Mezőgazdaság
Fordulat előtt az európai mezőgazdaság?
Az Európai Unió az utóbbi években számos növényvédőszer-hatóanyagot ítélt kivonásra, és jelenleg is több hatóanyag szerepel azon a listán, amelyek engedélyének a megújítása kérdéses – tájékoztatott a Világgazdaság.
Az Európai Unió az utóbbi években számos növényvédőszer-hatóanyagot ítélt kivonásra, és jelenleg is több hatóanyag szerepel azon a listán, amelyek engedélyének a megújítása kérdéses – tájékoztatott a Világgazdaság.
A téma aktualitását az adja, hogy október 22‑én a brüsszeli Növényekkel, Állatokkal, Élelmiszerrel és Takarmánnyal Foglalkozó Állandó Bizottság (SCOPAFF) olyan kulcsfontosságú hatóanyagok engedélyével kapcsolatban tervez szavazást, mint a magyar agráripar által az elmúlt évtizedekben használt gombaölő szer, a többi között a peronoszpóra ellen is kiváló hatékonyságot nyújtó mankoceb.
A hatóanyagok sorsát az évek alatt elvégzett számtalan teszt és az azokból gyűjtött ismeretek határozzák meg. A növényvédő szerek kivonásában a fő szempont a környezeti és emberi egészségi kockázatok minimalizálása, ami elvitathatatlanul a Föld és lakóinak első számú érdeke. Ám a kép korántsem olyan fekete-fehér, mint amilyennek elsőre tűnik, óriási károkat okozhat, ha a növényvédő szerek fölött túl korán törünk pálcát.
Ahhoz, hogy megértsük a helyzet összetettségét, jobban meg kell ismernünk a teljes agrárágazat, azon belül is a növényvédő szerek piacát és működését, valamint az EU értékeit és aktuális céljait.
Szemléletváltás az EU-ban
Abban a teljes ágazat egyetért, hogy az emberi egészségre és a környezetre bizonyítottan és fokozottan ártalmas anyagok használatát nem szabad engedélyezni, az indokolatlanul nagy kockázatot hordozó hatóanyagok visszavonásának létjogosultságát nem lehet megkérdőjelezni.
Ez alapvetés, az ezt alátámasztó tudományos eredmények alapján született visszavonási döntések vitathatatlanok. Azonban az unió felelős szervei a növényvédőszer-hatóanyagok vizsgálata során a korábbi veszélyalapú értékelésről a kockázatalapú értékelésre tértek át. Ennek eredményeként egy hatóanyagról már akkor kimondják az ítéletet, amikor még csak a használattal járó, sok esetben nagyon esetleges kockázatokra derül fény. Ráadásul a hatóanyagok kivonásának üteme is érzékelhetően felgyorsult, ez pedig több szempontból is problematikus, főleg, ha nehezen helyettesíthető vegyületről van szó. Az ilyen hatóanyagok esetében, ha – ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni – nem indokolatlanul kockázatos a használatuk, bizonyosan jobb megoldás lenne, ha csak akkor vonnák ki őket, ha már van olyan új megoldás, amelyet legalább a régivel megközelítőleg azonos hatékonyság és gazdaságosság mellett lehet használni. Egyelőre azonban nem efelé tartunk.
Bizonytalan jövő, óriási befektetés
Az új EU-s szemlélet magával hozta, hogy a hatóanyagok kivonásának üteme az agrárszektor számára lekövethetetlenül felgyorsult, veszélybe sodorva ezzel számos ágazati szereplőt. A fejlesztők kétszer is meggondolják, hogy belevágjanak-e új hatóanyagok előállításába, amely akár tíz-tizenkét évet és euró-százmilliókat felemésztő folyamat lehet az alapos vizsgálatok, elemzések és kísérletek miatt. A piac érthetően nem akar ennyi időt, energiát és pénzt ölni valamibe, amiről aztán néhány éven belül kiderülhet, hogy mégsem felel meg a szigorú szempontoknak, és ki kell vonni a forgalomból. Tehát az új EU-s gyakorlat minimális kockázatvállalásra sarkallja az ágazatot, és a bizonytalanság miatt sok esetben a helyettesítő szerek érkezése a nagyon távoli jövőbe tolódik.
Termelői szemmel nézve minden egyes kivont hatóanyag egy fegyver elvesztését jelenti a károsítók elleni küzdelemben. Mint ahogy korábban írtam, a kivonásokkal önmagában még nem lenne baj, ha a kivont hatóanyagok helyett azonnal kellően hatékony és gazdaságos megoldásokat kaphatnánk. De sajnálatos módon nem ez a tendencia, az alternatív technológiák pedig egyelőre csak ritkán tudják megteremteni azt a biztonságot, amely egy termelővállalkozás rentábilis működéséhez szükséges, úgy, hogy az előállított termék ára a fogyasztók számára is elfogadható maradjon.
Következmények
A hatóanyagok kivonásának egyik legdrasztikusabb következménye, hogy vannak olyan növényvédelmi problémák, amelyekre nincs engedélyezett megoldás. Ez lenne a helyzet a mankoceb kivezetésével: a hazai borászati ágazat nagy része kerülne szinte lehetetlen helyzetbe, hiszen a szer számos olyan új típusú invazív szőlőbetegség ellen véd, amely ellen nincs más hatékony megoldás.
További negatív következménye a növényvédelmi eszköztár szűkülésének, hogy az engedélyezett készítmények hatásmechanizmusa gyakran azonos, ami a rezisztencia kialakulásának veszélyét rejti magában.
A legrosszabb forgatókönyv pedig a fekete vagy a szürke technológiák alkalmazásának elterjedése. Fontos látni, hogy ez nem üres fenyegetés: ha nincs megfelelő legálisan alkalmazható védelem, és a több évtizedes befektetés kerül veszélybe egy nem vagy csak nagyon nehezen helyettesíthető hatóanyag kivezetése miatt, mint például a mankoceb, borítékolható, hogy a tiltólistára került készítménynél károsabb megoldások kezdenek elszaporodni.
Összességében elmondható, hogy a jól bevált növényvédő szerek elhamarkodott kivezetése össztársadalmi szinten súlyos károkat okozhat, és egy ideológiai döntés az agrárágazat szereplőinek jókora részét kényszerítheti lehetetlen helyzetbe, aminek természetesen a végfogyasztók is meginnák a levét. Reméljük, hogy október 22-én nem esnek ennek a rossz gyakorlatnak áldozatául az agrártársadalom számára meghatározó fontosságú szerek.
Forrás: Világgazdaság
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK