Tudomány
Verseny a fehérjéért: Hogyan válhat Izrael a fehérje termelés vezetőjévé
A világon évente milliárdokat fektetnek be az állati eredetű termékek kiváltására, alternatív fehérje előállítására. A cikk az új lehetőségeket méri fel és elemzi.
A világon évente milliárdokat fektetnek be az állati eredetű termékek kiváltására, alternatív fehérje előállítására. Izrael, az „Élelmiszer technológia” élharcosaként alkalmas lehet ebben a versenyben vezető szerepet betölteni.
Az állatok és az állatitermékek fogyasztásának elkerülésének gondolata évezredek óta létezik a világban. Izraelt, a világ vegán országának tekintik: a népesség kb. 5% -vegán, a másik 8% pedig vegetáriánus. (Szerző: A vegán semmilyen állati terméket nem fogyaszt, a vegetáriánus tejet, tojást stb igen).
Az okok, amiért az emberek elmozdulnak a veganizmus irányába igen változatos és tartalmaznak olyan szempontokat is, amelyek az állatokat nem érintik.
Egyesek számára a környezeti aggályok nagyok – az állattenyésztés az emberiséggel kapcsolatos összes üvegházhatású gázkibocsátás 14,5%-áért felelős (ez több, mint az összes globális szállítás során keletkező kibocsátás). A természeti erőforrások szörnyű pazarlása folyik, mivel egy kalória marhahús előállításához 20 kalória állati takarmány befektetés szükséges. Ezt az egyenletet nem lehet fenntartani, mivel az emberi populáció tovább növekszik. Mások aggódnak az emberi egészség miatt – az intenzív állattenyésztési ágazatokban az állatok nevelése óriási mennyiségű antibiotikumok használatát igényelheti, amelyek sok kutató szerint véget vetnek a ma ismert modern orvoslásnak.
A húsfogyasztás világszerte egyre növekszik. A világ húsfogyasztása ma hatszor nagyobb, mint az 1960-as években. És Izrael, minden vegán és vegetáriánus állampolgára ellenére, az egy főre jutó csirkefogyasztás világelsője.
Hogyan lehet csökkenteni az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását?
Rövid válasz: technológia segítségével. A kissé hosszabb válasz: új módszerek keresése finom, hozzáférhető és megfizethető húspótlók előállításával. Évente több milliárd dollárt fektetnek be az állati eredetű fehérjeforrások (hús, tojás és tejtermékek) alternatíváinak előállítására irányuló versenybe, és Izrael, amely az elmúlt évtizedben az „Élelmiszer technológia” területén világvezetővé vált, élére állt ennek a kutatásnak.
A húspótlók előállításának egyik ismert módja növényi alapú fehérjék használata. Az olyan lehetőségek, mint a „Tivol” növényi alapú termékek évek óta léteznek Izraelben és tovább fejlődtek, és most csatlakoztak újgenerációs termékekhez, például a híres “Beyond Burgerhez” (Hamburgeren túl), amelyet már több mint 200 étteremben szolgálnak fel Izraelben.
Második módszer a hús alternatíváinak előállítása, annak termesztésével – azaz az állati sejtekből származó hús tenyésztése megfelelő közegben, amely minden tekintetben azonos a levágott állatok húsával. Az első mesterségesen előállított húst Aleph Farms fejlesztette ki, a Technion Izrael Technológiai Intézet technológiája felhasználásával.
Más fejlesztés alatt álló alternatív fehérje előállításának egyéb módszereiként élesztő és genetikai szerkesztést használnak. Például az amerikai Perfect Day (Tökéletes Nap) cég nemrégiben hozott forgalomba tehéntejből készült jégkrémet, amely nem tehénből származott, hanem élesztőből állítottak elő, amely tejfehérjék előállításának tervezési folyamatán ment keresztül. Számos kutató világszerte különféle növények alapanyagával kísérletezik, azért hogy alternatív fehérjét tudjanak előállítani állat nélkül.
Egyszeri lehetőség izraeli kutatás és ipar számára. Az élelmiszeripar az egyik legnagyobb a világon, évente több mint 10 trillió dollárt (!) elérve. Ebből a húspiac önmagában kb. 2 trillió dollárt ér. Az üzleti lehetőségek mindenki számára világosak. Konzervatív becslések szerint a húspótlók piaca az elkövetkező évtizedben több mint 140 milliárd dollárra növekszik. A világon Izrael a vezetője ennek a területnek.
Az úttörő izraeli vállalatok és az induló vállalkozások hosszú listája már mindenféle alternatívát kidolgozott, beleértve a humusz és a quinoa fehérjét, a 3D-s nyomtatott hamburgereket, a hét komponensből előállított húspótlókat, az úttörő növényi alapú joghurtot és a többcélú folyékony tojáshelyettesítőt. Az izraeli élelmiszer tech közösség már több mint 300 induló vállalkozással rendelkezik, és szinte minden héten megjelennek új kezdeményezések. A nagy élelmiszergyártó vállalatok, mint például a Tnuva és a Strauss, már egy ideje jelen vannak ezen a területen: növényi alapú gyártósorokat és technológiai inkubátorokat indítanak, sőt az Israel Chemicals nemrégiben bejelentette, hogy 70 millió shekel összegű beruházást indít az alternatív fehérjék kutatására és fejlesztésére…
Ugyanakkor a világpiacok felismerték az állati eredetű termékek alternatíváinak szükségességét és egyre növekvő igényét, és a kezdeti beruházások kezdenek jelentős szintre emelkedni. Ahhoz, hogy továbbra is vezető szerepet töltsön be globális helyzetben, Izraelnek lépést kell tartania a tempóval. Az élelmiszerekkel, valamint a többi csúcstechnológiával foglalkozó iparral szemben, különösen nagy beruházásokra van szükség a kezdeti eredmények eléréséhez.
A magas szintű növényi alapú hús előállításához millió dollárba kerülő létesítményekre van szükség, ezek Izraelben hiányosak. A termelt hús előállítása még nagyobb beruházásokat igényel. És ha ez nem elég, akkor az izraeli szabályozás még nem kezdte el kidolgozni a termesztett hús értékesítéséhez szükséges szabályozásokat, miközben az amerikaiak és a szingapúriak már aktívan megvitatják ezeket a kérdéseket.
Milyen intézkedéseket kell tenni ahhoz, hogy a sikeres húspótló ipar virágozzon? Az izraeli kormánynak nemzeti prioritásként kell meghatároznia az alternatív fehérje technológiát, mint ahogy a kiber technológia, vagy a sótalanítás technológia esetében volt. Az Izrael Innovációs Hatóságnak úttörő kutatást és innovációt kell finanszíroznia az induló vállalkozásoknak, a tudományos élet és az ipar révén. A Mezőgazdasági, Gazdasági és Környezetvédelmi Minisztériumoknak a rendelkezésükre álló eszközöket kell felhasználnia. Az Egészségügyi Minisztériumnak pedig gyorsan ki kell dolgoznia a termelt hús szabályozásának részletes programját, hogy Izrael a világ első országává váljon, amelyben az izraeli termékek fogyaszthatóak legyenek. Az izraeli kormánynak fel kell ébrednie, különben az izraeli innováció bősége és úttörő kutatások ellenére a következő burgert valószínűleg nem Izraelben fogják kifejleszteni.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
Képek megnevezése:
- Jövő Húsipari Technológia által gyártott marhahús kebab, amely kombinálja a texturált szójafehérjét és a mesterségesen termelt marhahúst. Kép szerzője Dudi Moskovitz
- Hamburgeren Túl vegán kiadásban
- Technion Israel Technológiai Intézet – Haifa
Képek forrása:
- Dudi Moskovitz
- https://www.coopathome.ch/en/supermarket/fruit-vegetables/vegetarian-vegan/meat-substitutes/beyond-meat-vegan-burger/p/6367340
- https://www.tripadvisor.com.br/Attraction_Review-g293982-d320603-Reviews-Technion_Israel_Institute_of_Technology-Haifa_Haifa_District.html
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Tudomány
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.
A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.
PROGRAM:
Délelőtti szekció:
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet
Délutáni szekció:
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival
Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)
További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!
Támogatók
A rendezvény média megjelenését a 25 éves Agro Jager News,
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!
Mezőgazdaság
Élményeim a második Tokaji Bor Kongresszusról
A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről Sárospatakra tett utazásom, a 2. Tokaji Bor Kongresszusra, hosszabbra nyúlt a tervezettnél az útépítések miatt. Azonban a nagyjából négy órás út élvezetes volt feleségemmel, Daliával és tanítványommal, Spurthivel.
Ebédszünetet tartottunk az M3GÁLLÓ étteremben, amely az E71-es út mellett, körülbelül 150 kilométerre található a budapesti repülőtértől. Itt volt lehetőségünk megkóstolni néhány kiemelkedő fogást a magyar konyha remekeiből.
A kongresszus különösen érdekes volt számomra, mivel ez volt számomra az első olyan konferencia, amely kizárólag a bor különböző aspektusaira – szőlőtermesztés, borkészítés, a bor egészségügyi hatásai, borörökség és -turizmus, valamint a bor gazdasági és politikai vonatkozásai, továbbá borászat tudományos oktatása – összpontosított. A második napon öt szekció zajlott párhuzamosan, míg a harmadik napon három szekció került megrendezésre. Minden szekció külön helyszínen zajlott, ami lehetetlenné tette, hogy minden általam különösen érdekesnek tartott előadáson részt vehessek.
Rájöttem, hogy a bor minőségét nagymértékben befolyásolja a terroir, vagyis a helyi adottságok összessége. A terroir fogalma magában foglalja azokat a környezeti tényezőket – mint a klíma, a talaj összetétele, a domborzati adottságok és a szőlőtermesztési hagyományok –, amelyek együtt meghatározzák a bor karakterét és minőségét.
Ez volt az első alkalom, hogy megismerkedtem a Tokaji borral és megértettem, hogy ez a régió különösen híres édes borairól, amelyeket nemes rothadás által érintett, Botrytis cinerea gomba által fertőzött szőlőből készítenek. Ez a borstílus jelentős történelmi múltra tekint vissza a régióban, és „a borok királya, a királyok bora” néven is emlegetik.
Fontos megemlíteni a kiemelkedő magyar Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben kapta meg az élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin izolálásával és a citromsavciklus alkotóelemeinek és reakcióinak feltárásával kapcsolatos úttörő munkájáért. Felfedezései hatással vannak a borkészítési gyakorlatokra és a bor minőségére is. Neki tulajdonítanak egy mondást, amely összefoglalja az élet alapvető lényegét a Földön: „Az életet egy apró elektronugrás hajtja, amit a napfény indít el.”
Ezt a gondolatot szem előtt tartva szeretném összefoglalni élményeimet a 2. Tokaji Bor Kongresszusról, mondván, hogy az esemény értékes bepillantást nyújtott a bor világába, különösen a Tokaji borra összpontosítva. Számomra ez egy kellemes életpillanat volt, amit egy aranyló csepp Tokaji bor varázsolt teljessé.
A Sárospatakról Budapestre, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető visszaúton elmerengtem Liszt Ferenc virtuóz zongoraművein és a Tokaji borvidék kiváló borain. Ez a kettő tökéletes elegyet alkot, amely egy kis örömöt csempész az ember napjába.
Írta: Prof. Dr. Gideon Grafi
Francia Társult Agrártudományi és Szárazföldi Biotechnológiai Intézet,
Jacob Blaustein Szárazföldi Kutatóintézetek,
Ben-Gurion Egyetem