Tudomány
Kitekintés: Óriási siker a lencsenemesítésben
A világszínvonalú kutatás célja az volt, hogy jobb lencse fajták legyenek nemesítve. A Saskatchewan Egyetem és az izraeli NRGene világ vezető genomikus nagyvállalat közötti partnerségnek köszönhetően sikeresen szekvenálták két vad lencse genomot – a legnagyobb hüvelyes genomot, amelyet valaha összeállítottak a Világon.
A világszínvonalú kutatás célja az volt, hogy jobb lencsefajtákat nemesítsenek ki. A Saskatchewan Egyetem és az izraeli NRGene világ élvonalában levő genomikus nagyvállalat közötti partnerségnek köszönhetően sikeresen szekvenálták két vadlencse genomot – a legnagyobb hüvelyes genomot, amelyet valaha összeállítottak a Világon.
Nagyrészt a növénynemesítés terén elért eredményeknek köszönhetően, Kanada a világ vezető lencse-exportőrévé vált. Több millió tonna lencsét szállít Indiába, Pakisztánba és Bangladesbe, ahol ez a növényi alapú fehérje kritikus élelmiszer-forrásként szolgál az ott élő embereknek.
A kutatási összeg összesen 7,9 millió kanadai dollár volt. A genom alkalmazása az innováció terén a lencsegazdaságban (AGILE) – nevű projektet Kirstin Bett és Bert Vandenberg tudósok vezetik a Saskatchewan Egyetemről. Az NRGene-nevű cég genom elemzési technológiájának segítségével a kutatás várhatóan lehetővé teszi a lencsetermesztés minőség javítását célzó jövőbeli növénynemesítési erőfeszítéseket.
Az NRGene technológiája drámaian felgyorsította kutatásainkat, amelynek célja a lencse háziasításának és adaptálásának megvilágítása – mondta el Bett Kirstin, kanadai kutató.
A vadon élő rokon lencsefajták előnyös tulajdonságainak azonosításával és a háziasított lencse genomjába történő integrálásával jobb lencsefajtákat nemesíthetünk ki. Ilyen tulajdonságok például a nagyobb vigor(életerő), az ellenálló képesség, vagy a nagyobb termésképzés. A fenntartható lencsetermesztés fontos szerepet játszik a Földön, mivel ökológiai szempontból megfelelő fehérjeforrás. Emellett a lencse rendkívül tápláló.
Kristin Bett professzor csoportja egy nemzetközi lencse genom szekvenálási kezdeményezésnek a vezetője. Ennek eredményeként kiadásra került egy kanadai nemesített lencse faj referencia genomja ( ami teljes genom szekvencia jelent).
A vadon élő fajtákból származó további genominformációnak köszönhetően, a kutatók sokkal szélesebb képet kaptak a génekről és azok tulajdonságokról. A kutatások alapján a lencsék további termesztése változó éghajlati körülmények között is biztosított lehet a jövőben. Megjegyezte, hogy az elmúlt időszakig a nemesítők csak kisléptékű részeket tudtak megfejteni a csíraplazmából. Az eddigi gyakorlat akadályozta a kanadai termelők azon képességét, hogy kielégítsék a növekvő globális lencsekeresletet.
A projekt célja, vadlencse genomokra összpontosítva, a genetikai sokféleség nagypontosságú megismerése és a lencse termesztési idejének a felgyorsítása. A nemesítők ezáltal gyorsabban hozzáférhetnek a jobb lencsefajtákhoz.
A Saskatchewani Egyetem Növénytermesztési Kutató Központja (CDC) amely eddig 400 kereskedelmi növényfajtát fejlesztett ki. Az NRGene céggel együttműködve számos, a Földön termesztésbe vont növény, szekvenálásán dolgozik közösen.
A növényi genomkutatásoknak hatalmas előrelépést jelentett a vad tönkebúza (T. dicoccoides) genomszekvenciájának publikása, amelyet az NRGene-nevű cég technológiája és Saskatchewani tudósok bevonásával valósulhatott meg. A vad tönkebúza a világ összes háziasított búzájának vad formája. A kutatási eredményeiket 2017. júliusában publikálták a Science-nevű tudományos folyóiratban.
Az ezen innovatív kutatás során szerzett ismeretek várhatóan azonnali hatással lesznek a világ élelmiszer-ellátására, mivel a Saskatchewani Egyetem Növénytermesztési Kutató Központjainak tudósai közvetlenül alkalmazzák a megismert genom szekventálás eredményeit kiváló fajták tenyésztésére, amelyet több millió hektáron termesztenek.
Az NRGene adatai biztosítják a kevesebb erőforrás felhasználásával előállított vetőmagokat, magasabb hozammal. Partnereink a Saskatchewani Egyetemen céltudatosan törekednek azon lényegi tulajdonságok azonosítására, amelyek a világot tápláló növények genetikáját erősítik – mondta Gil Ronen, az NRGene vezérigazgatója. Bízunk benne, hogy folyamatos partnerkapcsolatunkkal a kanadaiakkal csökkenthetik a világ éhínségét azáltal, hogy jobb és táplálóbb növényeket állítunk elő.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Forrás: usask.ca
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Tudomány
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.
A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.
PROGRAM:
Délelőtti szekció:
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet
Délutáni szekció:
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival
Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)
További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!
Támogatók
A rendezvény média megjelenését a 25 éves Agro Jager News,
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!
Mezőgazdaság
Élményeim a második Tokaji Bor Kongresszusról
A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről Sárospatakra tett utazásom, a 2. Tokaji Bor Kongresszusra, hosszabbra nyúlt a tervezettnél az útépítések miatt. Azonban a nagyjából négy órás út élvezetes volt feleségemmel, Daliával és tanítványommal, Spurthivel.
Ebédszünetet tartottunk az M3GÁLLÓ étteremben, amely az E71-es út mellett, körülbelül 150 kilométerre található a budapesti repülőtértől. Itt volt lehetőségünk megkóstolni néhány kiemelkedő fogást a magyar konyha remekeiből.
A kongresszus különösen érdekes volt számomra, mivel ez volt számomra az első olyan konferencia, amely kizárólag a bor különböző aspektusaira – szőlőtermesztés, borkészítés, a bor egészségügyi hatásai, borörökség és -turizmus, valamint a bor gazdasági és politikai vonatkozásai, továbbá borászat tudományos oktatása – összpontosított. A második napon öt szekció zajlott párhuzamosan, míg a harmadik napon három szekció került megrendezésre. Minden szekció külön helyszínen zajlott, ami lehetetlenné tette, hogy minden általam különösen érdekesnek tartott előadáson részt vehessek.
Rájöttem, hogy a bor minőségét nagymértékben befolyásolja a terroir, vagyis a helyi adottságok összessége. A terroir fogalma magában foglalja azokat a környezeti tényezőket – mint a klíma, a talaj összetétele, a domborzati adottságok és a szőlőtermesztési hagyományok –, amelyek együtt meghatározzák a bor karakterét és minőségét.
Ez volt az első alkalom, hogy megismerkedtem a Tokaji borral és megértettem, hogy ez a régió különösen híres édes borairól, amelyeket nemes rothadás által érintett, Botrytis cinerea gomba által fertőzött szőlőből készítenek. Ez a borstílus jelentős történelmi múltra tekint vissza a régióban, és „a borok királya, a királyok bora” néven is emlegetik.
Fontos megemlíteni a kiemelkedő magyar Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben kapta meg az élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin izolálásával és a citromsavciklus alkotóelemeinek és reakcióinak feltárásával kapcsolatos úttörő munkájáért. Felfedezései hatással vannak a borkészítési gyakorlatokra és a bor minőségére is. Neki tulajdonítanak egy mondást, amely összefoglalja az élet alapvető lényegét a Földön: „Az életet egy apró elektronugrás hajtja, amit a napfény indít el.”
Ezt a gondolatot szem előtt tartva szeretném összefoglalni élményeimet a 2. Tokaji Bor Kongresszusról, mondván, hogy az esemény értékes bepillantást nyújtott a bor világába, különösen a Tokaji borra összpontosítva. Számomra ez egy kellemes életpillanat volt, amit egy aranyló csepp Tokaji bor varázsolt teljessé.
A Sárospatakról Budapestre, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető visszaúton elmerengtem Liszt Ferenc virtuóz zongoraművein és a Tokaji borvidék kiváló borain. Ez a kettő tökéletes elegyet alkot, amely egy kis örömöt csempész az ember napjába.
Írta: Prof. Dr. Gideon Grafi
Francia Társult Agrártudományi és Szárazföldi Biotechnológiai Intézet,
Jacob Blaustein Szárazföldi Kutatóintézetek,
Ben-Gurion Egyetem