgyörgyvölgyi esethez hasonlóan ezúttal is az állatok és a ragályfogó tárgyak hanyag, illetve felelőtlen szállítása játszhatott szerepet a vírus terjedésében. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.

A betegség terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közvetlen és közvetett találkozása játssza. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A Szentgyörgyvölgyön 2025. január 24-én megállapított kiskérődzők pestise járványkitörés után újabb Zala vármegyei településeken, Nagymétnekpusztán és Lentiben merült fel a betegség gyanúja. A járványügyi nyomozás még folyamatban van, melybe az országos főállatorvos utasítására a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága is bekapcsolódott. Az eddigi információk alapján a szentgyörgyvölgyi telepről személyi mozgással, illetve a széna szállítása révén kerülhetett be az állományokba a betegség. A járványügyi nyomozás során a takarmányszállításról azonban az állattartók csak késve tájékoztatták a hatóságot, ezért már mindkét telepen tüneteket mutató állatokat találtak a helyszínre érkező állatorvosok.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

 

A betegség terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közvetlen és közvetett találkozása játssza, így különösen nagy kockázata van az élőállat-kereskedelemnek, az állatszállításnak, valamint a ragályfogó tárgyaknak. A már beteg állatok rendkívül nagy mennyiségű vírust üríthetnek, ami még tovább növelik a terjedés kockázatát.

A Nébih felhívja az állattartók figyelmét a szabályok betartásának fontosságára, és egyben kéri minden érdekelt gazdasági szereplő együttműködését a betegség mielőbbi felszámolásában és terjedésének megakadályozásában. Fontos, hogy az állattartók azonnal jelentsék, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, vagy bármilyen kapcsolatba kerültek az érintett gazdaságokkal.
A kiskérődzők pestise járvány közvetlen és közvetett gazdasági kára óriási mértékű lehet. Azt enyhíteni, elérni a hazai és a nemzetközi korlátozások feloldását, csak az előírt állategészségügyi intézkedések szigorú betartásával lehet!

Nébih

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Kiemelt cikk

A kiskérődzők pestise okán elrendelt hazai intézkedések

Published

on

+1

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

NÉBIH: 2025. január 31, péntek

A kiskérődzők pestise (KP) a juhok és a kecskék nagy gazdasági kárral járó, rendkívül ragályos vírusos megbetegedése. Terjedésében legnagyobb szerepe az élőállatok közvetlen és közvetett találkozásának van, emiatt különösen nagy a kockázata az élőállat-kereskedelemnek és -szállításnak. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be.

Veszélyes állatbetegség a kiskérődzők pestise. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A KP terjedésében legnagyobb szerepe az élőállatok közvetlen és közvetett találkozásának van, de az állományba való behurcolása megtörténhet ruházattal, eszközökkel, gépjárművel, továbbá a takarmány és az alomanyag is hordozója lehet a vírusnak.

A járvány kitörésével Magyarország elvesztette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát. Ennek következtében a hatósági állatorvosok nem állíthatják ki az állatok vagy termékek szállításához szükséges bizonyítványt, ezért exportpiacunk jelentősen szűkül. Az Európai Unión belül a kihirdetett korlátozott területeken kívülről, a megfelelő szabályok betartásával lehet kiskérődzőkkel kereskedni.

A vírus, valamint a betegség terjedésének jellemzői alapján az országos főállatorvos az alábbi intézkedéseket hozta:

  • Valamennyi Zala vármegyében található kiskérődzőt tartó vadasparkban, állatsimogatóban, falumúzeumban 2025. február 10-ig látogatási tilalom lépett életbe.
  • Február 15-ig tilos Magyarország teljes területén kiskérődzők vásárokba történő bevitele, valamint kiskérődző kiállítások rendezése.
  • Zala vármegye teljes területén február 6-ig forgalmi korlátozás lépett életbe a kiskérődzők vonatkozásában.
  • Az ATEV szállítási útvonalába eső településeken valamennyi (kereskedelmi és magáncélból tartott) kiskérődző állományból mintát kell venni KP betegségre irányuló szerológiai és virológiai vizsgálat céljából.
  • Zala vármegyéből az ország más területeire január 15. óta elszállított kiskérődzőket az állategészségügyi hatóság felderíti és KP betegségre irányuló diagnosztikai vizsgálatnak veti alá.
  • A betegség újabb behurcolásának megelőzése érdekében tilos Romániából juh- és kecskeszállítmányok magyarországi rendeltetési címre történő beszállítása!
  • A vármegyei kormányhivatalok és a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága fokozott figyelmet fordít a Romániából érkező tranzit szállítmányok ellenőrzésére, az esetleges illegális állatszállítások felderítésére a rendőrség, valamint a NAV bevonásával.

