Augusztus havát írtuk, de még mindig gyönyörű az idő, igazi nyár volt. Abban az esztendőben még augusztusban is őriztük a kukoricát, hiszen az ott élő nagyvad...
Az alábbi történetben nem különösen nagy bikáról vagy hatalmas kanról lesz szó, hanem egy kis süldőcskéről, amely kaland azonban minden bizonnyal életem egyik legemlékezetesebb disznós élménye...
Bután indult a hónap… Hó és hideg, megfelelő hangulatról szó sem volt. Disznóhajtás! Ahhoz igen… Már elsején hajnalban kint voltunk! Nem vártunk mi madarat, de az ördög...
Visszanéző (2002): A bátaszéki barkás suta
… hogy túl vagy már mindenen. Ezt vallja Varga Gyula „BÁCSI” is, aki igazi „ÖREG” vadász, amit nem csak 73 éve miatt mondanak rá. Most is...
IRODALMI PÁLYÁZAT 2004 – Lehetetlen! – mondta a mérnök, és megsimogatta ölében a kutya fejét. – Ennyi idő után Betyár képtelen rá. Nevének említésére a kutya...
Erős, kínzó fejfájással ébredtem a kérlelhetetlen vekker utálatos hangjára. Már annyiszor, mint most is megfogadtam, hogy lecserélem valami csendesebb jószágra, de akkor meg csöröghet ugyan, én...
Az író, mezőgazdasági szakíró, apja iskolamester volt, egyik őse a francia forradalom menekültje, dédnagybátyja Damjanich János, az 1848-as tábornok, aradi vértanú.
Ülök a magaslesen. Jól berendezkedtem. Pokróc, termosz forró teával, távcső kéznél, a puskám a sarokba támasztva. Gyönyörű, holdvilágos éjszaka van. A domb túloldaláról, a falu felől...
Városi gyerekként gyakran kint töltöttük az iskolai szüneteket apai nagybátyámnál, a Kiskunsági tanyavilág egyik békés zugában, – megnyugtató messzeségben minden városi civilizációtól (villanyáram nélkül), távol a...