Vadászat
VADÁSZHÁZAK: A Sasréti Vadászkastély
Aki Kaposvár-Pécs-Szigetvár háromszögbe indul vadászni, a családdal kikapcsolódni, ki sem hagyhatja a Sasréti Vadászkastélyt. A vadászkastély a báró Biedermann családnak köszönhetően épült meg és a történelem viharai, viszontagságos évtizedei ellenére sem pusztult el, mi több 17 szobájával várja a vendégeket.
Aki Kaposvár-Pécs-Szigetvár háromszögbe indul vadászni, a családdal kikapcsolódni, ki sem hagyhatja a Sasréti Vadászkastélyt. A vadászkastély a báró Biedermann családnak köszönhetően épült meg és a történelem viharai, viszontagságos évtizedei ellenére sem pusztult el, mi több 17 szobájával várja a vendégeket. Kevés olyan épületünk maradt fenn, amelyet kifejezetten vadászkastélynak álmodtak meg: ezek egyike a Sasréti Vadászkastély.
A Sasréti Vadászkastély. Fotó: Agro Jager
2023 nyarától új személyzet várja a Sasréti Vadászkastély vendégeit. A kastély kedves hangulatú, tiszta szobái, a magas minőségű konyha különleges ételei várják a vendégeket. A Sasréti Vadászkastélyban járunk, ahol Mókus Lénárd ügyvezető igazgató fogadta lapunkat, aki sok éves vezető-vendéglátói tapasztalatának köszönthetően, friss lendületet és sok új ötletet hozott a Biedermann vadászkastélyba.
Ősz a sasréti Vadászkastély körül. Fotó: Agro Jager
Ha szerencsénk van, akkor erdészberkekben, vadászatok végén, esti beszélgetések, anekdotázások közben, felemlegetődhet az elbeszélésekben ez a kastély, amelyet Lukafai kastélynak is emlegetnek, emlegettek az idősebb erdészek. Kétségtelen, hogy a környékben gazdálkodó báró Biedermann család álma, hogy itt a Sasréten vadászkastély épít, ma is elragadja az ideérkezők szívét. A kastély napjainkban is hűen tanúskodik arról, hogy szerettek vadászni az itt élők. Baranya és Somogy vármegye határán járunk, Szigetvár és Kaposvár között. Sasrét, ma, Almamellék községhez tartozik, innen érjük el, egy aszfaltos bekötőúton.
Exkluzív környezetben: Sasrét Vadászkastély. Fotó: Agro Jager
A Sasréti Vadászkastély közvetlen szomszédságában, egy 200 éves ősbükkösre vigyáznak az erdészek – tájékoztatta lapunkat Csavajda Dóra. A bajor stílusban épített kastély luxusszínvonala, modern eleganciával, régi építészeti stílusával, bár lépést tart a korral, mégis csendesen beilleszkedik a tájba és egyáltalán nem üt el Zselic erdeitől – otthonra talál az, aki ideérkezik.
A gyerekek is nagyon élvezik a bajor stílusú kastély hangulatát. Fotó: Agro Jager
Hiszen a Zselicben járunk, a Dunántúl déli részén, Kaposvártól délre. Zárt erdőségek, a számos ér, patak miatt több helyen kialakult vizes élőhelyekkel, mocsaras területekkel taglalt a dombság, amely nemcsak a vízhez köthető madárvilágnak ad otthont, hanem, ahogy lenni szokott, a vaddisznó és a szarvas háborítatlan nyugalmát is biztosítja – ez a Biedermannok ideje óta sem változott.
Sasrét Vadászkastély. Fotó: Agro Jager
Zselic különleges hangulatát kétségtelenül meghatározzák a felhúzódó bükkösök és az itt őshonosnak számító erdeifenyő, a mediterrán klíma. A pannon és az alpesi flóra növényeinek keveredése teljesen egyedivé teszi a tájat. A Zselicben, ma, 67 növényfaj védett.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A vadászkastély azonban nemcsak a vadászok igényeit tudja kiszolgálni, hanem nagyobb csoportok számára is ideális célpont lehet. Kétségtelen, hogy a lakott területektől távol eső kastély ugyan vadászati céllal épült, mégis a tavaszi, nyári időszakban kedvelt helyszíne az osztálykirándulásoknak, céges rendezvényeknek és más táboroknak, no és esküvőknek – mosolyodik el Csavajda Dóra.
Reggel a Sasrét Vadászkastélyban. Fotó: Agro Jager
Gasztronómiai élmények a vadon szívében
Mókus Lénárd kiemelte, hogy az étterem szezonális menüjében számos vadhúsból készült étel szerepel, amelyet a helyi vadászatokon ejtettek el. Legszélesebb választékot a főételek adják, de igazán helyi, különleges kulináris élménynek számít a hideg előételek közül, például a sült kacsamáj zsírjában, pirítóssal tálalva, amelyhez házi, a Zselicben termett somlekvárt szervíroznak. Erről a lekvárral tudni kell, hogy itt helyben gyűjtik és készítik, mivel azonban a som igen apró erdei gyümölcsünk, s a gyűjtése nehézkes, sok időt vesz igénybe, így az egyik legkülönlegesebb csemegének számít az Sasréti Vadászkastély menüjében. Míg a hideg előételeket kedvelőknek a sommal, addig a meleg előételeket választóknak például grillezett csontvelővel kedveskednek.
Ízelítő a Sasréti Vadászkastély kínűlatából. Fotó Agro Jager
A levesek szerelmeseinek vad húslevessel, erdei gombalevessel és zöldborsó krémlevessel készülnek, mely utóbbit a sült bacon mellett füstölt paprikával is megbolondítanak!
Anna meggyespitéje. Fotó: Agro Jager
A főételek aztán már igazán bővelkednek vadhús felhozatalban és aki eddig eljutott az ételek sorában, annak nem szabad kihagynia a szarvasbélszínt, de a dunántúli szarvaspörkölt, – amely teljesen más technikával készül, mint az alföldi paprikások, – is egy olyan választás, amelyben nem szoktak csalódni a vendégek. A kacsa, a csülök, a sertéstarja és a különféle halak mellett, ha valaki még nem tudna választani, vagy az apróságok inkább hamburgert ennének, a vadászkastély séfje még szarvasburgerrel is szolgálhat, persze steakburgonyával tálalva.
Ha Zselic, akkor Sasrét! Fotó: Agro Jager
Szokás, hogy a vadászatokra ma már családok is érkeznek s a legkisebbeknél előfordul, hogy az otthoni ételek után nehezebben választanak. Ha a hamburger sem lenne kapós, akkor számukra külön figyelmet szentelnek Sasréten és a séf gyerekmenüvel is készül. Ezek között a nagy kedvenc a bolognai spagetti, de a séf csíkokra vágott, rántott vagy éppen grillezett csirkemellel is készül és, hogy ne maradjanak éhen a picik, Anna meggyespitéje, a különféle, akár egyedi kéréseket teljesítve, további palacsinták egész sora, gesztenyepüré azok, amelyek biztosan a gyerekek kedvencei lesznek. Sasréten senki nem maradhat éhen és Mókus Lénárd hozzátette, hogy a séf igazi kihívásnak tekinti, hogy a legkisebbek számára is olyan menüvel szolgáljon, mint a szüleik vagy a nagyszüleik konyhájában. Számunkra a kérések feladatot és nem problémát jelentenek – tette hozzá az ügyvezető.
Kutyával a Sasrét Vadászkastélyban
Csavajda Dóra kiemelte, hogy nagyon gyakran a vadászok négylábú társaikkal érkeznek Sasrétre, de a vadászatok után a kirándulók is gyakran felteszik a kérdést, hogy kutyabarát-e a szálloda? Kiemelte, hogy elképzelhetetlen lenne a vadászkastély a négylábúak nélkül és minden vendég magával hozhatja kutyáit. Erre a szálloda munkatársai felkészültek és nincs olyan helyzet, amely meglepetésként érné a szálloda személyzetét.
A Sasrét Vadászkastély konyhájából. Fotó: Agro Jager
A kastély körül a kiváló vadászterületek, Zselic érintetlen erdei, a túraútvonalak, a források, a kisvasút, a horgásztavak sora az, ami egész évben vonzó a vendégek körében. Ma már gyakran előfordul, hogy a vadászvendégek közül később a családjaik körében fogadják újra a vendégeket, hiszen szívesen visszatérnek Zselicbe a látogatók. Itt valósággá válik, hogy a szobák ablakaiból, az erkélyein állva, hallgathatjuk a szarvasbőgést, pontosan úgy, ahogy Biedermann báró megálmodta.
Keletre néző ablakok a Sasréti Vadászkastélyban Fotó: Agro Jager
A Sasréti Vadászkastély kapacitása
Az idelátogató vendégek számára – folytatta Csavajda Dóra – a Sasréti Vadászkastély 17 szobával várja a vendégeket, melyek mindegyike rendelkezik fürdőszobával és lehetőséget kínál egy, vagy kétágyas elhelyezésre. Emellett választhatnak superior vagy családi szobákat is a vendégek. Összesen 46 fő számára tudnak szállást biztosítani. A szobák pótágyazhatóak és modern felszereltséggel rendelkeznek, beleértve az italhűtőt, légkondicionálót, wifi-t és mini széfet is. A vendégek kényelmét szem előtt tartva, 17 ingyenes parkolóhely áll rendelkezésre.
A kastély könnyen megközelíthető egy öt kilométeres aszfaltozott erdei úton, Almamellék település után.
GPS-koordináták: 46.204314; 17.894428
Nem boldogul? Kattintson és kérjen segítséget!
A Sasréti Vadászkastély. Fotó: Agro Jager
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
**
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.
2024. október 28-án Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.
Fotó: OMVK
Szűcs Iván hivatásos vadász alelnök köszöntőjét követően Kovács István János tirkár ismertette a napi programot. Elsőként Dr. Kovács Imre a 310. Mátra-alja-Dél-hevesi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza tartott előadást A vadkár térítési eljárás szabályai és gyakorlata címmel.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Őt követte a Magyar Madártani Egyesülettől Deák Gábor, aki az új Kerecsen Life programot mutatta be, és ismertette a már lezárult Helikon Life program eredményeit. A harmadik előadásban a Kite Zrt. képviselője, Nagy Gábor mutatta be a Mavic 3 Thermal hőkamerás drónt és ismertette a használati lehetőségei a vadgazdálkodásban.
Fotó: OMVK
Az előadásokat követően Lakatos Anna igazgatóhelyettes és Kőmíves-Rab Barbara tárlatvezető kalauzolta körbe a hivatásos vadászokat a múzeumban. A program egy közös ebéddel zárult a hatvani Svéd Korona Étteremben.
Fotó: OMVK
Forrás: Kovács István János s.k. titkár – OMVK
Vadászat
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Ha léteznek szimbolikus helyszínei a magyarságnak, akkor ebből egyet bizonyosan megtalálhatunk az Ormánságban, amely a Dráva folyó bal partján, a honfoglalás óta magyarlakta terület. Reformátusok, kálvinisták lakják-e tájat. 45 település tartozik ide és úgy tartja a mondás: „Addig tart az Ormánság határa, ameddig a bikla* ér!” – s mintha ezt a szarvas is tudná, hiszen napjainkban, ha feltűnik egy-egy gímbika egy-egy trófeamustrán, arról a helyiek bizonyosan megmondják: No! Ez innen származik! Ezen a tájon rendezte meg, a 2024-ben terítékre került gímbikák trófeáiból, a Mészáros Kálmán és Hohmann Endre által vezetett három vadásztársaság közös trófeaszemléjét október 27-én, Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban, amelyet Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke, az OMVK alenöke nyitott meg.
A vendégeket Hohmann Endre vadászmester (balról) és Mészáros Kálmán elnök fogadta. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Az Ormánságnak, avagy ahogy még a régi öregek ma is mondják, az Ormányságnak, meghatározója volt a Dráva-folyó, azonban az ártéri gazdálkodást, amely oly jellemző volt a magyarságunkra, nemcsak itt, hanem az ország megannyi pontján ma már nyomokban sem találjuk meg. A XVIII. században második felétől megindult folyószabályozás és ármentesítés, ami fokozatosan átrajzolta a vizes területekből kiemelkedő dombokra, az ú.n. “ormákra” települt tájat.
A megnyitón a Baranya Vadászkürt Együttes játszott. Videó: Agro Jager
Az 1767. évi úrbérrendezés új helyzetet teremtett a gazdálkodásban a jobbágyok úrbéres földjének és a földesurak kezelésében lévő majorsági birtokoknak a szétválasztásával, a jobbágyi jogok és kötelezettségek rögzítésével. Ennek alapján az országot, így az Ormánságot is, megroppantották a Habsburgok adói és az Ormánságban az évszázados hagyományokkal rendelkező ártéri gazdálkodás fokozatosan hanyatlásnak indult.
Aki korán kelt október 27-én Szaporcán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutatóközpontjában, azt ilyen csodák várták. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A víz lassan, lassan fogyni kezdett és mára ott sincs, ahol mindig is volt, ahol mindig is megtalálta a vizet a vad. Az egymást követő forró, aszályos nyarak azt hozták el az Ormánságba, hogy 250 évvel az ártéri gazdálkodás hanyatlását követően, itatni kellett a szarvast – tette hozzá Hohmann Endre, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászmestere. Rámutatott, hogy az okot a múltban kell keresni, de a megértésen túl sok lehetőségünk, megváltoztatni a korábbi döntéseket, nincs.
Jóbarátok, jószomszédok érkeznek. Az Ormánságban összetartanak az emberek, összetartanak a vadásztársaságok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Nem elégséges azonban vizet vinni az itatóba, mert az ma-holnap elfogy és ha mi nem fogunk vizet vinni, ha mi nem itatjuk a szarvast, akkor mégis ki fogja? – tette fel a kérdést az Agro Jager Newsnak Hohmann Endre. Meg kell keresni azokat a sarokpontokat, hogy víz kerüljön oda, ahol az korábban természetes úton bejárta a területet. Ez ma már nemcsak vadgazdálkodást érinti, hanem a mezőgazdaságot is szorongató kérdéskör és ki kell mondani azt is, hogy az erdőink is veszélyben vannak. Ha ma még a tölgy el is éri a vizet, de mi lesz jövőre, mi lesz tíz év múlva? Át kell gondolni, meg kell tervezni és a víznek utat kell biztosítani, hogy életben maradjon a vidék, hogy életben maradjon a szarvas.
A megnyitó előtti pillanatok: Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke a legkisebbekre is szakított időt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A trófeák átlagsúlya 10 kilogramm fölött állt meg 2024-ben. A szarvas nehezen mozdult el a víz mellől és ez egész évben jellemző volt a nagyvadra. Miközben még tíz éve ki-kijöttek s tudtuk, hogy be-beállnak egy-egy szójásba, kukoricásba, most erről szó nem lehetett, mert már augusztusban üres volt a határ. Olyan nyílt területek láttunk, mint korábban novemberi időszakokban és az erdő, a víz gyűjtötte-rejtette a szarvast.
Folyamatosan érkeznek a vendégek az ország minden tájáról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A vadásztatásban is nehéz kihívásokkal találkoztunk. A megszokott stílusban, a megszokott rendben aligha kerülhetett volna 40 bika, ide, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Ugyanis ahhoz, hogy a vendégeket eredményesen kísérhessük ebben a bőgésben, a hivatásos vadászaink mellett a tagságnak is jelentős szerep jutott, mert meg kellett figyelni, merre és milyen szarvasbikák járnak – tette hozzá Hohmann Endre vadászmester.
Példás! Ezt az agancsot egy, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság területén esett gímszarvas hullajtotta el, még 2023-ban és úgy gondolták, ha már itt hozták terítékre a tavalyi agancs is kerüljön a trófea alá! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Mészáros Kálmán, a társaság és mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy a szarvaskör elnöke kiemelte, hogy a szarvasgazdálkodás teljes egészében egy válaszút előtt áll. Régi, megszokott árak mellett a mezőgazdaság szervesen megváltozott: mind gazdálkodásában, mind pedig az időjárás okozta eleddig nem tapasztalt extrém melegek, csapadék hiányok vagy éppen özönvízszerű, napokig tartó esőkkel. Megváltozott a vadászat körüli milliő és a gasztrokultúra, a borkultúra s a vendéglátás olyan szinten alakult át, hogy összességében kell újragondolni, újratervezni azt, amit ma vadászatnak, vadászati turizmusnak nevezünk.
Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!
Koncepció kell, ki kell alakítani azt, ami mentén öt, tíz év múlva eredményeket tehetünk le az asztalra, mindezt úgy, hogy a vadászati ágazat, a vadgazdálkodásnak stabil, kiszámítható, konzekvens, ha úgy vesszünk egyértelmű irányokat adunk – jogi értelemben is. Megkerülni, elodázni már pedig ezt nem lehet és olyan szakembereknek kell leülni, akik képesek átlátni a szektort, mind horizontálisan, mind pedig vertikálisan. Egy-egy érdeket nem kiragadva, a személyeskedést félretéve, összeállítani egy olyan hosszú távú vadgazdálkodási tervet, ami megalapozza, megerősíti azt a bázist, amelyet ma itthon és a világban is úgy ismernek, hogy az ormánsági szarvas. Rendezni kell, egyértelművé kell tenni, hogy kinek, mi a feladata. Átláthatóvá kell tenni a jogszabályi környezetet, le kell ülnie az ágazatnak, ami itt, az Ormánságban, már 100 000 hektáron gyakorlatban is működik. Ehhez illeszteni kell és megkerülhetetlen az is, hogy egy működő képes gazdálkodási tervet adjunk ki, ami lehet, hogy az ország más részein nem életképes, de azt is figyelembe kell venni, hogy egyes tájak, tájegységek adottságai, mind lehetőségeiben, mind pedig a genetikai értelemben véve eltérőek és ez fokozottan igaz az Ormánságra.
Ünnepélyes megnyitó Szaporcán: balról Hohmann Endre vadászmester, Mészáros Kálmán elnök és Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Mészáros Kálmán hozzátette, hogy hazánk vadgazdálkodása rendkívül heterogén, rendkívül változatos. Ahogy sok száz éven keresztül eltért a Dráva bal partjának és jobb partjának a gazdálkodása itt, a magyar-horvát határ mentén, úgy az alapjaiban ma sem változott, de tudomásul kell venni, hogy akaratunkon kívül bizonyos dolgok -, mint az időjárás – megváltoztak, amihez embernek, állatnak a megmaradásért is változni kell. Azonban a fejlődéshez nem elégséges, hogy mennyiségében és minőségében megmaradjunk, mert akkor valójában csak a megőrzés szintjéig jutottunk el, miközben az Ormánságban, figyelve a szarvas eredményeit, ott rejtezhet egy világrekord is, amely eredmény az itt összefogott, együttgondolkodó vadásztársaságok eredménye lesz, ugyanis a szarvas nem ismeri a társaságok területhatárait.
