Keressen minket

Vadászat

Szarvasok nyomonkövetése GPS-technológiával

Közzétéve:

Feltöltő:

A hazai sajtóban megjelent a napokban, hogy GPS-szel felszerelt szarvasok nyomonkövetésével tudományos vizsgálat indult a Nyugat Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézetének a gondnoksága alatt, Dr. Náhlik András egyetemi tanár vezetésével. Ebből az apropóból kiindulva kerestük meg Dr. Náhlik Andrást, akitől a tudományos vizsgálat céljáról, folyamatáról és eredményéről kérdeztünk.

–

Mi a célja ennek a vizsgálatnak és hogy zajlik le egy ilyen folyamat?
A hazai nagyvadgazdálkodás legfontosabb faja a gímszarvas. Az erdei vadkár meghatározó részét a gímszarvas okozza, megnehezítve ezzel és költségessé téve a sikeres erdőfelújításokat illetve a mezőgazdasági termelés bizonyos területeit. Másrészt a vadgazdálkodók költségei között jelentős, meghatározó nagyságrendűek a vadkárok miatti kifizetések. Vannak olyan gazdálkodók, ahol az összes kiadás 30%-át is elérik az e célra történő kifizetések. Kutatásunk elsődleges célja tehát az, hogy a gímszarvas élőhelyhasználatának és táplálkozási szokásainak jobb megismerésével a vadkár mértékét csökkenteni tudjuk.

Azt vizsgáljuk tehát többek között, hogy mennyire jelentősek az élőhelyhasználatot tekintve az erdőfelújítások, hol, milyen jellegű táplálékot részesít előnyben a szarvas. Másrészt vizsgáljuk a gímszarvas mozgáskörzetének nagyságát. Első eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a téli mozgáskörzet jelentősen megnő a nyárihoz képest, az tehát a cél, hogy télen, amikor a vadkárveszély megnő, jobban helyhez kössük a szarvast, és ha erre mód van, akkor a vadkárnak kevésbé kitett területeken tegyük ezt. Ehhez persze hozzá kell tenni azt, hogy vizsgálatunk ideje alatt hosszan tartó, mély hótakaró még nem volt, ami vélhetően megint más, sokkal inkább helybenülő stratégiára késztetheti a szarvast. Ugye nem kell mondanom, hogy mennyire káros lehet, ha lecsökkent mozgáskörzete tartalmaz rágható erdősítést vagy hántásra alkalmas vékonyrudas, rudas állományt. Az alkalmazott kutatásokon túlmenően a témának ökológiai alapkutatás jellege is van (adalékok a fajon belüli és fajok közötti versengés mértékéhez, táplálkozásökológiához, élőhelyek niche-átfedéseihez).
Király Géza egyetemi adjunktus és Nyúl András kerületvezető vadász munka közben

Hány GPS-készülék van most felhelyezve?
Jelenleg négy GPS-szel jelölt állatunk van, még ezen a télen szeretnénk feltornászni ezt a számot tízre, majd jövő téltől újabb és újabb állatokat jelölni.

Milyen forrásokat tudnak erre a célra fordítani és a forrásokból mire telik, milyen technológia és mennyire széleskörű lehetőség áll rendelkezésre?
Az FVM Vadgazdálkodási Alap, OM pályázatok, által elnyert pénzforrások biztosítják ezeknek a vizsgálatoknak az anyagi fedezetét. GPS technológiáról röviden: az USA alkalmazta elsőként hadászati céllal az Öböl-háborúban, majd néhány év múlva kezdték el használni polgári, tudományos célokra. A GPS rádiótelemetriai technológiát elsőként mi alkalmazunk hazánkban állattani, vadbiológiai céllal. A módszer lényege: A GPS berendezést feltesszük a szarvas nyakára, a műszer előre beprogramozott időközönként (esetünkben 3 óránként) beméri magát műholdakról és tárolja a koordinátákat. Szintén előre beprogramozott időközönként és időtartamban VHF-jeleket ad, aminek alapján egy vevőkészülékkel és a csatlakozó antennával megkeressük az állatokat.

Ekkor két lehetőségünk van. Vagy megvárjuk, míg a készülék előre beprogramozott időben adatot közöl, amelyeket a vevőkészülék regisztrál (terepviszonyoktól függően 1-3 km-ről tudjuk venni az adatokat, illetve koordinátákat). Ha nem akarunk várni, vagy sokat kellene várni, akkor egy másik készülékkel aktiváljuk az adatközlést, ehhez másfél km-en belülre kell kerülnünk az állathoz. Amennyiben a nyakörv eleme kezd lemerülni, az aktiváló készülékkel – szintén távérzékeléssel – le tudjuk dobatni a nyakörvet, vagy megvárjuk, míg az előre beprogramozottnak megfelelően magától leesik. A területen az ekkor már folyamatosan adott VHF-jel segítségével keressük meg.

Az, hogy visszakapjuk a készüléket, két dolog miatt nagyon fontos. Egyrészt, a távérzékeléses adatközlésnél lehetnek adatvesztések, másrészt a készülékben elemet lehet cseréltetni, újra lehet programozni és így felújítva jóval olcsóbb, mint a közel félmilliós új áron vett készülék. Összegezve: háromóránként van információnk a jelölt szarvasok hollétéről, ha folyamatosan követjük arról, hogy merre jár, és hogy aktív-e vagy pihen. Másrészt információt kapunk az állat esetleges elhullásáról is (ez utóbbi kettőt speciális szenzorok révén). Az adatokat térképileg megjelenítve és előzetesen a részletes élőhely térképet elkészítve, az élőhelyhasználatról képet alkothatunk. Az ökológiai kutatásoknál használatos élőhelypreferencia-indexekkel pedig az eredményeket számszerűsíteni tudjuk, illetve statisztikailag is kiértékeljük. Az így kapott eredmények birtokában reményeink szerint használható gazdálkodási stratégiákat tudunk javasolni a vadkár csökkentésére.

Mikor kezdődött a projekt és meddig tart?
2004-ben kezdődött és legalább 2009-ig tart. A folytatás a pénzügyi feltételeken múlik. Jelenleg a Zalaerdő Rt. területén folyik ilyen vizsgálat, érintve a környező, a szarvas mozgása miatt várhatóan érintett vadásztársaságok területét is. Az idei évtől egy másik helyszínt is szeretnénk bevonni.

Miért ez a területet választották a kutatás céljára?
Egy sikeres projekt megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő helyszín, és a megfelelő partner. Zala megyében él az ország legjobb minőségű gímszarvasállománya, kiváló trófeák kerülnek ki innen, közöttük a világrekordok is. Ennek megfelelően a gazdasági értéke is magas az állománynak.. Ugyanakkor az ottani erdők a jó termőhely és a szakszerű gazdálkodás miatt kiváló minőségűek. A nagyvadállomány és az erdők között az összhang megteremtése, a vadkárból adódó konfliktusok csökkentése ezért itt különösen fontos. Ugyanakkor az itteni eredményekből következtetni lehet más megyékben követendő gazdálkodási stratégiára is. A Zalaerdő Rt. magas szakmai színvonalon végzi a vadgazdálkodást, vezetésében és erdész-vadász munkatársaiban megtaláltuk azokat a szakmailag kiválóan képzett szakembereket, akik segíteni tudják kutatásunk megvalósítását.

Gondolkodnak-e más vadfajok bevonására is a vizsgálatba?
–A módszer igen költséges, jelenleg minden erre fordítható pénzforrást arra szeretnénk felhasználni, hogy a jelölt állatok számát növeljük, és ezzel minél megbízhatóbb adatokat szerezzünk. Ennek ellenére nem kizárt, hogy a távolabbi jövőben a legnagyobb mezőgazdasági vadkárt okozó fajunk, a vaddisznó élőhelyhasználatát is vizsgáljuk az említett technológia segítségével. Ami viszont rövid távon megvalósulhat az az, hogy román partnerrel közösen a kárpáti barnamedve mozgáskörzetét és élőhelyhasználatát tervezzük kutatni Erdélyben. A barna medve nagy természetvédelmi jelentőségű faj, populációinak szakszerű kezeléséhez és védelméhez a jelenleginél jobban meg kell ismernünk etológiáját, ökológiáját.

Köszönjük a szíves tájékoztatást és munkájukhoz további sikereket kívánok magam és vadásztársaim nevében.

SZABÓ ÁRPÁD
Nimród Tudósítói Hálózat

Vadászat

Célkeresztben az orvvadászat

A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett

Published

on

A Készenléti Rendőrség Rendőrmúzeumának kiállítása is része volt az október 26-án, Vásárosnaményban megrendezett Vadásznap és Trófeamustra rendezvénynek.

