Keressen minket

Vadászat

Lőbottal vaddisznóra

Közzétéve:

Feltöltő:

0

Augusztus havát írtuk, de még mindig gyönyörű az idő, igazi nyár volt. Abban az esztendőben még augusztusban is őriztük a kukoricát, hiszen az ott élő nagyvad (disznók, szarvasok), komoly károkat okoztak a mezőgazdasági terményekben. Mindenkit beosztott a vadászmester egy-egy körzet őrzésére.

Mi hárman – Robi, Zoli és én – aznap nem voltunk beosztva őrzésre, ezért mi csak a saját szórakozásunkra vadásztunk és besegítettünk az őrzésbe.

Zoli barátommal ketten azonos körzetbe mentünk ki, és egyszerre fejeztük be a vadászatot. Robi egy másik körzetet járt előszeretettel, és később érkezett vissza a vadászházhoz. Robiról még annyit kell tudni, hogy jól megtermett, nagydarab ember, jóval a mázsa feletti súlyú, harsány hangú vadász, aki jó vadászhoz méltóan kissé kiszínezve adja elő a történeteit. Kitünő és drága fegyverei vannak, előszeretettel használ lőbotot. Ekkortájt éppen egy R93 Blaser-rel vadászott.

Mikor beérkezett, mi már a tévé előtt ültünk, beszélgettünk és borozgattunk. Ahogy ránézek, csurom egy adta víz! Mivel augusztust írtunk, egész nap ragyogott a Nap, és mikor beérkeztünk, csillagokkal volt tele az égbolt. Nem értettem a jelenséget. Kissé ironikusan megjegyeztem, arcizmaimnak parancsolva: –Te Robi, csak nem esik az eső?

Erre a mondatra kirobbant az igazi Robertó-mentalitás, és elkanyarintott egy igazi, szaftos káromkodást, ledobta a cuccait és elmesélte az eseményeket. A történetet a tőle megszokott részletességgel, erőteljes gesztikulálással kísérte végig, így átélhettük egy nem mindennapi vadászatnak minden egyes pillanatát.

A történet imigyen kezdődött:
„Egész nap csak kóboroltam a területen, alig láttam két őzet. Már lemondtam a mai napról, amikor eszembe jutott, hogy a falu alatt, az erdőfoltnál, van egy kukoricás, ami nem túl széles. Odakocsikáztam és a kemény, kitaposott úton elindultam cserkelni. Vittem magammal a lőbotot, hátha valami az utamba kerül és a lövésnél szükségem lesz rá. Alig megyek 30-40 métert, amikor meghallom, hogy a konda szorgalmasan aratja a kukoricát. Lehettek vagy húszan. Na mondom, pajtás, eljött a te időd!

Óvatosan megközelítettem a kondát, még levegőt is alig vettem, a szívem majd kiugrott a helyéről. Megállok a kukorica szélében, ahol olyan derékmagasságú gazos-burgyingos rész található és fülelek, szemem kitágult pupillákkal meresztem. Nagyon jó szelem lehetett, mert a disznók rám se hederítettek.

Egyszer csak a kocának valami gyanús lett. A puskámat lövésre készen tartom, hallom a robajt, jön, mint egy gőzmozdony, egyenesen velem szembe. Alig gondolom ezt végig, már vágódik ketté a kukoricaszár, én lépnék hátra, de nem tudok. A disznó befékez előttem két méterre, én pedig hanyatt esek, puskám messze a kukoricába repül. Puska híján a kezemben tartott lőbottal orrba vágom, amitől a bot rögtön eltörött.

A disznó igazán nem tudta hová tenni a dolgot. Ilyet még biztos nem tapasztalt, mióta először megkóstolta a makkot. Igazán nem fogta menekülésre a dolgot, hanem szépen eloldalgott a kukoricába. Két sorral beljebb megállt és vagy kétszer rám fújtatott.

Na Robi – mondom magamnak -, most megesznek! Szépen elkezdtem araszolni a kocsi felé, ami nem volt messze tőlem. A puskát nem mertem megkeresni, úgy voltam vele, hátratolatok, és a kocsi védelmében megkeresem. Ahogy araszolok a kocsi felé, a disznó elkezdett a kukoricában követni, párhuzamosan a kocsiig. Hát tudjátok, ömlött rólam a víz, de még a nadrágomból is csavarhattam volna.

Nagy nehezen elértem a kocsit, beültem, és ott ültem pár percig, mire beindítottam a motort és visszatolattam a puskáig. Addigra a kíváncsi disznó a kondával együtt eltűnt. A puskámat megkerestem, és villámgyorsan bejöttem. Én még ilyet soha nem éreztem. Hát innen ered, hogy még a zoknim is csuromvizes a bakancsomban.”

A történet végén nem tudtuk eldönteni, hogy nevessünk vagy – átgondolva a helyzetet – együtt izzadjunk vadásztársunkkal. Szájtátva hallgattuk a beszámolót, és másnap, az árulkodó nyomok alapján a helyszínen arról is meggyőződhettünk, hogy barátunk igazat beszélt, a nyomok igazolták vadásztársunk minden szavát, megtaláltuk a törött lőbotot is.

0

Vadászat

Négy nap, négy helyszín

+1

Vadászfegyvert és pénzt lopott egy 35 éves gyanúsított.

+1

Published

on

+1

Vadászfegyvert és pénzt lopott egy 35 éves gyanúsított. A szentendrei rendőrök elfogták. A gyanú szerint február 7-én hajnalban F. Roland befeszítette egy pomázi ház elektromos kapuját. Lopási szándékkal ment be az udvarra, azonban a mozgásérzékelős lámpák felkapcsoltak, ezért eliszkolt a helyszínről.

Fotó: Rendőrség

Két nappal később négy autót tört fel. Hármat egy hotel parkolójában, amikből iratokat és egy táskát vitt el. A negyedik kocsi egy pomázi ház előtt állt. Betörte az ablakát, és ellopta a benne lévő vadászfegyvert. De ez nem volt elég, betört a városban egy családi házba is, ahonnan bőrtáskát, okiratokat és céges papírokat vitt el. A táskában több mint 4 millió forint volt.

A bejelentés után a rendőrök azonnal tanúkat hallgattak ki, adatokat gyűjtöttek és elemeztek. Ennek köszönhetően február 11-én délelőtt már kattant is a bilincs a tolvaj kezén. Előállították és őrizetbe vétele mellett hallgatták ki a lopások, valamint lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt. Kezdeményezték a letartóztatását, amit a bíróság elrendelt.

A nyomozók az elvitt iratok és tárgyak maradványait elégetve találták meg Pomázon.

Forrás: Rendőrség

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

Rabsicokat fogtak

+1

Orvvadászok buktak le a Beleznai erdőben

+1

Published

on

+1

Egy vadász tett bejelentést a rendőrségre, hogy február 7-én a beleznai erdőben talált egy hurkot, benne egy elejtett szarvasborjúval, amit ismeretlenek tettek ki. Ezért az erdészet vadkamerát szerelt fel, hogy lebuktassa a rabsicokat. Nem kellett sokat várni, egy óra múlva már meg is jelent a felvételen az orvvadász.

Fotó: Rendőrség

A rendőrök aznap este el is fogták a 60 éves helyi férfit, és kihallgatták. Kutatást tartottak a lakásán, ahol a hurok készítéséhez szükséges sodronykötéldarabokat foglaltak le.

Forrás: Rendőrség

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Bulgária – Stefan Sotirov farkasra indult

Published

on

+1

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Melegedett az idő, elbújt a hold és leereszkedett a köd: eljött az ideje a farkasvadászatnak. Napnyugtától napkeltéig figyeltem az éjszakát és egy életre szóló élménnyel gazdagodtam, amikor megláttam a sötétben a farkast – tájékoztatta Stefan Sotirov az Agro Jager Newst Bulgáriából.

Stefan Sotirov bulgáriai farkasa. Fotó: Stefan Sotirov

Itt-ott köd áradt szét, majd enyhe délnyugati szél terelte arrébb, mint egy nyájat a juhász és a farkas lassan, mintha a semmiből bukkant volna elő. Pontosan hajnali három óra volt. Rendkívül óvatosan érkezett, megállt néhány másodpercre és hallgatózott.

Amikor megláttam, úgy döntöttem – részben kíváncsiságból -, hogy adok neki egy esélyt, hogy elérje a les előtti tetemet, de sajnos valami miatt mégis elugrott. Ellenkező irányba rohant és körülbelül 160 méterrel arébb megállt és megfordult. Nem haboztam és elsütöttem a puskámat.

Agro Jager News

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!

A farkast eltaláltam és a lövésre egy másik, kisebb farkast pillantottam meg, ami elugrott. Érdekes helyzet volt, mert addig nem láttam és ugyan szaladt, de később egy dűlő útra leült és abba az irányba nézett, amerre az első farkas elesett.

Néhány percig ült, azután keservesen üvölteni kezdett. Úgy másfél óráig tartott. A köd pedig, a déli széltől elűzve hol szétterült, hol feloszlott.

Rendelj otthonról, kényelmesen és mi elpostázzuk neked! Kattints a képre!

Ültem a lesen. A dermesztő üvöltés a végső búcsú lehetett, de nem lőttem újra. Hallgattam az éjszakát. Tudtam, hogy erősen kötődnek egymáshoz.

Lőhettem volna, hogy elűzzem vagy elejtsem, mert azok a pillanatok, a farkasüvöltés vérfagyasztó volt. Elkezdett hatni a pszichémre és a gondolataimra. Egyedül lenni a semmi közepén fáradtan, de hagytam, hogy befejezze – valami felébresztette bennem az érzést, hogy tartozom neki ezzel a gesztussal.

Hatalmas farkasával Stefan Sotirov. Fotó: Stefan Sotirov

És így másfél óra telt el, mire a kisebb farkas elindult lefelé a lejtőn, ahol egyszer csak eltűnt a szemem elől. A köd tovább terjeszkedett és majdcsak a első napsugarak hajtották szét. Lemásztam a lesről és birtokba vettem a farkasomat. Sohasem felejtem el azt az éjszakát.

 

Stefan Sotirov, Bulgária

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom