Vadászat
Balog Pista
Kovács Gábor visszaemlékezése:
Részlet Kovács Gábor: A csodálatos Zselíc című könyvéből
Amikor Ropolyba költöztem, akkor ő már ott lakott. Szomszédok voltunk és hamar összebarátkoztunk. Ő mindenes volt az erdészetnél, fogatos, lovász, trófeakikészítő, fizikai munkás. Rengeteget tudott dolgozni. De szerette is a munkát, saját maga meglátta, ha valamit meg kellett csinálni vagy éppen javításra szorult. Mondom, jó viszonyban voltunk, de ez szinte elengedhetetlen, hiszen az erdő közepén ne adj’ Isten baj esetén csak egymásra számíthattunk.
Pityu sok mindenre megtanított, a kocsizástól kezdve a trófeakikészítéséig. Megtanultam tőle, hogy a tisztítandó koponyából melyik csontot távolítjuk el és melyiket hagyjuk bent. Hogyan készítünk a szarvasgyöngyfogából kedves szuvenírt a vendég számára. A mindennapok a reggeli fekete kávéval kezdődtek. Sőt, nem is reggel volt, hanem inkább még csak hajnal. Valamelyik év február 19-én a kávé felhörpintése után elindultunk az istállóhoz. Hómentes, fagyos volt az éjszaka. Bakancsaink alatt csak úgy kopogott a kemény föld.
Fotó: Kovács Gábor (2019) – A csodálatos Zselic.
– Betonoztak az oroszok. – mondta Pityu ilyenkor.
Az istállóhoz való feljárónál a kövesút mellé egy pótkocsi silót borítottak valamikor a tél elején. Ehhez a silókupachoz közeledve meresztettük a szemünket, mert még éppen, hogy csak pirkadni kezdett. Mindketten az elhullott agancsot kerestük. Az említett nap nem kerestük hiába. Egyszerre vettük észre a silón heverő agancsot amikor már csak három-négy méterre voltunk tőle. Nagy volt az öröm, jól kezdődött a reggel. Az átlagosnál gyorsabb tempóban megetettük, megitattuk a lovakat, aztán igyekeztünk körüljárni a környeket, hátha megtaláljuk a párját. Sajnos azt azonban nem nekünk hagyta el a bika.
Az erdészeti lovak azután néhány nappal kerültek Ropolyba, amikor én is odaköltöztem. Tehát még újoncok voltak, akárcsak én. Az itatás eleinte némi bonyodalommal járt, ugyanis az istállóban akkor még nem volt vezetékes víz, hanem lent a lapban volt a gémeskút – az istállótól mintegy ötven méternyire – ott szoktak inni a lovak. Újak lévén azonban az első napokban kantárral vezettük le őket és miután ittak, vissza az istállóba. Én a Madár nevű lovat vezettem, Pistra a deres Dollárt. A deres nevét egyébként előszeretettel gyakoroltattuk külföldi vendégekkel, ha azok kérdezték.
Szelíd lovaknak tűntek, de egyik alkalommal a Madár lovam kirántotta fejével együtt a zabla karikáját a kezemből, amit nem fogtam rendesen. Nem csak, hogy kirántotta, de egyúttal el is vágtatott. Ha már lúd, legyen kövér. Gondolta a ló. Lett erre kapkodás, de csak pár pillanatig, mert a lovam szépen visszatalált a helyére. Bent az állásban úgy álltak, mint a katonák. Pista szavára hol jobbra, hol balra léptek, attól függően, hogy a kollégám hol állt meg mögöttük.
– “Visekeggyetek gyerekek, mer’ máma vazsvellávaa’ kaptok ennyi” – mondta Pityu szigorúan nekik.
Miután elrendeztük a lovakat, jöttek értünk a vadászháztól és mentünk Kardosfára, vagy ki a területre az elejtett vadért. Szeptembertől nagyüzemben folyt a vadásztatás. A szarvasbikát kizsigerelte valamelyikőnk, felhúztuk az autó platójára és irány Kardosfa. Ott lehúztuk a tehetetlen testet és terítéket készítettünk, valósággal felravataloztuk a nemes vadat. Jobb oldalára fektettük, szájába utolsó falatot tettünk. Testére, a lapockára vagy a lövés sebére szintén zöld ág került, lehetőleg tölgylomb. Trófeás vadnál, tehát hím ivarúnál az ágacska tört felével a fej felé, nő ivarúnál pedig far felé irányul. Szükség esetén a zsigereléskor keletkezett vágáshoz is tettünk zöld lombot. Az agancsot lemostuk, a fejet beállítottuk. Elég színvonalas terítéket kellett készítenünk, hogy az a fényképezéshez megfeleljen.
Amíg a vendégek fényképeztek, paroláztak egymással és alkalom adtán elhangzott a Hallali, addig mi begyújtottunk a kemencékbe. Kettő volt belőle a főzőhelyiségben. Miután a vendégek kiörülték magukat levágtuk a bikák fejét, amit a főzőben megnyúztunk és a nagyja húsrészeket eltávolítottuk a koponyáról. Csak az orrán hagytuk meg a bőrt megakadályozva ezzel, hogy a kényesebb orrcsont szétfőjön. Közben jutott egy kis időnk arra is, hogy a gyöngyfogakat, amit a német grandli kifejezéssel illetünk, elkészítsük szuvenírnek. Ehhez vágtunk egy ujjnyi vastagságú tíz-tizenkét centiméter hosszú hársfavesszőt, amelynek mindkét végét lehetőség szerint egyenes, de ellentétes, srég metszéssel bemetszést ejtettünk amibe beleékéltük a szépen megtisztított göngyfogakat. Egyiket az egyik oldalról, a másikat, a másikról. Végül pedig egy szintén tíz-tizenöt centiméteres tuja zöld ágacskájára fektettük a vesszőt és a gyöngyfogak alatt keskeny nemzeti színű szalaggal kötöttük át. Sokkal igényesebb és színvonalasabb így átadni a vendégnek a gyöngyfogokat, mint natúr kézbe nyomni.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az ilyen gyöngyfogas szuvenírnek persze vannak másféle díszítési módjai is, de mi csak ezt alkalmaztuk. Mint már említettem, Pityu is egyedül lakott eleinte. Idővel aztán talált magának egy fiatal menyecskét, akivel össze is házasodtak. Azon a télen, amikor már a lovak vontatta hintóval vadásztatták a vendégeket az egyik akalommal behajtottak a lakás előtti útra, néhány perces pihenőre. Ez idő alatt a saroglyában fekvő, kizsigerelt vadból vér csöpögött az útra. Ez az út inkább földes volt, mint kavicsos. Amikor a pihenő után továbbhajtottak a lovakkal, addigra egészen nagy, jól látható vértócsa keletkezett. Éppen el akartam takarítani, amikor megérkeztek a szüleim látogatóba.
-Mi történt? – kérdezte anyám a vértócsára mutatva. – Á, semmi különös! – válaszoltam, hirtelen ötlettől vezérelve – csak a szomszédéknál volt egy kis perpatvar. Szóra sem érdemes. Persze édesanyámat vadásznő létére nem lehetett becsapni.
Pistáéknál sosem volt perpatvar, Pista nagyon jószívű volt, vidám és dolgos. A magához való esze bőségesen megvolt. A külföldi vendégektől még néhány német szót is megtanult. Főleg a Waldmannsheil, meg a Prosit ment nagyon. Német nyelvismerete azonban néha cserbenhagyta. Egyik alkalommal a következőket mesélte:
– A minap, amikor az egyik vendég trófeáját főztem, (mármint a vendég által lőtt vad trófeáját!) odajött a vendég és beszélgettünk.
– Hogyan beszélgettél vele? – kérdeztem. – Leginkább csak mutogattunk. – mondta.
Szóval beszélgetés közben mutogattam neki, hogy sokszor fáj a derekam. Erre a vendég bement, a vadászházba, aztán amikor újra kijött, adott valami kenőcsöt. Az asszony itthon bekente vele a derekamat, de fura mód rászáradt a bőrömre, úgy kellett lemosni. Pedig jó szaga van mondta – a kenőcsnek de bizony a derékfájáson nem segített. Te tudsz németül – mondta nekem – olvasd már el mi van ráírva. Kért meg a szomszédom.
Megnéztem a kenőcs tubusát, amin nagy betűkkel rá volt írva, hogy Zabncreme.
-Te szerencsétlen, hiszen ez fogkrém! – mondtam nevetve. Azannyát’ neki, akkor azér’ van ilyen jó szaga neki!
Ilyen tréfák is megestek a Pityuval, aki talán a legtöbb ideig volt szomszédom, akire mindig számíthattam és viszont.
Ropolyból először Kardosfára költözött, aztán a Duna mellékére, Dunaszentgyörgyre vitte a családját, itt hagyva ismerőseit, kollegáit és a zselici erdőt, melyet maga is nagyon-nagyon szeretett.
Írta: Kovács Gábor (2019): A csodálatos Zselic. A szerző válogatása
Kiemelt cikk
Fókuszban a vadbalesetek: Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Veszprém vármegyében éves szinten közel 400 vadbaleset mellett helyszínelnek a vármegyei rendőrök, ami, ha úgy vesszük, azt jelenti, hogy átlagosan minden napra jut egy helyszínelés. A főkapitányság munkatársai a vadbaleseteket elemezték, majd a balesetek helyszínét térképes nézetben közzétették, melyet ráadásul folyamatosan frissítenek. Így nemcsak a helyben élők, hanem a vármegyén átutazók is láthatják, hol a legkockázatosabb áthaladni. Tanácsokról, tippekről s arról is kérdeztük még a Veszprém vármegyei rendőröket, hogy mit is kell tenni, ha balesetet szenvedünk, ami valljuk be, sokszor még a vadászoknak is fejtörést okoz. Szó esett arról is, ha az elütött vadat elvisszük, akkor lopást követünk el s a vadbalesetek kapcsán a társaságok tevékenységére is figyelem fordul. Az Agro Jager Newsnak Bartók Judit rendőr alezredes, a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálatának munkatársa nyilatkozott.
Térképes nézetben, napi frissítéssel tette közzé a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság azokat a vármegyei utakat, amelyeken vadbalesetek történtek. Forrás. Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Hogyan találták ki, hogy térképes nézetre vetítik a legveszélyeseb útszakaszokat?
A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Facebook közösségi oldalán (Veszprém vármegyei rendőrség) rendszeresen közölte azokat a baleseteket, melyek vadon élő állattal történt ütközésekkor történtek. A posztokkal a célunk az volt, hogy követőink tájékozódjanak, mely útszakaszokon jelennek meg a vadállatok, és tanácsokkal, ajánlásokkal igyekeztük és igyekszünk most is megelőzni az ütközést. Baleset bekövetkezése esetén pedig a személyi sérülés kimenetelének enyhítésére, és az anyagi kár mértékének csökkentésére törekszünk.
Bartók Judit rendőr alezredes, a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálatának szóvivője.
Ezeket a közleményeket rendszerint átvette más médiatartalom-szolgáltató is, és egyre népszerűbbnek mutatkoztak a cikkeink. A visszajelzések alapján körvonalazódott, hogy sokan így informálódnak, hogy vármegyénkben hol kell leginkább vadveszélyre számítani. Ugyan jelzőtáblák is figyelmeztetnek a veszélyre, mégis egy jellemzően fás-bokros terület, vagy épp Balaton-közeli nádas nagyobb eséllyel vonzza a nagyvadakat, ezáltal vonulásuk is kiszámíthatatlan. Korábban jellemző volt a nászidőszakban, kora hajnalban, illetve kora esti órákban történt vadelütés, de mára már a nap bármely szakában számítani lehet és kell is őzre, szarvasra vagy vaddisznóra. Ezek a nagyvadak ugyanis komoly anyagi kárt okoznak a járművezetőnek, illetve több esetben – a váratlan felbukkanásuk miatt – személyi sérüléssel járó balesetet is előidéznek.
Február 20án Veszprém és Várpalota között helyszíneltek a rendőrök, mert egy budapesti autós vaddal ütközött. Forrás: Rendőrség
A közösségi oldalunk immáron több mint 32 ezer követővel bír, és többtízezres elérést eredményez egy-egy vadbalesetettel kapcsolatos felhívásunk. Így született meg az az ötlet, hogy egy térképen jelöljük azokat az útszakaszokat, fő-és mellékútvonalakat, melyet megközelítve már számítanunk kell vadállatokra. A csatlakozzteis.hu/vadterkep weboldal – Kattints ide és tájékozódj! – egy innovativ és hasznos eszköz a közlekedésbiztonság növelése, a balesetek számának csökkentése, valamint az emberi élet és az állatvilág védelme érdekében, A térkép lehetővé teszi az autósoknak, hogy megtervezzék az útvonalat, figyelembe véve a jelölt vadveszélyes szakaszokat.
Kattints a képre és kövesd a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság híreit a Facebookon is!
Veszprém vármegye nagyvadas vadásztársaságok sorát bírja. Éves szinten mennyi vadütközést tartanak számon? Mennyi baleset jut a rendőrség tudomására?
Veszprém vármegye illetékességi területén 2024-ben 362 vadelütés miatt indult eljárás. Általánosságban elmondható, hogy – az elmúlt öt év tekintetében – hasonló, 400 alatti számadattal zártuk a baleseti nyilvántartást. Egyedül 2021-ben emelkedett meg a vadállatokkal történő ütközéses esetek száma, abban az évben 426 volt. Ugyan arra nem áll rendelkezésre statisztikai adat, hogy mennyi balesetet előztünk meg a vadtérképpel, de a visszajelzések és annak használata igazolja, hasznos, és sokak által kedvelt, látogatott oldal.
2025. január 26-án Tés külterületén borult árokba egy Ford Ranger típusú személygépkocsi, amikor szarvassal ütközött. Fotó: Rendőrség
Milyen gyakran frissítik az adatokat?
Napi rendszerességgel értékeljük a baleseti adatokat, és ha azt tapasztaljuk, hogy egy adott útszakaszon nagyobb számban fordult elő vadelütés, akkor a térképet az aktuális adatokkal feltöltjük, így adunk pontos és hiteles információkat a közlekedőknek.
Nyirád külterületén négy vaddisznót gázoltak 2024. december 16-án. Fotó: Rendőrség
Milyen balesetmegelőzési eszközöket vetnek még be a vármegye útjain?
Számos módszerrel és eszközzel igyekeznek a Veszprém vármegyei rendőrök az autósok segítségére lenni a vadbalesetek megelőzése érdekében. Optikai vadriasztó prizmák kerültek ki – számszerűen 77 darab – azokra a főútszakaszokra, ahol korábban gyakoribb volt a vadgázolás. Az útszéli oszlopokra felszerelt kék fóliás optikai vadriasztó prizma a gépjármű fényszóró fényét a menetirányra merőlegesen fordítja el, így a jármű elhaladásakor egy stabil optikai riasztókerítés jön létre, amely a vadakat az út mellől elriasztja. Mivel a vadreflektor a fényszóró fényét az út melletti terepre veri vissza, a járművezetőt a visszaverődő fény nem vakítja el.
2024. december 12-én tótvázsony külterületénél gázolt el egy szarvast a képen látható gépjármű. Fotó: Rendőrség
Ezen túl a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai – baleset-megelőzési kampányok keretében – vadriasztó prizmákat adtak át a szabályosan közlekedő járművezetők részére, illetve a társadalmi szerepvállalással támogatott eszközbeszerzések is jelentős segítséget nyújtanak.
Erről bővebben itt és ide kattintva lehet bővebb tájékoztatást kapni!
2021. november 16-án kezdődött meg a 710-es számú főútvonalon a vadriasztó prízmák telepítése, amelyet Borbély Zoltán rendőr alezredes, a Balatonalmádi Rendőrkapitányság vezetője személyesen is megtekintett. Fotó: Rendőrség
Amennyiben balesetet szenvedünk, milyen tanácsokat ad a közlekedésben résztvevőknek a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság, hiszen még egy-egy vármegyét is jól ismerő vadász számára is nehézkes a helyi vadásztársaságot elérni. Egyáltalán mit tegyünk?
Ha baleset történt, akkor azonnal meg kell állni, és olyan biztonságos helyre kell lehúzódni, ahol a további balesetek bekövetkezése elkerülhető. Fontos, hogy ilyen esetben bejelentést kell tenni a 112-es díjmentes, segélyhívó számon, vagy ha ismert a rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság, vagy rendőrőrs telefonszáma, akkor ott az esetet jelentve segítséget hívni. Az illetékes vadásztársaságot a rendőrség munkatársai értesítik, akik intézkednek a vad elszállítására, sérült vad esetén annak felkutatására.
Minden alkalommal hangsúlyozzuk, amennyiben a vad még él, arra is figyelni kell, hogy a többi járművezető részére kellő távolságból jelzést kell adni a további balesetek elkerülése érdekében. Nem szabad az állatot lehúzni az úttestről, mert lehet, hogy még életben van, és egy rémült vad súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Az elpusztult állatot pedig tilos elvinni, ugyanis az lopásnak számít. Az illetékes vadásztársaság értesítését követően annak további sorsát már a szakemberek intézik.
Egy vadriasztó prízma a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén. Fotó: Rendőrség
Pontosításképpen: aki vadat gázol és azt a gépjárművével teszi, mit valósít meg és alapesetben milyen büntetésre számíthat, ha elviszi a vadat?
Vadgázolás alkalmával is – minden esetben – vizsgálja a rendőrség, hogy a sofőr részéről megállapítható-e KRESZ szabályszegés, például sebességtúllépés. Továbbá azt is vizsgáljuk, hogy a vadásztársaság részéről történt-e olyan tevékenység, amelyet korábban nem engedélyeztek, illetve annak gyakorlásakor mulasztás történt-e? (például vadhajtás).
Dr. Szilágyi Bay Péter érdeklődésére Bartók Judit r. alezredes, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálat szóvivője válaszolt
Kiemelt cikk
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Keletről új betegség robbant be az állattenyésztésbe és a kiskérődzők pestise miatt felvetődött a kérdés, hogy veszélyben van-e az őz-, és a muflonállományunk? Még a szakemberek előtt is kérdéses, hogy lesz-e járvány az őz esetében, de annyi biztos, hogy az Agrárminisztérium elrendelte az elhullott és az elejtett őzek vizsgálatát azokban vármegyékben, ahol ez a járványos betegség felütötte a fejét. Nyugalom! A gyors járványügyi intézkedések következtében, úgy tűnik, sikerül megállítani a juhágazatokban a betegséget, még a kihajtások előtt!
Állandó téma, a vadásztársaságokon belül, a hivatásos vadász szakmai munkájának ellenőrzése, jogállása. Mivel már a következő vadászidényre készülünk, arról is megkérdeztük a szaktárcát, hogyan is lehet fácánt nevelni a madárinfluenza kitörései miatt, s azok a vadásztársaságok, akik bejelentés nélkül madarat nevelnek, milyen szankciókra számíthatnak? Továbbá szó esett még a mezeinyúl- exportról s arról is, hogyan lehet a társaságoknak jogszerűen, vérfrissítés céljából jogszerűen mezei nyulat vagy egyáltalán élő vadat „cserélnie” és azokat a vadászterületen szabadon engedni?
Villámkérdések és azonnali válaszok az Agrárminisztérium Sajtóirodájától, egy szokatlan, de tartalmas interjúban, itt a 25 éves Agro Jager News hasábjain, az ország legnagyobb és legrégebbi online, vadászati portálján.
Egy őzbak valahol a magyar-román határ közelében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kiskérődzők pestise kapcsán felmerült a kérdés, hogy mekkora veszélyben lehetnek a hazai muflonállományok, illetőleg az őzállományok? Ez utóbbi, azért nagyon fontos kérdés, mert egyes alföldi vadásztársaságok működési költségeit a legtöbb esetben az őz vadászatára alapozzák.
Kevés tudományos adat áll rendelkezésre a hazai klimatikus körülmények között élő vadkérődző fajok (őz, muflon) fogékonyságát illetően. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a vírus a vadállományban, a házi kiskérődzőktől függetlenül, fennmaradna. A hazai vadkérődző állomány esetleges fertőződése esetén a szakemberek véleménye alapján inkább az valószínűsíthető, hogy a betegség önkorlátozóvá válik.
Illusztráció. Az elpusztult őzeket jelentenie kell a Vas, valamint a Zala vármegyében működő vadgazdálkodóknak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Amennyiben megbetegíti a fent említett vadfajokat, akkor milyen teendői vannak az alföldi vadgazdáknak? Milyen intézkedésekre számíthatnak, mire készüljenek fel a társaságok? Várható-e vadászati ágazati tájékoztató? Az elhullott állatok kapcsán pedig, van-e bármilyen teendője például: a magyar-román határ mentén gazdálkodó vadásztársaságoknak? Egyáltalán detektálták-e a vadon élő őz-, muflon populációban a vírus jelenlétét?
A Zala vármegyei kitörést követően 2025. január 31. óta Zala és Vas vármegyében az összes kilőtt és elhullottan talált őzből és muflonból kiskérődzők pestisének vizsgálata céljából kettő darab orrtampon mintát kell venni. Eddig egyetlen mintából sem került kimutatásra a vírus.
Ennek ellenére nagyon fontos a megelőzés, tehát annak biztosítása, hogy a vadon élő kiskérődzők és a juhok, kecskék találkozási lehetőségeit a minimálisra csökkentsük. Amennyiben a vadászok bágyadt, köhögő, elesett őzet, muflont látnak, amelynek erősen könnyezik a szeme, folyik az orra, esetleg véres hasmenést ürít, annak kilövése után azonnal értesítenie kell a területileg illetékes hatósági állatorvost, aki gondoskodik a megfelelő mintavételről, ami a betegség kizárásához elengedhetetlen.
Vadőr pásztázza a tájat. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Több vadásztársaság esetében vita tárgyát képezi, hogy szükség van-e vadászmester alkalmazására, illetőleg elégséges-e csak a hivatásos vadász alkalmazása. Továbbá a társaságon belül lehet e hivatásos vadász és a vadászmester egy személyben, egyáltalán vállalható-e így a tisztség?
A tárgyban az alábbi választ adható: a Vtv. 57. § (4) bekezdése, a vadászatra jogosult tartamos vadgazdálkodás biztosítása érdekében rendeli el a szakmai irányító kinevezését. A Vhr. 44/A. § pontja, részletezi, az ehhez szükséges személyi feltételeket. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint, a szakmai irányítói feladatokat a vadászatra jogosult alkalmazásában álló hivatásos vadász is elláthatja. A második kérdés vonatkozásában, egy adott vadászatra jogosult működési formája (pl. vadásztársaság – egyesület) illetve annak alap- és/vagy működési, helyi/házi szabályzata adhat választ, hogy kit milyen tisztségre lehet jelölni.
Ki ellenőrizheti a vadőrt? Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A hivatásos vadász munkája ellenőrzésére ki jogosult és mi a teendő akkor, ha a munkáltatói jog gyakorlójának (aki nem vadászmester) egyáltalán nincs semmiféle szakmai, szakirányú vadgazdálkodási végzettsége és a társaságban senkinek nincs semmiféle vadászati, szakirányú képesítése?
A hivatásos vadásznak, mint minden munkavállalónak a munkaszerződése, továbbá munkaköri leírása vélelmezhetően kellően szabályozott abban a tekintetben is, hogy kinek és hogyan tartozik felelősséggel a munkájáért, ki jogosult munkavégzését ellenőrizni. Alapesetben, a vadászatra jogosult törvényes képviselője, a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagyis ő az, aki elsődlegesen számon kérheti a hivatásos vadász által elvégzett munkát. Mindezekre tekintettel, tehát nincs összefüggés, nem releváns, hogy a törvényes képviselő milyen végzettséggel rendelkezik.
Állandó és örökös kérdések: Kinek mi a szakmai végzettsége? Szakmai vezető vagy munkáltatói jogok gyakorlója? Ki és kinek adhat utasításokat, különösen szakmai utasításokat? Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Madárinfluenza kapcsán: milyen intézkedésekre készülhetnek a vadfarmok és azok a vadásztársaságok, akik élő madarat vásárolnak tovább tenyésztésre, későbbi kibocsátásra? Milyen jogszabályi előírásoknak kell megfelelnie? Milyen büntetésre számíthatnak azok a társaságok, akik nem jelentik be, hogy területükön fácánt vagy foglyot tenyésztenek?
A vadászható szárnyasok mindaddig, amíg szabadon nem engedik őket, baromfinak minősülnek. Így a tartási helyeikre ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a baromfitartó telepekre. A járványvédelmi rendszernek is ugyanolyan szintűnek kell lennie, mint a baromfitartó telepeken, minimalizálva annak a kockázatát, hogy fertőző betegség, pl. madárinfluenza kerülhessen az állományba akár a vadon élő madarak, akár ragályfogó tárgyak, személyek, járművek közvetítésével. Így többek között a madarakat fedett helyen kell etetni és itatni, valamint a takarmányt és az almot is úgy kell tárolni, hogy ahhoz idegen fajú állat ne férhessen hozzá. A személy-és járműforgalmat a gazdaságban minimálisra kell csökkenteni és azok csak az előírások szigorú és következetes betartásával történhetnek.
AM: A vadászható szárnyasok mindaddig, amíg szabadon nem engedik őket, baromfinak minősülnek. Így a tartási helyeikre ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a baromfitartó telepekre. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Amennyiben mégis megjelenik a telepen a madárinfluenza, ugyanolyan intézkedések vonatkoznak rá, mint a többi baromfitelep esetében: többek között a fertőzött állomány felszámolásra kerül, a telep körül korlátozás alatt álló körzetek kerülnek felállításra és a telep újratelepítése csak a körzetek feloldását követően, a jogszabályoknak megfelelő módon és időben történhet.
Amennyiben illegális állattartásra derül fény, az szankciót von maga után.
Amennyiben megjelenik a fácántelepen a madárinfluenza, a fertőzött állomány felszámolásra kerül. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A 2024/2025. évi élőnyúl export kapcsán mekkora volument bonyolított le Magyarország? Melyek voltak a kiemelkedő vármegyék és mely országokba szállították a hazai mezei nyulakat? Hogyan értékeli az Agrárminisztérium, hogy egyre jobban elterjed a csapdás élőnyúlbefogás? Aki ilyen módszerrel csapdázza a mezei nyulat, milyen jogszabályi előírásoknak kell megfelelnie?
A 2024/2025. évi élőnyúl export adatai jelenleg még nem állnak rendelkezésre, de az elmondható, hogy Békés, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyék voltak kiemelkedőek. A legfontosabb célországok Olaszország és Franciaország voltak. (Nagyjából 5/6 illetve 1/6 arányban). A csapdás élőnyúl befogás jelentősége, elterjedése nő, amelynek okai a mezőgazdaságban is tapasztalható megfelelő humán erőforrás hiánya, valamint annak igen magas költségvonzata. A csapdás befogás viszont korlátozott számú mezei nyúl befogását teszi lehetővé, így egyszeri nagy mennyiségű mezei nyúl befogására nem alkalmas. Korlátozó tényező még az időjárással összefüggő fogási hatékonyság is, viszont az egyszeri bekerülési költség, amely viszonylagosan hamar megtérülhet, vonzóvá teszi a módszer használatát. Jogszabályi háttér tekintetében a mezei nyúl élve befogásának, valamint a csapdázásra vonatkozó szabályozásnak együttesen kell megfelelni.
Több jogszabály is vonatkozik a vadbefogásra, a vadszállításra és a kibocsátásra. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A járványok kapcsán: bevált gyakorlat a vadásztársaságok között, hogy jó genetikai adottságú mezei nyulakat „cserélnek”, engednek szabadon egymás között a vadásztársaságok vadászterületeiken, azért, hogy vérfrissítéssel erősítsék az állományaikat. Ezek kapcsán felmerült egy olyan kérdés, hogy szükséges-e állategészségügyi vizsgálat, vagy a cserék, vérfrissítések kapcsán állatorvosi vizsgálatok nélkül is szabadon engedhetik az állatokat?
Igen, szükséges állategészségügyi vizsgálat. Az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól 87/2012 (VIII.27.) VM rendelet (továbbiakban: Szállítási rendelet) 2012. szeptember 4-én lépett hatályba, rendelkezéseit alkalmazni kell többek között a szabad természetből befogott, vagy tenyésztett vadászható állatfajok (szarvasfélék, muflon, vaddisznó, mezei nyúl, üregi nyúl) esetében is.
Írta és a kérdéseket szerkesztette:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
A villámkérdésekre válaszolt:
Agrárminisztérium Sajtóiroda
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vezető tisztségviselőkre vonatkozó alapvetések vadászati egyesületeknél
A 2024-25-ös vadászati év befejeztével – a vadásztársaságok többsége – választási ciklust is zár
A 2024-25-ös vadászati év befejeztével – a vadásztársaságok többsége – választási ciklust is zár, és a következő hónapokban sor kerül a vezető tisztségviselők megválasztására. A Védegylet egy segédanyag közreadásával kívánja segíteni ezt a folyamatot.
Figyelembe véve az egyesületek működését meghatározó jogszabályi változásokat, a vadgazdálkodási és vadászati ágazatban is megjelenő digitális forradalom technológiai vívmányainak alkalmazását, az alábbiakra szeretnénk felhívni a választók figyelmét.
Olyan vezető személyeket kell megválasztani, akik elhivatottak a magyar vadgazdálkodás és vadászat iránt, szakmailag felkészültek, tudnak közösségben élni, dolgozni, kapcsolatot tartani és felelősséggel vállalják az egyesület korrekt vezetését.
Segédanyag:
Vezető tisztségviselőkre vonatkozó alapvetések vadászati egyesületek esetében
(word formátum, feltöltve 2025. március 4-én)
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Fókuszban a vadbalesetek: Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Péntektől tűzgyújtási tilalom lép életbe 6 vármegyében
Miért mozognak vegyes csapatokban a bíbicek és a seregélyek?
20 százalékkal drágult a tojás egy év alatt
Vezető tisztségviselőkre vonatkozó alapvetések vadászati egyesületeknél
KITEKINTŐ: Az egész EU-ban veszélybe kerülhetnek a farkasok, pedig a természetvédők szerint a likvidálásuk több kárt okoz, mint hasznot
A vadkárról kicsit másképp
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Új eGN napló, új műveleti kódtár
KITEKINTŐ: Visszaeső orvvadászt „fogtak” Bihar megyében
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
BUDAPEST: Beszámoló a 31. FeHoVá-ról – Galériával
Négy nap, négy helyszín
Az ácsi abnormális gímtrófea
Erdei fülesbaglyok vertek tanyát Komádiban
A spíszer bikám
Bikák és agancsok
A hajdúnánási mosómedve
