Horgászat
Genetikai vizsgálatok a hatékonyabb pontytermelésért
A Debreceni Egyetem szakembereinek eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak.
A Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) kutatói a Tiszántúli régió pontyfajtáinak genetikai sokféleségét tanulmányozták. A kutatási eredményeik alapján, a biodiverzitás fenntartása érdekében az őshonos magyar pontytájfajták kiemelt figyelmet érdemelnek.
A hatékonyabb és biztonságosabb pontytermelés feltételeinek megteremtésében fontos lépés a fajban rejlő genetikai tartalékok feltérképezése. Hazánk halgazdaságaiban a pontyállományokat külön tájfajtaként tartják számon, azonban genetikai sokféleségük, valamint a földrajzilag hozzájuk legközelebb álló pontyállományokhoz való kapcsolatuk tudományos alapon nem tisztázott. Az állományok genetikai adatai hiányosak, a tájfajták nincsenek folyamatosan monitorozva – mondta el Kusza Szilvia, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ (AGBK) egyetemi tanára a hirek.unideb.hu-nak.
A kutatók vizsgálatainak célja egyebek mellett a hazánkban kiemelkedő gazdasági jelentőségű pontytájfajták anyai ágon való genetikai rokonsági fokának meghatározása, az egyes tájfajták közötti genetikai különbségek felmérése.
A kutatások során a Tiszántúli régió négy halgazdaságának, a DE MÉK Halbiológiai Laboratóriumának és a szarvasi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI) génbanki egyedeit vizsgálták mitokondriális DNS (mtDNS) markerek segítségével. A mtDNS-ek elemzésének eredményei alapján kiderült, hogy a vizsgált magyar pontytájfajták egyedi szinten jelentős géntartalékkal rendelkeznek, azonban a tájfajták között keveredés figyelhető meg. Ez a folyamat elsősorban antropogén – ember tevékenységéből eredő hatásból adódhat, amelyet a piac határoz meg – fejtette ki a kutatócsoport vezetője.
Hozzátette: a ponty világszerte hatalmas piaci keresletű élelmiszerforrás, a világ lakosságának egészséges élelmiszerekkel történő ellátása és a népesség folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír.
A vizsgálati eredményeink nagymértékben támogathatják a biztonságos, fenntartható és versenyképes termelést, mert egy esetleges hirtelen és drámai populációcsökkenés esetén referenciadatokkal szolgálhatnak a magyar pontyállományokban rejlő genetikai potenciált illetően – tette hozzá Tóth Bianka, a DE MÉK PhD-hallgatója.
Kusza Szilvia szerint a magyar pontytájfajták megőrzéséhez és kezeléséhez a genetikai állapot állandó figyelemmel kísérésére van szükség. Ennek egyik lehetősége a molekuláris genetikai információk elemzése.
Eredményeink hatással lehetnek a halgazdálkodási szakemberekre és a haltenyésztőkre, akik részt vesznek a tájfajták keresztezéseiben, tervezésében, fejlesztésében, esetleges helyreállításukban. A tudományos következtetéseink a hazai halgazdálkodás számára egyfajta kitörési lehetőséget jelenthetnek, melynek hatásai túlmutathatnak az országhatáron – összegezte az egyetemi tanár.
A kutatás eredményei a nyílt hozzáférésű, nemzetközi Aquaculture című szakfolyóiratban jelentek meg.
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0044848622002320?via%3Dihub
Forrás: Debreceni Egyetem
Horgászat
Kapitális csukát akasztottak
Bagó Róbert élete egyik legnagyobb csukáját akasztotta meg. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Bagó Róbert vagyok. Több, mint 40 éve horgászom, gyermekkori szenvedélyem. Mindig is közel állt a szívemhez a finomszerelékes horgászat. 2 évvel ezelőtt egy nagyon kedves barátom, Zsolt ismertette meg velem a rablóhalazás világát. Ezen belül a drop shot módszer tetszett meg leginkább, így, ha csak tehetem, ezzel horgászok.
2024. november 2-a fontos nap lett a horgászéletemben. 10 órakor érkeztünk a horgászhelyre, csodálatos, napsütéses, szélcsendes időben. Nem sokkal a horgászat kezdete után, sikerült fognom egy 35 centis kősüllőt, majd egy szebb sügér akadt a horgomra. Kis pihenőt adtak a csatorna halai. A következő dobásnál olyan érzés volt, mintha elakadt volna a szerelék, kb. 30 méterre a parttól. Ahogy megrántottam, iszonyatos erővel megindult, a fékem egyfolytában szólt. Ekkor már tudtam, hogy óriási halat akasztottam. 35 percig egyfolytában ment, amire a part közelébe tudtam húzni. De még ekkor sem tudtam, hogy mi dolgoztatott meg ennyire. Zsolt, a merítőszákkal, tettre készen állt mellettem.
A parttól egy méterre mutatta meg magát. Ebben a pillanatban Zsolt gyorsan meg is szákolta. Másodpercekig csak néztük a hatalmas halat, nem tudtunk megszólalni sem. Életünkben egyikünk sem látott még ekkora csukát! Miután megmértük, számszerűen is bebizonyosodott, hogy hatalmas:1 méternél is nagyobb, 15 kiló! Zsolt 30 éve perget, de ilyen óriási halat még ő sem látott. Azt én is éreztem, hogy nagy lesz, de hogy ilyen különleges, hatalmas lesz, arra nem is gondoltam. Egyből feltűnt az óriási hasa, tapintásra éreztem, hogy tele van hallal. Természetesen meg sem fordult a fejemben, hogy elviszem. Ebben a világban, aki a vízben megél több évtizedet, az megérdemli, hogy éljen. Remélem még sok horgásznak ad örömet és visszaengedik.
A felszerelés, amivel megfogtam: Shimano stradic pergetőbot 15-50 grammos, orsó Shimano stradic 4000-es, 12-es fonott zsinór, 22-es fluorokarbon előke, 15 grammos végólom, vörösszínű 5 centis gumihal.
Kívánom, hogy ti is átélhessétek egyszer ezt a csodálatos élményt!
Írta és fényképezte: Bagó Róbert
Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Spanyol és francia rendőrök közösen csaptak le nemzetközi csempészhálózatok csoportjaira, és lefoglaltak 5 tonna üvegangolnát, melynek feketepiaci értéke meghaladja a 30 millió eurót. Az európai angolnák fiatal példányainak kilójáért már 7 ezer eurót is megadnak ázsiai tenyésztők, és ennél jóval többet a vendéglők.
A biológusok már a 80-as években megkongatták a vészharangot, hogy a folyók túlhalászása, szennyezése, savasodása és vízerőművek létesítése miatt végveszélybe került az európai angolna, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2009-ben vett fel a kihalással fenyegetett fajok listájára. Azóta sok országban kvótákkal védik a halászatát, és 2010-ben az Európai Unió tagállamaiban betiltották az exportját, amitől még magasabbra szökött a feketepiaci ára. Ázsia keleti és délkeleti felén az angolnatenyésztők ma már 7 ezer eurót, azaz több mint 2,8 millió forintot is megadnak egyetlen kiló európai üvegangolnáért. A vendéglők ennek a többszörösét fizetik nekik a vágykeltőként is számontartott hal kifejlett példányaiért, melyek nyersen, főleg szusiként feldolgozott változata a luxusvendéglők egyik legnépszerűbb és legdrágább előétele.
Több bűnözői hálózat is specializálódott európai angolnák Ázsiába, főleg Kínába csempészésére. Ezek között kis csoportok is vannak, de egyvalamiben mindannyian megegyeznek: bőröndökbe rejtve viszik ki a vén kontinensről a faj fiatal, apró méretű képviselőit, az úgynevezett üvegangolnákat. A nagyobb bűnszervezetek tagjai Európából először Afrikába – jellemzően Mauritániába és Szenegálba – csempészik az üvegangolnákat, és onnan repülnek velük Ázsiába, mert a nouakchotti és a dakari nemzetközi repülőtéren kevésbé kell a lebukástól tartaniuk. Egy ilyen bőröndbe, vízzel teli műanyag zacskókba átlagosan 30 kiló üvegangolnát pakolnak, ami azt is jelenti, hogy egy ilyen halcsempészkoffer 200 ezer eurót, azaz 80 millió forintot is érhet. A tenyésztők nyereségkulcsa hozzávetőleg tízszeres, mert egyetlen kilogramm üvegangolna kb. 3000 példánynak felel meg.
Ígéretesnek tűnik a faj megmentésére szakosodott biológusok indukált ivarérési eljárása, de a bűnözői körök továbbra is az angolnákhoz alkalmazkodnak, amelyek az Atlanti-óceán nyugati felén, az áramlatokkal szegélyezett Sargasso-tenger 200–500 méteres mélységében ikráznak. Onnan a lárvák legnagyobb tömege a Golf-áramlattal sodródik Délnyugat-Európa, onnan pedig a Földközi-tenger partvidékére, ahonnan folyótorkolatokon úsznak fel édesvizekbe. Akkor is halásszák őket, amikor ezeken a folyókon visszatérnek a tengerbe, és a zughalászat elleni küzdelmet nehezíti, hogy a csempészek jellemzően középkori módszert alkalmaznak: a halászok csónakkal viszik ki a fogást a partszakasz járművel megközelíthetetlen részére, ahol a bűnözők szamárhátra pakolva, úttalan utakon szállítják zsákmányukat a járművükhöz.
A 2010-es exporttilalom óta az Europol hangolja össze az angolnázó bűnszervezetek elleni küzdelmet, amely 2017-ben az Interpol belépésével szintet lépett. Nemzetközi együttműködés körvonalazódott, amelyben ma már több mint 30 állam vesz részt. Azóta világszerte 85 tonna európai angolnát foglaltak le, és 850 ember ellen indult büntetőeljárás, de továbbra is a spanyol és a francia rendőrök vannak a küzdelem frontvonalában. Nemrég hatalmas sikerről számoltak be, összehangolt rajtaütések során 5 tonna üvegangolnát foglaltak le, majd szakemberek bevonásával folyótorkolatok közelében engedtek vissza természetes élőhelyükre. Feketepiaci áron számolva ezzel 30 millió eurós, azaz 12 milliárd forintos illegális bevételtől estek el a bűnszervezetek. A szél-, illetve vízimalomharc folytatódik, amelyet tovább nehezít az éghajlatváltozás. Becslések szerint a 21. században legalább 75 százalékkal csökkent az európai angolna egyedszáma, miközben ázsiai vendéglőkben a mai napon is rengeteg példánya kerül tányérra.
Forrás: Rendőrség