Vadászat
Mint egy konzervdobozt, úgy „bontotta ki” a gépkocsikat a medve
Egy hónap leforgása alatt már öt gépkocsit tört fel a medve vagy a medvék a zetelaki gát környékén
Betört szélvédők, kifeszített ajtók, kitépett műszerfal, felhasított ülések, leszaggatott karosszériaelemek – egy hónap leforgása alatt már öt gépkocsit tört fel a medve vagy a medvék a zetelaki gát környékén. A nagyvad már akkor is megpróbál bejutni az autókba, ha azokban nincs is élelmiszer. A helyi vadásztársaság igazgatója szerint egy jármű sincs biztonságban a környéken. A károsultak többsége külföldi, vagy idelátogató belföldi turista, akik számára a tetemes kár mellett a hazajutás is nagy problémát okoz.
Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon
Két autót tört fel a medve szerdára virradóra a zetelaki gát közelében, a Széllikként ismert üdülőzónában. A gát jobb oldalától egy rövid út vezet a domboldalra, ahol jórészt hétvégi házak állnak, ezek egyikének az udvarába jutott be az állat, óriási kárt okozva az ott álló gépkocsikban.
Jól láthatóan mindenáron be akart jutni a járművekbe, eközben az egyiknek leszaggatta a tükrét, kihasított egy darabot a karosszériából is, felfeszítette az egyik hátsó ajtót, amitől betörhetett a kocsi ablaka, így juthatott be az utastérbe, ahol a hátsó ülést is felhasította. Hasonlóan próbált bejutni az udvaron álló másik gépkocsiba is, annak is kifeszítette, kihajlította az egyik ajtaját.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ez már az ötödik ilyen eset a környéken egy hónap leforgása alatt – kezdett bele a történtekbe Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság igazgatója. Szerinte nincs biztonságban már egy gépkocsi sem a környéken, ugyanis élelem se volt a feltört autókban, az udvart pedig villanypásztor védte, igaz, csak kétsoros, a medve mégis bejutott és súlyosan megrongálta a járműveket. Az élelemforrással asszociálja a medve a kocsit. Most már mindegy, hogy kiszagolja vagy sem, hogy van-e benne, így is úgy is megnézi. És ez nagy kárral jár. Komoly károkkal. Leírhatatlan. Abban a zónában most már nincsen biztonságban egy kocsi sem” – fogalmazott a vadásztársaság vezetője, aki egyelőre nem tudja, hogy egy vagy több medve okozza-e a jellegzetes károkat. Maradnak a kárral Értesüléseink szerint lakókocsikat is feltört a nagyvad, és Benke József szerint is előszeretettel látogatja a zetelaki víztározó partján a táborhelyet, de a szélesebb környéket is. A Szencsed patak aljában egy ukrán házaspár Toyotáját törte fel a medve, a keddről szerdára virradó éjjel megrongált autók károsultjai magyarországi turisták, és a többi eset kárvallottjai is többségükben idelátogató vendégek, többnyire belföldiek – tudtuk meg a vadgazdálkodási szakembertől, aki azt is elmondta, hogy az egyik autónak a műszerfalát is kitépte a medve.
Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon
Azon túl, hogy tönkremegy a nyaralásuk és egy óriási kárral maradnak, a hazajutás is komoly problémát okoz a károsultak számára, hiszen a kocsik szervizelésre szorulnak, ki kell hívni a rendőrséget, beszerezni a javítási engedélyt, ráadásul a kárt utólag sem térítik meg számukra. Nincs törvény erre – mondta el Benke József. Az egyetlen módja annak, hogy kártérítést kaphassanak az, hogy beperelik a szakminisztériumot, azaz környezetvédelmi tárcát, és meg is nyerik a pert. Az ukrán károsultak egyébként perre viszik az ügyet – tudtuk meg a vadásztársaság igazgatójától, aki arra is kitért, hogy bírósági eljárás nélkül csak akkor kaphat kártérítést egy ilyen eset kárvallotja Romániában, ha Casco-biztosítás van az autóján. A károkozó medvék ellen csak akkor tudnak tenni, ha a károsultak azonnal hívják a 112-es sürgősségi segélyhívószámot, később már nem sok lehetőségük van erre. Ilyen esetekben is csak a polgármesterből, a rendőrség, csendőrség és a vadásztársaság képviselőiből álló bizottság dönthet a sürgősségi beavatkozásról. Ugyanakkor lehetséges, hogy az autókat feltörő nagyvad egy bocsos anyamedve, és etikátlan lenne kilőni egy ilyen medvecsaládot – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy mit tudnak tenni az autófeltörések megakadályozására.
Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon
„Ez a vonat már elment” A beavatkozás hosszú évek óta tartó hiánya vezetett ehhez a helyzethez – foglalta össze tömören a medveproblémák elharapódzásának okát Benke József. A medvevadászat 2016-os betiltása óta eltelt nyolc év alatt két medvegeneráció nőtt fel, és körülbelül ennyi idő kellene a helyzet visszarendezéséhez is. Mindezt azonban csak vadászatokkal lehetne elérni, a vadgazdálkodási szakember szerint hajtóvadászatokra lenne szükség ahhoz, hogy a medvék újra elkezdjenek félni az embertől. Ugyanis már nem tartanak a civilizációs zajoktól, az emberi környezettől, sőt, gyakran könnyen hozzáférhető élelemforrásként tekintenek a gazdaságokra, termőföldekre, gyümölcsösökre, karámokra, és persze a kukákra is. „Ne képzeljék, hogy a csoda történik és varázsütésre jóra fog változni a helyzet. Ez a vonat már elment” – fogalmazott a helyzet rendezésével kapcsolatban Benke József. Szerinte politikai szinten is sok mulasztás történt az elmúlt években e téren. Mennyivel értéktelenebb egy 70 éves pásztor élete, mint egy 19 éves turistáé? – tette fel a kérdést a nemrég elfogadott medvevadászati kvóta megszavazásához vezető tragédiára utalva, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy olyan esztendő is volt a közelmúltban, amikor országszerte nyolc embert öltek meg a medvék. A kvótáról egyébként úgy véli, hogy szinte semmit nem fog megoldani, ugyanis a levadászható medvék száma nagyon alacsony ahhoz képest, hogy mekkorát nőtt medvepopuláció az utóbbi években. Nagyjából 15 ezer hektáronként lőhető ki egy medve – érzékeltette a helyzetet.
Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon
Hívatlan vendég a lagziban és privát „medveles” a kukáknál Nagy Attila, Zetelaka polgármestere két olyan esetről tud, amelyekben személyautókat rongáltak meg a medvék, az egyik ráadásul egy lagzi helyszínén történt. Nem riasztotta el a zaj az állatot – mondta kérdésünkre –, valószínűleg már annyira megszokta az ember jelenlétét, hogy egyre közelebb merészkedik. Nekiesett az egyik kocsinak, de nem tudja pontosan, hogy ott milyen kárt okozott, ugyanis nem ő, hanem az alpolgármester járt azon a helyszínen. A másik esetben egy hétvégi ház tulajdonosa, aki egyébként már hozzászokott a medvék jelenlétéhez, az autója hátsó ülésén felejtett valami élelmiszert, ahhoz próbált hozzáférni a medve. A gépkocsi egyik első ablaka valamennyire le volt engedve, így ott próbált bejutni a nagyvad, „szó szerint szétszedte” az első ülést, de végül nem járt sikerrel – mesélte a településvezető. A lakók félnek. Féltik a gyermekeiket, féltik a jószágaikat, és nekünk kevés az eszközünk. A csendőrség sokszor 30-40 kilométeres távolságból érkezik, a vadász Zetelakáról vagy Varságról, az állatorvos szintén Varságról, vagy onnan, ahol éppen van, tehát mi, a polgármester vagy az alpolgármester érünk a leggyorsabban a helyszínre, de egymagunkban nem intézkedhetünk. Mire a csapat összeáll, a medve már odébbállt és távolról figyeli a helyzet alakulását, és amikor a csapat elvonul, újra visszamegy. Szerintem már kitanulták azt is, hogy mikor jön a csapat: szirénázással érkezik a rohammentő és a csendőrség, és akkor már tudják, hogy menni kell. Nagyon intelligens állatok, újabbnál újabb trükköket vetnek be, hogy élelemhez jussanak” – fogalmazott Nagy Attila.
Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon
A polgármester kitért ugyanakkor arra is, hogy a tájékozatlanság és a nemtörődömség is hozzájárul a medveproblémák előfordulásához. A medvebiztos, ráccsal és villanypásztorral körülvett két szeméttárolójukhoz is naponta ki kell járjon egy önkéntes, hogy a hanyagul otthagyott szemetet összeszedje és a kukákba rakja. Van, aki a ketrecen belül teszi le a hulladékot, de nem csukja be az ajtót, más viszont csak lelassít a kocsival és egy laza mozdulattal ledobja a szeméttározó mellé. Volt viszont olyan is a község egyik üdülőzónájában, hogy valaki egy „medvelest” hozott létre az egyik kukánál. Az alma még nem érett akkor, így valószínűleg az egyik áruházban vásárolhatott be zsákos almából, és azt leöntötte a kuka mellé, „mert ő ott medvét akart látni” – számolt be az esetről a település vezetője. Nagy Attila szintén kitért a kormány által nemrég jóváhagyott kilövési kvótára. Szerinte túl kevés medve levadászására ad lehetőséget a vonatkozó törvény, így nincs esély rá, hogy az intézkedés megoldja a problémát. „2016 óta eltelt nyolc év, és azóta nem volt vadászat. Ha most ugyanazt a kvótát hagyják jóvá, mint amikor hatezres medvepopulációval számoltunk – most mondjuk van kétszer annyi –, akkor látható, hogy nem elég. Kétszer ekkora kvótára lenne szükség csak ahhoz, hogy szinten tartsuk a jelenlegi populációt, és háromszor ennyire ahhoz, hogy visszajussunk az eredeti medvelétszámhoz, tehát a 2016-os szintre, amikor még nem voltak problémák” – vélekedett a polgármester.
Forrás: Székelyhon
Vadászat
Ágazati jogszabályváltozások
Ágazati jogszabályváltozásokat jelentettek be a magyar vadgazdálkodásban
A Fegyvertörvényben megjelennek a lőszerek ideiglenes átvételére, tárolására vonatkozó szabályok, a Vtv.-ben és annak végrehajtási rendeletében kiegészülnek az elektronikus beírókönyvre vonatkozó előírások, ezzel párhuzamosan a rendszer használata 2025. október 1-jétől lesz lehetséges, a nagyvad azonosító jelek ára pedig 100-ról 150 forintra nő.
Ábra: OMVK
A Magyar Közlöny 131. száma tartalmazza a belügyi ágazatokat érintő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVII. törvényt. Ez a fegyvertörvényt módosítja, bennünket a lőszerek ideiglenes átvételére, tárolására vonatkozó, új szabályok érintenek pozitívan. (A másik érintett témakör a pirotechnika.) A változások 2025. január 1-jén lépnek hatályba. Az alábbi fájlban ezek kiemelve láthatók a törvény jelenleg hatályos szövegében.
A fegyvertörvény változásai a 2024. évi LXXVII. törvény alapján
Ugyancsak a 131. szám tartalmazza az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvényt, amely egyebek mellet a vadgazdálkodási törvényt is módosítja (kiegészíti), érdemben az elektronikus beírókönyvre vonatkozó előírások tekintetében. Ezek a változtatások 2025. október 1-jén lépnek hatályba.
A vadgazdálkodási törvény változásai a 2024. évi LXXX. törvény alapján
A 132. számban jelent meg Az agrárminiszter az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 56/2024. (X. 31.) AM rendelet módosításáról szóló 74/2024. (XII. 20.) AM rendelete. Ennek értelmében – összhangban a fenti Vtv. módosítással – nem lépnek hatályba az 56/2024. (X. 31.) rendelet eredetileg 2025. január 1-jétől, illetve március 1-jétől hatályos, elektronikus beírókönyvre vonatkozó rendelkezései. Jelesül:
- az egyéni és társas teríték-nyilvántartáshoz, azok vezetéséhez kapcsolódó rendelkezések,
- az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás kötelező adattartalmára vonatkozó rendelkezések,
- azon rendelkezés, amely szerint a gímszarvaselejtésekhez kapcsolódó, fotódokumentációs elektronikus adatszolgáltatás elektronikus vadászati napló segítségével is lehetne teljesíteni.
Szintén a 132. számban jelent meg az agrárminiszter a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet módosításáról szóló 62/2024. (XII. 20.) AM rendelete. Ennek egyetlen rendelkezése, hogy 100-ról 150 forintra emeli a nagyvad azonosító jel árát. A rendelkezés a kihirdetését követő 31. napon, tehát január 20-ától hatályos.
Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
VADÁSZATI LEHETŐSÉG: Terelés január 5-én az Ormánságban
Egy német csoport betegség miatt visszamondta a Drávamenti Szarvaskörnél 2025. január 5-re lekötött terelését, amelyre most január 3-án 12 óráig bárki jelentkezhet. A Drávamenti Szarvaskör, amely három vadásztársaságot tömörítve, Baranya vármegyében, az Ormánságban gazdálkodik, évente mindössze két terelést szervez – tekintettel a jelentős szarvasállományukra. Mészáros Kálmán, a Szarvaskör elnöke az Agro Jager News-nak kiemelte, hogy az előző évek gyakorlata szerint garantált a 19 vad. A terelést, a szarvasbika-vadászatban elismert szakember, Hohmann Endre vezeti, amelyen 30 hajtó és 15 kutya segíti a vadászokat. Elegendő jelentkező esetén mindenképpen megtartják a vadászatot. Most olyan területre is bejuthatunk, ahol minden évben 13 kilogrammos szarvasbikák felett is szól a kürt.
Teríték a 2024-es terelés után. Forrás: Mészáros Kálmán
Mészáros Kálmán elnök kiemelte, hogy igazán pazar, szabad területes hajtásra készülnek. A német vendégek számára már december eleje óta irányított etetésekkel, vadászati tilalmakkal készültek a hajtásra, amelyet sajnálatos módon visszamondtak.
Havas vadászat 2023-ból. Forrás: Mészáros Kálmán
Ennek a hajtásnak az adja a különlegességét – folytatta, az Agro Jageren már több alkalommal szereplő elnök -,hogy karnyújtásnyira folyik a Dráva, amely mentén mély, nagy erdőket, döntően tölgyeseket mozgatnak át, amelyek között sok fiatalos sűrűt is megtalálhatunk
Vadász a Drávamentén. Forrás: Mészáros Kálmán
Leszögezte: a visszatérő német vendégek már tudják, hogy a legjobb bikák már elvetették az agancsokat, ezért nagyon kell ügyelni minden vadásznak!
2022-es teríték a Drávamenti Szarvaskör vadászterületén. Forrás: Mészáros Kálmán
A standokról maximum 80 méterre lehet lőni: gyakorlatilag két tereléssel, egy átállással számolnak. Minden vadászt terepjárókkal szállítanak, a gyülekező helyszínén pedig, Vajszló és Páprád között egész nap személyi őrzéssel védik az autókat. Titok nincs, sokan ismernek bennünket itthon és külföldön is, csak a következő költségekkel kell számolni:
A terelés részvételi díja: 600 euró
Továbbá 19 vad felett, vadanként, résztvevőnként további 20 eurót számolnak fel.
Lőhető vadfajok: gímszarvas tehén és ünő, vaddisznó, dúvad.
Számolni kell, hogy az aranysakál erős állománya miatt több is kerülhet puskavégre. Az elnök a jelentkezőktől azt kéri, hogy minimum 7 mm-t elérő kaliberrel érkezzenek.
A lőtt vad a helyszínen megvásárolható!
Jelentkezni személyesen és telefonon Mészáros Kálmán elnöknél:
Telefon: +36209384411
Balról Hohmann Endre vadászmester a terelés vadászatvezetője, jobbról Mészáros Kálmán, a Drávamenti Szarvaskör elnöke a társaság trófeabemutatóján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Szálláslehetőség egyénileg lehetséges!
Kattints ide és nézz körül, hogy milyen szállásokat találhatsz Vajszló 10-20 kilométeres körzetében, a Harkányi Gyógy-, és Strandfürdőtől pár perc autózásra!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az első Szt. Hubertus vadász és vizslája verseny – Dr. Polgár Kálmán emlékére
Dr. Polgár Kálmán kir. ügyész (1877 – 1936) az I.vh- t követően 1918 – ba tért haza Kaposvárra. Azonnal részt vett a város társadalmi életének újjáélesztésében. Nevéhez fűződik a „Turul Sport Egyesület” megalakítása, amelynek elnöke is volt. Aktív vadászként is tevékenykedett. A helyi és megyei lapok elismerően írtak úgy az ügyészi, mint a társadalmi tevékenységéről. Amikor értesült a magyar vizsla megmentésén fáradozó mozgalomról, azonnal támogatta és kezdeményezésére 1920. május 29-én megalakították az alapszabály nélküli „Magyar vizsla Tenyésztők Országos Egyesület” néven működő szervezetet, amelyben ügyvezető főtitkárrá választották. Országos jelentőségű munkájukat jellemezte, hogy sorra alakultak a kennelek, a szaporulatot nagyon szigorúan szelektálták a meghatározott küllemi és vadászati alkalmasság tekintetében. Megkezdték a „házi törzskönyv” vezetését, ahová csak azok az egyedek kerülhettek be, amelyek ezen elvárásoknak maradéktalanul megfeleltek. Tevékenységük olyan mértékben kiszélesedett, hogy 1924 –ben (100 éve) megalakult az Országos Vizsla Club (OVC). A továbbiakban 1926-tól az OVC-n belül „Magyar Vizsla Szakosztály” néven működött tovább az egyesület szegedi székhellyel. 1936 -ban bekövetkezett haláláig szívén viselte a magyar vizsla ügyét. Emlékére az OVC vezetősége javaslatot tett egy Dr. Polgár Kálmán örökös vándordíj alapítására, amelyet 1942. október 26.-án Fóton vizsláknak és spánieleknek rendezett versenyen adták át, mint kiderült először és utoljára, a bekövetkezett politikai és társadalmi változások okán!
REggeli eligazításon. Forrás: OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete
A II. világháború idején ismét kihalás fenyegette a fajtát, de 1947- től lassú javulás mutatkozott. 1974. évben Dr. Perényi Miklós versenyt hirdetett „ötven éves nyomokon” című felhívásában. A MAVOSZ fővadászai négy megyéből (Somogy, Tolna, Baranya, Fejér) a háború után betiltott emlékversenyt újjáélesztve, jubileumi „Polgár Kálmán emlékversenyt” szerveztek és rendeztek 1974 október 26.-án Kaposváron. I. helyezett: Pogány István somogyi vadász „Nádorvárosi Flecco” pointer kanja lett,
- Bősz József tolna megyei vadász, rszmv.
III. Sajtos Lajos somogyi vadász rszmv.
Ezt követően ismételt politikai nyomásra. névváltoztatással lehetett a versenyt megrendezni, így lett „Dunán túli” verseny.
Pomázi Ágoston vezetőbíró: Forrás: Pomázi Ágoston
Most újból eltelt 50 év, visszatérve a „Dr. Polgár Kálmán emlékverseny” elnevezéshez, rendezzük meg szellemiségét tovább éltetve az I. Szent Hubertus vadász és vizslája” versenyt. Véleményem szerint az igazi hagyomány tisztelése a múlt jeles eseményeinek, jelenben történő megelevenítésében rejlik. Így az OVC százéves és az 1974. évi „Polgár Kálmán” néven, Kaposváron megrendezett emlékverseny 50. éves évfordulójára indítottuk a Szt. Hubertus verseny szervezését. Egyhangú támogatást kaptunk a Somogy vármegye mindkét vadászati szervezetétől. A Sióvölgye Földtulajdonosi Vadász Egyesület vezetősége megkeresésemre az ügy mellé állt és vállalta a szükséges infrastruktúra, egyszóval a háttér biztosítását, valamint az élő fácán kihelyezését. A Magyarországi Drótszőrű Magyar vizsla Tenyésztők Egyesülete bonyolította a nevezéseket és az azzal járó egyéb feladatokat, így vált teljessé a verseny előkészítése. A vadászverseny 2024. 11. 30.-ára lett kitűzve.
Díjak. Forrás: Pomázi Ágoston
A jelzett napon reggel 7.oo- tól érkeztek a benevezett versenyző vadászok vizsláikkal a Balaton szabadi Külsőhegy területén lévő, „ Pap Pincészetbe”, az egész napos rendezvény központjába. A kijelölt versenyterület onnan 1000 m távolságra terült el. Az időjárás kegyes volt hozzánk, esőmentes, kissé szeles időben történt a regisztráció, a sorsolás, az egyéni beírókönyvbe történő beírás, vadászjegyek és egyéb a vadászathoz szükséges felszerelések és a kutyák okmányainak ellenőrzése. A vadászatvezető és a vezető bíró mindezeket követően felkérték a versenyzőket és az érdeklődőket, hogy sorakozzanak fel a megnyitóhoz, ahol a megfelelő baleset megelőző oktatásba részesültek az érintett vadászok! A megnyitót Noveczki Katalin, a MDMTE elnöke és Skerlecz Tamás, a házigazda Egyesület elnöke tartották. Az előre betervezett időben a nevezett 9 versenyző kutyáikkal kivonult a vadászterületre, ahol a segítők kihelyezték a szükséges fácánokat. A bírók ezt követően indították a versenyző párosokat.
A versenyen terítékre került fácánok.
Számomra azért is érdekes volt a verseny és valójában az egész nap, mert az állami vadászvizsgára felkészítő tanfolyam gyakorlati foglalkozása is erre a napra volt beütemezve ennél a vadászatra jogosultnál: A téma az apróvad gazdálkodás, vadászati módok, vadgazdálkodási berendezések. Érdekes volt a hallgatóknak is, mert igazi egyéni vadászaton még nem vettek részt. Itt láthatták a vadász és kutyája közti összhangot, a vadász munkáját és a vadászkutya szerepét és alkalmazási lehetőségét. Kiegészítéskép a társaság vadászmestere, Kersák György irányításával megismerték a használatos vadászati módokat, a nádasok hajtását, láthatták a vadászat előtti tevékenységeket, az eligazítást és még sok hasznos dolgot, ami a gyakorlati ismereteiket bővítette.
Eredményhirdetés. Forrás: Pomázi Ágoston
A versenyzők egy – egy futam (20 perc) alatt bizonyíthatták a terület adottságainak, valamint a környezeti tényezők figyelembe vételével a tudásukat. A vizslának ez idő alatt kellett a rejtőző vadat megtalálni, azt a fajtának megfelelő módon jelezni, vagyis a vadászt lövéshez segíteni. Lövést követően a vadat terítékre hozni. A munkát két gyakorlott vadász bíró bírálta és értékelte. Minden az előzőleg megtervezett norma szerint zajlott, kiváló időjárási viszonyok között. A versenyzők vizsláik segítségével 6 fácánkakast hoztak terítékre. A nap folyamán sok látványos munkát láthatott az érdeklődő közönség, köztük a hét tanfolyami hallgató. A verseny végeztével a jelenlévő kb. ötven fő elfogyasztotta a finomra sikerült csülkös babgulyást. Ez idő alatt a bírók elvégezték a versenyzők pontszámai alapján történő besorolását. Ezt követően kürtszó jelezte az eredményhirdetéshez való gyülekezőt. A terítéken lévő fácánokat a végtisztesség megadásának jeléül ismét megszólalt a kürt, majd a vadászat vezetője, ifj. Kersák György átadta az Egyesület elnökének, ahogy ez a vadászatokon illik! Az elnök a szervezést, a versenyzők balesetmentes, sportszerű viselkedését méltató szavai után került sor a mindenkit izgató eredmény kihirdetésére. Noveczki Katalin, az MDMTE elnöke, egyben az egyik bíró, a méltatást az izgalmak fokozása okán hátulról kezdte. A helyezésen kívül minden vizslafajta megkapta, a fajta legjobbja címet, a megfelelő serleg kíséretében. A támogatók által felajánlott díjakból és ajándékokból minden versenyzőnek, segítőnek és a bíróknak is jutott. A dobogós versenyzők szép serlegeket, kutyáik tápot kaptak.
A rendezvény kiemelt támogatója a Kaszó Zrt. volt. Fotó: OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete
A verseny fő díja a KASZÓ Zrt. vezérigazgatója, Galamb Gábor által felajánlott egy hétvégi egyéni vaddisznó és tarvad-vadászat teljes ellátással a verseny győztese és kísérője számára. A díjat dr. Kemenszky Péter, a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza adta át és méltatta az emlékverseny eseményeit.
- Barta István és Bereki Ciklon rszmv. kan vizslája
- Sándliné Kiss Erzsébet és Billegi Vadász Jupiter rszmv. szuka vizslája
- Szabó Sándor és Mezőföldi Kajtató Díva szuka vizslája
Az első három díjazott kürtszó kíséretével vette át a díjat.
Közös ebéddel zárult a találkozó. Fotó: OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete
Minden résztvevőnek további eredményes vadászatot és sikeres versenyzést kívánva, valamint a rendezésben és szervezésben résztvevők munkáját, a minőségi vadászkürtölést Tapai Balázs vadásztársnak, valamint házigazda Sióvölgye Földtulajdonosi Vadász Egyesület vezetőségének, a versenyhez való hozzá állását megköszönve, Pomázi Ágoston Árpád az OMVK Svm. Területi Szervezet kinológiai szakbizottság elnöke, egyben a verseny vezető bírója, minden jelenlévőnek Áldott Karácsonyt és Boldog Új évet kívánva zárta a rendezvényt.
Írta és fényképezte:
Pomázi Ágoston Árpád a verseny vezető bírója
További képek: OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Anekdota a távoli Észak-Kanadából, avagy… Kést hoztál a pisztolypárbajra?
Változtak a Földforgalmi törvény rendelkezései
Ágazati jogszabályváltozások
Csökkent a FAO globális élelmiszerár indexe decemberben
VADÁSZATI LEHETŐSÉG: Terelés január 5-én az Ormánságban
Az első Szt. Hubertus vadász és vizslája verseny – Dr. Polgár Kálmán emlékére
Életem első aranysakálja
Beszámoló a 2024. november 22–24. között Nagyszénáson rendezett vadászatról és Field-Trial Solymászversenyről
Határnyitás Körösnagyharsánynál is – Románia csatlakozott a schengeni övezethez
Számadás: az óesztendő utolsó vadászata a Kakat-mentén – GALÉRIÁVAL
Adventi vadászat Biharnagybajomban és a hírhedt bajomi avatás – GALÉRIÁVAL
VADÁSZATI LEHETŐSÉG: Terelés január 5-én az Ormánságban
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Számadás: az óesztendő utolsó vadászata a Kakat-mentén – GALÉRIÁVAL
A születésnapi dámbikám
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Életem első dámszarvasbikája
Az első Szt. Hubertus vadász és vizslája verseny – Dr. Polgár Kálmán emlékére