Az ország talán legifjabb vadászkürtös hölgyei, akik a Baranya Vadászkürt Együttes csapatát erősítik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Sok feladat, sok munka vár az Ormánságban élőkre, amely elől itt senki nem akar elbújni – folytatta Mészáros Kálmán, de ahhoz, hogy ennek a nagyszabású munkának látszatja is legyen, pontos, precíz irányokra, meghatározott célokra van szükség. Ebben a munkában, egy sarokpontban mindenki máris is egyetértett s ez lesz az, ami össze fogja kötni a vadgazdákat. Ez pedig nem más, mint: a szarvas.
A trófeabemutató ünnepélyes hangulatáért a Baranya Vadászkürt Együttes felelt, akiket Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke vezetett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A jó hangulatú szaporcai találkozón reggelivel várták a vendégeket s frissen őrölt kávé mellett járhatta körbe a trófeákat mindenki, aki belépett a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Agyaki Gábor elhozta a Baranya Vadászkürt Együttest s a kis csapatban egészen kicsi lánykák is bátran fújták, a nagyok mellett, a vadászkürtöt. Jöttek Győrből, Budapestről, Debrecenből, Békéscsabáról és Szegedről is a vendégek. Messziről s ha valaki végig nézett a vendégseregen, láthatta, hogy akad itt egy másik szilárd oszlopa is a vadászatnak a szarvason kívül, ami nem más, mint a családok, a fiatalok és a gyerekek. A gyerekek, akiket a szüleik már otthon sem tudnak hagyni ilyenkor, akik már vadászkürtöt szorongatva ott állnak díszes vadászruhában, szépen vasalt ingben édesapjuk mellett, mert valaki otthon szépen, tisztán útnak indította őket. Míg van honnan elindulni, míg van hova megérkezni a vadászat után, addig lesz az Ormánságban is szarvas…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
*bikla: magyar tájszó, több rétegű női szoknya
Berregnek a kosok – a szokásosnál korábban indult a muflonok párzási időszaka. A Kőszegi-hegységben szép számú muflon él. A kiváló érzékszervekkel rendelkező, rendkívül éber állatokat azonban még a csendes megfigyelő is csak nagy szerencsével láthatja.
Fotó: Pixabay
Kerületvezető vadászunkkal eredtünk a muflonok nyomába. Tóth László arról is beszél, miért fontos, hogy a vadetetők körüli nyugalom biztosítása.
A házijuh ősének tartott muflon eredetilegTörökországban, Örményországban, Irakban és Iránban fordult elő, az újkőkorszak idején telepítették be Ciprus szigetére. A történelmi Magyarországra az 1860-as években Korzikáról telepítették be. Ma már valamennyi középhegységben megtalálható a faj. A Kőszegi-hegységben többségében a valószínűleg az osztrák grófok vadaskertjeiből szökött muflonok élnek, de hazai telepítés is volt a 70-80-as években.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
A kerületvezető vadász szerint idén a párzási időszak (üzekedés) korábban kezdődött.
A párt kereső kos búgó hangját nevezik berregésnek. A juhokért folytatott harc komoly összecsapásokkal jár: a kosok nagy távolságból, nagy sebességgel fejjel rohannak egymásnak. Az ütközés erős hanghatással jár, ez a kopogás. A bárányok húsvét körül jönnek világra.
A Szombathelyi Erdészet Zrt. által készített videó itt tekinthető meg.
Forrás: Szombathelyi Erdészet Zrt.
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Ismét egy erdőgazdaság nevével éltek vissza a tűzifacsalók
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Nemzetközi kongresszus a fenntartható szőlészetről és borászatról
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
Visszanéző (2020): Életbikám története
Beteljesült álom!
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A diplomaosztós kos
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
Életbika
Három a magyar igazság!
