Keressen minket

Tudomány

A Tel-Avivi Egyetem kutatói megállapították a növények növekedési mechanizmusát

Közzétéve:

0

Egy új, tel-avivi egyetemi (TAU) tanulmány megállapítja, hogy a kalcium, az auxin növényi hormon és a kalciumot megkötő fehérje egyedülálló mechanizmusa felelős a növény növekedésének szabályozásáért. “A növények fejlődési plaszticitásának alapját képező mechanizmusok meghatározása alapvető fontosságú a mezőgazdasági innováció szempontjából” – magyarázta Shaul Yalovsky professzor. A kutatók szerint a kalciumhoz kötődő fehérje szabályozza az auxinválaszokat és a kalciumszintet is, létrehozva egy felületet, amely meghatározza a növények növekedését.

1. kép: Prof. Dr. Shaul Yalovsky

A Tel-Avivi Egyetem (TAU) George S. Wise Élettudományi Karáról Shaul Yalovsky vezette a kutatást, amelyet a PLOS Biology-ban július 11-én publikáltak. A kutatásban részt vett Ora Hazak, Elad Mamon és munkatársai és az egyetem végzős hallgatói is bekapcsolódhattak. A növények növekedési mechanizmusát meghatározó projektben fontos szerepet kapott még a TAU Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszékéről Joel Hirsch, továbbá professzor Jörg Kudla, a Münsteri Egyetemről, illetve Mark Estelle, a San Diego-i Kaliforniai Egyetemről.

 

2. kép: Dr. Joel Hirsch

A környezeti feltételek nagy szerepet játszanak a növény növekedésének kialakításában, különös tekintettel többek között a fényre, a páratartalomra, az aszályra és a sótartalomra. Ugyanakkor rejtély maradt az a folyamat, amellyel a növények integrálják a környezeti jeleket, és a génjeikbe kódolt fejlődési folyamatokat.

“A mezőgazdasági innováció szempontjából elengedhetetlen a növények fejlődési plaszticitásának alapjául szolgáló mechanizmusok meghatározása” – magyarázta Yalovsky. “Több évtizeden keresztül azt hitték, hogy a kalcium és az auxin kapcsolatba lépnek egy növény fejlődése során, de az “áthallás “alapjául szolgáló pontos mechanizmusok nem voltak tisztázottak.

4. kép: Dr. Jörg Kudla

“Felfedeztük, hogy az auxin a CMI1 elnevezésű kötőfehérjén keresztül kommunikál a kalciummal. Úgy gondoljuk, hogy kutatásaink hosszú távú alkalmazásokat fognak nyújtani a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági szakértők számára, akik képesek lesznek ezt az információt felhasználni ahhoz, hogy a növények jövőbeli generációit a szélsőséges környezeti feltételekhez igazítsák. mint például a magas hőmérsékletek, az aszály és a talaj magas sótartalma. ”

Az auxin hormonszintjei határozzák meg a növényi levelek fejlődési helyét, valamint azt, hogy a gyökerek hogyan alakulnak ki, és meghatározzák a növény ágainak számát. A kalcium befolyásolja a növény válaszát olyan jelekre, mint a magas, vagy alacsony hőmérséklet, az érintés és a talaj sóssága és az auxin szint.

5. kép: Dr. Mark Estelle

“Kutatásunk előtt nem volt világos, hogy a kalcium és az auxin milyen kölcsönhatásban volt egymással” – tette hozzá Yalovsky. “Most már tudjuk, hogy ha magas az auxin szint, akkor az újonnan felfedezett CMI1 fehérje szintje is magas. Felfedeztük, hogy ez a protein szabályozza az auxin válaszokat és a kalcium szintjét, és kötődik a kalciumhoz.”

Az auxinra adott válasz vagy nagyon gyors, vagy nagyon lassú. A lassabb válaszok órák és napok alatt zajlanak, és bizonyos génútvonalaktól függenek, míg a gyors válaszok csak percekig tartanak, és a CMI lehetővé teszik, amely a kalciumtól függ.

“Nagyon széles-körű eszközöket és megközelítéseket használtunk, amelyek lehetővé tették az elemzések elvégzését az egész növény szintjétől kezdve egészen a szövet és a sejtek szintjéig, végül a molekulák szintjéig” – fejezte be Yalovsky. “A következő lépés az a sejtkomponens azonosítása, amely kölcsönhatásba lép a felfedezett fehérjével.”

 

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely PhD

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
https://www.jpost.com/HEALTH-SCIENCE/TAU-researchers-find-mechanism-that-regulates-plant-growth-603124 

Képek forrása:

  1. kép: https://twitter.com/shaulyalovsky
  2. kép: https://en-lifesci.tau.ac.il/faculty_pages?id=46
  3. kép: https://en-lifesci.tau.ac.il/undergrad_programs
  4. kép: https://en.qantara.de/content/german-israeli-palestinian-research-co-operation-science-in-the-shadow-of-war
  5. kép: https://labs.biology.ucsd.edu/estelle/labmembers.html
0

Tudomány

Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák

+1

A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben

+1

Published

on

+1

Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról

A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is.  A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.

Fotó: Ynetnews

Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.

Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.

A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.

Fotó: Ynetnews

A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.

Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.

A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.

Forrás: Ynetnews

+1
Tovább olvasom

Tudomány

A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.

0

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.

0

Published

on

0

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.

Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.

Bakonyerdő Zrt.

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

+1

Published

on

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

+1
Tovább olvasom