Keressen minket

Kiemelt cikk

Doktor- és dísztoktoravató ünnepség a Debreceni Egyetemen – exkluzív interjú Prof. Dr. Csernoch Lászlóval

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem doktor- és díszdoktoravató ünnepsége országos viszonylatban is kiemelkedik a felsőoktatási intézmények rendezvényei közül. Hazánk legnagyobb vidéki városa, Debrecen, a Tiszántúl meghatározó tudásbázisa, melynek történelmi funkciója és küldetése: miszerint a Kárpát-medencében élő népeket oktassa, képezze, mára jelentősen kitágult.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem doktor- és díszdoktoravató ünnepsége országos viszonylatban is kiemelkedik a felsőoktatási intézmények rendezvényei közül. Hazánk legnagyobb vidéki városa, Debrecen, a Tiszántúl meghatározó tudásbázisa, melynek történelmi funkciója és küldetése: miszerint a Kárpát-medencében élő népeket oktassa, képezze, mára jelentősen kitágult. Ez az expanzió képes volt arra, hogy egyedülálló módon az agrártudományoktól, a jogtudományokon keresztül az orvostudományokig bezáróan egy tető alá hozza a tudósokat, másrészt ez a növekedés átlépte a Kárpát-medence határait és napjainkban kontinentális léptéket öltött. Prof. Dr. Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese nyitotta meg a 2021/2022-es oktatási év doktor és dísztoktoravató ünnepségét, aki az ünnepséget követően exkluzív interjú adott az Agro Jager Newsnak. Rektorhelyettes úr interjúját követően, pedig egy, az USA-ból érkezett, frissen doktorrá avatott hallgatóval, Dr. Karamchand Bramdeoval beszélgettünk.

A Debreceni Egyetem doktor-és díszdoktoravató ünnepségén. Középen Prof. Dr. Pintér Ákos általános rektorhelyettes. A fényképen baloldalon Dr. Ailer Piroska Gyöngyi, a műszaki innovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes és a fényképen jobb oldalon Prof. Dr. Csernoch László tudományos rektorhelyettes

Köszöntőjében kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem jogelődjének, a Református Kollégiumot tekintik. Mit jelent ez napjainkban az itt kutató, oktató tanároknak és mit jelent az ideérkező diákoknak?

Itt a Tiszántúlon, a református Tiszántúlon, Debrecen városa mindig fontos bázisa volt az oktatásnak, hiszen nemcsak az alapfokú, régies nevén az elemi oktatás, képzés zajlott az 1538-ban megalapított Református Kollégiumban, hanem azt már korán akadémiai szintre emelték. Az évszázadok alatt töretlenül formálódó képzésnek hatalmas lökést adott, amikor 1912-ben létrehozták öt karral a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet, majd 1932-ben, pontosan 90 éve felavatták ezt az épületet, amelyben ma állunk. Az idők viharait túlélte ez az épület is, ahogyan az egyetem is és reneszánszát éli. A Debreceni Egyetem, ma már a méltán híres agrároktatással kiegészülve válhatott teljesen kerekké és napjainkban 14 karral, 25 doktori iskolával működve Magyarország legrégebbi egyetemének tekinthetjük.

Interjú Prof. Dr. Csernoch Lászlóval, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesével Fotó: Agro jager News

Mintegy kilenc doktorandusz hallgató vehette át az agrártudományok területén a doktori okleveleit. Hogyan értékeli az egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar fiatal kutatóinak a munkáját?

A Debreceni Egyetem mindig arra törekedett, hogy a lehető legszélesebb, a legnagyobb spektrumban oktathasson, kutathasson. Az egyetem küldetése úgy látszik, hogy igazán a XXI. században teljesedhet ki, hiszen teljesen világosan látható, hogy napjaikban egy-egy ágazat, a másik nélkül, nem képes új és innovatív eredményeket elérni. A mezőgazdasági szektor, az élelmiszerellátás és a környezetvédelem kéz a kézben jár. Szerepük felértékelődik. Nemcsak itt Debrecenben, ahol a város körüli földek az ország legjobb termőföldjei között szerepelnek, amelyek világviszonylatba is jegyzettek, hanem az élelmiszertudományok vonatkozásában ezek már nemzetközi kihívások, közös gondolkodásra késztetik a kutatókat. Együttműködések, közös kutatások nélkül látható, hogy ma már nem működik egyetlen egy szektor sem. 2022-ben mindösszesen kilenc hallgató fejezhette be a tanulmányait, közülük vannak, akik a kutatásban, mások a versenyszférában helyezkednek el. Eredményeik, kutatási témáik innovatívak, amelyekre a piac is felfigyelt.

Mintegy kilenc fő vehette át doktori oklevelét a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karáról. Középen Dr. Karamchand Bramdeo az Amerikai Egyesült Államokból.

Nagyon érdekes volt az idei avatás, mert ázsiai és afrikai hallgatók mellett feltűnt egy, az Amerikai Egyesült Államokban élő, de a guyanai cukoriparban dolgozó hallgató is. Hogyan értékeli, hogy gyakorlatilag a világ minden tájáról érkeznek Debrecenbe hallgatók?

Kijelenthetjük, hogy a debreceni kutatás és az amerikai hallgató példája alapján az agrártudományok olyan értéket, tudományos eredményeket prezentál, amelyre felfigyel nemcsak a tudományos világ, hanem a gazdaság is. A debreceni diploma jegyzett a nagyvilágban, képesítéseink, kutatóink eredményei elfogadottak. Ez egzakt módon is mérhető, számokban kifejezhető, hiszen a különféle tudományos indexek, mutatószámok, amelyekkel a hivatkozásokat, a debreceni egyetem kutatóinak idézettségét mérik, kimagasló. Persze ez feladatot is jelent a Debreceni Egyetem teljes egészének. Tudományos rektorhelyettesként, saját kutatási területemen is pontosan jól látom: nagyon fontos, hogy az új és újszerű tudományos eredményeket felhasználva szélesítsük a képzésünket. Ebben a munkában értünk el olyan eredményeket kutató, oktató munkatársaimmal, hogy a világ olyan vezető országából is, mint az USA, érkezett hozzánk hallgató.

Dr. Karamchand Bramdeo, a Debreceni Egyetem Rektori Hivatala előtt.

 

A Debreceni Egyetem idei, 2022. évi doktori és díszdoktoravató ünnepségén Dr.  Karamchand Bramdeo az Amerikai Egyesült Állomokból érkezett Magyarországra. Kutatásait a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézetben végezte. Az egyetem doktori avatása után nyilatkozott, immáron doktori oklevelének birtokában, az USA-ba hazatérő kutató.

Prof. Dr. Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese és a frissen végzett Dr. Karamchand Bramdeo

Hogyan kerültél Magyarországra, mi motivált, hogy egy világviszonylatban ilyen kicsi országba érkezz tanulni, kutatni?

Magyarország alapvetően nagyon kis ország, de az agrártudományokban és a vetőmag-előállításban nagyon ismert és a Debreceni Egyetem a világ egyetemei között jó helyen áll. A BSc képzést Guyenában, Georgetownban, a Guyenai Egyetemen végeztem, majd először MSc képzésben folytattam tanulmányokat Debrecenben. Két év alatt nemcsak elméleti munkát végeztem, hanem a diploma dolgozatom miatt megengedték a vezető professzorok, hogy bekapcsolódhassak a magyar kutatásokba. Sokszor, többünket, külföldi hallgatókat, a kötelező tanulmányaink mellett konferenciákra is elvittek, ami számomra külföldiként nagyon jól esett. Az itt kutató, oktató tanárokra elmondható az is, hogy a munkaidejükön kívül is a kutatásukkal foglalkoznak, olyan, mintha a hobbyjuk lenne. Úgy gondolom, hogy sikereik egy része ebben is kereshető.

Dr. Karamchand Bramdeo kutatóként a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Állomásán

Hogy kapcsolódtál be a doktori képzésbe?

Mikor megkaptam az egyetemi diplomámat, haza utaztam és belevettem magam a munkába. Guyanában, az ország területének 85%-án trópusi esőerdők találhatóak. Területünk kicsivel több, mint kétszer nagyobb Magyarországénál, ami összesen 214 ezer km2. Ebből 18 ezer km2 víz. Guyanában nagyon jelentős a cukornádtermelés, de más élelmiszereket is szeretnénk megtermelni, hogy csökkentsük az import kiadásainkat. Jelentős mennyiségben termelünk cukornádat, ez az export termékeink közül talán az egyik legfontosabb. Mikor visszatértem Dél-Amerikába, akkor úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne a kukoricára fordítani nagyobb hangsúlyt, így kézenfekvő volt, hogy visszatérek Debrecenbe. Jelentkeztem és szerencsére felvettek.

Dr. Karamchand Bramdeo gróf Tisza István, Magyarország minszterelnökének szobra és a Debreceni Egyetem főépülete előtt.

Mivel foglalkoztál Magyarországon?

Magyarország óriási előnye, hogy itt Debrecen környékén és az ország más tájain is nagyon jó körülmények mutatkoznak nemcsak a kukorica, mint ipari növény termelésére, hanem a nagyon jövedelmező vetőmag előállításra is. Ez nagyon bonyolult termesztéstechnológiát követel meg, nemcsak abban, hogy betartsák az izolációs távolságokat egy-egy vetőmag előállítás során, hanem abban, is, hogy azok a különféle hibridvetőmagok, amelyeket Magyarországon termelnek, egyedi igényeit képesek teljesíteni, egészen a vetéstől a betakarításig. A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási Kar Látóképi Kísérleti Telepe együtt dolgozik az amerikai alapokra épített KITE Zrt.-vel és megannyi céggel, túl azon, hogy az amerikai vetőmag előállítása ebben a térségben világviszonylatban is kiemelkedő. Látható, hogy a Pioneer Hi-Breed nagyvállalat, amely fuzionált a CORTEVA cég különféle leányvállalataival, a világ legnagyobb kukoricavetőmag üzemét működteti Szarvason. Igaz, Debrecenhez magyar lépték szerint nincs közel, de ez amerikai szemmel szinte jelentéktelen távolság.

A Debreceni Egyetemen szokás, hogy a városban kutató doktoranduszok, barátok egymás avatására ellátogatnak.

Milyen volt éveket eltölteni Debrecenben?

Debrecen, a Debreceni Egyetem egy világváros, mert itt az egyetemi negyedben az Egyetem tér és a Böszörményi út Agrár Campusa között, a kollégiumokon kívül is nagyon sok hallgató él. Nagyon sok barátság született és az internet miatt ma már nem szakadnak meg a kapcsolatok úgy, mint akár 20 éve. Persze senkinek nem könnyű itt tanulni, sokan megtanulnak magyarul is és sokunknak lesz egy-két magyarországi jó barátja, ami úgy gondolom, hogy élethosszig kitart. Vannak afrikai, ázsiai hallgatók és nekem is vannak dél-amerikai barátaim is. Debrecenben azt mondhatom, hogy nincsenek határok és nincsenek falak, persze ez nem azt jelenti, hogy könnyebbek lennének a vizsgaidőszakok. A tanárok közvetlensége, barátsága kötelesség is: tanulni kell, aki pedig a kutatásra adja a fejét, készüljön fel, hogy vagy a szántóföldön, vagy a laborban fog súlyos órákat, heteket, hónapokat eltölteni. Nekem, mindez nyolc év távlatából is, de megérte.

Dr. Karamchand Bramdeo nyílvános védését követően: a fényképen balról, Prof. Dr. Nagy János prorektor, nemzetközi hírű kutató gratulál.


Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Debreceni Egyetem, Dr. Karamchand Bramdeo, Agro Jager News

Címkék:

Kiemelt cikk

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Published

4 hét

on

2024.10.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

 

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA

Published

2 hónap

on

2024.09.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.

Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.

Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.

Balról Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.

Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.

Magyar Elnökség

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával

Published

2 hónap

on

2024.09.11.

By

Print Friendly, PDF & Email

A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.

Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency

A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.

Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency

Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.

Peter Meedendorpot, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) holland elnökét köszöntik Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.

A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.

Munkában egy Békés vármegyei kombájn. A 2024-es aszály miatt nehéz évet zárnak a magyarországi termelők. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager News

Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Agrárminiszterek talákozója Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:

  • Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
  • Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
  • Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.

Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1