Keressen minket

Horgászat

Óriáshalat fogtak magyar horgászok Guyanában

Közzétéve:

0

A Szlovákiában élő Mészáros Péter és édesapja, szervezett program keretében az elefánthalak rendjébe tartozó arapaimára ( vagy ahogy Molnár Gábor regényeiből ismerjük: pirarucura) is horgászott Guyanában.

A legnagyobb pirarucu, amely megközelítőleg 140 kilogrammos lehetett… (Kép: Mészáros Péter – Agro Jager News)

Lapunk a fiatal horgászt kérdezte élményeiről:

Kérlek meséld el, hogyan kerültetek ki Guyanába, és hogyan fogtátok meg az arapaimákat?

A  szervezett horgásztúrára való jelentkezést követően, közel egy évet vártunk édesapámmal az indulásra.  Az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány miatt szinte lehetetlen volt utazni. A pandémia szerencsénkre egyre jobban visszahúzódott, és a könnyítések miatt végre elindulhattunk. Előzetesen, amire csak tudtunk, felkészültünk édesapámmal. Rengeteget olvastunk, és videókat néztünk erről a hatalmas halról és annak a horgászatáról. Semmit nem bíztunk a véletlenre. Saját felszereléssel indultunk útnak Budapestről, a csoport többi tagjával. A legnagyobb tengeri orsók és botok várták az éles bevetést. A horgászzsinórunk szakítószilárdsága meghaladt a 180 kilogrammot. Az utunk hosszú volt és nagyon fárasztó. Először Amsterdamba szálltunk át, onnan,jó pár óra elteltével, az Egyesült Államokban találtuk magunkat . Ezután jött a Karib-térség, majd végezetül Georgetown következett, ami Guyana fővárosa. Az utazásunk itt még nem ért véget. Miután leszálltunk a repülőgépről, egy hosszú, több órás utazás út következett egy kisrepülőgéppel.

A dzsungelbe csak kisrepülőgéppel lehet bejutni. (Kép: Mészáros Péter – Agro Jager News)

Szakképzett helyi idegenvezetőink segítségével mélyen behatoltunk a dzsungelba. Miután elfoglaltuk az alaptáborunkat, és akklimatizálódtunk  a klímához, azonnal el is indultunk horgászni. Abban állapodtunk meg, hogy az első két napban mindenre horgászunk, kivéve az arapaimára, más néven a pirarucura. Már az első két nap nagyon izgalmasan telt. Az itteni halak méreteikhez képest sokkal jobban harcolnak, mint amihez szokva vagyunk a Kárpát-medencében. Miután eljött a harmadik napunk, az alaptáborból elindultunk az arapaimák kánaánjába, egy védett, kevésbé ismert helyre, amit csak a helyiek ismernek.

Egy retteget hal, a piranha. (Kép: Mészáros Péter – Agro Jager News)

Az itteni vizek nagysága magyar ésszel nehezen felfogható. A csónakban ülve, sok tízezer hektár vadvíz terült el előttünk,  magyar szemmel teljesen idegen tájon. Az idegenvezetőink, amiben tudtak, csak segítettek nekünk. A tanácsaikat mindig megfogadtunk és kémleltük a vizet. Az arapaima, kopoltyúja mellett, úszóhólyaggal is rendelkezik.

Az első két nap számos alatt számos új halfajt sikerült kifogni. Peti egy szép pávasügérrel. (Kép: Mészáros Péter – Agro Jager News)

Körülbelül 15 percenként felbukkan a víz tetejére, levegőt vesz és újból alámerül. Éppen ezért könnyen megfigyelhető, jól horgászható halfajok közé tartozik. Azonban, ha valami gyanúsat lát, ugyanúgy eltűnik mint bármilyen más hal…  Az arapaima méretei is tiszteletreméltóak, akár két-három méteresre is megnőhetnek.  Tömege jóval 100 kilogramm felett van, emellett mindenevő, és ragadozó is egyben. Étrendjében főleg kisebb testű halak, békák, gyümölcsök és férgek szerepelnek. Nem veti meg a kisebb testű kígyókat teknősöket sem.

Egy payara, amivel nagyon óvatosan kell bánni. (Kép: Mészáros Péter – Agro Jager News)

Én és édesapám már az első napokban szerencsével jártunk. Miután kiértünk a horgászhelyre, meg is láttunk egy halat, ami éppen levegőt vett. A motorcsónakból előkerültek az evezők és szépen lassan oda eveztünk, ahol láttuk legutoljára a pirarucut. Halszelettel gyorsan be is dobtuk az 5-ös horgot és a tengeri felszereléseinket. A bedobást követően, körülbelül 10 percre azonnal heves kapást észleltünk. A tengeri felszerelés is olyan erőhatást kapott, amire tervezték. A bevágást követően, az idegenvezetőnk azonnal indította a csónakmotort. Lassú hátramenetbe kapcsolt. Senki ne gondolja azt, hogy ezt a halat olyan könnyű kifogni a guyanai folyókból. A hal szinte csak izom. A partról szinte kifoghatatlan, mivel nem lehet megállítani. Ez nagyban függ attól, hogy kisebb halat (40-80 kilogramm) akasztunk meg, vagy egy óriást (> 120 – 140 kilogramm). Az első hal, amit kifogtunk, körülbelül 80 kilogrammos lehetett.

A második legnagyobb arapaima. Becsült tömege körülbelül 120 kilogramm… (Kép: Mészáros Péter – Agro Jager News)

Szinte kirobbant a vízből, oyan erővel, hogy még a helyiek is belepislogtak. Félelmetes elsőre ilyet megélni, amikor közel 100 kilogrammos hústömeg mozdul meg a nyugodtnak látszó folyóban és elemi erővel kitör a vízfelszín alól. A második arapaimát édesapám fogta ki, amely körülbelül 65-70 kilogrammos lehetett. Mivel az itteni állományt különösen óvják a helyiek, a fogást követően azonnal horogszabadítás következett. Annak ellenére, hogy ezek a halak már fáradtak voltak, különösen nagy óvatosságot kívánnak meg az avatatlan horgászoktól. Elég egy óvatlan pillanat, és akár súlyos sérülést, rosszabb esetben akár halált is okozhat ez a hatalmas hal.  A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája az arapaimát a sebezhető (vulnerable) kategóriába sorolja. A következő napok sem teltek eredménytelenül, sikerült kifogjak, egy 140 kilogrammos kapitális példányt. Ami nem nagyon akart elfáradni…

Egy kisebb arapaima, ami körülbelül 80 kilogrammos lehetett. (Kép: Mészáros Péter – Agro Jager News)

Először azt gondoltam, hogy a hal nyer és mi fáradunk el helyette. Szinte végeláthatatlan harc következett, időnként kitört, megállt, újra indult. Soha életemben nem láttam ekkora erőt egy haltól sem. Másfél órán át fárasztottuk úgy, hogy az idegenvezető is ezer idegszálával figyelt, irányította a motorcsónakot. Félő volt, hogy keres egy akadót és elveszítjük. Lehet bármilyen felszerelése az itteni horgászoknak, ha jön egy akadó, vagy elmegy a szerencse, vége a küzdelemnek. Sokszor a kapás is ritka, az arapaima fogása pedig különleges dolognak számít itt is. Kihasználva a hal pillanatnyi fáradtságát, amilyen gyorsan csak tudtuk, a partra vontattuk. Félő volt, hogy kipiheni magát és nem ér véget a küzdelem. Kiszállva a csónakból egy gyors kép elkészítésére is lehetőségünk volt. Felejthetetlen pillanatok voltak ezek mindannyiunk számára. Az idegenvezető izgatottsága is mutatta azt, hogy milyen szerencsések vagyunk.

Egy felejthetetlen pillanat apa és fia számára (Kép: Mészáros Péter – Agro Jager News)

Az idegenvezető, miután megbizonyosodott róla, hogy a hal rendben van és képes elúszni, azonnal útjára is indította. Annak ellenére, hogy ezek a halak hatalmasakra nőnek,  óriási energiát vesz ki belőlük a fárasztás. Hasonló a helyzet, mint a hazai szürkeharcsáknál. Minél hamarabb kikerülnek a vízből, annál nagyobb eséllyel folytatják majd a megszokott életüket.

Bár a horgászszerencse változó, nekem és édesapámnak, Guyana felejthetetlen élményeket adott. Összesen öt arapaimát fogtunk ki édesapámmal, ebből három darab hal bőven 100 kilogramm felett lehetett – zárta beszámolóját a Gútán élő horgász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képeket készítette : Mészáros Péter

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

0

Horgászat

Horgászhelyeket takarítottak a Fekete-, és a Kettős-Körös mentén

Published

on

0

Irány Békés vármegye! Január hónapban a Fekete- és Kettős-Körös mentén a folyóparti horgászhelyek megközelíthetősége és használhatósága érdekében zöldterületi munkálatokat végzett a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. A munkák a Fekete-Körös jobb partján Sarkad térségétől lefelé a Gyula-Sarkad vasúti hídig, a Kettős-Körös bal partján Békéscsaba-Doboz közúti hídig, majd a jobb parton a Békéscsaba-Doboz közúti hídtól lefelé a duzzasztóműig történtek.
A vízparti horgászhelyeket érintő zöldterületi tevékenységek leginkább a folyóvízi medreket övező elburjánzott ámorakácra terjedtek ki. A munkákat a KÖVIZIG engedélyével és folyamatos felügyelete mellett végezték a horgászok.
A Fekete-Körös mentén összesen 68, a Kettős-Körösön az összefolyás és a dobozi híd között 36, a Kettős-Körösön a dobozi hídtól a békési duzzasztóig 76 helyet hoztak rendbe, vagy alakítottak ki.
A munkák eredményeként az egyes helyeket szinte teljesen benövő ámorakác gépi ledarálásra került, megteremtve ezzel a lehetőséget egy széles bejárón át a vízpartok kényelmesebb megközelítéséhez és horgászcélú használatához.

Forrás: 
Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Horgászat

KITEKINTŐ: Horgásztúra a Manto Sipi Első Nemzet földjén

+1

Horgászat Észak-Manitoba távoli vidékein:

+1

Published

on

+1

Szeretném az elején felhívni az olvasók figyelmét, hogy az „indián” elnevezés nem éppen népszerű az amerikai és kanadai őslakosok körében. Az „első nemzet” (First Nation) kifejezés sokkal inkább elfogadott.

Több kanadai területen és provinciában is volt szerencsém horgászni a vadon szavára hallgatva, Manitoba azonban valahogy kimaradt. Ezt pótoltam be egy túrával a Manto Sipi Első Nemzet horgásztanyáján, Észak-Manitoba távoli vidékén. Az Első Nemzet a nagyobb Cree törzshöz tartozik, ezen belül pedig a közel 700 fős Manto Sipi közösséghez, akik a God’s River (Istenek folyója) nevű településen élnek, a God’s Lake (Istenek tava) partján. A tó kétszer akkora, mint a Balaton, és a folyó, amely a tanya mellett ömlik ki belőle, egészen a Hudson-öbölig halad, ahol végül eléri az Atlanti-óceánt.

Fotó: Tóth Zoltán – Agro Jager News

A településen az alkohol tiltott, viszont vadászatra szinte minden házban van puska. A tanyára Winnipegből, a tartomány fővárosából közel kétórás repülőút vezet, ahol – megjegyzem – sok magyar emlék is található. Napi több repülőjárat is kiszolgálja a települést.

A horgásztanya teljes ellátást és helyi vezetőt biztosít csónakkal, az ide látogató horgászok számára. Természetesen a távoli kanadai vizeken a horgászat kiváló. Én elsősorban a tavi pisztrángot céloztam meg, de süllőket és csukákat is fogtam. A tavi pisztráng szezonális életmódja miatt érdemes figyelni a vízhőmérsékletet: ha az eléri az 5-6 Celsius-fokot, akkor az alsóbb rétegekben tartózkodnak, míg ősszel, amikor ismét lehűl a víz, nagy csapatokban ívnak a partközelben.

Első utamat több is követte, és megtisztelő volt, hogy Chicagóban és Green Bayben (Wisconsin) horgász- és vadászexpókon képviselhettem a Manto Sipi Első Nemzetet.

Természetesen, ha a régi székesfehérvári vizeken járok, továbbra is úgy horgászom, ahogyan felnőttem: pontyozva, kárászozva, miközben hallgatom a vadon szavát, ami már nagyon fiatalon megfogott.

Ha valakit érdekel ez a terület, szívesen megosztom tapasztalataimat – honfitársi horgász alapon – a szerkesztőségen keresztül.

Írta és fényképezte: Tóth Zoltán

 

 

Horgászni szeretne Kanadában?

Keresse bizalommal Pálfai Gábort!

 

Van egy jó horgász-, vadásztörténete, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Horgászat

“Védett” twisterek az akadóban…

+1

Új megoldások a pergetésben:

+1

Published

on

+1

Elöljáróban engedjétek meg, hogy bemutassak nektek egy hihetetlenül leleményes megoldást, amely esetleg titeket is érdekelhet!

A napokban egy twisterekkel horgászó pergetővel váltottam pár szót, aki egy számomra új megoldást mutatott – gyárilag így kialakított változatot –, amellyel elkerüli, hogy műcsalija beakadjon a meder növényei közé. A horgász saját bevallása szerint ezzel a twisterrel szinte 1-2 százalékra tudja csökkenteni a leakadás veszélyét.

Fotó: Varga Szilárd – Agro Jager News

A rafináltsága a gumi kialakításában rejlik. Ugyanis a gumi hátoldalán található egy plusz plasztikcső – vagy nyúlvány, ha úgy tetszik –, amelybe bele tudjuk vezetni a jighorog spiccét. A cső által pedig elkerülhető, hogy a műcsali beakadjon a vízmeder különböző növényeibe.

Rendkívül praktikus megoldásnak tartom, és szerintem kifejezetten hasznos kis trükk, amelynek köszönhetően az akadósabb terepen is relatíve biztonságosan horgászhatunk. A horgász elmondása szerint, amikor a hal ráharap, a horog hegye zavartalanul fog a hal szájába akadni, és a plasztik kialakítása miatt, a nyúlvány nem befolyásolja az akadás sikerességét!

Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing –  Agro Jager News

Az akadóban megbújó csukák és süllők így sokkal könnyebben válnak “meghorgászhatóvá”! Remélem, segítségetekre lehettem ezzel a kis praktika megosztásával!

🎣 Görbüljön mindenkinek! 🙂

Írta és fényképezte: Varga Szilárd – Absolute Fishing

 

Érdekel a pergetés világa? Csatlakozz te is az Absulte Fishing közösségéhez!

+1
Tovább olvasom