Keressen minket

Vadászat

Őszi köd Zalában

Közzétéve:

Feltöltő:

2009 szeptember végén újfent Zala felé haladtam az autóval. A korábbi sikerek, élmények hatása révén egyáltalán nem volt meglepő izgalmam. Alig vártam, hogy kiülhessek a lesre, ahová ismét Laci volt a kísérőm. Összességében négy alkalmat töltöttem a lesen, kicsi bőgés volt, néhányszor látvány is kecsegtetett, de szó szerint nem jártam sikerrel.

Egyik reggel, még lővilág előtt, több sötét tömeg tűnt fel, az elöl haladót bikaként sejteni lehetett. Mire eléggé pirkadt a célzáshoz, már régen bent voltak szántást határoló erdőben. Aznap, de már jóval később, egy egészen messze lévő nádas előtti tisztáson vettem észre néhány szarvast. Utánuk eredtünk, s egy falu közelében sikerült közelről is megpillantani őket. Volt köztük nekem is megfelelőnek minősített kisebb bika néhány tarvaddal, de egyből futásnak eredtek, ráadásul a község kellős közepén fekvő gazoson futottak át, így célzás vagy lövés szóba sem jöhetett.

Másnap délután pár méterre tőlünk ugrott meg egy – feltehetően – szarvas, mert látni nem volt módunk, de csörtetésével szó szerint a frászt hozta ránk, úgy megijesztett minket. Bevallom, még levegőt is alig kaptam, mire magamhoz tértem. Később egy távolabbi, úgy kétszáz méterre fekvő nádasos-gazosban látszott komolyabb mozgás, sőt hamarosan a szarvasok is megjelentek, de valamitől megriadva gyors futással elinaltak az ellenkező irányba. Gyors mozgásuk miatt nem tudtuk alaposabban szemügyre venni őket.

A terület adottsága nem volt éppen ideálisnak nevezhető, sok takarás nehezítette a kilátást, így hol fel-, hol meg eltűntek a szarvasok, irányukban sajnos lakott terület is volt. Így, még ha lassan poroszkáltak volna, akkor sem lett volna egyszerű a lövés, de távolság is nagy volt. Mindennek csak elméletben volt jelentősége az előbb leírtak miatt.

Utolsó délután, már visszafelé autózva, láttunk két potenciálisan lövésre alkalmas példányt, de érdemi lehetőséget nem kínálva nem próbálkoztam. A két meghatározó élmény számomra a két hajnali les után adatott meg. Egyrészt indulás előtt pár órával egyik kisebb erdőszigetben felhangzó bőgés hatására elindultunk cserkelni befelé, s hamarosan megpillanthattunk egy fejedelmi bikát. Agancsát úgy kilenc kilogramm körülire becsültük, tehát igazi óriási volt, fejedelmi fejdísszel, több tarvaddal. El lehet képzelni, mekkora izgalom lett bennem úrrá, amikor a céltávcsőben is megláthattam. Laci remélte, hogy lesz egy kisebb, számomra is megfelelő bika, de valami miatt gyanút fogtak, így nem tudtuk tovább élvezni a szerintem minden igazi vadász számára óhajtott látványt.

A legemlékezetesebb momentum a hét vége során a másik hajnali lest követően történt. A kilátó melletti mélyedés felé mentünk, amelyet sűrű ködtenger borított be, tejfehér tó érzetét keltve. Bár biztosra volt vehető, hogy ott vannak a szarvasok – köztük valószínűleg nem kevés bika–, de elképzelésen és sóvárgáson kívül más nem jutott nekünk. A fantáziánk természetesen beindult, de bárhogy is szerettük volna a köd feloszlását vagy ritkulását, e kegy nem adatott meg. Nem tudtam ellenállni a kísértésnek, készítettem több képet a látnivalóról, amellyel egyszerűen nem tudtam betelni. Ez volt számomra ebben az évben a mindig valami újat nyújtó Zala adománya. Utolsó momentumként említem, hiszen talán ez tette fel a koronát az elmúlt napok során átélt élményekre.

Elképzeltem, hogy ebben a ködben láthatatlanul siklik el néhány kívánatos bika, nem sejtve, milyen vággyal áthatva reméljük, hogy megjelennek sóvárgó tekintetünk előtt. Legszívesebben belemerültem volna, hogy testközelből érezhessem az erdő királyi vadjának megannyi megjelenését, legyen az fejedelmi vagy fiatalabb bika, akár ígéretes, akár kilövésre megfelelő. Persze ilyenkor elmaradhatatlanok a tehenek, borjak, mint szerves részei egy tisztességes rudlinak.

Vadászat

Aranyérmes trófeák Sárosfőn

Sárosfőn tartotta hagyományosnak mondható trófeaszemléjét a Bakonyerdő Zrt.

Published

on

Sárosfőn tartotta hagyományosnak mondható trófeaszemléjét a Bakonyerdő Zrt. A trófeamustra állományában a szeptemberben elejtett bikák közül 118-nak az agancsát láthatták a résztvevők – adta hírül a vármegyei hírportál.

Fotó: Haraszti Gábor – VEOL – OMVK

A veol.hu beszámolója szerint a kiállított trófeák jól tükrözték a Bakonyerdő Zrt. gímbikaállományának minőségét. A látványos méretű, érmes trófeák mellett, számos érdekes, torz agancs és nem kívánatos, úgynevezett selejt is helyet kapott a trófeamustra állományában.

A hagyományos szezonértékelő találkozón Varga László vezérigazgató és Pölöskei Balázs vadgazdálkodási osztályvezető köszöntötte az esős idő ellenére szép számban összegyűlt kollégákat és vendégeket.

Varga László vezérigazgató örömét fejezte ki, hogy a kollégákon kívül számos visszatérő vendég érkezett a rendezvényre. Elmondta, hogy a pandémiás időszakban elindult szakmai munka eredményei egyre markánsabban látszanak, ami a szakszemélyzet munkáját dicsérik. Az erdőgazdaság szeptemberi vadászati teljesítményéről úgy fogalmazott, a tervet kissé túlteljesítve zárták a hónapot, a gímbika szezon száz millió forintot meghaladó bevételt hozott a társaságnak.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Pölöskei Balázs osztályvezető elmondta, a szeptember szokatlan módon indult a nagy hőséggel, majd a csapadékos, viharos szeles időjárás nehezítette a körülményeket, ennek ellenére a tervezett mennyiségű és minőségű vadat sikerült terítékre hozni. Mindez számokban azt jelenti, hogy 130 vendégvadászt fogadtak az erdészetek, zömében német ajkúakat, köztük 43 hazai vendéget is. A bérvadászok 150 bikát hoztak terítékre a bőgésben. Ezek közül három aranyérmes, 21 ezüstérmes és 61 bronzérmes bika került bírálatra eddig.

Pölöske Balázs arról is szólt, komoly kihívás előtt állnak az erdőgazdaságok, hiszen a társadalmi és gazdasági nyomás miatt előírás a vadlétszám jelentős csökkentése, így a gímszarvasoké is. Ezért a következő időszakban folytatódik a szarvasvadászat immár a szakszemélyzet által. Hangsúlyozta, a vadbiológia és a vadgazdálkodás kéz a kézben jár. A kevesebb vad, egymásra és a környezetére is kisebb hatással van.

A trófeamustra jó hangulatban telt és kiváló lehetőséget nyújtott a baráti beszélgetésekre, a szakmai tapasztalatok és élmények megosztására is.

Forrás: Haraszti Gábor – VEOL – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Három a magyar igazság!

Published

on

Bozsolik Dániel élménybeszámolója:

A kánikulát követő hidegfront okozta lehűlés meghozta az idei bőgés kezdetét vadászterületünkön. Először szeptember 10-én találkoztunk, ezen a napon 8 bika hallatta hangját környékemen. Naplemente után négy fiatal bika (egy bőgve) jelent meg a dombélen, ahol a legények egymásnak feszülve tesztelték fejdíszüket. Egyikőjük jobb szára érdekes képet mutatott, osztott középágúnak vélelmeztem, azonban a folyamatos harc miatt nem tudtam egyértelműen elbírálni.

Fotó: Bozsolik Dániel – AJN

Fordult a szelem, úgy döntöttem nagyot kerülve alulról rájuk cserkelek. Félúton járva egy elhagyatott szőlőből kilépett egy harmadik agancsú bika, melynek bal szárát látván a keresőtávcsövet gondolkodás nélkül puskára váltva terítékre hoztam.

Fotó: Bozsolik Dániel – AJN

Másodjára, szeptember 25-én, ismét a lucernatáblára esett a választásom, ez alkalommal a szarvasok várt kiváltó helyétől nem messze, egy diófán helyezkedtem el. Az erdőből 200 m-re öt bika váltott ki, köztük a rendellenes agancsot viselő.

Fotó: Bozsolik Dániel – AJN

Folyamatosan mozgásban volt, míg a legnagyobb bika visszazavarta őt az erdőbe. Pár perccel később néhány reccsenés hallatszott az erdőből: hátha, visszajön. Szív kalapál, majd .. megjelenik két süldő a keresőtávcső túloldalán, túrkáltak, mintha tudták volna, ma szabadon garázdálkodhatnak.

Fotó: Bozsolik Dániel – AJN

Harmadjára: elmélyedve figyeltem a disznók munkáját, mikor megpillantottam szemem sarkában a kiszemeltet, miközben kb. 70 m-re nyugodtan legelt. Az egyre erősödő szürkület miatt már csak az alkalmas pillanatra vártam, majd keresztbe fordult..

Írta és fényképezte: Bozsolik Dániel

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Tovább olvasom

Vadászat

III. Takács Tibor Emlékverseny

Jótékonysági Koronglövő Versenyt szerveztek Takács Tibor emlékére

Published

on

Jótékonysági Koronglövő Verseny Takács Tibor emlékére. A verseny üzenete: Lám, jó jónak lenni! Harmadik alkalommal rendezte meg a Fejér Megyei Hivatásos Vadászokért Alapítvány az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Fejér Vármegyei Területi Szervezetével karöltve, a Takács Tibor Koronglövő Versenyt. A nevezési díjak az alapítvány számlájára folynak be.

Takács Tibor (1964 – 2021) a VADEX Zrt. fővadásza 2021. április 12. napján, életének 57. évében hunyt el. (Fotó: VADEX Zrt.)

A Soponya és Aba közötti Sportlőtér október 11-én adott helyet az előre meghirdetett gyorsított korongvadászatnak. Szép számmal jelentkeztek a megmérettetésre, összesen 21-en indultak a dobogós helyezésekért, vadász- és sportlövő kategóriában. A kiírásban a szervezők a verseny céljaként fogalmazták meg a vadászati kultúra ápolását, a szakmai sport- és baráti kapcsolatok erősítését, a versenyzési lehetőség biztosítását.

Fotó: OMVK

Tarró István, a Fejér Megyei Hivatásos Vadászokért Alapítvány elnöke nyitotta meg a rendezvényt, majd a Soponyai Sportlőtér vezetője, Szolga József elmondta, hogy a verseny lebonyolítása a FITASC és a MVE szabályai szerint történik.

Fotó: OMVK

Alapítvány a hivatásos vadászok megsegítésére

A vármegyei vadászkamara jótékonysági céllal hozta létre a Fejér Megyei Hivatásos Vadászokért Alapítványt: – Az idei esztendőben is több, arra rászoruló hivatásos vadászt támogattunk gyerekeik beiskolázásakor, vagy éppen egy életpálya lezárásaként, nyugdíjba vonulásakor. Jövőre, a közhasznú jogállás megteremtésével, lehetővé válik a személyi jövedelemadó 1 %-os felajánlása az alapítványunk számlájára.

Fotó: OMVK

Reméljük, hogy a rendezvények, egyéb felajánlások bevétele fedezetül szolgál a jelenleginél is több, arra érdemes hivatásos vadász megsegítésére. Minden fórumot megragadunk ahhoz, hogy tudatosítsuk, milyen támogatásban részesülhetnek a hivatásos vadászok munkavégzés közben elszenvedett baleset, tartós betegség esetén. Céljaink között szerepel elhunyt hivatásos vadászok gyermekeinek pártfogásában, esélyegyenlőségük megteremtésében, anyagi helyzetük javításában való részvétel. További célunk hivatásos vadászok lakhatásának elősegítése, nyugdíjas, illetve idős hivatásos vadászok gondozása, támogatása. A mai, Takács Tibor személye előtt tisztelgő, rá emlékező, alapítványi koronglövő verseny üzenete: Lám, jó jónak lenni! Megemelni a kalapot annak is, aki elesett, annak is, aki kopott és fáradt, mert mindent, de mindent visszakap az ember, az ütést is, meg a simogatást is – fogalmazott Tarró István, az alapítvány kuratóriumi elnöke.

Fotó: OMVK

Takács Tibor emlékezete

Takács Tibor (1964 – 2021) a VADEX Zrt. fővadásza 2021. április 12.-én, életének 57. évében hunyt el. Az életerős vadászembert legyőzte a koronavírus. Évtizedes munkájának eredménye, hogy a cég legjobb gímbikái ma már a fehérvárcsurgói kertből kerülnek ki, ugyanígy a szikaszarvas-gazdálkodás és a pisztrángtelepítés kidolgozása, a Gaja-völgy megújulása is Tibor érdeme.

Fotó: OMVK

A gyorsított korongvadászat dobogós helyezettjei:

Vadász kategóriában (országos versenyen nem indulók): I. Zángó Zoltán II. Szekeres Gábor III. Szabó Máté

Sportlövő kategóriában (országos versenyen indulók): I. Házi Gergely II. Csákány Csaba III. Komáromi Ferenc (pályasúlyozással)

Különdíjban részesült: Molnár Istvánné sportvadász

Forrás: OMVK

Tovább olvasom