Tudomány
Kitekintés: Óriási siker a lencsenemesítésben
A világszínvonalú kutatás célja az volt, hogy jobb lencse fajták legyenek nemesítve. A Saskatchewan Egyetem és az izraeli NRGene világ vezető genomikus nagyvállalat közötti partnerségnek köszönhetően sikeresen szekvenálták két vad lencse genomot – a legnagyobb hüvelyes genomot, amelyet valaha összeállítottak a Világon.
A világszínvonalú kutatás célja az volt, hogy jobb lencsefajtákat nemesítsenek ki. A Saskatchewan Egyetem és az izraeli NRGene világ élvonalában levő genomikus nagyvállalat közötti partnerségnek köszönhetően sikeresen szekvenálták két vadlencse genomot – a legnagyobb hüvelyes genomot, amelyet valaha összeállítottak a Világon.
A kanadai kutatási eredmények az egész Föld lakosságára nézve rendkívül pozitív hír. A genom szekvenálást a többi haszonnövénnyel is elkezdték, a kutatások csöndben napról napra folynak. (Kép: Pixabay)
Nagyrészt a növénynemesítés terén elért eredményeknek köszönhetően, Kanada a világ vezető lencse-exportőrévé vált. Több millió tonna lencsét szállít Indiába, Pakisztánba és Bangladesbe, ahol ez a növényi alapú fehérje kritikus élelmiszer-forrásként szolgál az ott élő embereknek.
Kirstin Bett és Bert Vandenberg tudósok a Saskatchewani Egyetemen munka közben a lencsével (Kép: news.usask.ca)
A kutatási összeg összesen 7,9 millió kanadai dollár volt. A genom alkalmazása az innováció terén a lencsegazdaságban (AGILE) – nevű projektet Kirstin Bett és Bert Vandenberg tudósok vezetik a Saskatchewan Egyetemről. Az NRGene-nevű cég genom elemzési technológiájának segítségével a kutatás várhatóan lehetővé teszi a lencsetermesztés minőség javítását célzó jövőbeli növénynemesítési erőfeszítéseket.
Az NRGene technológiája drámaian felgyorsította kutatásainkat, amelynek célja a lencse háziasításának és adaptálásának megvilágítása – mondta el Bett Kirstin, kanadai kutató.
A vadon élő rokon lencsefajták előnyös tulajdonságainak azonosításával és a háziasított lencse genomjába történő integrálásával jobb lencsefajtákat nemesíthetünk ki. Ilyen tulajdonságok például a nagyobb vigor(életerő), az ellenálló képesség, vagy a nagyobb termésképzés. A fenntartható lencsetermesztés fontos szerepet játszik a Földön, mivel ökológiai szempontból megfelelő fehérjeforrás. Emellett a lencse rendkívül tápláló.
Kristin Bett professzor csoportja egy nemzetközi lencse genom szekvenálási kezdeményezésnek a vezetője. Ennek eredményeként kiadásra került egy kanadai nemesített lencse faj referencia genomja ( ami teljes genom szekvencia jelent).
A vadon élő fajtákból származó további genominformációnak köszönhetően, a kutatók sokkal szélesebb képet kaptak a génekről és azok tulajdonságokról. A kutatások alapján a lencsék további termesztése változó éghajlati körülmények között is biztosított lehet a jövőben. Megjegyezte, hogy az elmúlt időszakig a nemesítők csak kisléptékű részeket tudtak megfejteni a csíraplazmából. Az eddigi gyakorlat akadályozta a kanadai termelők azon képességét, hogy kielégítsék a növekvő globális lencsekeresletet.
A projekt célja, vadlencse genomokra összpontosítva, a genetikai sokféleség nagypontosságú megismerése és a lencse termesztési idejének a felgyorsítása. A nemesítők ezáltal gyorsabban hozzáférhetnek a jobb lencsefajtákhoz.
A Saskatchewani Egyetem Növénytermesztési Kutató Központja (CDC) amely eddig 400 kereskedelmi növényfajtát fejlesztett ki. Az NRGene céggel együttműködve számos, a Földön termesztésbe vont növény, szekvenálásán dolgozik közösen.
A növényi genomkutatásoknak hatalmas előrelépést jelentett a vad tönkebúza (T. dicoccoides) genomszekvenciájának publikása, amelyet az NRGene-nevű cég technológiája és Saskatchewani tudósok bevonásával valósulhatott meg. A vad tönkebúza a világ összes háziasított búzájának vad formája. A kutatási eredményeiket 2017. júliusában publikálták a Science-nevű tudományos folyóiratban.
Gil Ronen, az NRGene vezérigazgatója (Kép: genomics.pharmatechoutlook.com)
Az ezen innovatív kutatás során szerzett ismeretek várhatóan azonnali hatással lesznek a világ élelmiszer-ellátására, mivel a Saskatchewani Egyetem Növénytermesztési Kutató Központjainak tudósai közvetlenül alkalmazzák a megismert genom szekventálás eredményeit kiváló fajták tenyésztésére, amelyet több millió hektáron termesztenek.
Az NRGene adatai biztosítják a kevesebb erőforrás felhasználásával előállított vetőmagokat, magasabb hozammal. Partnereink a Saskatchewani Egyetemen céltudatosan törekednek azon lényegi tulajdonságok azonosítására, amelyek a világot tápláló növények genetikáját erősítik – mondta Gil Ronen, az NRGene vezérigazgatója. Bízunk benne, hogy folyamatos partnerkapcsolatunkkal a kanadaiakkal csökkenthetik a világ éhínségét azáltal, hogy jobb és táplálóbb növényeket állítunk elő.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Forrás: usask.ca
Tudomány
Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák
A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben
Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról
A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is. A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.
Fotó: Ynetnews
Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.
Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.
A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.
Fotó: Ynetnews
A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.
Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.
A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.
Forrás: Ynetnews
Tudomány
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.
Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak
KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával
Újból együtt, Sümegen
Egy valóságos madártani kincs került elő a Korom-sziget takarítása közben
NÉBIH: Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra
AM: Új lehetőség a gazdálkodók számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása
KITEKINTŐ: Dúvadhajtás Szerbiában – GALÉRIÁVAL
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
KITEKINTŐ: Farkasok dúlják Kelet-Szerbiát
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian