Keressen minket

Vadászat

Vadászat nélkül nincs vad

Közzétéve:

Feltöltő:

0

Feiszt Ottó neve közismert a vadászok körében. Az Országos Magyar Vadászkamara elnökével, az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnökével, a Zalaerdő Rt. vezérigazgatójával Indiából való hazatérése után beszélgettem, a vadásztársadalmat leginkább foglalkoztató aktualitásokról.

–Néhány hónappal ezelőtt gondot jelentett a nagyvadállomány elszaporodása, változott ez valamit az utóbbi időben?
–Nincs még meg a vadászszezon eredménye, de úgy gondolom, még nem sikerült elérni a korábban beállított szintet. Az állomány még mindig magas. Nemsokára összegezzük a vadlétszámbecslést, előreláthatóan bizonyos mértékben csökkent a nagyvadállomány száma. Jelenleg is folyik a vita az erdészeti hatóságok, a természetvédők és vadászok között, hogy mi is az ideális létszám. Jó lenne, ha 2007-ig elérnénk azt a szintet, amely a maximum és a minimum között található.

A nagyvad kilövésénél azonban a legfontosabb szempontot az jelenti, hogy megőrizzük a lehető legjobb minőséget, válogató vadászatot folytassunk és a legjobb agancsú szarvasok érjék el az idős kort. Sokszor elkövetik azt a hibát, hogy nem arányosan lövik ki a szarvasokat, ezért az állomány nem megfelelően alakul.

–Mennyire voltak jelentősek a tavalyi vadkárok?
A vadkárok mindig hullámzóak. Ez attól is nagyrészben függ, hogy milyenek a termésárak. Úgy gondolom, hogy az állapot stagnál. Van ahol emelkedett –– például Somogy megyében ––, de van ahol csökkent. Ez a relatív csökkenés természetesen betudható a vadállomány csökkenésének is. Ha viszont hideg marad az időjárás, akkor az erdei vadkárok bizonyára növekedni fognak. A vad mostanra már felélte a tartalékaikat, és nagymérvű hántás- és rágáskárra számíthatunk március és április folyamán. Akár százas nagyságrendű rudlik is összeverődhetnek, amelyek nagy kárt tudnak okozni az erdőben. Ezt még jobban tetőzhetik az erdőkben agancsot gyűjtő emberek.

Mi a helyzet az apróvaddal?
–Az elmúlt évben sajnálatos módon nagyon sok nyúl elpusztult az Alföldön. Ennek okát még igazából mi sem tudjuk. Lehet ok az európai barnanyúl vírus, de lehet a rókák elszaporodása is. Így igen nehéz helyzetbe kerültek azok a vadgazdálkodók, akiknek fő bevételi forrását a nyúl jelentette. Ugyancsak gondot jelent az is, hogy külföldiek részéről csökkent a fácán iránti kereslet. Egyre gyakrabban magyar vadászok vásárolnak fácánt, átlagban százas terítékre.

A rókával viszont sajnos lesznek még gondjaink az elkövetkező időszakban. Mivel mindenhol alkalmazzák a rókák veszettség elleni vakcinázását, az állomány megduplázódott, amire a teríték száma utal. Ez problémákat okoz, tekintettel arra, hogy egyre több közöttük a rühes egyed, amit gyógyítani nem lehet. Igaz, ez az emberre nem kimondottan veszélyes, van azonban egy másik betegség, amire mindenképpen oda kell figyelnünk. Már az országban található rókákban is megjelent ugyanis az úgynevezett ötágú-galandférgesség, amely a fertőzött egyedről nagyon könnyen átterjedhet az emberre, és ebből igen kevés az esély a gyógyulásra. Erre nagyon nagy figyelmet kell fordítani a jövőben, és nagyon elővigyázatosnak kell lenni, mivel a betegséget bárki megkaphatja, még úgy is, ha csak megeszik egy erdei gyümölcsöt vagy a mezőn leül a fűbe.

Milyen a kapcsolatuk a külföldi szövetségekkel?
A horvátokkal, szlovákokkal, szlovénekkel, németekkel és románokkal elég jó kapcsolatot ápolunk. Lehetne intenzívebb ez a kapcsolat, de azért jónak mondható. Nem így van ez az olaszokkal. Az élőnyúl kivitelének korlátozása óta velük egy kissé megromlott a kapcsolat. Több diszkrimináció érte őket nálunk, így ma már kevésbé jönnek ide vadászni. Ezt a problémát már kormányzati szinten is megpróbáljuk megoldani, és remélem, hogy minél hamarabb látszatja is lesz ennek a próbálkozásnak. A szarvasbőgő versenyek és a vérebversenyek azonban nagyon jó alkalmak arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz a külföldi vadászokat.

Mennyire tartja megfelelőnek a jelenlegi vadhúsátvételi árakat?
Az árakat a piac szabályozza. Ugyan az utóbbi időben egy lassú áremelkedés indult meg az itthoni átvételi árakban, de ezt még mindig kedvezőtlenül befolyásolja az új-zélandi szarvasállomány megduplázódása. A piac hullámzik. Most egy kicsit fellendült, azonban az a kérdés, hogy ez elegendő-e a vadhúsfeldolgozó üzemek stabilizálódásához. Egyre gyakoribb az, hogy pl. a vaddisznót szőrben-bőrben adják el. Ez munkacsökkenést jelent, hiszen a feldolgozás és konyhakészen való eladás további munkát és pénzt jelent a feldolgozóknak.

–Az utóbbi időben számos vélemény hangzott el arról, hogy megfelelő-e a vadásztársasági forma. Hogyan látja ezt Ön?
Erről a témáról már talán könyveket lehetne írni. Az azonban biztos, hogy a jelenleg elterjedt módon nem működik tökéletesen. Ez persze nem minden társaságra igaz. A mostani társaságoknak az a hátránya, hogy legtöbb helyen már nem a baráti társaságok vadásznak együtt, mint ahogyan régen. A háború előtt még saját pénzből béreltek kisebb területet és együtt vadásztak. Később kialakultak a 50–60–70 fős társaságok, ahol alig ismerik egymást a tagok és gyakoribbak az ellentétek. Nincs kiegyenlítve a vadászatban végzett munka és „árutermelő vadgazdálkodássᔠalakultak.

Meg kellene teremteni, hogy kisebb társaságok alakuljanak, és ne az áruszerzés legyen a lényeg, hanem a vad gondozása, védelme, szeretete. A magyar vadászoknak egyre kevesebb a lehetősége van vadászatra, mert eladják a vadászatot. Régen nem véletlenül alakultak ki a kis vadászterületek. Csak akkora volt a területük, amekkorát gondozni tudtak.

Ugyanakkor a területaprózás szakmailag helytelen, mert jó minőségű szarvast így nehéz elérni. Tehát ez nagy dilemmát jelent. (2003-as adatok szerint 50 ezer belföldi vadász mellett évente 22––23 ezer vendégvadász fordul meg a 9 millió hektáros magyarországi vadászterületen, s ők lövik ki a trófeás vadak 70–80, valamint az apróvadak 60–70%-át. A nagyvadak közül őzből 280 ezer, gímszarvasból 75 ezer, vaddisznóból 70 ezer, dámszarvasból 20 ezer, muflonból 10 ezer egyed él az országban. Az apróvadakat tekintve mezei nyúlból félmilliós, fácánból pedig 600–650 ezres a populáció – –A Szerk.)

Milyen jelenleg a vadászat társadalmi megítélése?
A felmérések szerint egyre pozitívabb, jobb, mint amire számítottunk. Ma már kevesebben ítélik el a vadászatot, belátták: vadászni szükséges. A vidéki emberek természetesen ezt könnyebben elfogadják, hiszen azt is tudják, hogy ősszel aratni kell.

A városi emberek és az állatvédők gyakrabban szólalnak fel emiatt, de erre csak annyit tudok mondani, hogy vadászat miatt még egyetlen állatfaj sem pusztult ki! Üzlet miatt igen, de az nem a mi hibánk.

Vadászat nélkül vad sem lenne. Ez hozzátartozik az ember életéhez. Persze csak akkor elfogadható, ha nem célja a rekordhajhászás és a gátlástalan hasznosítás. Az nem „a vadászat”, és ezt minden igazi vadász elítéli, akinek ez az életöröm hozzátartozik a napjaihoz.

KRUZSLICZ ANITA
Nimród Tudósítói Hálózat
0

Vadászat

Négy nap, négy helyszín

+1

Vadászfegyvert és pénzt lopott egy 35 éves gyanúsított.

+1

Published

on

+1

Vadászfegyvert és pénzt lopott egy 35 éves gyanúsított. A szentendrei rendőrök elfogták. A gyanú szerint február 7-én hajnalban F. Roland befeszítette egy pomázi ház elektromos kapuját. Lopási szándékkal ment be az udvarra, azonban a mozgásérzékelős lámpák felkapcsoltak, ezért eliszkolt a helyszínről.

Fotó: Rendőrség

Két nappal később négy autót tört fel. Hármat egy hotel parkolójában, amikből iratokat és egy táskát vitt el. A negyedik kocsi egy pomázi ház előtt állt. Betörte az ablakát, és ellopta a benne lévő vadászfegyvert. De ez nem volt elég, betört a városban egy családi házba is, ahonnan bőrtáskát, okiratokat és céges papírokat vitt el. A táskában több mint 4 millió forint volt.

A bejelentés után a rendőrök azonnal tanúkat hallgattak ki, adatokat gyűjtöttek és elemeztek. Ennek köszönhetően február 11-én délelőtt már kattant is a bilincs a tolvaj kezén. Előállították és őrizetbe vétele mellett hallgatták ki a lopások, valamint lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt. Kezdeményezték a letartóztatását, amit a bíróság elrendelt.

A nyomozók az elvitt iratok és tárgyak maradványait elégetve találták meg Pomázon.

Forrás: Rendőrség

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

Rabsicokat fogtak

+1

Orvvadászok buktak le a Beleznai erdőben

+1

Published

on

+1

Egy vadász tett bejelentést a rendőrségre, hogy február 7-én a beleznai erdőben talált egy hurkot, benne egy elejtett szarvasborjúval, amit ismeretlenek tettek ki. Ezért az erdészet vadkamerát szerelt fel, hogy lebuktassa a rabsicokat. Nem kellett sokat várni, egy óra múlva már meg is jelent a felvételen az orvvadász.

Fotó: Rendőrség

A rendőrök aznap este el is fogták a 60 éves helyi férfit, és kihallgatták. Kutatást tartottak a lakásán, ahol a hurok készítéséhez szükséges sodronykötéldarabokat foglaltak le.

Forrás: Rendőrség

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Bulgária – Stefan Sotirov farkasra indult

Published

on

+1

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Melegedett az idő, elbújt a hold és leereszkedett a köd: eljött az ideje a farkasvadászatnak. Napnyugtától napkeltéig figyeltem az éjszakát és egy életre szóló élménnyel gazdagodtam, amikor megláttam a sötétben a farkast – tájékoztatta Stefan Sotirov az Agro Jager Newst Bulgáriából.

Stefan Sotirov bulgáriai farkasa. Fotó: Stefan Sotirov

Itt-ott köd áradt szét, majd enyhe délnyugati szél terelte arrébb, mint egy nyájat a juhász és a farkas lassan, mintha a semmiből bukkant volna elő. Pontosan hajnali három óra volt. Rendkívül óvatosan érkezett, megállt néhány másodpercre és hallgatózott.

Amikor megláttam, úgy döntöttem – részben kíváncsiságból -, hogy adok neki egy esélyt, hogy elérje a les előtti tetemet, de sajnos valami miatt mégis elugrott. Ellenkező irányba rohant és körülbelül 160 méterrel arébb megállt és megfordult. Nem haboztam és elsütöttem a puskámat.

Agro Jager News

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!

A farkast eltaláltam és a lövésre egy másik, kisebb farkast pillantottam meg, ami elugrott. Érdekes helyzet volt, mert addig nem láttam és ugyan szaladt, de később egy dűlő útra leült és abba az irányba nézett, amerre az első farkas elesett.

Néhány percig ült, azután keservesen üvölteni kezdett. Úgy másfél óráig tartott. A köd pedig, a déli széltől elűzve hol szétterült, hol feloszlott.

Rendelj otthonról, kényelmesen és mi elpostázzuk neked! Kattints a képre!

Ültem a lesen. A dermesztő üvöltés a végső búcsú lehetett, de nem lőttem újra. Hallgattam az éjszakát. Tudtam, hogy erősen kötődnek egymáshoz.

Lőhettem volna, hogy elűzzem vagy elejtsem, mert azok a pillanatok, a farkasüvöltés vérfagyasztó volt. Elkezdett hatni a pszichémre és a gondolataimra. Egyedül lenni a semmi közepén fáradtan, de hagytam, hogy befejezze – valami felébresztette bennem az érzést, hogy tartozom neki ezzel a gesztussal.

Hatalmas farkasával Stefan Sotirov. Fotó: Stefan Sotirov

És így másfél óra telt el, mire a kisebb farkas elindult lefelé a lejtőn, ahol egyszer csak eltűnt a szemem elől. A köd tovább terjeszkedett és majdcsak a első napsugarak hajtották szét. Lemásztam a lesről és birtokba vettem a farkasomat. Sohasem felejtem el azt az éjszakát.

 

Stefan Sotirov, Bulgária

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom