Természetvédelem
A lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok terjedésének feltérképezésében
Inváziós csípőszúnyogok felmérésében kérik a lakosság segítségét
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) által 2019-ben indított Szúnyogmonitor projekt keretében a kutatók idén is arra kérik a lakosságot, hogy fokozottan figyeljék az inváziós csípőszúnyogokat, és ha ilyen fajt találnak, jelezzék azt a www.szunyogmonitor.hu weboldalon leírtak szerint. Az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő inváziós csípőszúnyogfajok hazai terjedésének felmérése céljából indított citizen science projekt többek között segíti a lakosságot a veszélyhelyzetek felmérésében, valamint támogatást nyújthat a megfelelő védelmi stratégiák kidolgozásához is.
A három vizsgált faj – az ázsiai tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog – opportunista, vagyis aktívan csípi az embert, a házi- és vadállatokat, a kétéltűeket, a hüllőket és a madarakat. Ezáltal állatról emberre terjeszthetnek olyan kórokozókat, amelyeket a hazai csípőszúnyogfajaink nem hordoznak. Fontos tudni azonban, hogy egy veszélyes inváziós csípőszúnyog által terjesztett kórokozó magyarországi megtelepedésének feltétele, hogy a vektorokból – azaz az inváziós fajokból – nagy egyedszámú stabil populáció legyen jelen az országban. A Szúnyogmonitor projekt egyik fő célja ezért az inváziós fajok hazai elterjedésének nyomon követése.
2021-ben a kutatók 1160 szúnyogot kaptak, melyek közül 407 ázsiai tigrisszúnyognak, 86 ázsiai bozótszúnyognak, 54 pedig koreai szúnyognak bizonyult. Az ázsiai tigrisszúnyogot legtöbbször Budapestről és környékéről jelentették, de szórványosan a Dunántúlon is jelen volt.
Az idei enyhe tél kedvezett a csípőszúnyogoknak, ugyanis hidegebb időjárás esetén kevesebb áttelelő egyed éli meg a tavaszt. A csípőszúnyogoknak többféle stratégiájuk van arra, hogy milyen állapotban vészeljék át ezt a rizikós időszakot: kifejlett imágóként, lárvaként vagy tojás alakban. Legkorábban az imágóként áttelelt fajokkal találkozhatunk, néhány bátrabb egyed ugyanis egy-egy napsütéses napon már korábban kirepülhet a védelmet nyújtó rejtekhelyéről – például pincéből, barlangból, fészerből, kisemlősök járataiból –, és az idő melegedésével egyre több ilyen áttelelt imágót láthatunk. Ugyanakkor a csípőszúnyogszezon akkor kezdődik el igazán, ha a felmelegedéshez csapadék is társul. Ilyenkor az eső vagy a kiáradó folyóvizek elárasztják azokat a területeket, ahol a telelő tojások találhatók. A csípőszúnyoglárvák fejlődéséhez tehát két tényező szükséges: a megfelelő vizes élőhely és a magasabb hőmérséklet. A meleggel társuló április-májusi esőzések így robbanásszerűen beindítják a csípőszúnyogok fejlődését. Idén március végéig azonban gyakorlatilag nem volt számottevő csapadék.
Az inváziós fajok is tojás alakban telelnek át. A nőstények olyan helyeket keresnek, amelyek valamennyire hasonlítanak egy faodúhoz, és ahol nem érintkezik a víz a talajjal. Ilyen például egy esővízgyűjtő hordó, egy eldugult ereszcsatorna vagy az eldobott szemét is. Ha ezek a tojásrakó helyek kiszáradnak, a tojásoknak az nem okoz problémát, és védettebb helyen akár a telet is túlélhetik. A tavaszi esőzések során ezek az üregek megtelnek esővízzel, és ha elég meleg van, a lárvák kikelnek és fejlődésnek indulnak.
Forrás: ELKH
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai