Kiemelt cikk
Doktor- és dísztoktoravató ünnepség a Debreceni Egyetemen – exkluzív interjú Prof. Dr. Csernoch Lászlóval
A Debreceni Egyetem doktor- és díszdoktoravató ünnepsége országos viszonylatban is kiemelkedik a felsőoktatási intézmények rendezvényei közül. Hazánk legnagyobb vidéki városa, Debrecen, a Tiszántúl meghatározó tudásbázisa, melynek történelmi funkciója és küldetése: miszerint a Kárpát-medencében élő népeket oktassa, képezze, mára jelentősen kitágult.
A Debreceni Egyetem doktor- és díszdoktoravató ünnepsége országos viszonylatban is kiemelkedik a felsőoktatási intézmények rendezvényei közül. Hazánk legnagyobb vidéki városa, Debrecen, a Tiszántúl meghatározó tudásbázisa, melynek történelmi funkciója és küldetése: miszerint a Kárpát-medencében élő népeket oktassa, képezze, mára jelentősen kitágult. Ez az expanzió képes volt arra, hogy egyedülálló módon az agrártudományoktól, a jogtudományokon keresztül az orvostudományokig bezáróan egy tető alá hozza a tudósokat, másrészt ez a növekedés átlépte a Kárpát-medence határait és napjainkban kontinentális léptéket öltött. Prof. Dr. Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese nyitotta meg a 2021/2022-es oktatási év doktor és dísztoktoravató ünnepségét, aki az ünnepséget követően exkluzív interjú adott az Agro Jager Newsnak. Rektorhelyettes úr interjúját követően, pedig egy, az USA-ból érkezett, frissen doktorrá avatott hallgatóval, Dr. Karamchand Bramdeoval beszélgettünk.
A Debreceni Egyetem doktor-és díszdoktoravató ünnepségén. Középen Prof. Dr. Pintér Ákos általános rektorhelyettes. A fényképen baloldalon Dr. Ailer Piroska Gyöngyi, a műszaki innovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes és a fényképen jobb oldalon Prof. Dr. Csernoch László tudományos rektorhelyettes
Köszöntőjében kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem jogelődjének, a Református Kollégiumot tekintik. Mit jelent ez napjainkban az itt kutató, oktató tanároknak és mit jelent az ideérkező diákoknak?
Itt a Tiszántúlon, a református Tiszántúlon, Debrecen városa mindig fontos bázisa volt az oktatásnak, hiszen nemcsak az alapfokú, régies nevén az elemi oktatás, képzés zajlott az 1538-ban megalapított Református Kollégiumban, hanem azt már korán akadémiai szintre emelték. Az évszázadok alatt töretlenül formálódó képzésnek hatalmas lökést adott, amikor 1912-ben létrehozták öt karral a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet, majd 1932-ben, pontosan 90 éve felavatták ezt az épületet, amelyben ma állunk. Az idők viharait túlélte ez az épület is, ahogyan az egyetem is és reneszánszát éli. A Debreceni Egyetem, ma már a méltán híres agrároktatással kiegészülve válhatott teljesen kerekké és napjainkban 14 karral, 25 doktori iskolával működve Magyarország legrégebbi egyetemének tekinthetjük.
Interjú Prof. Dr. Csernoch Lászlóval, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesével Fotó: Agro jager News
Mintegy kilenc doktorandusz hallgató vehette át az agrártudományok területén a doktori okleveleit. Hogyan értékeli az egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar fiatal kutatóinak a munkáját?
A Debreceni Egyetem mindig arra törekedett, hogy a lehető legszélesebb, a legnagyobb spektrumban oktathasson, kutathasson. Az egyetem küldetése úgy látszik, hogy igazán a XXI. században teljesedhet ki, hiszen teljesen világosan látható, hogy napjaikban egy-egy ágazat, a másik nélkül, nem képes új és innovatív eredményeket elérni. A mezőgazdasági szektor, az élelmiszerellátás és a környezetvédelem kéz a kézben jár. Szerepük felértékelődik. Nemcsak itt Debrecenben, ahol a város körüli földek az ország legjobb termőföldjei között szerepelnek, amelyek világviszonylatba is jegyzettek, hanem az élelmiszertudományok vonatkozásában ezek már nemzetközi kihívások, közös gondolkodásra késztetik a kutatókat. Együttműködések, közös kutatások nélkül látható, hogy ma már nem működik egyetlen egy szektor sem. 2022-ben mindösszesen kilenc hallgató fejezhette be a tanulmányait, közülük vannak, akik a kutatásban, mások a versenyszférában helyezkednek el. Eredményeik, kutatási témáik innovatívak, amelyekre a piac is felfigyelt.
Mintegy kilenc fő vehette át doktori oklevelét a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karáról. Középen Dr. Karamchand Bramdeo az Amerikai Egyesült Államokból.
Nagyon érdekes volt az idei avatás, mert ázsiai és afrikai hallgatók mellett feltűnt egy, az Amerikai Egyesült Államokban élő, de a guyanai cukoriparban dolgozó hallgató is. Hogyan értékeli, hogy gyakorlatilag a világ minden tájáról érkeznek Debrecenbe hallgatók?
Kijelenthetjük, hogy a debreceni kutatás és az amerikai hallgató példája alapján az agrártudományok olyan értéket, tudományos eredményeket prezentál, amelyre felfigyel nemcsak a tudományos világ, hanem a gazdaság is. A debreceni diploma jegyzett a nagyvilágban, képesítéseink, kutatóink eredményei elfogadottak. Ez egzakt módon is mérhető, számokban kifejezhető, hiszen a különféle tudományos indexek, mutatószámok, amelyekkel a hivatkozásokat, a debreceni egyetem kutatóinak idézettségét mérik, kimagasló. Persze ez feladatot is jelent a Debreceni Egyetem teljes egészének. Tudományos rektorhelyettesként, saját kutatási területemen is pontosan jól látom: nagyon fontos, hogy az új és újszerű tudományos eredményeket felhasználva szélesítsük a képzésünket. Ebben a munkában értünk el olyan eredményeket kutató, oktató munkatársaimmal, hogy a világ olyan vezető országából is, mint az USA, érkezett hozzánk hallgató.
Dr. Karamchand Bramdeo, a Debreceni Egyetem Rektori Hivatala előtt.
A Debreceni Egyetem idei, 2022. évi doktori és díszdoktoravató ünnepségén Dr. Karamchand Bramdeo az Amerikai Egyesült Állomokból érkezett Magyarországra. Kutatásait a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézetben végezte. Az egyetem doktori avatása után nyilatkozott, immáron doktori oklevelének birtokában, az USA-ba hazatérő kutató.
Prof. Dr. Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese és a frissen végzett Dr. Karamchand Bramdeo
Hogyan kerültél Magyarországra, mi motivált, hogy egy világviszonylatban ilyen kicsi országba érkezz tanulni, kutatni?
Magyarország alapvetően nagyon kis ország, de az agrártudományokban és a vetőmag-előállításban nagyon ismert és a Debreceni Egyetem a világ egyetemei között jó helyen áll. A BSc képzést Guyenában, Georgetownban, a Guyenai Egyetemen végeztem, majd először MSc képzésben folytattam tanulmányokat Debrecenben. Két év alatt nemcsak elméleti munkát végeztem, hanem a diploma dolgozatom miatt megengedték a vezető professzorok, hogy bekapcsolódhassak a magyar kutatásokba. Sokszor, többünket, külföldi hallgatókat, a kötelező tanulmányaink mellett konferenciákra is elvittek, ami számomra külföldiként nagyon jól esett. Az itt kutató, oktató tanárokra elmondható az is, hogy a munkaidejükön kívül is a kutatásukkal foglalkoznak, olyan, mintha a hobbyjuk lenne. Úgy gondolom, hogy sikereik egy része ebben is kereshető.
Dr. Karamchand Bramdeo kutatóként a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Állomásán
Hogy kapcsolódtál be a doktori képzésbe?
Mikor megkaptam az egyetemi diplomámat, haza utaztam és belevettem magam a munkába. Guyanában, az ország területének 85%-án trópusi esőerdők találhatóak. Területünk kicsivel több, mint kétszer nagyobb Magyarországénál, ami összesen 214 ezer km2. Ebből 18 ezer km2 víz. Guyanában nagyon jelentős a cukornádtermelés, de más élelmiszereket is szeretnénk megtermelni, hogy csökkentsük az import kiadásainkat. Jelentős mennyiségben termelünk cukornádat, ez az export termékeink közül talán az egyik legfontosabb. Mikor visszatértem Dél-Amerikába, akkor úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne a kukoricára fordítani nagyobb hangsúlyt, így kézenfekvő volt, hogy visszatérek Debrecenbe. Jelentkeztem és szerencsére felvettek.
Dr. Karamchand Bramdeo gróf Tisza István, Magyarország minszterelnökének szobra és a Debreceni Egyetem főépülete előtt.
Mivel foglalkoztál Magyarországon?
Magyarország óriási előnye, hogy itt Debrecen környékén és az ország más tájain is nagyon jó körülmények mutatkoznak nemcsak a kukorica, mint ipari növény termelésére, hanem a nagyon jövedelmező vetőmag előállításra is. Ez nagyon bonyolult termesztéstechnológiát követel meg, nemcsak abban, hogy betartsák az izolációs távolságokat egy-egy vetőmag előállítás során, hanem abban, is, hogy azok a különféle hibridvetőmagok, amelyeket Magyarországon termelnek, egyedi igényeit képesek teljesíteni, egészen a vetéstől a betakarításig. A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási Kar Látóképi Kísérleti Telepe együtt dolgozik az amerikai alapokra épített KITE Zrt.-vel és megannyi céggel, túl azon, hogy az amerikai vetőmag előállítása ebben a térségben világviszonylatban is kiemelkedő. Látható, hogy a Pioneer Hi-Breed nagyvállalat, amely fuzionált a CORTEVA cég különféle leányvállalataival, a világ legnagyobb kukoricavetőmag üzemét működteti Szarvason. Igaz, Debrecenhez magyar lépték szerint nincs közel, de ez amerikai szemmel szinte jelentéktelen távolság.
A Debreceni Egyetemen szokás, hogy a városban kutató doktoranduszok, barátok egymás avatására ellátogatnak.
Milyen volt éveket eltölteni Debrecenben?
Debrecen, a Debreceni Egyetem egy világváros, mert itt az egyetemi negyedben az Egyetem tér és a Böszörményi út Agrár Campusa között, a kollégiumokon kívül is nagyon sok hallgató él. Nagyon sok barátság született és az internet miatt ma már nem szakadnak meg a kapcsolatok úgy, mint akár 20 éve. Persze senkinek nem könnyű itt tanulni, sokan megtanulnak magyarul is és sokunknak lesz egy-két magyarországi jó barátja, ami úgy gondolom, hogy élethosszig kitart. Vannak afrikai, ázsiai hallgatók és nekem is vannak dél-amerikai barátaim is. Debrecenben azt mondhatom, hogy nincsenek határok és nincsenek falak, persze ez nem azt jelenti, hogy könnyebbek lennének a vizsgaidőszakok. A tanárok közvetlensége, barátsága kötelesség is: tanulni kell, aki pedig a kutatásra adja a fejét, készüljön fel, hogy vagy a szántóföldön, vagy a laborban fog súlyos órákat, heteket, hónapokat eltölteni. Nekem, mindez nyolc év távlatából is, de megérte.
Dr. Karamchand Bramdeo nyílvános védését követően: a fényképen balról, Prof. Dr. Nagy János prorektor, nemzetközi hírű kutató gratulál.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Debreceni Egyetem, Dr. Karamchand Bramdeo, Agro Jager News
Kiemelt cikk
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
Balról jobbra: Marian-Cătălin Predoiu (miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, Románia), Pintér Sándor (belügyminiszter, Magyarország), Atanas Ilkov (belügyminiszter, Bulgária), Magnus Brunner (belügyekért és migrációért felelős biztos) © Hungarian Presidency
Schengeni térség
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere: A mai határozatunkkal megszüntettük a személyellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, ami mérföldkövet jelent a schengeni térség szempontjából. Köszöntjük Bulgáriát és Romániát a schengeni családban!
Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről.
A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és véleményt cseréltek a Schengen Tanács éves ciklusához kapcsolódó prioritások végrehajtásáról. Ennek során elsősorban az általános biztonságnak a digitalizáció révén történő fokozására összpontosítottak.
Határregisztrációs rendszer (EES) és átjárhatóság az uniós bűnüldöző hatóságok által használt informatikai rendszerek között
A Bizottság és az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereit felügyelő uniós ügynökség) ismertette a miniszterekkel az EES működésének megkezdésével kapcsolatban megteendő lépéseket. A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024. december 4-én kiadott, a határregisztrációs rendszer fokozatos elindításáról szóló javaslatáról.
A tagállamok támogatták az elnökség javaslatát, amely szerint új ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a várható következményeket.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az EES a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer. Az új rendszerben a határőrök az első határátlépésnél leveszik a belépők ujjnyomatát, vagy fényképet készítenek róluk, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban tárolják.
Az EES az egyike azon számos informatikai rendszernek, amelyet az EU a következő néhány évben be fog vezetni a bűnözés elleni küzdelem, illetve a határbiztonság megerősítése céljából. Idetartozik az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer is, amely a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok által jelentett biztonsági, migrációs és egészségügyi kockázatokat fogja ellenőrizni.
Magyar Elnökség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz
Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.
Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség
Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:
„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –
A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.
Forrás: Magyar Elnökség
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag
Öreg néne őzikéje
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Évzáró rendezvény a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C
Magyar Elnökség: közös tanácsi álláspont a szennyező mikroműanyagokkal szemben
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Farkas Imre a Bakony vadásza
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
A születésnapi dámbikám
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
22 év után új magyar dámrekord született
A deteki bika
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Menyhal horgászata a Bodrogon
