Keressen minket

Horgászat

Balatoni inváziós kagylófajokból biohaltakarmány állítható elő

0

A hazai édesvízi, nemes ragadozóhalak mesterséges nevelésének és piaci hasznosításának egyik gátját jelenti a fajlagosan magas előállítási költség, melynek egyik fő tényezője a takarmány állatifehérje-forrását biztosító tengeri halliszt magas ára. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelen lévő inváziós kagylófajokból (Dreissena) kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére.

0

Közzétéve:

0

A hazai édesvízi, nemes ragadozóhalak mesterséges nevelésének és piaci hasznosításának egyik gátját jelenti a fajlagosan magas előállítási költség, melynek egyik fő tényezője a takarmány állatifehérje-forrását biztosító tengeri halliszt magas ára. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelen lévő inváziós kagylófajokból (Dreissena) kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére.

Az alga-kagyló-hal recirkulációs rendszer elemeinek összeállítása és működési paramétereinek leírását végezték el magyar kutatók (Kép: ELKH)

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program részeként „Az akvakultúra terén történő innováció ösztönzése” című intézkedés keretében közel 129,5 millió forint támogatással megvalósult alapkutatási projekt azt igazolta, hogy a kagylóliszt megfelelő táplálékot biztosít az édesvízi ragadozóhalak számára.

Vihar előtti csend a Balatonon (Kép: Pixabay)

A „Haltakarmány előállítás kagyló biotermékből innovatív technológiával” (HALTEK) című projekt keretében a kutatók laboratóriumban kidolgozták a kagylóhús és a -héj elválasztásának a technológiáját, a kagylólisztből készült formázott keveréktakarmányt pedig lesőharcsa-ivadékok takarmányozására irányuló kísérletekben alkalmazták. A kísérletek igazolták, hogy a hallisztet kiváltó kagylólisztet tartalmazó takarmány mind a hasznosítás, mind az etetett harcsák növekedésének és húsminőségének szempontjából eredményesnek bizonyult.

A kutatók szintén kidolgozták a haltakarmányozásba bevont kagylók mesterséges tartási feltételeit, illetve létrehoztak egy úgynevezett recirkulációs alga- és kagylótenyésztő rendszert. Ebben sikeresen tenyésztettek egy, a kagyló által szívesen fogyasztott, kedvező élettani tulajdonságokkal rendelkező algatörzset, amely a kagyló anyagcseretermékeit is hasznosítja. A kagylóágy-alga rendszer biológiai szűrőként is alkalmasnak bizonyult a haltenyésztő elfolyóvízének tisztítására, és a benne lévő hasznos anyagok újrahasznosítására.

A projekt célkitűzései – az alga-kagyló-hal recirkulációs rendszer elemeinek összeállítása és működési paramétereinek leírása, illetve a növendék harcsák takarmányában a kagylóliszt fehérjeforrásként történő felhasználása – maradéktalanul megvalósultak. Az eredményeket a kutatók hazai és nemzetközi konferenciák keretében mutatták be, és folyamatban van azok nemzetközi szakfolyóiratokban való megjelentetése.

A kutatók ezekre az eredményekre építve elkészítették azt a hasznosítást célzó alkalmazott kutatási tervet, amelynek megvalósításához további pályázati forrásokat keresnek. A hasznosításhoz az eredmények finomítására és a technológia részletes kidolgozására van szükség. A kutatók bíznak abban, hogy a döntéshozók támogatásával a haltenyésztésben jól hasznosítható, hazai forrásból származó, gazdaságos takarmány-összetevőt lehet majd létrehozni, az azt előállító technológiával együtt.

Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat

 

0

Horgászat

Horgászhelyeket takarítottak a Fekete-, és a Kettős-Körös mentén

Published

on

0

Irány Békés vármegye! Január hónapban a Fekete- és Kettős-Körös mentén a folyóparti horgászhelyek megközelíthetősége és használhatósága érdekében zöldterületi munkálatokat végzett a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. A munkák a Fekete-Körös jobb partján Sarkad térségétől lefelé a Gyula-Sarkad vasúti hídig, a Kettős-Körös bal partján Békéscsaba-Doboz közúti hídig, majd a jobb parton a Békéscsaba-Doboz közúti hídtól lefelé a duzzasztóműig történtek.
A vízparti horgászhelyeket érintő zöldterületi tevékenységek leginkább a folyóvízi medreket övező elburjánzott ámorakácra terjedtek ki. A munkákat a KÖVIZIG engedélyével és folyamatos felügyelete mellett végezték a horgászok.
A Fekete-Körös mentén összesen 68, a Kettős-Körösön az összefolyás és a dobozi híd között 36, a Kettős-Körösön a dobozi hídtól a békési duzzasztóig 76 helyet hoztak rendbe, vagy alakítottak ki.
A munkák eredményeként az egyes helyeket szinte teljesen benövő ámorakác gépi ledarálásra került, megteremtve ezzel a lehetőséget egy széles bejárón át a vízpartok kényelmesebb megközelítéséhez és horgászcélú használatához.

Forrás: 
Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Horgászat

KITEKINTŐ: Horgásztúra a Manto Sipi Első Nemzet földjén

+1

Horgászat Észak-Manitoba távoli vidékein:

+1

Published

on

+1

Szeretném az elején felhívni az olvasók figyelmét, hogy az „indián” elnevezés nem éppen népszerű az amerikai és kanadai őslakosok körében. Az „első nemzet” (First Nation) kifejezés sokkal inkább elfogadott.

Több kanadai területen és provinciában is volt szerencsém horgászni a vadon szavára hallgatva, Manitoba azonban valahogy kimaradt. Ezt pótoltam be egy túrával a Manto Sipi Első Nemzet horgásztanyáján, Észak-Manitoba távoli vidékén. Az Első Nemzet a nagyobb Cree törzshöz tartozik, ezen belül pedig a közel 700 fős Manto Sipi közösséghez, akik a God’s River (Istenek folyója) nevű településen élnek, a God’s Lake (Istenek tava) partján. A tó kétszer akkora, mint a Balaton, és a folyó, amely a tanya mellett ömlik ki belőle, egészen a Hudson-öbölig halad, ahol végül eléri az Atlanti-óceánt.

Fotó: Tóth Zoltán – Agro Jager News

A településen az alkohol tiltott, viszont vadászatra szinte minden házban van puska. A tanyára Winnipegből, a tartomány fővárosából közel kétórás repülőút vezet, ahol – megjegyzem – sok magyar emlék is található. Napi több repülőjárat is kiszolgálja a települést.

A horgásztanya teljes ellátást és helyi vezetőt biztosít csónakkal, az ide látogató horgászok számára. Természetesen a távoli kanadai vizeken a horgászat kiváló. Én elsősorban a tavi pisztrángot céloztam meg, de süllőket és csukákat is fogtam. A tavi pisztráng szezonális életmódja miatt érdemes figyelni a vízhőmérsékletet: ha az eléri az 5-6 Celsius-fokot, akkor az alsóbb rétegekben tartózkodnak, míg ősszel, amikor ismét lehűl a víz, nagy csapatokban ívnak a partközelben.

Első utamat több is követte, és megtisztelő volt, hogy Chicagóban és Green Bayben (Wisconsin) horgász- és vadászexpókon képviselhettem a Manto Sipi Első Nemzetet.

Természetesen, ha a régi székesfehérvári vizeken járok, továbbra is úgy horgászom, ahogyan felnőttem: pontyozva, kárászozva, miközben hallgatom a vadon szavát, ami már nagyon fiatalon megfogott.

Ha valakit érdekel ez a terület, szívesen megosztom tapasztalataimat – honfitársi horgász alapon – a szerkesztőségen keresztül.

Írta és fényképezte: Tóth Zoltán

 

 

Horgászni szeretne Kanadában?

Keresse bizalommal Pálfai Gábort!

 

Van egy jó horgász-, vadásztörténete, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Horgászat

“Védett” twisterek az akadóban…

+1

Új megoldások a pergetésben:

+1

Published

on

+1

Elöljáróban engedjétek meg, hogy bemutassak nektek egy hihetetlenül leleményes megoldást, amely esetleg titeket is érdekelhet!

A napokban egy twisterekkel horgászó pergetővel váltottam pár szót, aki egy számomra új megoldást mutatott – gyárilag így kialakított változatot –, amellyel elkerüli, hogy műcsalija beakadjon a meder növényei közé. A horgász saját bevallása szerint ezzel a twisterrel szinte 1-2 százalékra tudja csökkenteni a leakadás veszélyét.

Fotó: Varga Szilárd – Agro Jager News

A rafináltsága a gumi kialakításában rejlik. Ugyanis a gumi hátoldalán található egy plusz plasztikcső – vagy nyúlvány, ha úgy tetszik –, amelybe bele tudjuk vezetni a jighorog spiccét. A cső által pedig elkerülhető, hogy a műcsali beakadjon a vízmeder különböző növényeibe.

Rendkívül praktikus megoldásnak tartom, és szerintem kifejezetten hasznos kis trükk, amelynek köszönhetően az akadósabb terepen is relatíve biztonságosan horgászhatunk. A horgász elmondása szerint, amikor a hal ráharap, a horog hegye zavartalanul fog a hal szájába akadni, és a plasztik kialakítása miatt, a nyúlvány nem befolyásolja az akadás sikerességét!

Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing –  Agro Jager News

Az akadóban megbújó csukák és süllők így sokkal könnyebben válnak “meghorgászhatóvá”! Remélem, segítségetekre lehettem ezzel a kis praktika megosztásával!

🎣 Görbüljön mindenkinek! 🙂

Írta és fényképezte: Varga Szilárd – Absolute Fishing

 

Érdekel a pergetés világa? Csatlakozz te is az Absulte Fishing közösségéhez!

+1
Tovább olvasom