A hatóság valamennyi elrendelt diagnosztikai vizsgálatot állami költségre hajt végre!

védő- és megfigyelési körzeteket ábrázoló országos térkép, a Zala vármegyét érintő térképrészlet, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a NÉBIH oldalán!

A betegség által okozott közvetlen és közvetett károk mérséklése érdekében a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal. Minden érintett közös érdeke a betegség terjedésének sikeres megakadályozása és a járványkitörés mielőbbi felszámolása!

A hatóság kéri a gazdálkodók fokozott figyelmét, valamint a betegség gyanújának felmerülése esetén a szolgáltató vagy hatósági állatorvos azonnali értesítését. A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+ 36-80/263-244) is.

NÉBIH

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Kiemelt cikk

KITEKINTŐ: Svédország – Farkas támadt a vadászokra. Lelőtték

Published

on

+2

Alig néhány napja Figura Ákos vérebes utánkeresővel készítettünk egy rövid beszámolót, amelyben a keresett vadat egy farkas hamarabb találta meg, mint ő, a kutyáival. Félelmeinek hangot adva, akkor azt mondta az Agro Jagernek, hogy hamarosan bekövetkezik, hogy kint találkoznak a farkassal, amelynek a kimenetele csak a farkastól függ. Sokáig nem kellett várni, mert a hétvégén, 2025. január 18-án, Svédországban, egy rühes farkas a vadászok kutyáira fordult, majd a vadászt is megtámadta. A riasztó lövések ellenére sem ugrott el, így a támadó farkast, mintegy 10 méteres távolságból lőtték le. Az Agro Jageren a svédországi Jakt Journalen híre következik.

Rühes farkas támadt a kutyákra, vadászra, Svédországban. Forrás: Jakt Journal

Meglőttek egy rühes farkast, amikor január 18-án, szombaton, egy vadászkutyára támadt – írta cikkében Anders Ingvarsson 2025. január 18-án este. Két figyelmeztető lövés ellenére a farkas folytatta a támadását.

– Nem volt más lehetőség, mint lelőni – tájékoztatta a lapot Emil Bengtsson kutyavezető.

A szombati hajtóvadászat rendkívül drámaian fejeződött be a kelet-upplandi vadászcsapat számára. A sikeres első vadászat után, Emil Bengtsson kutyavezető, elengedte hat éves kutyáját Enya-t, oda, ahol azt hitték, hogy vaddisznók lehetnek.

– Egy perc múlva dolgozott is. Kicsit megpördült, majd egy ültetvényben megállt. Egy másik kutya is bent volt, de az azonnal elment – ​​mondja Emil.

– Amikor visszajött hozzám, a farkassal a sarkában jött elő a sűrűből.. Nyolc méterre tőlem a farkas, megragadta Enyát, és mindketten bukfenceztek.

Ekkor Emil két figyelmeztető lövést adott le.

– Semmi reakció. Azután csak egy kiút volt – mondta. Leadtam egy lövést, a farkas lefelé indult, de gyorsan felállt és elindult felém, talán 10 méteres távolságban. Aztán leadtam még egy lövést, ekkor elesett – mondja Emil és így folytatja:

– Felmentem Enyához, hogy megnézzem, megsérült-e. Aztán valami suhogást hallok a hátam mögött. Megfordultam. A farkas felállt és egyenesen a szemembe nézett.

Emil soha nem fogja elfelejteni ezt a pillantást.

– Két éve lőttem egy medvét. Azután azt mondtam, hogy a medve tekintete „egyenesen a lélekbe bámult”. Ez most még rosszabb volt. Pontosan átlátott rajtam. Nagyon fáztam. Akkor és ott rájöttem, milyen ragadozó a farkas!

Ekkor kapta meg az utolsó lövést!

– Felhívtuk a megyei közigazgatási testületet. Azonnal megkérdezték, hogy van-e rüh. Az ellenőrzésük alatt tartották.

Néhány órával később a vadászat helyszínét és a farkast megvizsgálták.

– Nagyon jó, hogy Enya komolyabb sérülés nélkül kibújt ebből és az a tény, hogy ezt a bizonyos farkast elejtették, valószínűleg jó döntésnek bizonyult – mondja Emil Bengtsson.

Forrás: Jakt Journal

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

 

Agro Jager News

 

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+2
Tovább olvasom