Horgászat
Genetikai vizsgálatok a hatékonyabb pontytermelésért
A Debreceni Egyetem szakembereinek eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak.
A Debreceni Egyetem szakemberei őshonos pontytájfajtáit vizsgáltak. Az eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)
A Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) kutatói a Tiszántúli régió pontyfajtáinak genetikai sokféleségét tanulmányozták. A kutatási eredményeik alapján, a biodiverzitás fenntartása érdekében az őshonos magyar pontytájfajták kiemelt figyelmet érdemelnek.
A hatékonyabb és biztonságosabb pontytermelés feltételeinek megteremtésében fontos lépés a fajban rejlő genetikai tartalékok feltérképezése. Hazánk halgazdaságaiban a pontyállományokat külön tájfajtaként tartják számon, azonban genetikai sokféleségük, valamint a földrajzilag hozzájuk legközelebb álló pontyállományokhoz való kapcsolatuk tudományos alapon nem tisztázott. Az állományok genetikai adatai hiányosak, a tájfajták nincsenek folyamatosan monitorozva – mondta el Kusza Szilvia, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ (AGBK) egyetemi tanára a hirek.unideb.hu-nak.
A kutatók vizsgálatainak célja egyebek mellett a hazánkban kiemelkedő gazdasági jelentőségű pontytájfajták anyai ágon való genetikai rokonsági fokának meghatározása, az egyes tájfajták közötti genetikai különbségek felmérése.
Kép: Debreceni Egyetem
A kutatások során a Tiszántúli régió négy halgazdaságának, a DE MÉK Halbiológiai Laboratóriumának és a szarvasi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI) génbanki egyedeit vizsgálták mitokondriális DNS (mtDNS) markerek segítségével. A mtDNS-ek elemzésének eredményei alapján kiderült, hogy a vizsgált magyar pontytájfajták egyedi szinten jelentős géntartalékkal rendelkeznek, azonban a tájfajták között keveredés figyelhető meg. Ez a folyamat elsősorban antropogén – ember tevékenységéből eredő hatásból adódhat, amelyet a piac határoz meg – fejtette ki a kutatócsoport vezetője.
Hozzátette: a ponty világszerte hatalmas piaci keresletű élelmiszerforrás, a világ lakosságának egészséges élelmiszerekkel történő ellátása és a népesség folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír.
A vizsgálati eredményeink nagymértékben támogathatják a biztonságos, fenntartható és versenyképes termelést, mert egy esetleges hirtelen és drámai populációcsökkenés esetén referenciadatokkal szolgálhatnak a magyar pontyállományokban rejlő genetikai potenciált illetően – tette hozzá Tóth Bianka, a DE MÉK PhD-hallgatója.
Kusza Szilvia szerint a magyar pontytájfajták megőrzéséhez és kezeléséhez a genetikai állapot állandó figyelemmel kísérésére van szükség. Ennek egyik lehetősége a molekuláris genetikai információk elemzése.
Eredményeink hatással lehetnek a halgazdálkodási szakemberekre és a haltenyésztőkre, akik részt vesznek a tájfajták keresztezéseiben, tervezésében, fejlesztésében, esetleges helyreállításukban. A tudományos következtetéseink a hazai halgazdálkodás számára egyfajta kitörési lehetőséget jelenthetnek, melynek hatásai túlmutathatnak az országhatáron – összegezte az egyetemi tanár.
A kutatás eredményei a nyílt hozzáférésű, nemzetközi Aquaculture című szakfolyóiratban jelentek meg.
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0044848622002320?via%3Dihub
Forrás: Debreceni Egyetem
Horgászat
Horgászhelyeket takarítottak a Fekete-, és a Kettős-Körös mentén



Forrás:
Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Horgászat
KITEKINTŐ: Horgásztúra a Manto Sipi Első Nemzet földjén
Horgászat Észak-Manitoba távoli vidékein:
Szeretném az elején felhívni az olvasók figyelmét, hogy az „indián” elnevezés nem éppen népszerű az amerikai és kanadai őslakosok körében. Az „első nemzet” (First Nation) kifejezés sokkal inkább elfogadott.
Több kanadai területen és provinciában is volt szerencsém horgászni a vadon szavára hallgatva, Manitoba azonban valahogy kimaradt. Ezt pótoltam be egy túrával a Manto Sipi Első Nemzet horgásztanyáján, Észak-Manitoba távoli vidékén. Az Első Nemzet a nagyobb Cree törzshöz tartozik, ezen belül pedig a közel 700 fős Manto Sipi közösséghez, akik a God’s River (Istenek folyója) nevű településen élnek, a God’s Lake (Istenek tava) partján. A tó kétszer akkora, mint a Balaton, és a folyó, amely a tanya mellett ömlik ki belőle, egészen a Hudson-öbölig halad, ahol végül eléri az Atlanti-óceánt.

Fotó: Tóth Zoltán – Agro Jager News
A településen az alkohol tiltott, viszont vadászatra szinte minden házban van puska. A tanyára Winnipegből, a tartomány fővárosából közel kétórás repülőút vezet, ahol – megjegyzem – sok magyar emlék is található. Napi több repülőjárat is kiszolgálja a települést.
A horgásztanya teljes ellátást és helyi vezetőt biztosít csónakkal, az ide látogató horgászok számára. Természetesen a távoli kanadai vizeken a horgászat kiváló. Én elsősorban a tavi pisztrángot céloztam meg, de süllőket és csukákat is fogtam. A tavi pisztráng szezonális életmódja miatt érdemes figyelni a vízhőmérsékletet: ha az eléri az 5-6 Celsius-fokot, akkor az alsóbb rétegekben tartózkodnak, míg ősszel, amikor ismét lehűl a víz, nagy csapatokban ívnak a partközelben.
Első utamat több is követte, és megtisztelő volt, hogy Chicagóban és Green Bayben (Wisconsin) horgász- és vadászexpókon képviselhettem a Manto Sipi Első Nemzetet.
Természetesen, ha a régi székesfehérvári vizeken járok, továbbra is úgy horgászom, ahogyan felnőttem: pontyozva, kárászozva, miközben hallgatom a vadon szavát, ami már nagyon fiatalon megfogott.
Ha valakit érdekel ez a terület, szívesen megosztom tapasztalataimat – honfitársi horgász alapon – a szerkesztőségen keresztül.
Írta és fényképezte: Tóth Zoltán
Horgászni szeretne Kanadában?
Keresse bizalommal Pálfai Gábort!
Van egy jó horgász-, vadásztörténete, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Elöljáróban engedjétek meg, hogy bemutassak nektek egy hihetetlenül leleményes megoldást, amely esetleg titeket is érdekelhet!
A napokban egy twisterekkel horgászó pergetővel váltottam pár szót, aki egy számomra új megoldást mutatott – gyárilag így kialakított változatot –, amellyel elkerüli, hogy műcsalija beakadjon a meder növényei közé. A horgász saját bevallása szerint ezzel a twisterrel szinte 1-2 százalékra tudja csökkenteni a leakadás veszélyét.

Fotó: Varga Szilárd – Agro Jager News
A rafináltsága a gumi kialakításában rejlik. Ugyanis a gumi hátoldalán található egy plusz plasztikcső – vagy nyúlvány, ha úgy tetszik –, amelybe bele tudjuk vezetni a jighorog spiccét. A cső által pedig elkerülhető, hogy a műcsali beakadjon a vízmeder különböző növényeibe.
Rendkívül praktikus megoldásnak tartom, és szerintem kifejezetten hasznos kis trükk, amelynek köszönhetően az akadósabb terepen is relatíve biztonságosan horgászhatunk. A horgász elmondása szerint, amikor a hal ráharap, a horog hegye zavartalanul fog a hal szájába akadni, és a plasztik kialakítása miatt, a nyúlvány nem befolyásolja az akadás sikerességét!

Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing – Agro Jager News
Az akadóban megbújó csukák és süllők így sokkal könnyebben válnak “meghorgászhatóvá”! Remélem, segítségetekre lehettem ezzel a kis praktika megosztásával!
Görbüljön mindenkinek!
Írta és fényképezte: Varga Szilárd – Absolute Fishing
Érdekel a pergetés világa? Csatlakozz te is az Absulte Fishing közösségéhez!