Fotó: Rendőrség

A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett, melynek célja, a természet iránt érdeklődők részére betekintést nyújtani a vadászat világába, illetve különböző bűnügyek ismertetésével felhívni a figyelmet az orvvadászat jogellenességére és a vadászat veszélyeire. A kiállítás 2024 szeptemberében az Európai Unió vadászati főigazgatóinak informális ülése keretében debütált, melynek a Vásárosnaményban megtekinthető Hunor Vadászati és Természeti kiállítás adott otthont.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A kiállítás 2024. október 26-án, a megyei Vadásznap és Trófeamustra rendezvény keretében nyílt meg a nagyközönség előtt. Ezen a napon az érdeklődők a múzeum könyvtárának vadászati tematikájú könyveibe is belelapozhattak, továbbá a vitrinekben – orvvadász bűncselekmények elkövetésénél használt, a rendőrség által lefoglalt – házi készítésű, átalakított fegyvereket is megtekinthették. Látható volt egy olyan különleges szarvasagancs is, amibe szinte „belenőtt” egy dróthuzal, ezzel jól szemléltetve a hurkolás pusztítását.

Fotó: Rendőrség

A tárlatot a Rendőrmúzeum vezetője, Kékiné Rozsnyai Éva nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy egy új típusú kiállítás megvalósítása volt a cél, amely a vadászati szakma és a vadászok számára is hasznos információkat nyújt, ugyanakkor a laikus látogatóknak is érdekes lehet. Emellett rávilágít arra, hogy a vadászat messze túlmutat a trófea megszerzésén, hiszen a törvények által szabályozott, fenntartható vadászat szerves része a vadgazdálkodásnak és a vadvédelemnek.

Fotó: Rendőrség

A vadászatra jogosult szervezetek – zömében vadásztársaságok – által végzett és az állami szervek által felügyelt vadászat segít megőrizni a fauna természeti egyensúlyát és biológiai sokféleségét, megelőzve egyes fajok túlszaporodását, vagy más fajok eltűnésétA délután folyamán a vadásznaphoz kötődően több nyilvános kerekasztal beszélgetésre is sor került, amelyen többek között a vadászati bűncselekményekről is szó esett.

Kreitz Zsuzsanna r. alezredes asszony a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálat Bűnügyi Technikai Főosztály vezetője gyakorlati tapasztalatokkal látta el a hallgatóságot, az áldozattá vagy elkövetővé válás megelőzése érdekében.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Vadászat

Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek

A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.

Published

on

2024. október 28-án Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.

Fotó: OMVK

Szűcs Iván hivatásos vadász alelnök köszöntőjét követően Kovács István János tirkár ismertette a napi programot. Elsőként Dr. Kovács Imre a 310. Mátra-alja-Dél-hevesi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza tartott előadást A vadkár térítési eljárás szabályai és gyakorlata címmel.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Őt követte a Magyar Madártani Egyesülettől Deák Gábor, aki az új Kerecsen Life programot mutatta be, és ismertette a már lezárult Helikon Life program eredményeit. A harmadik előadásban a Kite Zrt. képviselője, Nagy Gábor mutatta be a Mavic 3 Thermal hőkamerás drónt és ismertette a használati lehetőségei a vadgazdálkodásban.

Fotó: OMVK

Az előadásokat követően Lakatos Anna igazgatóhelyettes és Kőmíves-Rab Barbara tárlatvezető kalauzolta körbe a hivatásos vadászokat a múzeumban. A program egy közös ebéddel zárult a hatvani Svéd Korona Étteremben.

Fotó: OMVK

 

Forrás: Kovács István János s.k. titkár – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA

Published

on

Ha léteznek szimbolikus helyszínei a magyarságnak, akkor ebből egyet bizonyosan megtalálhatunk az Ormánságban, amely a Dráva folyó bal partján, a honfoglalás óta magyarlakta terület. Reformátusok, kálvinisták lakják-e tájat. 45 település tartozik ide és úgy tartja a mondás: „Addig tart az Ormánság határa, ameddig a bikla* ér!” – s mintha ezt a szarvas is tudná, hiszen napjainkban, ha feltűnik egy-egy gímbika egy-egy trófeamustrán, arról a helyiek bizonyosan megmondják: No! Ez innen származik! Ezen a tájon rendezte meg, a 2024-ben terítékre került gímbikák trófeáiból, a Mészáros Kálmán és Hohmann Endre által vezetett három vadásztársaság közös trófeaszemléjét október 27-én, Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban, amelyet Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke, az OMVK alenöke nyitott meg.

A vendégeket Hohmann Endre vadászmester (balról) és Mészáros Kálmán elnök fogadta. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Az Ormánságnak, avagy ahogy még a régi öregek ma is mondják, az Ormányságnak, meghatározója volt a Dráva-folyó, azonban az ártéri gazdálkodást, amely oly jellemző volt a magyarságunkra, nemcsak itt, hanem az ország megannyi pontján ma már nyomokban sem találjuk meg. A XVIII. században második felétől megindult folyószabályozás és ármentesítés, ami fokozatosan átrajzolta a vizes területekből kiemelkedő dombokra, az ú.n. “ormákra”  települt tájat.

A megnyitón a Baranya Vadászkürt Együttes játszott. Videó: Agro Jager

Az 1767. évi úrbérrendezés új helyzetet teremtett a gazdálkodásban a jobbágyok úrbéres földjének és a földesurak kezelésében lévő majorsági birtokoknak a szétválasztásával, a jobbágyi jogok és kötelezettségek rögzítésével. Ennek alapján az országot, így az Ormánságot is, megroppantották a Habsburgok adói és az Ormánságban az évszázados hagyományokkal rendelkező ártéri gazdálkodás fokozatosan hanyatlásnak indult.

Aki korán kelt október 27-én Szaporcán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutatóközpontjában, azt ilyen csodák várták. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A víz lassan, lassan fogyni kezdett és mára ott sincs, ahol mindig is volt, ahol mindig is megtalálta a vizet a vad. Az egymást követő forró, aszályos nyarak azt hozták el az Ormánságba, hogy 250 évvel az ártéri gazdálkodás hanyatlását követően, itatni kellett a szarvast – tette hozzá Hohmann Endre, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászmestere. Rámutatott, hogy az okot a múltban kell keresni, de a megértésen túl sok lehetőségünk, megváltoztatni a korábbi döntéseket, nincs.

Jóbarátok, jószomszédok érkeznek. Az Ormánságban összetartanak az emberek, összetartanak a vadásztársaságok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Nem elégséges azonban vizet vinni az itatóba, mert az ma-holnap elfogy és ha mi nem fogunk vizet vinni, ha mi nem itatjuk a szarvast, akkor mégis ki fogja? – tette fel a kérdést az Agro Jager Newsnak Hohmann Endre. Meg kell keresni azokat a sarokpontokat, hogy víz kerüljön oda, ahol az korábban természetes úton bejárta a területet. Ez ma már nemcsak vadgazdálkodást érinti, hanem a mezőgazdaságot is szorongató kérdéskör és ki kell mondani azt is, hogy az erdőink is veszélyben vannak. Ha ma még a tölgy el is éri a vizet, de mi lesz jövőre, mi lesz tíz év múlva? Át kell gondolni, meg kell tervezni és a víznek utat kell biztosítani, hogy életben maradjon a vidék, hogy életben maradjon a szarvas.

A megnyitó előtti pillanatok: Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke a legkisebbekre is szakított időt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A trófeák átlagsúlya 10 kilogramm fölött állt meg 2024-ben. A szarvas nehezen mozdult el a víz mellől és ez egész évben jellemző volt a nagyvadra. Miközben még tíz éve ki-kijöttek s tudtuk, hogy be-beállnak egy-egy szójásba, kukoricásba, most erről szó nem lehetett, mert már augusztusban üres volt a határ. Olyan nyílt területek láttunk, mint korábban novemberi időszakokban és az erdő, a víz gyűjtötte-rejtette a szarvast.

Folyamatosan érkeznek a vendégek az ország minden tájáról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A vadásztatásban is nehéz kihívásokkal találkoztunk. A megszokott stílusban, a megszokott rendben aligha kerülhetett volna 40 bika, ide, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Ugyanis ahhoz, hogy a vendégeket eredményesen kísérhessük ebben a bőgésben, a hivatásos vadászaink mellett a tagságnak is jelentős szerep jutott, mert meg kellett figyelni, merre és milyen szarvasbikák járnak – tette hozzá Hohmann Endre vadászmester.

Példás! Ezt az agancsot egy, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság területén esett gímszarvas hullajtotta el, még 2023-ban és úgy gondolták, ha már itt hozták terítékre a tavalyi agancs is kerüljön a trófea alá! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mészáros Kálmán, a társaság és mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy a szarvaskör elnöke kiemelte, hogy a szarvasgazdálkodás teljes egészében egy válaszút előtt áll. Régi, megszokott árak mellett a mezőgazdaság szervesen megváltozott: mind gazdálkodásában, mind pedig az időjárás okozta eleddig nem tapasztalt extrém melegek, csapadék hiányok vagy éppen özönvízszerű, napokig tartó esőkkel. Megváltozott a vadászat körüli milliő és a gasztrokultúra, a borkultúra s a vendéglátás olyan szinten alakult át, hogy összességében kell újragondolni, újratervezni azt, amit ma vadászatnak, vadászati turizmusnak nevezünk.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

Koncepció kell, ki kell alakítani azt, ami mentén öt, tíz év múlva eredményeket tehetünk le az asztalra, mindezt úgy, hogy a vadászati ágazat, a vadgazdálkodásnak stabil, kiszámítható, konzekvens, ha úgy vesszünk egyértelmű irányokat adunk – jogi értelemben is. Megkerülni, elodázni már pedig ezt nem lehet és olyan szakembereknek kell leülni, akik képesek átlátni a szektort, mind horizontálisan, mind pedig vertikálisan. Egy-egy érdeket nem kiragadva, a személyeskedést félretéve, összeállítani egy olyan hosszú távú vadgazdálkodási tervet, ami megalapozza, megerősíti azt a bázist, amelyet ma itthon és a világban is úgy ismernek, hogy az ormánsági szarvas. Rendezni kell, egyértelművé kell tenni, hogy kinek, mi a feladata. Átláthatóvá kell tenni a jogszabályi környezetet, le kell ülnie az ágazatnak, ami itt, az Ormánságban, már 100 000 hektáron gyakorlatban is működik. Ehhez illeszteni kell és megkerülhetetlen az is, hogy egy működő képes gazdálkodási tervet adjunk ki, ami lehet, hogy az ország más részein nem életképes, de azt is figyelembe kell venni, hogy egyes tájak, tájegységek adottságai, mind lehetőségeiben, mind pedig a genetikai értelemben véve eltérőek és ez fokozottan igaz az Ormánságra.

Ünnepélyes megnyitó Szaporcán: balról Hohmann Endre vadászmester, Mészáros Kálmán elnök és Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mészáros Kálmán hozzátette, hogy hazánk vadgazdálkodása rendkívül heterogén, rendkívül változatos. Ahogy sok száz éven keresztül eltért a Dráva bal partjának és jobb partjának a gazdálkodása itt, a magyar-horvát határ mentén, úgy az alapjaiban ma sem változott, de tudomásul kell venni, hogy akaratunkon kívül bizonyos dolgok -, mint az időjárás – megváltoztak, amihez embernek, állatnak a megmaradásért is változni kell. Azonban a fejlődéshez nem elégséges, hogy mennyiségében és minőségében megmaradjunk, mert akkor valójában csak a megőrzés szintjéig jutottunk el, miközben az Ormánságban, figyelve a szarvas eredményeit, ott rejtezhet egy világrekord is, amely eredmény az itt összefogott, együttgondolkodó vadásztársaságok eredménye lesz, ugyanis a szarvas nem ismeri a társaságok területhatárait.

Az ország talán legifjabb vadászkürtös hölgyei, akik a Baranya Vadászkürt Együttes csapatát erősítik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Sok feladat, sok munka vár az Ormánságban élőkre, amely elől itt senki nem akar elbújni – folytatta Mészáros Kálmán, de ahhoz, hogy ennek a nagyszabású munkának látszatja is legyen, pontos, precíz irányokra, meghatározott célokra van szükség. Ebben a munkában, egy sarokpontban mindenki máris is egyetértett s ez lesz az, ami össze fogja kötni a vadgazdákat. Ez pedig nem más, mint: a szarvas.

A trófeabemutató ünnepélyes hangulatáért a Baranya Vadászkürt Együttes felelt, akiket Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke vezetett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A jó hangulatú szaporcai találkozón reggelivel várták a vendégeket s frissen őrölt kávé mellett járhatta körbe a trófeákat mindenki, aki belépett a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Agyaki Gábor elhozta a Baranya Vadászkürt Együttest s a kis csapatban egészen kicsi lánykák is bátran fújták, a nagyok mellett, a vadászkürtöt. Jöttek Győrből, Budapestről, Debrecenből, Békéscsabáról és Szegedről is a vendégek. Messziről s ha valaki végig nézett a vendégseregen, láthatta, hogy akad itt egy másik szilárd oszlopa is a vadászatnak a szarvason kívül, ami nem más, mint a családok, a fiatalok és a gyerekek. A gyerekek, akiket a szüleik már otthon sem tudnak hagyni ilyenkor, akik már vadászkürtöt szorongatva ott állnak díszes vadászruhában, szépen vasalt ingben édesapjuk mellett, mert valaki otthon szépen, tisztán útnak indította őket. Míg van honnan elindulni, míg van hova megérkezni a vadászat után, addig lesz az Ormánságban is szarvas…

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Agro Jager News

*bikla: magyar tájszó, több rétegű női szoknya

Tovább olvasom