Mezőgazdaság
Cél a felelős vízgazdálkodás Magyarországon
Megjelent a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, amely egyrészt megoldást nyújt az engedély nélkül kialakított mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, másrészt egyszerűsíti az ilyen kutak nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését – jelentette ki Nagy István, agrárminiszter.
Megjelent a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, amely egyrészt megoldást nyújt az engedély nélkül kialakított mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, másrészt egyszerűsíti az ilyen kutak nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését – jelentette ki Nagy István, agrárminiszter.
A vízgazdálkodás rendkívül fontos hazánkban. A probléma számos régiót érint amiről itt és itt írtunk korábban.
Az Agrárminisztérium célja a felelős vízgazdálkodás, valamint az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát. Ezért 2019-ben kidolgoztuk az öntözésfejlesztésről szóló törvényt, 2020-ban pedig a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletet, amelyekkel első lépésként a felszíni vízből történő öntözés elősegítésének jogszabályi alapjait teremtettük meg. Vannak azonban területek, ahol felszíni vízkészlet nem, vagy csak nagyon nagy költség árán elérhető és használható fel, ezeken a területeken csak felszín alatti vízből lehet öntözni.
Nagy István szerint az engedély nélkül létesülő és üzemelő mezőgazdasági célú kutak nagy száma a szabályozásból adódó kötelezettség, és az ahhoz szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, amelyek miatt a termelők jelentős része nem folytatja le az engedélyezési eljárást. A becslések alapján hazánkban tízezer és százezer közé tehető az ilyen engedély nélkül üzemelő öntöző kutak száma, amelyek a felszín alatti vízkészletek védelmének szempontjából is kockázatot jelenthetnek. A törvénymódosítás célja, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amit az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek.
A 2021. január 1-én hatályba lépő jogszabály alapján az Agrárminisztérium kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra, ezen létesítmények bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes lesz.
A törvénymódosítás emellett lényeges egyszerűsítést hajt végre a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vétele és a vízjogi engedélyezése tekintetében azzal, hogy a jövőben a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett, egy egyszerűsített adatlapon történő bejelentés-kötelessé válik, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik. A magyar gazdák számára ez az érdemi egyszerűsítés költséget, időt és adminisztrációs terhet is csökkent. Az egyéb, mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.
Nagy István jelezte, hogy az Agrárminisztériumhoz tartozó Nemzeti Földügyi Központ a kutak pontos számának ismeretében és a felhasznált vízmennyiség mérésével egy olyan országos monitoring rendszert tud majd létrehozni, amely valós képet ad majd a hazai felszín alatti vízkészletek igénybevételéről, ezzel is hozzájárulva a még felelősségteljesebb hazai vízgazdálkodáshoz.
Forrás: AM
Kiemelt cikk
Határnyitás Körösnagyharsánynál is – Románia csatlakozott a schengeni övezethez
Történelmi jelentőségű, hogy 2025. január 1-től Románia és Bulgária csatlakozott az Európai Unió schengeni övezetéhez. 2024. őszén, az Európai Unió soros elnöki tisztét Magyarország töltötte be és hazánk elnöksége alatt sorra kerültek aláírásra a különféle megállapodások, belügyminiszteri csúcstalálkozók, amelyekről folyamatosan beszámolt az Agro Jager News. Akik pedig 2024. december 31-én, szilveszter éjszakáján éppen úton voltak vagy csatlakozni akartak az ünneplőkhöz, azok a határmentén végig óriási ünnepségekkel találkozhattak. Az Agro Jager News Körösnagyharsány és Körösszeg határátkelőn várta be az éjfélt.
Óriási ünnepséggel várták a Körösnagyharsány-Körösszeg határátkelőnél az éjfélt. Már a határnyitás előtt megjelentek a román határrendészek, hogy biztosítsák az ünnepséget, hiszen a trianoni szerződés óta jóformán zárva volt ez a határátkelő, amely valaha fontos vasúti útvonalat is bírt, amely Vésztő felől egészen Nagyváradig tartott.
A látogatók, az ünneplők elmondták, hogy számunkra személy szerint is nagy dolog, hatalmas esemény, hiszen nem kell Nagyszalontáig vagy éppen Ártándig utazni, hogy beléphessenek Magyarország területére, továbbá ezzel a döntéssel megszűnnek a várakozások, amelyek nagyon megnehezítették nemcsak a személyforgalmat, hanem a kereskedelmet is.
Románia csatlakozásával most a személyazonossági okmányok bemutatása megszűnt mindazok számára, akik a belső határállomásokon kelnek át
A legfontosabb tudnivalók utazáskor:
– Fontos, hogy mind a román, mind pedig a magyar járőrök 20 km széles határmenti sávban bárkit, bármikor igazoltathatnak.
– A schengeni tagországok állampolgárai a saját országukban érvényben lévő személyi okmányaikkal igazolhatják magukat, amelyeket minden más schengeni tagország hatóságai kötelesek elfogadni, így útlevelet továbbra sem kell vinnünk, ha Romániába vagy onnan Magyarország felé utazunk, viszont okmányainkat tartsuk magunknál!
Ki kell emelni azt is, hogy a tagországok rendőri, adminisztratív és bírói szervei kormányközi együttműködés keretében továbbra is együtt dolgoznak, különös tekintettel a felderítésben és a megelőzésben. Románia és Magyarország kölcsönösen, egymás rendelkezésére bocsátja információit, valamint az EUROPOL keretein belül a kábítószer, a tiltott kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni akcióikat szerveznek. Fontos, hogy a csatlakozást követően mind a magyar, mind pedig a román rendőri szervek átléphetik a szomszédos tagország határait, azonban minden egyes határátlépés során tájékoztatni kell a szomszéd tagországot, akik kötelesek segítséget nyújtani.
Körösnagyharsánynál 2024. december 31-én éjfélkor végül megnyitották a határt, amely kicsivel több, mint 100 év után újra szabadon átjárható. Ezzel a történelmi döntéssel újra bekapcsolták a valaha Nagyváradhoz tartozó magyar településeket, mind a gazdasági, mind pedig a kulturális vérkeringésbe. Ma már Zsadányhoz, Biharugrához, Körösnagyharsányhoz, Körösszakálhoz, Magyarhomoroghoz és Komádihoz is a legközelebbi igazi nagyváros újra Ady Endre Körösparti Párizsa, Nagyvárad lett.
2025. január 1-től Románia teljes értékű tagállamává vált az Európai Uniónak.
A határátkelők listája itt érhető el!
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Tűzijáték a méhekre is káros!
Boros Tibor méhész cikket írt a szilveszteri tűzijáték méhekre gyakorolt hatásáról.
Boros Tibor méhész cikket írt a szilveszteri tűzijáték méhekre gyakorolt hatásáról.
Többen írtatok azzal kapcsolatban, hogy a petárdázás és a tűzijátékozás ártalmas-e a méhekre? Nos, sajnos azt kell mondanom, hogy ahogyan minden állatot megzavar, úgy a méheket is. Sokan azt gondolják, hogy a méhek télen alszanak. Hát nem… A méhek egész évben gyűjtögetnek, készülnek a téli pihenőre. Ahogy beköszönt az ősz vége, nyugovóra térnek. Ez nem azt jelenti, hogy elalszanak, mint a maci, hanem azt, hogy a kaptárakban egy nagy fürtöt alkotnak. A fürt közepén tartózkodik a királynő, akit körülvesz a családja. A fürt közepét képesek a testükkel 25-30 fokra felfűteni, így védekezve a megfagyás ellen.
A kaptárban előfordul, hogy a hőmérséklet fagypont alá esik, ezért nagyon kell vigyázniuk egymásra. Nem tehetik meg, hogy aki belül van a melegben, nem törődik azzal, aki kívül tartózkodik. Ha a külső méhek átfáznak, helyet cserélnek a belsőkkel: a belsők kimennek a hidegbe, a külsők pedig bemennek a melegbe. Ezt a cserét addig folytatják, amíg a kaptáron kívüli hőmérséklet el nem éri a +15 °C-ot. Közben nagyon vigyázniuk kell arra, hogy megtartsák a fürt melegét, mert ha a fürt kihűl, az a méhcsalád számára a biztos halált jelenti.
Szilveszter estéjén nemcsak a 100 kg-os Beethovent (a kutyámat), kell kordában tartanom, nemcsak a malacokat, akik ki akarnak törni, és nemcsak a libákat, kacsákat, tyúkokat, akik a kerítésnek mennek, hanem aggódnom kell a méhcsaládjaim miatt is.
Miért? A szomszéd kivonul a családjával, hatalmas ordítozással elkezdik dobálni a tűzijátékokat és petárdákat. Ők örülnek annak, hogy szilveszter van, és azt gondolják, kötelezően örülni kell, közben nem törődnek azzal, hogy mekkora károkat okoznak másoknak az értelmetlen őrjöngésükkel.
A hatalmas hangokra felbomlik a nyugodtan telelő fürt élete. A méhek megijednek, és szétszélednek. A természetes ösztön működésbe lép: azt hiszik, veszélyben van a család biztonsága, és meg kell védeniük valamitől. Ezzel együtt megbomlik a fürt, az addig megtartott meleg elillan. Szép lassan minden méh átfázik, és nincs, akivel helyet cseréljenek, hogy felmelegedjenek. A 35-40 ezer méh megdermed és elpusztul.
Ezzel nemcsak egy méhcsalád vész oda, hanem a méhész munkája is, hiszen az ő bevétele a szakmájából, a méhészetből ered. Az anyagi kár egy méhcsalád esetében 35-50 ezer forint között mozoghat, de a méhek elvesztése felbecsülhetetlen kárt jelent. Mindez azért, mert 20-30 percig alkoholmámor közepette örülni kellett annak, hogy szilveszter van.
Természetesen ilyenkor a méhész anyagi veszteségét senki sem téríti meg: sem a petárdázó, sem a biztosító, sem más.
Röviden: hogyan hat a méhek életére a nagyzolási mánia? Vannak családok, akik buliznak szilveszter éjszaka, és vannak családok, akik azért rettegnek, hogy lesz-e bevételük a következő évben. De ugyanez történik a madarakkal: tömegével pusztulnak el, mert félelmükben a sötétben mindenbe beleütköznek. Ugyanez történik a kutyákkal, akik világgá mennek, és autók ütnek el őket. Ugyanez van a denevérekkel és más állatokkal is: félelem és rettegés közepette halnak meg.
De a lényeg megint a megszokott: senki és semmi nem számít, csak az, hogy egyes emberek jól szórakozzanak.
Kérlek, segíts egy megosztással, hátha megértik az emberek, miért káros a petárdázás és tűzijáték-durrogtatás!
Írta és fényképezte: Boros Tibor méhrajbefogó
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Mezőgazdaság
Változások a magyar-román határszakaszon
A magyar rendőrség három nyelvű közleményt adott ki a román határnyitásról
Románia 2025. január 1-jét követően a schengeni térség teljes jogú tagja. Ezzel megváltoznak a közös határszakasz átlépésére vonatkozó szabályok.
România va deveni membru cu drepturi depline al spațiului Schengen de la 1. ianuarie 2025. Acest lucru va schimba regulile de trecere ale frontierei comune.
Romania will become a full member of the Schengen area from 1 January 2025. This will change the rules for crossing the common border.
Több uniós tagállam meglévő gyakorlatához hasonlóan – a Schengeni határ-ellenőrzési kódex szabályai szerint –, a schengeni térség közrendjét és belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzése érdekében Magyarország a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását tervezi belépő irányban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2025. január 1-jétől az államhatáron történő átkelés a korábbiakhoz képest könnyebben és gyorsabban fog lezajlani, de egyes esetekben a belépési jogosultság ellenőrzésére sor kerülhet. A schengeni szabályokra tekintettel kizárólag az alábbi határátkelőhelyeken, illetve határátlépési pontokon lehet – a közúton engedélyezett járműkategóriákkal – belépni az országba:
Autópálya-határátkelőhely:
- Nagykereki
- Csanádpalota
- Közúti határátkelőhelyek:
- Csengersima
- Vállaj
- Nyírábrány
- Létavértes
- Ártánd
- Méhkerék
- Gyula
- Battonya
- Nagylak
- Kiszombor
Vasúti határátkelőhelyek:
- Tiborszállás (Ágerdőmajor)
- Nyírábrány
- Biharkeresztes
- Kötegyán
- Lőkösháza
Útkapcsolatok (határátlépési pontok):
- Garbolc–Bercu /Szárazberek/
- Zajta–Peles /Nagypeleske/
- Ömböly–Karulypuszta/
- Bagamér–Voivozi /Érkenéz/
- Pocsaj–Rosiori /Biharfélegyháza/
- Körösnagyharsány–Cheresig /Körösszeg/
- Gyula/Dénesmajor–Iermata Negră
- Elek–Grăniceri /Ottlaka/
- Dombegyház–Variasu Mic /Kisvarjas/
- Csanádpalota–Nădlac /Felsőnagylak/
A felsorolt helyszíneken az államhatár 0–24 órában, a hét bármely napján átléphető. Fontos azonban tudni, hogy az utazóknak továbbra is maguknál kell tartaniuk okmányaikat, a tagállamok területén való jogszerű tartózkodás megállapítására a rendőrök szúrópróbaszerű ellenőrzést végezhetnek.
Kérjük az utazókat, hogy a balesetek elkerülése érdekében fokozott figyelemmel közelítsék meg az átkelőket, ahol találkozhatnak mind a magyar, mind a román hatóság munkatársaival.
În conformitate cu practica existentă a mai multor state membre ale UE, Ungaria intenționează să reintroducă temporar controlul la frontieră pe sensul de intrare, în conformitate cu normele Codului Frontierelor Schengen, pentru a preveni amenințările la adresa ordinii publice și a securității interne în spațiul Schengen. În practică, aceasta înseamnă că, de la 1 ianuarie 2025, trecerea frontierei de stat va fi mai ușoară și mai rapidă decât înainte dar, în unele cazuri, vor fi controlate îndeplinirea condițiilor de intrare. Având în vedere normele Schengen, numai prin următoarele puncte de trecere a frontierei și puncte de trecere ocazionale, dupa specificul categoriilor de vehicule autorizate, vor putea intra în țară:
Puncte de trecere a frontierei de pe autostradă:
- Nagykereki
- Csanádpalota
Puncte de trecere a frontierei rutiere:
- Csengersima
- Vállaj
- Nyírábrány
- Létavértes
- Ártánd
- Méhkerék
- Gyula
- Battonya
- Nagylak
- Kiszombor
Puncte de trecere a frontierei feroviare:
- Tiborszállás (Ágerdőmajor)
- Nyírábrány
- Biharkeresztes
- Kötegyán
- Lőkösháza
Conexiuni rutiere (puncte de trecere a frontierei):
- Garbolc–Bercu /Szárazberek/
- Zajta–Peles /Nagypeleske/
- Ömböly–Karulypuszta/
- Bagamér–Voivozi /Érkenéz/
- Pocsaj–Rosiori /Biharfélegyháza/
- Körösnagyharsány–Cheresig /Körösszeg/
- Gyula/Dénesmajor–Iermata Negră
- Elek–Grăniceri /Ottlaka/
- Dombegyház–Variasu Mic /Kisvarjas/
- Csanádpalota–Nădlac /Felsőnagylak/
În locațiile enumerate, frontiera poate fi traversată între orele 0-24, șapte zile pe săptămână. Cu toate acestea, este important de reținut că participanții la trafic trebuie să aibă documentele asupra lor și că polițiștii pot efectua controale aleatorii pentru a verifica dacă aceștia se află legal pe teritoriul statelor membre.
Pentru evitarea accidentelor, călătorii sunt rugați să se apropie cu atenție sporită de punctele de trecere, unde pot întâlni atât autorități maghiare, cât și cele române.
In line with the existing practice of several EU Member States, Hungary plans to temporarily reintroduce border control on the entry side, in accordance with the rules of the Schengen Borders Code, in order to prevent threats to public order and internal security in the Schengen area. In practice, this means that, from 1 January 2025, crossing the state border will be easier and faster than before, but in some cases, entry rights may be checked. With regard to the Schengen rules, you can only enter the country at the following border crossing points and border crossings by vehicle categories authorised on public roads:
Motorway border crossing points:
- Nagykereki
- Csanádpalota
Road border crossing points:
- Csengersima
- Vállaj
- Nyírábrány
- Létavértes
- Ártánd
- Méhkerék
- Gyula
- Battonya
- Nagylak
- Kiszombor
Rail border crossing points:
- Tiborszállás (Ágerdőmajor)
- Nyírábrány
- Biharkeresztes
- Kötegyán
- Lőkösháza
Road connections (border crossings):
- Garbolc–Bercu /Szárazberek/
- Zajta–Peles /Nagypeleske/
- Ömböly–Karulypuszta/
- Bagamér–Voivozi /Érkenéz/
- Pocsaj–Rosiori /Biharfélegyháza/
- Körösnagyharsány–Cheresig /Körösszeg/
- Gyula/Dénesmajor–Iermata Negră
- Elek–Grăniceri /Ottlaka/
- Dombegyház–Variasu Mic /Kisvarjas/
- Csanádpalota–Nădlac /Felsőnagylak/
At the listed locations, the border can be crossed 24 hours a day, seven days a week. It is important to note, however, that travellers must still carry their documents with them and that police officers may carry out random checks to verify that they are legally present on the territory of the Member States.
To avoid accidents, travellers are asked to approach the border crossing points with increased attention, where they may encounter both Hungarian and Romanian authorities.
Forrás: Rendőrség